Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

6 DUNANTOM NAPLÓ 1972. december ». Szemünk fénye a kiskeit Nyolcmillió forint szennyvízbírság Öröklőid fenyők Kertünk telepítésekor csak akkor érhetjük el a kívánt ha­tást, ha alaposan ismerjük nö­vényeinket. Éppúgy kell termé­szetes élőhelyüket ismerni - hogy következtetni tudjunk igé­nyeikre —, mint külső megjele­nésüket, alakjukat. A követke­zőkben röviden néhány gyakrab­ban előforduló fenyőfélét mu­tatunk be, különös figyelmet szentelve termőhelyi igényeik­re. A fenyőféléket általában tűle­velű örökzöldeknek nevezzük, bár vannak olyan fenyők, ame­lyek nem örökzöldek (pl. a i'á- rösfenyő lehullatja tűleveleit) és nem is mind tűlevelűek. Ter­mésük általában toboz, több fajnak magja azonban húsos burokban van. Pinus (hosszútűs fenyő) Alakjuk megszokottan kúpos, hosszú tűleveleik általában ket­tő-ötösével ízesülnek. Ellená1- lóak, igénytelenek, a hazai táj­ba legjobban beleillenek, jó szárazságtűrőek. Legismertebb a rendkívül ellenálló feketefe­nyő (P. nigra) vagy a nagy kiterjedésű őshonos fenyvese­ink akotója az erdei fenyő (P. silvestris). Az alacsony bokros növekedésű törpefenyő (P. mu- go) és változatai a Kárpátok magas bércéről lopódzott szik­lakertünkbe, míg a magas nö­vésű selymes, lágy tűs sima 'e- nyő (P. strobus) mint az É-i fajok, nedves talajt igé­nyel. Picea (lucfenyő) Mintegy 40 fajuk ismeretes. Magasbatörő piramis koronáik­kal kertjeinknek északias kül­sőt adnak. Csapadékosabb, hűvösebb termőhelyet igényel­nek. Leggyakrabban ültetett a közönséges luc (P. excelsa) pedig csak magasabb, párá- sabb hegyvidékünkön szép igazán: ennél jóval szárazsóg- tűrőbb a sudár szerb luc (P. omorica) vagy a rövid, tompa tűjű keleti luc (P. orientalis). Kertünk népszerű fenyője az ezüstfenyő (P. pungens) vagy az ennél kékesebb színű vál­tozatai a mi szárazabb éghaj­latunk alatt sem szenvednek túlságosan. Abies (jegenyefenyő) Szép, sudaras, sima törzsű fe­nyők, gyertyaszálként felálló to­PODIUM ÚJ DANA. Bujtor István be­tegsége miatt Hernádi Gyula: falanszter c, darabjában Da­na szerepét Galambos György »eszi át, az övét pedig Berczeli Tibor. — (Képünk: Galambos György.)-f A BARTÓK VONÓSNÉGYES a járási tanács dísztermében második pécsi hangversenyét adja december 10-én este fél 8 órakor. , JAPÁN GITÁREST. December 20-án, szerdán este fél 8 óra­kor a japán Kiyoshi Shamomu- r-a tartja meg gitárestjét Pécsett • Liszt-teremben. ! bozukról könnyű felismerni. A páradús klímát szereti, máshol felkopaszodik, elpusztul: a ke­vesek közül talán a széles kúp koronájú kolorádó jegenyefe­nyő (A. concolor) viseli el a száraz klímát. A nedvesebb ta­lajt igénylő mutatós kaukázusi jegenyefenyő (A. nordmanni- ang) fényes, sötétzöld lombo­zatával legtöbb fenyőfajtái színben is elüt Cédrus (cédrus) A szubmediterrón kertjeink im­pozáns díszfenyői, kedvező, vé­dett fekvésben nálunk is álta­lánosan meghonosítható. Thuja (életfa) Változatos formájúak és sokol­dalúan felhasználhatók. Hajtá­saikon a levelek finom pikkely- szerűek, tojásdad tobozaik ki­csik. Az oszlopos növekedésű nyugati életfa (T. occidentalis) hazájának megfelelően üde fekvést