Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
mi. december 13. DUNANTOLI NAPLÓ 3 (Folytatás at I. oldalról) Mind o munkaerő, mind a berendezések és a készletek felhasználásához nélkülözhetetlen a korszerű szervezés — hangsúlyozta az expozé, majd az adminisztrációról szólott: A vállalati munka egyik tartósan gyenge pontja nálunk az adminisztráció. Az adminisztrációs munka ésszerűsítése — amellett, hogy munkaerőgazdálkodási szempontból hasznos — költségmegtakarításra is lehetőséget nyújt. Bár összegében nem jelentős, de társadalmi nézőpontból korántsem mellékes a reprezentáMegkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka M est minden a tetteken múlik! Pullai Árpád beszéde ciós költség. A nagyzolós, az ünnepségeken rendezett meg- vendégelések, az ajándékozás felesleges, és — ami ennél is fontosabb — erkölcsileg sem lehet szerves velejárója a szocialista gazdálkodásnak. Az e téren tapasztalható kedvezőtlen jelenségek megfékezésére az állami szerveket, valamint a vállalatokat illetően, megfelelően intézkedünk. A közvéleménnyel együtt elvárjuk, hogy mindenütt — minden társadalmi szervnél, minisztériumban, vállalatnál és szövetkezetnél — a legésszerűbben és a legtakarékosabban gazdálkodjanak. Gazdaságszervező tevékenységünk középpontjában az életkörülmények tervszerű javítása áll Tisztelt Országgyűlés! Társadalmunkban — a szocializmus építésének alapvető céljával egyezően — az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az életkörülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között, idejében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos béremelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban •több mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Mindezek hatására — összességében — megvalósul az az életszínvonalpolitikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyén. Életszínvonalpolitikai céljaink teljesítésének alapvető feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha a központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljes szerep hárul árhatóságainkra. Az I. félév folyamán sor kerül a textilfélék és ruházati cikkek árának leszállítására is, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állandó minőségű gyermek tömegruházati cikkek árstabilitását hosz- szabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam ahnak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1- től kerül sor a tsz-járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíj- megállapítás feltételei, és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként T973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 22,5 százalékkal emelkedik. A 1a- itossóq összes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás eqyes területei a társadalmi ""léssel összhangban bővül- | tjének. i ; A korszerűbb egészségügyi J és kulturális szolgáltatásokra nagyobb összeget fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelítve a 30 milliárd forintot — kereken 10 százalékkal nő. Művelődéspolitikánk jelentős állomása volt az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozat. Csaknem kétmillió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilyen formájában. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltető eszközök beszerzésére 125 millió forint külön cél- támogatás áll rendelkezésre, részben a tanácsoknál, részben központi előirányzatból. Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakásépítés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakás- vásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyének a legkedvezőbbek. Tisztelt Országgyűlés! Terveink olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslók. Leninváros és a vegyipar új nagylétesítményének megvalósítása nem kisebb dolog, mint Dunaújvárosé és az acélműé volt. A magyar mezőgazdaság soha annyi beruházással nem büszkélkedhetett, mint éppen ezkben az években. Nyolcvanezernél több lakás még egy évben sem épült az országban, és így folytathatnánk még a sort. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem a tisztelt orszáqgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. e A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresztóczy Miklós, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előadójának, Varga Gyulának, Zala megyei képviselő, a Zala megyei Pártbizottság első titkárának adta meg a szót. Ezután dr. Ga/dócsi István Bács-Kiskun megyei, Szurgyi Istvánná Szolnok megyei. Magyar Sándor Pest megyei képviselők kaptak szót, valameay- nyien elfogadták és elfogadásra ajánlották a költségvetési törvényjavaslatot. