Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
I M TÚL A KAUKÁZUSON Város a tenger partján Harmonikusan épül az új Baku a régi mellé Az évezredes örmény kultúra — ma Bakut Nápolyhoz hasonlítják. Teraszosan ereszkednek le a tengerig a dombok. A félsziget patkó alakú öblében csendesen hullámzik a víz. Hosszú mólók, daruk, hajók és fúrótornyok ezrei. — Sötétedéskor fények gyúlnak a vizen — és nagyon messzire ellátni. A modern épületek szomszédságában zegzugos szűk utcák, törökös udvarházak, minaretek. Iparnegyedek, szputnyik- városok, tengerparti sétányok népesítik be az Apseroni félszigetet. A piacon egzotikus gyümölcsök, színes szőnyegek, hangoskodó emberek. A szintetikus kaucsukgyárban a világ legmodernebb technológiája, csupa automata gép. A csajhanóban — teázóban — méregerős azerbajdzsán teát isznak, télen is a szabadban ülve. A város főépítésze, A. 6. Aliszkenderovics régi térképeket mutat. Az elsőt 1723-ból őrzik — ekkor a várost két falsor vette körül, az egyik ma is ép, körülöleli az óvárost — A térkép nem is olyan régi. Hiszen Baku már a 7. században város volt, a 10. században pedig már olajexportjáról nevezetes. — A szovjet hatalom első éveiben pártprogram írta elő az elegáns belváros és a külváros nyomortelepei közötti különbség eltüntetését 1924-ben városfejlesztési tervet fogadtak el. A most érvényben lévő harmadik fejlesztési terv 2000-ig határozza, meg a város ascula- tát — A városban 14 millió négyzetméter beépített területből 9 millió négyzetméternyi a lakás. 2000-ben a harminc millióból 22 millió négyzetméter lakás lesz. Egy lakosra most 7 négyzetméternyi lakóterület (konyha, fürdőszoba, mellékhelyiségek nélkül) jut. Az évezred végére már 12 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy minden családtagnak lesz külön szobája, a családnak egy közös szobája is. — Hogy építkeznek most Bakuban? — Természeti korlátok és a már meglévő városrészek szabják meg a bakui urbanisztikát, ^árosunk amfiteátrum-szerűen, olaikutakkal, 3 kilométeres vé- nóövezettel körülvett. Nyugaton a történeti városrész, keleten a szovjet hatalom alatt épült rész helyezkedik el. S a két lakóterület között az iparváros. Itt jól k’hasznóüuk az állandó észak- délirányú sze'et — kiszeüőztet- jük, kifúiatiuk a városból az Ipari levegőt. Az elmúlt ötven évet sok rekonstrukció, új középület. lakóház jelzi. Színház, könyvtár, kormányoalota, kiállítási csarnok, tudósok háza — hogy csak néhányat említsünk. — Fejlesztési tervünk most kétféle feladatot ír elő. Lakóépületek emelését a szabad területeken, s a régi város rekonstrukcióját, meoúiítását. Mindenütt a komplexitás legyében — a lakóházak mellé iskolát, óvodát, üzleteket éoítve. — Milyen lesz a régi város? VASÁRNAP MELLÉKLET — Az óvárosban 17 ezren laktak. A terv szerint csak ötezer ember számára lehet kényelmes, komfortos lakást kialakítani e területen. A nem műemlék-jellegű házakat lebontjuk. Az értékes épületeket kívül eredeti formájukban hagyjuk — belül modernizáljuk, komfortossá tesszük. A legértékesebb műemléki épületcsoportban, a 15. századi Siván sahok palotájában ismertetjük az érdekelteket a rekonstrukciós tervvel. — Korábban a városrészeknek nem volt sajátos jellegük. Most építészetileg egységessé, harmonikussá akarjuk tenni Bakut, de úgy, hogy különbözzék is egymástól például a modern lakótelep és a szanatóriumi üdülőkörzet — A szovjet hatalom előtt az egész városban 