igényel, míg a kompak­tabb keleti életfa (T. orienta­lis) ágai függőleges síkokba rendeződnek, sok szép válto­zatával együtt nálunk száraz, meleg helyeken fejlődik leg­szebben. Chamaecyparis (hamisciprus) Karcsú, oszlopos alakjukkal ki­tűnő soliterfácskák, megfelelő környezetben hangulatos déli- es hatást keltenek. A több szí­nű és alakú változataival együtt az oregoni hamisciprus (Ch. lawsoniano) a kiegyenlítettebb klímában fejlődik kielégítően, szárazságtól, fagytól néha ká­rosodik. Cupressus (ciprus) A mediterrán tájból karcsú je­genyeként emelkednek ki, a ! Dél legjellegzetesebb fenyői. Legtöbbjük kitűnő szárazságtű­rő, de meglehetősen fagyér- ! zékenyek; széltől védett helyen azonban takaró nélkül is át­telelnek. Juniperus (boróka) A magas hegyek fagyos vilá- I gótól kezdve, a száraz félsivc- j tagokig elviselik a szélsőséges J termőhelyeket, származásuktól j függően. Jónéhány fajuk így í az extrém területeink fenyőfé­léje lehet. Termésük kékesszí­nű tobozbogyó. A közönséges boróka (J. communis) Alföl­dünk egyetlen őshonos fenyő­je, különösen szikla kertben j népszerűek törpenövésű váltó- | zatai. A kínai boróka (J. eh*- í nensis) kultúrformáival (oszlo- I pos vagy elterülő) már az ' üdébb környezetet részesíti j előnyben, míg a nehézszagú boróka (J. sabina) a mediter­rán száraz, kopár lejtőin gyö­kön. Taxus (tiszafa) Sötétzöld, jegenyefenyőkre em­lékeztető lombozat, szétterülő laza korona, és vörösbarna foszló kéreg jellemző rá. Ter­mésük az élénkpiros, húsos mag köpennyel mutatós dísz. A közönséges tiszafa (T. baccata) valamint kerti változatai a kar­csú, oszlopos növekedésű „Fas- tigiato” az aranyszínű „Aurea" a nyílt fekvésben a téli nap­tól károsodhat, o félárnyékos , termőhelyet szereti. Csepeli Zoltán Vizeink sorsa Szomorú „hobbyt" választott j Kiyoshi Takizawa japán farmer j — írja a The York Times. — j Teheneit a farmer minden nap megfeji, a tejet ahelyett, hogy eladná egy gödörbe önti. A sziszifuszi munka oka: az egyik bányaüzem szennyvize kadmium­mal —, mely az emberi szerve­zetbe jutva kóros elváltozáso­kat idézhet elő — fertőzte meg a gazdag 130 hektár földjét, i ahol a marhák legeltek. Japán persze nagyon messze van, de itt a Duna — már évek óta tetemes mennyiségű szenny­vizet nyel el. Jól tudjuk: víz nélkül nincs élet, mégis — a természet mér- j hetetlen nagyságának bűvöleté­ben élve — mérgezzük vizein­ket. Nehéz elhinni, ha nem óv­juk, a víz is „meghalhat”, és pusztulást okozhat. .. Házi és ipari szennyvíz Törődés a vízzel — amíg kor­látlanul volt — nem jelentett problémát. A városiasodással, a technika fejlődésével, a nagy­arányú iparosítással azonban a vízigények ugrásszerűen megnö­vekedtek. A felhasznált vízmeny- nyiség emelkedésével arányo­san nőtt a szennyvíz mennyisé­ge is, melynek egy része a víz­folyásokba kerül és azok el­szennyeződését okozza. Vizeink gazdája, az Országos Vízügyi Hivatal és annak igazgatóságai a házi eredetű és ipari szeny- nyektől védi vizeinket Az OVH felelős a vizeink védelmére ki­adott kormányhatározatok vég­rehajtásáért is. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság ez évi felmérése sze­rint a megye 10 településén tisztítják meg a vízfolyásokba kerülő lakossági szennyvizet A napi 24 ezer köbméter kapaci­tású pécsi tisztító berendezés 30 ezer köbméter szennyvizet „gyógyít” meg biológiai és mechanikai eljárással. A pécsi tisztító telep bővítésre szorul — rekonstrukciós terveinek készí­tését a MÉLYÉPTERV már meg­kezdte. A komlói berendezés a tervezett 6 ezer köbméter he­lyett 8 ezer köbméter szennyvi­zet tisztít meg naponta. A kom­lói új szennyvíztisztító telep tér- > vei elkészültek. Túlterhelt a har­kányi, siklósi és a villányi szennyvíztisztító telep is. Az utóbbi években épült beremen- di, sikondai, szentlőrinci és sás- | di telep a jelenleginél nagyobb mennyiségű szennyvíz megtisztí­tására is képes. Az elavult szi­getvári szennyvíztisztító telep he­lyett korszerűt építenek, ugyan­csak most tervezik, illetve épí­tik Pécsváradon, Bolyban, Aba- ligeten, Orfűn, Sellyén, Duna- szekcsőn, Szászváron és Vajsz- lón a víztisztító rendszereket. Mohácson ugyan most van ki­vitelezés stádiumában a mecha­nikai tisztító rendszer és az át­emelő telep, a szakemberek szerint azonban az iparosodó városnak mielőbb egy biológiai tisztító apparátust kellene létre­hozni. Mi a helyzet az ipari szenny­vizekkel? A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vízminőség felügyeleti osztálya Baranyában 20, Pécsett pedig 12 üzemben végez rendszeres szennyvízvizs­gálatot A vizsgálat 31 szeny- nyező, illetve fertőző anyag megállapítására terjed ki, mely­nek alapján, az idevonatkozó kormányrendelet értelmében ve­tik ki a szennyvízbírságot A vállalatok pedig fizetnek. Nem is keveset. Az elmúlt esztendő­ben a pécsi üzemek 6,8 millió forintot, a megye többi gyára pedig 1,2 millió forint bírságot fizetett A legtöbb szennyvizet „ter­melő" pécsi vállalatok: a Bőr­gyár, napi 5600 köbméter, a szénbánya, 3600 köbméter, a gázművek napi 600 köbméter szennyvizet bocsát ki. Meg kell jegyezni, hogy a pécsújhegyi szénmosóbati modem tisztító berendezést helyeztek Özembe. A vágóhíd szennyvize a déli fő­gyűjtő megépítésével már a vá­rosi szennyvíztisztító telepre öm­lik. A MÉV rendelkezik a leg­modernebb visztisztrtó berende­zéssel. A megyében a Mohácsi Fa­rostlemezgyárban keletkezik a legtöbb szennyvíz — napi 3800 köbméter. A gyámok csak me­chanikai rendszerű tisztítóberen­dezése von. A sorban a szén­bányák komlói üzemei következ­nek napi 1300 köbméter szeny- nyezett vízzel. A Szigetvári Kon­zervgyár öntözéssel oldja meg a keletkező szennyvíz elvezeté­sét. Vizeink tisztasága A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság korszerű laboratórium­mal rendelkező vízminőségi feJ- ügyelete rendszeresen ellenőrzi ! a vízfolyások szennyezettségét: h Qm o\yta\roytst Mottó: Nem megcsinálni netté« valamit, hanem elintézni I A SZÜRKE EMINENCIÁS Egy intézmény építkezett. Egy régi épületet újítottak fel. A földszinten volt egy vizesblokk. Ez nagyon szépen hangzik, ma­gyarán azonban W. C„ mosdó­val kombinálva. Olyan volt, mint a „Hunnia” olajvizelde, ami vízöblítés nélkül szagtalan, ahogy a régi reklám mondja. De csak azért, mert amivel szagtalanították, az büdösebb volt, mint amit szagtalanítottak. Kicsit