Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

1972. december 9. DUNANTOLI NAPLÓ Ülést tartott a Pécs Városi Tanács végrehajtó bizottsága Új, fontos iparágak települnek Pécsre Döntés a tévétorony díszvilágításáról MEGKÉRDEZTÜK: Miért nem vették át a szerződéses nyulat a termelőktől? Lengyelországban vendégszerepelt a Mecseki Szénbányá.1 íúvószenekara lódós úgyszólván nem volt, SÄ, menetközben gyarapodott a létszám. Baranyán kívül Tolnában é* Somogybán is vannak már be­dolgozói a Kesztyűgyárnak. Számuk ezekben a megyékben is növekszik. A gyár ezúttal Dombóvár és a Balaton kö­zött félúton, Tamásiban indított tanfolyamot, amelyre Tamási­ból és a környező községekből több mint ötvenen jelentkeztek. A helyi tanács a művelődési ház emeleti nagytermét bocsá­totta a Kesztyűgyár rendelke­zésére, s a dombóvári fiók- üzem négy kitűnő kesztyűvarró­ja itt tanítja be az asszonyo­kat és a lányokat. A kéthóna­pos tanfolyam hamarosan be­fejeződik. Egy hónapig még együtt dolgoznak, majd mun­kába állnak otthon a tamási kesztyűsök. A fentieket egészen röviden értékelve: újabb export- kapacitások — különösebb be­ruházás nélkül. künk, s nemhogy mérsékelni, de inkább fokozni akarjuk a termelői kedvet, főként a jó, exportképes fajták kihelyezé­sével. Ami az átvételi problé­mákat illeti, túrajárataink igen feszes, és ütemezett napi prog­ram szerint dolgoznak. Mert ha egy faluban órákat vesztegel az autó, akkor estig képtelen 20, de többnyire 25 községből összeszedni és behozni a nyu­lat. Lehetséges, hogy Müllerné 20 darab nyula aznap hiány­zott is a szállítmányunkból, de negyed, vagy félórás reggeli vesztegelésekból estére órás csúszásai lehetnek a járatnak. A reggeli későn jövők így vá­rakoztatják meg a délutánra ütemezett községek nyúltartóit. S végeredményben a mi dol­gozóink sem szeretnek munka­időn túl rendszeresen éjszaká­ba nyúló túrákat végezni. A jövőben hasonló bosszúságok elkerülése végett a nyúltartó gazdák saját érdekükben pon­tosan jelenjenek meg az átve­vőhelyen. Emberileg bármennyire is együttérzünk idős bolyi levél­írónkkal és társaival, ez eset­ben a fenti véleményekkel kell egyetértenünk. Rné Emlékünnepség a Sörgyárban A Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmából tegnap Pécsett emlékünnepsé­get rendezett a Pannónia Sör­gyár MSZMP szervezete és MSZBT tagcsoportja a gyár kultúrtermében. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után, dr. Rugási Endre igaz­gató köszöntötte a vállalat dol­gozóit, a Szovjetunióból érke­zett vendégeket: Sz. V. Nyiko- lajevna mérnököt Krasznodárból és I. T. Szidorenkót, az Avma- vir város szakszervezeti bizott­sága elnökét, Sinku Pált, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága munkatársát, a Tanárkép­ző Főiskola orosz tanszékének tanárait. ünnepi beszédet mondott Nagy Józsefná, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagja, a Sörgyár MSZBT tagcsoportjá­nak ügyvezető elnöke, majd I, T. Szidorenko — a szovjet küldöttség nevében — mondott köszönetét a szívélyes fogadta­tásért, s méltatta a magyar— szovjet barátságot. Az ünnepi emlékbeszédeket műsor követte, melyben köz­reműködtek a Tanárképző Fő­iskola orosz tanszékének