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelkedett szófásro. Tisztelt Országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt ólló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek; Mindannyiunknak maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. | Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazo- j nosság és politikai egyetértés j nyilvánult meg pártjaink, kor- I mányaink, országaink között. | A másik esemény, amire I utalni kívánok; pártunk központi bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Közoonti Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta véqzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont A pórt X. kongresszusát két esztendeje tartottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a „félidőhöz". Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük és áttekintsük, az eredményeket ösz- szegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés természetéből eredően, elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, amelyeket központi bizottságunk állásfoglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költség- vetés gazdaságunk, társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vita során szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pártunk központi bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban - sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása egyértelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy alaptalanok voltak azok a híresztelések, amelyek „súlyos problémákat”, esetleges „gazdaságpolitikai fordulatot" jeleztek. Nyugati sajtókörökben a Központi Bizottság ülése előtt arról beszéltek, hogy a „magyar gazdasági reform válságnak néz elébe, összecsapnak a reformDÓrtiak a reform ellenzőivel”. Az ülés után pedig azt találgatták, hogy „ki győzött Budapesten?" A kérdés ilyen feltevése komolytalan. A Központi Bizottság üléseire nem „kormánypártiak" és nem „ellenzékiek” szoktak összeülni fejlődésünk kérdéseinek megvitatására, hanem olyan kommunisták, akik felelősek a kongresszus határozatának . meg valósító sóért. A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gondjaink más természetűek, mint 5—10 évvel ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kezdetén. Nagyok az ön- maqunk elé állított követelmények. Az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk felemelkedni. Ezáltal emelkedhet dolgozó népünk jóléte, kultúrája, javulhat élete. A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most minden a tetteken múlik! Olyan állomáshoz érkeztünk a kongresszusi határozatok megvalósításában, amikor a I munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet A lényeg a jó végrehajtás! Jogosan bírálják az emberek, hogy a jó helyzetfelismeréstől, a helyes döntéstől a kivitelezésig aránylag hosszú idő telik el, s e folyamat közben előfordulnak nem kívánatos jelenségek is. Ezen változtatni kell. Ez kötelezően irányadó mindenkinek, leqyen az illető miniszter, vállalati igazgató, művezető, párt- titkár, gép mellett dolgozó munkás. A munkával, a végrehajtással együtt járó tanulságoknak időben kell birtokába jutnunk. Általános vélemény az országban, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása időben történt, pártunk jól ismeri az ország helyzetét, döntéseiben relizmus érvényesül, s azok összhangban állnak a tömegek mindennapos tapasztalatával. Méltányolják, I hogy az emberek véleményét, I jogos kritikai észrevételeit a j Központi Bizottság figyelembe veszi és kellően épít rá. Ez szilárd, biztos alap a további munkához. Tisztelt Országgyűlés! Az emberek az állami költségvetésben azokra a tételekre figyelnek fel elsősorban, amelyek a legérzékeíhetőbben érintik őket a saját családi költség- vetésükben. A legnagyobb érdeklődést az életszínvonal alakulása váltja ki. Ez természetes, hiszen egyik fő mutatója a szocialista építőmunka eredményeinek, armak, hogyan alakul a nagy és a kisebb közösségek, az egyes emberek élete. Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így van, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet, a nemzeti jövedelem termelésében 1972-re még nem értük el az ötéves tervben számított mértéket, viszont az egy főre jutó j reáljövedelem alakulásában féi- j százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér alakulásában pedig csaknem félszázalékkal már fölötte vagyunk a tervezettnek. A jövő esztendőben 82 ezer lakás épül fel, ezzel az 1971—73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden iqényt még nem tudunk kielégíteni, különösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai hely létesítésével számolt. Az 1973. évi tervet is figyelembevéve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy az egy főre jutó húsfogyasztásban 1973-ban érjük el az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Kedves Elvtársak! Az állami iparban és építőiparban — a vállalatok