körülményes, de azért gondolom érthető. Itt nem szagtalanítottak. Szag után megy a magyar, tehát ha valakinek sürgős volt a dolga, nem kellett keresgélnie, csak az „illatot” vette célba.. Ekkor jött az intézmény. Ez a „vizesblokk” kellett neki és he­lyette hat méterrel arrább fel­ajánlották, hogy építenek hi­deg-meleg vízzel folyó Kána­ánt, amit csak kiírás után lehet megtalálni, mert modern lesz és nem büdös. Ez irányú kérelmüket beter­jesztették a vizesblokk gazdái­hoz. Nem kaptak választ. Nem meglepő! Nem mindenki szokott választ kapni. Az intézmény tehát személye­sen felkereste a céget. Hosszú töprengés után ott azt mond­ták, hogy ez az alistenükhöz tartozik. Elmentek az alistenhez. Üjabb töprengés és az megál­lapította, hogy ez a mellékis­ten reszortja. Szívós intézmény volt és el­gyalogoltak a mellékistenhez. Neki nem volt semmi kifogása, de úgy érezte, hogy ez túllépi az ó hatáskörét Jobb, ha eb­ben az ügyben megkeresik a főisten helyettesét A helyettes a kérdés hord- erejét átérezve elküldte őket a föistenhez. A főisten beleegyezett. Szó­ban! Papíron azonban kényte­len volt elutasítani, mert előre nem látható akadályok merül­tek fel. A dolgozók lábának ko­pása, akiknek hat máterrel or- rább kellene hogy járjanak. A megszokás, aminek felbolygató sa az embereket kilendítené sodróból és csökkenne a terme­lékenység. Elmentek a főisten felettes szervéhez. Ott konzultációt hív­tak össze. Az istenek gyüleke­zete kifejtette álláspontját és végül megállapította, hogy a csere méltányos és végrehajt­ható. Az intézmény beadta az újabb kérvényt. Meg is érke­zett az elutasító válasz. Újra összeült a kupaktanács. Most más összetételben. j Újra előkerültek az érvek. I | Meg kell mondani, nem sokat i értek, mert a főisten, akit ost- j romoltak, mint régen a lengyel j képviselők, végső indokként megszólalt: — Nyepoz volím! Múlt az idő, mint a népme­sében. Újra ülés következett. A főisten konzekvens volt, min­den indokot meghallgatott és i ennek végén újfent kijelentette: — Nyepoz volim! Az idő megint múlott. Az ősz már tavaszba hajlott mikor minden fórum végigjárása után j megjelent egy alacsony, vézna ! kis ember és azt mondta: — Kérem, mit is akarnak j önök? Én a vállalattól vagyok. Elmondták. A kis ember fel- j | kiáltott: — Hiszen ez nekünk jó! — Nekünk is ez a gyanúnk — | 1 mondta az intézmény képvise- I lője szomorúan. J — Akkor miért nem csináljuk j meg? — kérdezte lelkesen a kis I j ember. — Csináljuk meg! — mondta mélabúsan az intézmény. í — Van itt gyorsírónö? — kér- | | dezte még mindig lelkesen az j i újonnan jött — Van! -- nyögdécselte még l ! mindig apatikusan az intéz- ' í mény. ! Bejött a gyorsírónő, öt perc [ alatt lediktálta « megállapo­dást, újabb tíz perc alatt kész lett az öt példányú határozat Addig megittak egy konyakot majd kézbevették az öt pél­dányt aláírták mind a kettén, és hogy lássák egyik sem sze­gényház, két nagy pecsétet rá­ütöttek. Akkor megszólalt a kis em- ■ bér, imigyen: — Miért nem engem keres- I tek? Kellett ezzel félévet vár­ni?! — Uram — mondta az intéz­mény — eddig azt se tudtuk, hogy a világon van! Tévedés­ben voltunk. Ha annak az