hall­gatói. Az évforduló tiszteletére ren­dezett üzemi ünnepség az In- ternacionálé hangjaival fejező­dött be. AUTÖS-MOTOROS FÓRUM December 12-én 17 óra 30 perckor Irerill megrendezésre az év utolsó au­tós-motoros fóruma, Pécsett a Váradi Antal utca 11. sz. alatt a Fegyveres Erők Klubjában. Ez alkalommal Kovács lenó r. al­ezredes, a Baranya megyei Rendőr- fókapltányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője tart előadást Pécs város és Baranya megye közle­kedési helyzetéről. Ahol jártam, a térképen zöld I színnel jelölik. Kertek, gyümöl­csösök, szőlők — sőt szántók — között vezető kacskaringós uta­kon, emelkedőn, lejtőn. Bálics- tetőn, a Makár-hegy délkeleti részén. Jakabhegyi út. Völgyben ka­nyarog. Útja jó, aszfalt burko­latú. A régi présházak mellett, új, korszerű házacskák emelked­nek. Színeikkel magukra hív­ják a figyelmet Nem nyári pi­henők. Lakóházak. Egyik épület kapuján kis tábla, rajta nyom­tatott betűkkel Írva nyilvános fon. Kapcsolat a várossal. Az út mentén faoszlopokra sze­relt kábelek viszik az áramot Villany van, de víz? Az út egyik ívében örömmel fedeztem fel egy kerekes kutat. Meghajtot­tam, jót kortyoltam a tiszta, íz­es szagtalan vízből. Beszéltem emberekkel is — csak bolt len­ne a közelben ... — mondták, másra nem panaszkodtak. Holló-dűlő, A Jakabhegyi út­ból ágazik, a térképen nem jelzik. Patak csörgedez a mély szakadékban, Honnan jön? A forrásra feljebb rátaláltam. A lankás hegyoldalnak támasz­kodó házak egyikének udvarán. Egy mqdenceszerű mélyedés partján római katona szobra áll. Ki készítette, mikor állítot­ták oda? Nem tudom. Csak azt láttam, hogy a szobor lábánál a földből bugyog a víz. A he­gyen lakó ember kincsévé vi­gyáz az órtálló római harcos. Neve nincs dűlő. A Holló­dűlő folytatása. Itt már egy nyomon — a mesgyén lehet járni, hegynek fel, A táj szép­ségét a poéták versekben szeb­ben éneklik, a festők vásznai pompásabban adják vissza, mint én tudnám. Nem is pró­bálkozom. Nézem a teraszos ki­képzést, a szőlő-barázdákat, a aaürke, lombtalan fákat, a kó­Programjellegű beszámoló jelentést terjesztett tegnap az ipari osztály a Pécsi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elé a város ipari szerkezetéről és a szerkezetváltoztatás irányzatá­ról. Néhány jellemző megálla­pítás a város jelenlegi iparszer- kezetéról: változatlanul a bá­nyászat jelenti Pécsett az ipar elsőrendű bázisát; a városban 62 ipartelep működik, ezek csak kisebb részben önálló vállala­tok, nagyobb részben telephe­lyek, gyáregységek; sok a kis ipartelep — 43 százalékuk leg­feljebb 10 főt foglalkoztat; a kis ipartelepek hátráltatják a műszaki színvonal nagyobb ará­nyú fejlesztését; egy gépi mun­kahelyre Pécsett 4 dolgozó jut, az egy ipartelepre jutó foglal­koztatottak száma pedig 229 fő (Győrött 342, Miskolcon 277). Pécs nagy — zömében női — munkaerötartalékkal rendelke­zik, s a tartalékképződés jelen­legi ütemét tekintve 1986-ig több mint 27 ezer fő elhelye­zéséről kell gondoskodni, ebből 11 ezer fő részére új munkahe­lyét kell létesíteni. Megállapít­ja a jelentés, hogy a város ipa­ri szerkezetének megváltoztatá­sát helyi erőforrásokból nem le­het megvalósítani, ezért