saját lehetőségeit is figyelembe véve — 1973-ban a központi külön egyszeri intézkedéssel együtt a munkások és művezetők bére átlagosan — tehát nem mindenkinél egyforma mértékben — 10—12 százalékkal növekedik. A bérintézkedésben részesülő munkások reálbére ennek következtében igen jelentősen, 5—6 százalékkal lesz magasabb. Ez az intézkedés egyik fontos biztosíték arra, hogy a X. kongresz- szuson elhatározott és a IV. ötéves tervben számított életszínvonal-emelkedés a munkásosztály legaktívabb, legáldozatkészebb részénél, a nagyüzemi munkásság körében is megvalósuljon. Az elhatározott béremelés megfelel pártunk általános politikájának, amely megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály helyzetének javítására. A béremelések végrehajtásánál a Központi Bizottság külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek elosztásánál következetesebben kell alkalmazni a szocialista bérezés alapelvét: „mindenkinek a munkája szerint”. I Azok, akik most nem részesülnek külön béremelésben, ezt ne vegyék velük szembeni megkülönböztetésnek. Nem erről van szó. Közismert, hogy minden j életszínvonaljavító intézkedést ! több és jobb termeléssel kell | megalapozni. Most azoknak jutott külön központi béremelés, ) akik a legkonkrétabban és a | legnagyobb arányban járulnak I hozzá a nemzeti jövedelem ter- j meléséhez: a munkásoknak. Ez nem pusztán gazdasági, hanem hatalmi, politikai jelentőségű | kérdés. I Az 1973. évi költségvetés számol a jövő évre tervezett — és most első ízben előre meghirdetett — árintézkedésekkel. Az égetett szesz és a cigaretta árával úgy vannak az emberek, hogy jobb lenne, ha nem emelkedne, de tudomásul veszik, ebben nincs különösebb vita. A tej azonban más; a tej és tejtermékek hozzá tartoznak a napi korszerű táplálkozáshoz. Januártól a tejet az állom 5,30—5,40-ért fogja felvásárolni. Mindenki megértheti. hogy ugyanakkor nem lehet 3,— forintért árusítani. Ez gazdasági lehetetlenség. A tej és tejtermékek árának emelése tehát azért vált szükségessé, mert a zavartalan ellátást tej és tejtermékekből a jövőben csak növekvő termelés mellett lehet biztosítani. Az elhatározott fogyasztói áremelés után sem szüntethető meg az állami ártámogatás, az továbbra is jelentős marad. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelését a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, többgyermekes családok és öregek részére kompenzáljuk. Ezen a felelősségteljes fórumon sem felesleges beszélnünk arról, hogy árpolitikánk és árrendszerünk nem öncélú. — Tapasztalatok alapján reálisan megállapítható, hogy a fix, a limitált és a szabadárak rendszere alapvetően betölti rendeltetését. így van ez akkor is, ha még mindig van egy sor problémája árrendszerünknek. Ez a rendszer is állandó ellenőrzést és fejlesztést igényel. A Központi Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kel! folytatni. Ezzel összhangban — a realitások és a lehetőségek határain belül — törekedni kell az értékarányos árak kialakítására. Ugyanakkor törekedni kell az árak lehető legnagyobb stabilitására. Pullai Árpád ezután a nők és az ifjúság helyzetéről, a velük kapcsolatos feladatokról szólt, majd befejezésként a következőket mondta. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság ülését követően minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét következtetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell a tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően javul- ion. Azokon a helyeken, ahol • feladattal nem kéoesek megbirkózni — megfelelő türelmi idő utón — egyes jól megfontolt és szükséqes káderintézkedésektől sem szabad visszariadni. A végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni! Ezen politikánk hatékonysága múlik. A párt- szakszervezeti, állami és társadalmi szerveknek azok mellé kell óllniok, akik politikánkat szilárdan képviselik, állhatatosan dolgoznak érte, védik mindenfajta lazasággal, önkényes eltéréssel, torzítással szemben; akik szenvedélvesen igénylik a nagyobb célratörést. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költség- vetést - amely meafelelően tükrözi a jövő évre szóló qaz- dasági munka irányelveit, a Ma-var Szocialista Munkáspárt nevében elfoaadom, és elfogadásra ajánlom. Pullai Árpád utón Fekszi lst~ ván Szabolcs megyei, Mráz Ti~ bor Borsod megyei, Fegyveres István Vas megyei képviselők kaptak szót, majd szünet következett. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnöklésével folytatódott a tanácskozás. Tóth István budapesti, Tiliczki József Heves megyei, Sebesi Lászlóné Békés megyei, Fábián Márton Szolnok megyei képviselők felszólalása utón befejeződött az országgyűlés keddi tanácskozása. Az ülésszak szerdán délelőtt tíz órakor folytotja munkáját. i