ener­giának a negyedét amit erre a harcra fordítottunk, abba öltük volna bele, hogy megtudjuk, ki az. önök szürke eminenciása, akkor nyertünk volna fél évet Hadd mondjak el egy rövid, tananekdotát Egy autó leros­kadt egy város végén és éppen szemben ki volt írva: Autójavító. Bemegy a pasas, kijön a ja­vító, meghallgatja az autót majd egy kalapáccsal egy na­gyot ráüt és kér 101 forintot — Ezért az egy ütésért?! — mondja felháborodva az autós. — Nem! — mondja a szerelő — az ütés egy forint, de, hogy tudtam hová kell ütni, az száz! Szőllősy Kálmán évente 1200—1400 vízmintát vizsgálnak meg. Kaurek Róbert a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság osztályvezető főmérnö­kének tájékoztatása szerint az élővizeket — a szennyződés mértékét tekintve — négy ka­tegóriába sorolják. Baranyában tiszta vízfolyás a Gyöngyös-patak nyugati ága Szigetvár mellett, és Szentlőrinc fölött a Bükkösdi vízfolyás. Kis­sé szennyezett a Duna, a Drá­va, a Karasico, a Bükkösdi víz további szakasza, a Gyöngyös­patak, a Fekete-víz egy szaka­sza, valamint a Baranya- és a Hábi-csatoma. A szennyezett kategóriába sorolható a Kör- csönye, az Okorág, a Kaszá- nya-patak Mecsekpölöske és Magyarhertelend között, vala­mint a Bári vízfolyás. Nagyon szennyezett a Pécsi-víz, az Al­más-patak Szigetvár alatt, a Ka- szánya-patak Komlón, a Fekete­víz egy része, valamint a bárt vízfolyás Véménd alatt. ... és a mosószerek? Ojobb és újabb anyagok ke- rülnek vizeinkbe. Egyes mérge­ző anyagok az emberi szerve- zetben kis mennyiségben is ko­moly károkat okozhatnak. — Nagy gondot jelentenek a vegyipar és a mezőgazdaság kemizólásával egyre növekvő mikroszennyeződések — mondja dr. Steiner József, a KÖJÁL te- lepűlés-köroyezetegészségügyi osztályának vezetője. — Vegyük például a különböző mosósze­reket Több közülük nem bőm-, IHc el, és eredeti állopotábo® kerül a vizekbe, amelyeknek ön­tisztítását erősen gátolja. Itt varrnak a különböző növényvé­dőszerek, az ivóvízbe kerülve grammnyi mennyiségben is ha­lált okozhatnak. A Minisztertanács legutóbb* ülésén, ahol egyebek között a vízszennyeződés jelenlegi hely­zetét vizsgálták meg, a kormány intézkedett arról, hogy az érin­tett tárcáknak a legfontosabb ipari területekre — egyebek k&r zött a Pécsi- és a Fekete-víz környékére is — ki kell dolgom ni a vízvédelem komplex re- konstrukciós programját E terv vek célja, hogy az említett vi­dékeken gondosan összehangolt intézkedések alapján 1980-ig befejezzék a szennyvíztisztító telepek felújítását és a hiányzó telepek pótlását Egy örvende­tes helyi vonatkozású hír: m Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatás ság egy speciális munkácsi portja a közelmúltban elkészír tette a Pécsi-víz vízgyűjtőjén levő tisztitő berendezések és a vízminőség szabályozását szol­gáló tanulmánytervét Az együt­tes víztisztítási elgondolásra épülő terv megvalósítása 65 miJ- lió forintba kerülne. Mécs toszfé Oiajkályhavásár ajándékkal A HINIKAIOR kivételére!, minden típusé olajkályhához 1 darab olajtárolót ajándékozunk. 39-es Dandár ót 2/C Nyit*'« : szerda, es6tí»rt$fc, péwial 8—%1 éráig, sxombat 8—-12 éréig..

Next

/
Thumbnails
Contents