nagy­üzemek telepítésére, a meglé­vők fejlesztésére központi alap­ból kell a szükséges költségfe­dezetet biztosítani. A következő évek ipartelepítési elgondolá­sai: gyáregységet telepít Pécsre a Szerszámipari Művek, az Egyesült Villamos és Vákuum- technikai Rt vákuumtechnikai gyárat telepít és szó van egy műanyagfeldolgozó gyár létesí­téséről. lábazaton nyugvó házikók rap- szodikus elhelyezését. Aztán tovább megyek. Birtokháborí­tást követek el. Más választá­som nincs. Nyitott ajtón kopo­gok. A kopott külsejű épület­ből senki nem válaszol. A gaz­da valahol a környéken lehet... nem tart a besurranóktól. E házzal szemben kastélyszerű épület tornyai magasodnak. Óriási fák lombtalan ágai elta­karják a homlokzatot, de oda kell nézni. Nem a házra, hanem a bokrokból kiemelkedő szoborra. Kőisten, női alakba formálva. Kissé lehajló fejének arcélét nézem; mosolyog ... A házból tánczene szüremkedik ki. A kő­istennő fejet hajtott a beat oltára előtt...? Aranyhegy. Olvasom az egyik épület kapujára szegezett táb­láról. Itt ritkábbak az épületek, több a szőlőparcella. Meg­lepő mennyi az eladó. Gyűrött, poros, ázott papírra írva . . ér­deklődni lehet Dombóvár... ennyi meg ennyi szám alatt, a tulaj nevét már elmosta az eső. Bálics-dűlő. Itt már autóbusz jár. Egyik megállóban iskolába igyekvő gyerek fázóson össze­húzza kabátját. Várakozik. Egy asszony türelmetlen, elindul le­fele, nincs ideje megvárni a következő autóbuszt Teherkocsi zúg el mellettem. Tele palack­kal. Ha jól láttam propán­bután gázt vitt a hegyi lakók­nak. A Donátusi úton semmi nem különbözik a többi hegyi úttól és környékétől. Csak a kilátás lehetősége szélesedik. Jobbra, alattam a székesegyház tor­nyait takarja füst- és pára­felhő, tompa - moraj jelzi, lent város éli mindennapi életét. A Hattyú utcához érve, de már előtte az Asztalos János utca sarkán az útépítésnél a Jóváhagyta a vb az 1973-ban épülő OTP-lakások elosztási névjegyzékét. A 150 lakás a Kertvárosban épül alagútzsalus technológiával, 59—61 négyzet- méter alapterületűek lesznek, irányáruk pedig 366—381 ezer forint között váltakozik. Módosították a Mecsek-nyu- gat 1970-ben elfogadott rész­letes rendezési tervét, mert idő­közben új, a területfelhaszná­lást megváltoztató igények me­rültek fel. A legfontosabb mó­dosító tényezők: a Jurisich Mik- í lós úton építendő általános is­kola és alközpont, a Kodály Zoltán úton építendő 400 férő­helyes középiskolai kollégium, valamint a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola várható távlati területigénye. A módosítás sze­rint főleg paneles és alagútzsa­lus technológiával 1491 lakást építhetnek ezen a területen. Az építési és közlekedési osz­tály javaslatára úgy döntött a vb, hogy az I. és III. kerületi költségvetési üzemet 1972. de­cember 31-i hatállyal össze kell vonni, s az új üzemet a III. ke­rületi tanácshivatal műszaki osz­tályának felügyelete alá kell utalni. Jóváhagyták a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat 1973. évi ter­vezési címjegyzékét, amelybe főleg belvárosi — zömében Kos­suth Lajos utcai - házakat kell felvenni. A program 180 lakást érint, a felújítás és korszerűsí­tés tervezett költsége megha­ladja