10 hektárnyi park, zöldterület volt Szeles napon nem lehetett szemüveg nélkül kimenni az utcára — úgy hordta a homokot, a port a szél. Most 3 és fél ezer hektár fa, park dúsítja a bakui levegőt S még mindig ültetnek, parkosítanak. — A forradalom előtt hajóval hozták Bakuba az ivóvizet a Volgából. Az első vízvezeték- hálózatot 1917-ben német—anNyefcsigurbón vidám fickó derűs az arca. Vidám a szíve — olajmunkás hős — valahogy így hangzanék hevenyészett fordításban a dal, Nyefcsigurbán- ról, az olaj-hősről. Ki írta, ki zenésítette meg — nem tartják számon. De azt, amiről szól, annál inkább. K. A. Abaszov — a dal hőse — ma is derűs, nyílt tekintetű. Pedig most négy és fél ezer ember munkája, gondja a vállán. Abaszov, az ötvenes évek olajhőse öt éve a Kaspi-tengeri Olajkutató Tröszt igazgatója. Nakicsevón Narasz községből indult el Bakuba, hogy olajmunkás legyen. 1944-et írtak akkor, amikor a jó fizikumú, erős legényt fúrómunkásnak szerződtették. Négy év múlva már fúrómester, aztán a munka- terület vezetője lett. Időközben technikumot, egyetemet végzett, s 1959-ben az olajfúró vállalat igazgatójává nevezték ki. Tovább ívelt a pálya — 1967- ben a tröszt igazgatója lett. Közben dí'ak, kitüntetések. Állami díj, Lenin rend, becsület- rend. Képviselő a Legfelső Tanácsban, küldött a pártkongresszusokon. — Akkor, amikor én Bakuba jöttem a háború utolsó napjaiban, Azerbajdzsánban újra kezdődött az élet. Nem voltak új olajfúrások. S éppen, hogy elkezdődött a tengeri olajbányászat. Erős flotta nélkül, kézi munkával fúrtunk. Daruhaió nélkül csak a nvugodt öblökben, közel a parthoz, 3—6 méteres tengervíz alatti mélységben dolgoztunk. Az ötvenes évek eleién kezdődött □ mélytengeri kutatás'. — Miért kezdtek a tengerben kutatni? — Itt volt még szabad terület. S a tengeri olaj önköltsége goi részvényesek építették. A második rendszer már a forradalom után épült. A harmadik most készül — 300 millió rubelért, 150 kilométer hosszúságban — a csövek átmérője 3 és fél m lesz. Földalatti források táplálják majd, olyan bőségesen, hogy több vizet ad majd a városnak, mint a meglévő két hálózat együttesen. — A lakó- és az ipamegye- dek meglehetősen távol vannak egymástól. Hogy oldják meg a tömegközlekedést a nagy kiterjedésű városban? — A közlekedés minden nagyvárosban gond. Némileg segít a most forgalomba vett öt és fél kilométer hosszúságú metróvonal, amelyet a forradalom évfordulójára készítettek el. Ezzel Bakuban 17 kilométeres metróvonal működik. A távlati terv szerint — 2000-ben - 65 kilométeren száguld majd metró, a város legtávolabbi pontjaitól is jó összeköttetést teremtve. Akkor Baku bármelyik külső kerülete 30 perc alatt elérhető lesz. A bakui metró, szép keleti architektúrájával, nemcsak közlekedési eszköz — látványosság is. csak egyharmada a szárazföldi olajnak. Ma az egész Azerbajdzsán olajtermelésének 60 százalékát adja a tengeri olaj. — Most hogy kutatnak? — vallatom igazgatói minőségében Abaszovot; aki a munkáról láthatóan szívesen beszél. — A tröszt 14 kutatási területen dolgozik — az Apseroni Ruben Parszamjan, az Örmény SZSZK kulturális ügyeinek miniszterétől Jerevánban kértem nyilatkozatot. — Miniszter elvtárs, kérem mondja el, mit jelent az örmény kultúrában, művészetben az utóbbi ötven év? Mit adott a szovjet állom léte az örmény kulturális életnek? — Örményország egyike az emberi civilizáció kialakulósi helyeinek. Kultúrája sokezer