a 26 millió forintot Egy 1969-es határozatban a végrehajtó bizottság garázsépí­tési tilalmat rendelt el a törté­nelmi városközponthoz délről kőzműethelyezés munkálatai folynak — a Hattyú utcát pe­dig fekete és vörös salakkal szórták fel — nyilván a közel­gő télen, hóban, fagyban köny- nyebb, biztonságosabb közle­kedni a lejtős utcán. csatlakozó — a Rét utca és a Rózsa Ferenc utca között elte­rülő - területre. Mostani hatá­rozatával ezt a területet kivon­ta a vb a tilalmi zónából azzal a megkötéssel, hogy ott tovább­ra is a rendezési tervek és az Országos Építési Szabályzat rendelkezéseinek figyelembe vé­telével adható ki garázsépítési engedély. A történelmi város- központban továbbra is garázs­építési tilalom van. Végezetül döntött a végre­hajtó bizottság a tévétorony díszvilágításáról. Eszerint a szerdán üzembe helyezett dísz- világítást hétvégeken, állami ünnepeken és fontosabb politi­kai, társadalmi és kulturális események alkalmával kapcsol­ják be. Egy idős, beteg asszony, Mül­ler Antalné, Boly, Dobó utca 9. szám alatti lakos, nyúltartó társai nevében levelet írt szer­kesztőségünknek, melyben töb- bekközt ezt írja; „Ez év november 28-án a bolyi ÁFÉSZ felvásárló telepén reggel nyolc órára nyúlátvé- telt hirdettek meg. Mivel fél kilencre értünk oda, nyulainkut nem vették már át, holott a BOV teherszállító kocsija még ott vesztegelt. Szerződéses nyu- lász vagyok, egy hónappal elő­re bejelentettem, hogy szállí­tani szeretnék. Ha nincs szük­ségük a nyúlra, miért nem mondják meg? De bolondot ne csináljanak belőlünk. Én bete­ges asszony vagyok. Nem olyan kellemes 20 darab nyulat az átvevőhelyre vinni, meg vissza­cipelni valakinek a nemtörő­dömsége miatt.” Müllerné levele végén be­vallja, nem tudja, hogy a bo­lyi ÁFÉSZ, vagy a BOV hibá­jából hiúsult meg az átvétel. Mindenesetre írja, azért ké­rem az önök segítségét, hogy a jövőben az ilyen bosszúsá­goktól az illetékesek kíméljék meg a dolgozó nyulászokat Mindkét illetékest küiön-kü- lön kérdeztük meg, mégis, szin­Az a kesztyű, amelyet a ha­zai és a fél világ kereskedői pécsi kesztyűnek mondanak, az már régen nem csak pécsi, de siklósi, dombóvári, nagyatádi is, s még lehetne sorolni. Lassan nem lesz olyan tája Dél-Dunán- túlnak, ahol ne lenne fióküzeme vagy otthon varró bedolgozója a Pécsi Kesztyűgyárnak. Az idén ősszel tovább tere­bélyesedett a bedolgozói há­lózat. Üjabb baranyai községek iratkoztak fel a listára. A Pé­csi Kesztyűgyár a helyi taná­csok hathatós támogatásával Újpetrén, Abaligeten, Szentlő- rincen, Babarcon és Bükkösdön indított kézivarró tanfolyamo­kat. Az összesen mintegy 100 falusi asszony és lány két hó­nap alatt sajátította el a kesz- i tyűvarrás minden csinját-binját, majd mielőtt munkába állt, el­vitték őket üzemlátogatásra a pécsi központi üzembe. Az ér­deklődésre jellemző: lemorzso­te szószerint ugyanazt a vá laszt kaptuk. Lowecker Adolf, a bolyi ÁFÉSZ felvásárlási főelőadója: — Szó sincs arról, hogy ne­künk nem kell a nyúl, hisz épp most indítunk be egy új akci­ót. A tenyésznyulak ingyenes kihelyezésével igyekszünk a ter­melők körét bővíteni. Müllerné panasza részben jogos, s any- nyiból meg is károsult, hogy két héttel