éves. Mégis - a szovjet hatalom éveiben bontakozott ki az örmény tudomány, művészet. Tehetségek, kiemelkedő alkotások, művészi produkciók jelezték korábban is az örménység szeliemi teljesítményét, de sokan kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, mert itt nem érvényesülhettek. — Örményország területén nem volt a forradalom előtt egy múzeum sem — most húsz különböző gyűjtemény tárja a látogató elé kincseit (köztük olyanok, mint a 15 ezer képet, szobrot, grafikát számláló Nemzeti Galéria, a nemzeti múlt legrégibb emlékeit őrző Történeti Múzeum). A szovjet hatalom évei előtt nem volt Örményországban egyetlen felsőoktatási intézmény, tudományos intézet Még az örmény nyelvvel, irodalommal és történelemmel is külföldi egyetemek foglalkoztak. Ma tizenkét főiskolán és egyetemen több mint húszezer hallgatót képeznek. Az örmény Tudományos Akadémia intézetei, tudósai napjainkban világhírt szereztek. — Az örmény színház hagyománya kétezer éves. Mégse volt az országnak egyetlen állandó színháza sem egészen az utolsó ötven évig. Most, csak a fővárosban, Jerevánban, kilenc színház tűzi műsorára a világ- és az örmény irodalom, és zene színe-javát. Minden nagyobb városban zenés és prózai színház, gyermek- és bábszínház tanít nevel, szórakoztat — Képzőművészetünket ez egész világ ismeri, elismeri sajátosságait, értékeit A szovjet hatalom előtt mégse élt egyetfélszigettől a Kaspi-tenger keleti részéig lényegében az egész Kqspi-tengeren, Mindenféle vízmélységben kutatnak 30-tól 65 méterig. A parttól 40—100—150 kilométernyire, kétszáz hajóból álló erős flottával. A tengerszint alatt átlaq 4 ezer méterig fiira«»'» le az olajért. De van len hivatásos képzőművész sem Örményországban. Most, a képzőművészek szövetségének több mint ötszáz tagja van. — Mi jellemzi a népművelés, a közoktatás fejlődését Örményországban? — Néhány tény talán többet mond a számoknál, adatoknál. Köztársaságunkban ma több a tanár, mint a forradalom előtt az iskolás. Nincs olyan település, ahol ne lenne iskola. A 30-as évek végére teljesen megszűnt az analfabétizmus. Örményországban ezerkétszáz klub, ugyanennyi népkönyvtár, számtalan művelődési ház, kulturális intézmény szolgálja a népművelést Most vezetjük be az általános iskolák helyett a tízosztályos középfokú képzést. Sok helyütt még gond a kétműszakos tanítás — ezért új iskolákat építünk, s még több tanárt nevelünk. Pedagógiai főiskoláinkon 8-ik éve működik az esztétikai kar. Azt akarjuk, hogy minden iskolában legyenek rajz-, zene- és esztétika-szakos tanárok. Századunk technikacentrikus világában olyannyira fontosnak tartjuk a gyermekek esztétikai nevelését, hogy még a köztársasági tanács is napirendjére tűzte a témát. ofyon munkahely is, ahol már hatezer méternél tartanak. A tröszt nemcsak kutatással, hanem fúrással, tengeri építkezéssel, fémkonstrukciók gyártásával, berendezések felszerelésével is foglalkozik. A tengerben fúróhelyeket, olaj-szigeteket építenek. A parttól 20—40 kilométerre lévő szigetekre naponta járnak ki a munkások. Egyfolytában 12 órát dolgoznak, utána 2 napig pihennek. A távoli, 100—200 kilométer távolságban lévő szigeteken öt napig tartózkodnak az olajmunkások. Ekkor minden nap 12 órát dolgoznak, a következő öt napon pihennek. Ezeken az olajszigeteken minden kényelemmel felszerelt munkásszállás, üzlet, étterem, kultúrház, mozi, könyvtár, szolgáltató házak várják az ott dolgozókat. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó tengeri olajmunkás legyen? — Fizikumban semmi különleges. Alapos felkészültség, és közösségi szellem. Ott nem lehet az egyéni teljesítményre figyelni. Mindiq, mindenkinek a másik munkájával kell összhangban lennie. Nehéz feladat, de jól is keresnek. Azerbajdzsán azelőtt a szovjet olajtermelés nyolcvan százalékát adta. S noha azóta is állandóan növekszik a termelés — ma már a köztársaságban nem az olaj a vezető iparág. Előtérbe került a gépipar, az elektromosság, a vegyipar, egész várost építettek a szintetikus kaucsuk gyártás céljaira: Szumgaitban több mint százezer ember él, dolgozik. — Nekünk, persze most is legfontosabb az olaj. Nemcsak azért, mert hivatásunk, munkánk, de életünk, sorsunk is összeforrt az olajjal — véglegesen, elválaszthatatlanul. — Hogyan készül Örményország a szovjet állam megalakulásának ötvenedik évfordulójára? — Köztársaságunkban, akárcsak szerte az egész Szovjetunióban, az 1972-es évet a* ötvenedik évfordulónak szenteltük. Művészeti fesztiválok, kulturális események sokasága hirdeti a Szovjetunió népeinek barátságát és egységét. Örményország minden vidékén a szovjet kultúra kiválóságai vendégszerepeinek, színházainkban szovjet és örmény darabokat játszanak. A napokban rendeztük meg a három transzkaukázusi köztársaság közös színházi estjét — a nemzeti és általános értékű művészet seregszemléjét. Jerevánban kiállításon mutatkozott be a 15 köztársaság élő képzőművészete. Irodalmi pályázatok, művészeti versenyek, díszelőadások, hangversenyek jelzik ünnepünket — Hogyan élnek a mai művészetekben az évezredes örmény kultúra nemzeti hagyományai? S hogyan gazdagodott a nemzeti kultúra tartalma és formája századunkban? — Többezer éves kultúránk harcok, küzdelmek közepette teremtődött. Az örménység nehéz sorsa kísérte végig költészetünk, festészetünk, zenénk történetét. Legjobb alkotásai a nemzet fennmaradásának eszmei támaszai. Ezért hagyományai drágák nekünk, erősek és mély gyökerűek. Éppen a szovjet hatalom hívta életre azt az államot, amely az igazi internacionalizmus jegyében a nemzeti kultúrák virágzásának, kibontakozásának ad teret. Mi örmények, a szovjet népek családjában építjük a kommunizmust, ezért művészetüns, kultúránk is elválaszthatatlanul egyesíti magában az egyetemes szovjet kultúra eszményeit és nemzeti sajátságaira kát. A szovjet és a világ kultúrájától megtermékenyítve még gazdagabban bontakozik ki a sajátos örmény művészet. A hatás kölcsönös és megfen dítható. •- Említette, hogy sok örmény él távol a hazájától — mily»« kapcsolatok fűzik őket szövi«* Örményországhoz? — A külföldön élő örmények nem politikai emigránsok. A törökök népirtó hadjárata után szétszóródtak az egész világban, de megőrizték nyelvűket, vallásukat, s igazi haza is ez maradt számukra, a szovjetunióbeli. A külföldre szakadt örmények nekünk testvéreink, s segítjük őket, hogy őrizhessék örménységüket. Sokan repatriálnak, de lehetőségeink végesek. Akiknek nem tudjuk lehetővé tenni a hazatérést, azokat is segítjük. Nyaranta Jerevánban szemináriumokat rendezünk a külföldi örmény iskolák tanárainak. Tankönyveket adunk nekik. Sok külföldi örmény tanul főiskoláinkon, egyetemeinken. A szovjet hatalom nélkül minderre nem nyílna lehetőségünk. Az oldalt írta: Kádár Márts A DAL HŐSE Bakui olajmező — a tengeren * Jereván főtere - a Lenin tér - háttérben a Történeti Múzeummal.