tovább kell az álla­tait tartania, mert csak decem­ber 12-én lesz nálunk újra át­vétel. Valóban felfértek volna még az ő nyulai is a kocsira, ha pontosan reggel nyolckor megjelenik. A BOV túrajárata azért nem vette fel a későn jövők, s ezek közül is minde­nekelőtt a faluban lakók álla­tait — egy ilyen átvétel hosz- szas adminisztrációval jár, mér­legelés, állatorvosi igazolások átvizsgálása _ stb. —, mert a kö­vetkező községben már várták. A bolyiak panasza annyiból jogos, hogy gyakran meg ők várnak órákat a járatra, tehát végeredményben a BOV sem mindig pontos. Nagy Jenő, a BOV felvásár­lási osztályáról: — A házinyúl továbbra is az egyik legjobb felvásárlási cik­Hazaérkezett Lengyelország­ból a Mecseki Szénbányák köz­ponti fúvószenekara, öt napot töltött a pécsi bányász zenekar Felső-Sziléziában. A két bányász zenekar között a kapcsolat a Siklósi Várfesztiválon alakult ki. A Mecseki Szénbányák Igazga­tósága a várfesztivál utáni na­pokra meghívta Pécsre és ven­dégül látta a lengyel zenekart. Ennek viszonzásául kapott meg­hívást a pécsi zenekar a len­gyel bányásznapra. A felső-sziléziai bányaterület nyolcvan kilométer hosszúság­ban nyúlik el. Város várost kö­vet, és félmillió bányász él itt. A bányásznap — érthetően — nagy ünnep ezen a vidéken, amelyhez évszázados hagyomá­nyok kötődnek, és amelyeket hí­ven ápolnak. A bányásznapot december 4-én tartják. Az ez évi lengyel bányásznap tulajdon­képpen háromnapos volt. A pé esi zenekarnak két napon kel­lett szerepelnie. December 3- án, vasárnap Siemianowice la­kosságát köszöntötte menetze­nével a zekenar. Hétfőn a bá nyásznapi ünnepségen, amelyen jelen volt a lengyel bányaipari miniszter is, lépett fel egy ha talmas sport és művelődési pa­lotában a vendéglátó zenekar­ral együtt, Gorrieri Ferenc, illet­ve Jozef Konwisorz vezényleté­vel. Az ünnepség után önálló műsort adott, elismerést aratva, a pécsi bányász zenekar. A két bányász együttes tagjai az együtt eltöltött napok alatt szoros barátságot kötöttek egy­mással. Több pécsi zenészt a lakásukrd hívtak meg a lengyel zenészek. A bányaigazgatóság a teljes zenekart hívta meg a kitüntetett bányászok, majd a nyugdíjas bányászok tiszteletére adott fogadásra és ebédre. A lengyel vendéglátók lehetővé tették a sziléziai „Slask” népi együttes Zabrze-ban, és a Le- ningrádi Jégrevű Katowicében tartott előadásának megtekinté­sét is. A két zenekar, illetve a két bánya között kialakult kapcso­lat ezzel a látogatással nem szakadt meg. A tervek szerint szeptemberben, a bányászna­pon a lengyel zenekar teszi majd színesebbé, gazdagabbá a pécsi bányásznapi programot. (Várnai) TRAKTORVEZETŐT FELVESZÜNK Feleségnek állattenyésztésben munkát biztosítunk Fizetés: illetményfölddel, megállapodás szerint Lakás rendelkezésre áll. ÚJ ÉLET TSZ, Pécs, Remény­puszta Személyzeti előadónál Nagy István KOVAGOSZÖLOS KOZIGAZGATASI TERÜLETÉN raktárnak, irodának, műhelynek alkalmas épületek KOZMUVESITETTEN ELADOK. ▼ Érdeklődni munkanapokon 8 és 16 óra között 13-919 sz. telefonon, a MECSEKI ÉRCBANY ASZATI VALLALATNAL. Utcáról utcára Á Jakabhegyi úttól a Hattyú utcáig Kesztyűk Tamásiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents