Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. december 22. (folytatás az 1. oldalról) fejlődése az orosz nyelv jelen­tőségének növekedéséhez ve­zet, mert ez a nyelv a Szovjet­unió összes nemzetei és nem­zetiségei között kölcsönös érintkezés nyelve lett. A szovjet nép egysége a szo­cialista haza védelmében meg­valósult hőstettekben fejeződött ki a legmeggyőzőbben. Orszá­gunk nemzeteinek és nemzeti­ségeinek szövetsége és barát­sága olyan nehéz megpróbál­tatásokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. Fegyveres erőink ma is a szocialista haza megbízható vé­dőpajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának biztosítékát jelenti. A szovjet nép nagyra becsüli és szereti hadseregét, megérti, hogy amíg a földkerekségen agresszív erők léteznek, jól felszerelt had­sereg nélkül nem boldogulunk. Lenin pártja, annak kollektív bölcsessége és töretlen akarata, szervező és irányító szerepe — ez az erő, amely előkészítette a szovjet szocialista köztársa­ságok hatalmas szövetségének létrehozását, irányította fél- évszázados fejlődését és vezeti magabiztosan tovább előre. — Lenin nem egyszer hang­súlyozta a nemzeti problémák megközelítésének bonyolultsá­gát Nem egyszer szólott arról, hogy türelmet és tapintatot kell tanúsítani a nemzeti érzések, különösen a kis népek nemzeti érzései iránt, fokozatosan kell — Az elmúlt 50 évben o vi­lág megváltozott. És vitathatat­lan, hogy mindezekben a tör­ténelmi változásokban nem kis szerepet töltött be a Szovjet­unió. - Ma a testvéri szocia­lista országok, a kommunista pártok, a forradalmi-demokra­tikus haladó szervezetek, c jzakszervezetek minden konti­nensen a dolgozók legszéle­sebb rétegei velünk együtt em­lékeznek meg a Szovjetunió megalakulásának 50. évforduló­járól. E nevezetes napokban mi Is­mét biztosítjuk harcostársain­kat, osztálytestvéreinket, bará­tainkat világszerte: a Szovjet­unió mindenkor hű marad a népek szabadságáért, a szocia­lizmusért, a világ tartós béké­jéért harcolók internacionalisto egységének nagy ügyéhez. Nemzetközi politikánk hiva­tását abban látjuk, hogy erő­sítsük a békét, amelyre szük­ségünk van a kommunizmus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocialista ország­nak, minden állam népének — mondotta Leonyid Brezsnyev. Ezért mi a jövőben is ellensze­gülünk az agresszió politiká­jának és elősegítjük világszerte azoknak a feltételeknek a fel­számolását, amelyek agresz- szív háborúkat szülnek. Nemzetközi politikánk és sze­repét abban látjuk, hogy elő­segítsük minden nép elidege­níthetetlen jogainak, mindenek­előtt az önálló, független fej­lődésre való jogának megvaló­sítását, amely mellett élvezheti a modern civilizáció gyümöl­cseit. Peking mai külpolitikai irány­vonala magában foglalja a szovjet területre támasztott os­toba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendjének, békeszerető külpolitikájának dühödt rágalmazását — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. Ma­gában foglalja azoknak az erő­feszítéseknek nyílt szabotálá- sát, amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozására, a lesze­relésért és a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal ál­landó kísérletet jelent arra, hoay megbontsák a szocialista tábort és a kommunista moz­galmat, viszályt ültessenek el a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállít­sák a fejlődő országokat a Szovjetunióval és más szocia­lista államokkal. Végül pedig nevelni, ezeket a »népeket az internacionalizmus szellemében — mondotta Leonyid Brezsnyev. A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tar­tozzanak is — Lenin minden­kor világos és elvszerű maga­tartást követelt a nemzeti kér­désben, nem tűrt el e téren semmiféle engedményt és la­zaságot. — Ezzel kapcsolatban Leo­nyid Brezsnyev megállapította: most amikor immár 50 éje fennáll és sikeresen fejlődik a soknernzetiségű szocialista ál­lam, a Szovjetunió mégis in­dokolt szölani ezekről a prob­lémákról. — Mi,, teljes egészében meg­oldottuk a nemzeti kérdést mindazoírban a vonatkozások­ban, amelyekben az a forrada­lom előtti múltból ránkmaradt — folytatta Brezsnyev. — A nem­zetiségi viszonyok azonban oz érett szocialista társadalomban is olyan realitást jelenlenek, amely szakadatlanul fejlődik, újabb problémákat és felada­tokat vet fel. A párt állandóan szem előtt tartja ezeket a kér­déseket és idejekorán megold­ja őket az egész ország és min­den egyes köztársaság érdeké­ben, a 'kommunista építés ér­dekében — hangoztatta Brezs­nyev. — Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy a nacionalista előítéletek, a nemzeti érzések eltúlzott vagy torz megnyilvá­nulása rendkívül eleven jelen­ség, amely erősen tartja ma­A nemzetközi szintéren folyta­tott politikánk hivatását és sze­repét abban látjuk, hogy min­dig azoknak az oldalán állunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formája ellen a szabad­ságért és az emberi méltósá­gért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcolnak, — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A mai napon nyomatékosan foglalkozni kell egy testvéri szo­cialista államhoz — a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság­hoz fűződő viszonyunkkal. A világ ma az amerikai im­perializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált, je­lentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a háború megszüntetéséről szó­ló egyezmény aláírását és kü­lönböző nemtelen manőverek­hez is folyamodik, hanem a napokban felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság vá­rosainak és kikötőinek elakná- sítását Az Egyesült Államok kormá­nyára súlyos felelősséq hárul ezekért a barbár cselekedete­kért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét Már mindenki számára vilá­gos, hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandja és semmiféle újabb bűntett sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy megad­janak neki minden támogatást és segítséget igazságos, fel­szabadító harcában. ez az irányvonal magában fog­lalja a szovjet-ellenes alapon való elvtelen tömörülést bárki­vel, még a legreakciósabb erőkkel is. Ügy véljük, hogy ez a poli­tika, természetellenes a szo­cialista országok közötti kap­csolatokban, nemcsak a szov­jet, hanem a kínai nép érde­kei ellen is irányul, szemben- áll a világszocializmus, a fel­szabadító és antiimperialista harc, a béke és a népek biz­tonsága érdekeivel — hangsú­lyozta az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Érthető, hogy mi kategori­kusan elutasítjuk az ilyen po­litikát. A kínai vezetők azt han­goztatják, hogy állítólag vala­milyen fenyegetéstől tartanak a Szovjetunió részéről — jelentet- I te Id Leonyid Brezsnyev. Ha 1 gát a politikai vonatkozásban nem eléggé érett emberek lel­kivilágában — mondotta az SZKP főtitkára. — Ezek az előítéletek még olyan viszonyok között is fenn­maradnak, amikor már régen nem léteznek az objektív elő­feltételei semmiféle antagoniz- musnak a nemzetek közötti kapcsolatokban. — Nincs jogunk megfeled­kezni arról, — folytatta Brezs­nyev — hogy a burzsoá világ politikusai és propagandistái minden módon szítják kívülről a nacionalista csökevényeket. Országunk nemzetiségeinek és népcsoportjainak további közeledése objektív folyamat - szögezte le Leonyid Brezsnyev. — A párt ellene van annak, hogy mesterségesen sürgessek ezt a folyamatot — erre nincs szükség, ezt a folyamatot szov­jet életünk egész menete dik­tálja. Ugyanakkor a párt tűr­hetetlennek tart minden olycn kísérletet, amely a nemzetek közeledése folyamatának fel­tartóztatására irányul. — Az országnak a Lenin ál­tal megjelölt úton való tovább­fejlesztése folyamatában fel­merülő kérdéseket megoldva, a párt nagy jelentőséget tulajdo­nít annak, hogy a Szovjetunió minden állampolgárát állandó­an, rendszeresen és mélyreha­tóan az internacionalizmus és a szovjet hazafiság szellemé­ben neveljék. Számunkra ez a két fogalom egymástól elvá­laszthatatlan egész. ezek a nyilatkozatok nem kép- mutatóak, akkor lehetetlen megérteni, hogy ebben az eset­ben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1969 óta általunk többször előterjesztett javasla­tot: vállaljunk világos, szilárd és állandó kötelezettséget, amely kizárja egyik ország tá­madását a másik ellen? Nos, a kínai vezetőknek a misztikus „szovjet fenyegetéssel" kapcso­latos panaszai nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. A Kínával kapcsolatos poli­tikánk jól ismert. Ez a politika világos kifejezést nyert a párt XXIV. kongresszusának határo­zataiban. Ezt a politikát mi következetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani. A Szovjetuniónak nincsenek Kínával szemben sem területi, sem pedig gazdasági követelé­sei - mondotta Leonyid Brezs­nyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történelem törvényei végső so­ron felülkerekednek a szubjek­tív politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság helyre­áll. Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a békéért, az imperializmus el­len. Az azonban, hogy1 mikor kerül erre sor, magától Kíná­tól függ, s természetesen sem­mi sem téríthet el bennünket elvi marxista-leninista irányvo­nalunktól, a szovjet nép álla­mi érdekeinek és a Szovjet­unió területe sérthetetlenségé­nek védelmezésétől, a határo­zott harctól a Kínai Népköztár­saság vezetőségének szakadár tevékenysége ellen a szocia­lista világban és a felszabadí- tási mozgalomban. Lenin útmutatásainak meg­felelően pártunk és népünk te­vékenyen támogatja a népek nemzeti felszabaditási harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok haladó politikáját — mondotta Brezs­nyev. Az egész nemzetközi hely­zetre igen kedvező hatást gya­korol a Szovjetunió és India — földünk egyik legnagyobb bé­keszerető állama — közötti ba­rátság. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok ala­kultak ki közöttünk és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink, Afganisztán, Irán és Törökország között. Úgy vél­jük, hogy jó távlatai vannak a jó kapcsolatok fejlődésének, hazánk és a Bengáli Népi Köztársaság, valamint hazánk és Pakisztán között. Széles kö­rű és sokoldalú kapcsolatok alakultak ki közöttünk és több j J arab ország köTöLt. Az esemé- i nyék alakulása megmutatta, i hogy a Szovjetunióval való ba­rátság a haladó arab államok számára biztosítja a szükséges támogatást és segítséget a számukra legnehezebb pillana­tokban. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együttmű­ködésünk számos latin-amerikai országgal. Ez kétségtelenül an­nak tudható be, hogy erősödött örállóságuk, komoly imperia­listaellenes és demokratikus változások mentek végbe ezek­ben az országokban. Ezeknek a változásoknak egyik meggyő­ző bizonyítéka, hogy jelentősen megerősödtek Latin-Ameriká- ban a hősi forradalmi Kuba politikai pozíciói, amelynek ve­zetőjét, kedves barátunkat és elvtársunkat Fidel Castrót ma ebben a teremben üdvözölhet­jük. A Chilei Köztársaság elnöké­vel Salvador Allendével folyta­tott tárgyalásaink eredményeit úgy értékeljük, mint újabb je­lentős lépést kapcsolataink fej­lesztésének útján. Mély rokon- szenvet táplálunk Chile népé­nek és a többi latin-amerikai ország népeinek a szabadság­ért vívott küzdelme iránt. Meg­A Szovjetunió állhatatosan folytatja a szilárd európai béke biztosítására irányuló politiká­ját, amelyet a háború utáni egész időszakban követtünk. Ez a politika most hozza meg ered­ményei1, amelyek örömmel töl­tik el a szovjet népet és mind­azokat, akiknek drága a béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Készek vagyunk fejleszteni mindazt a pozitívumot, amely olyan államokhoz fűződő kap­csolataink gyakorlatában hono­sodott, vagy honosodik meg, mint jó szomszédunk Finnor­szág, Olaszország, a Skandi- náv-államok és számos más ál­lam. Készek vagyunk javítani viszonyunkat olyan európai or­szágokkal is, amelyekkel egye­lőre nem létesült kapcsolatunk — természetesen csak akkor, ha részükről erre valóban kész­ség nyilvánul meg. Az európai történelemben új fejezet megnyitására hivatott az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. — Minden arra vall, hogy az érte­kezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. Ügy véljük, eljött az ideje an­nak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturá­lis együttműködési program ki­dolgozását is. Ezzel kapcsolat­ban felmerül a kérdés: fel lel­hetők-« az alapok a kereske­delmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában lét­rejött államközi, kereskedelmi gazdasági szervezetek — a KGST és a „Közös Piac” kö­zött? Bizonyára igen, ha „közös A szovjet nép immár csak­nem két éve munkálkodik az SZKP 24. kongresszusa határo­zatainak teljesítésén, amelyek hazánk gazdasági és társadal­mi fejlődésének széleskörű programját jelölték ki. Elegen­dő annyit mondani, hogy az ipari termelés volumene csu­pán 1972-ben kétszerese vala­mennyi háborúelőtti ötéves terv termelésének. > Egészében sikerült megterem­tenünk a falusi dolgozók érde­keltségét a mezőgazdasági ter­melés fellendítésében, sikerült elérnünk, a földművelés és az állattenyésztést rentabilitásának meghatározott méretű növeke­dését. Jelentős mértékben emelkedett a terméshozam és az állattenyésztés termelékeny­sége. Ez a kérdés gazdasági olda­la, a másik nem kevésbé fontos társadalmi oldal lényege, hogy ezekben az években jelentős mértékben emelkedett a falusi dolgozók, tehát a szovjet nép jelentős részének életszínvonala. Az 1972-es év, különösen nehéznek bizonyult az időjárási viszonyok szempontjából. Az időjárási viszontagságokkal a párt által megszervezett szovjet győződésünk, hogy ez a harc sikerrel jár számunkra! Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok ereje és be­folyása, amilyen mértékben ak­tivizálódik békeszerető politi­kánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő ha­ladó folyamatok, számos kapi­talista állam politikájában egy­re inkább jelentkeznek a rea­lizmus elemei. Ez mindenek­előtt Franciaországra vonatko­zik, amelynek vezetői, De Gaul­le tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együttmű­ködésre a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Ez vonatkozik a Német Szövetségi Köztársaságra. Az a reális kül­politika, amelyet Brandt kancel­lár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Ame­rikai Egyesült Államokra Is annyiban, amennyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a „hidegháború" időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irá­nyát piaci” tagországok tartózkodnak bármely diszkriminációs próbál­kozástól a másik féllel szemben és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődé­sét és az európai fejlődést. Mint ismeretes, előttünk áll­nak a tárgyalások a fegyve­res erők és a fegyverzetek csökkentéséről Európában, el­sősorban Közép-Európa térsé­gében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalások­nak a komoly előkészítéséért és hatékony lefolytatásáért. Ha mindkét állam — a Szov­jetunió és az Egyesült Államok — valóban tovább halad a moszkvai tárgyalások idején kö­zösen kijelölt úton, akkor el­képzelésük szerint a további kapcsolatfelvételek során új, je­lentős lépéseket tehetünk a szovjet-amerikai viszony fejlesz­tése terén, mindkét ország né­pei és az egyetemes béke ja­vára. Sok függ azonban majd attól — és ezt világosan le kell szögeznünk — hogyan alakul­nak a legközelebbi jövőben az események, és különösen, hogy milyen fordulatot vesz a viet­nami háború beszüntetésének kérdése. A jövő évben fontos szovjet- japán tárgyalásokra kerül sor. Céljuk, hogy rendezzék azokat a kérdéseket, amelyek a má­sodik világháború idejéből ma­radtak fenn, hogy a szerződé­ses alapra helyezzék az orszá­gaink közötti kapcsolatokat. A Szovjetunió a maga részéről sík­ra száll a Japánnal való tény­leges jószomszédi kapcsolatok megteremtéséért. dolgozók milliói öntudatos aka­ratukat állították szembe. A korszerű technikai eszközök bir­tokában szálltak ők harcba a természettel. Régebben, a forradalom előt­ti időkben vagy a szovjet ha­talom első éveiben egy ilyen kemény tél, és ilyen hosszú szárazság elkerülhetetlenül a legfájdalmasabb következmé­nyekkel járt volna, az ország számos vidékén éhínséget és , nélkülözést okozva. Most azon­ban, mint az élő tapasztalat bizonyítja, van elég erőnk, hogy megbirkózzunk az efféle nehéz­ségekkel. Szenvedtünk bizonyos veszte­ségeket a gabonanemüek és a burgonya kedvezőtlen hozama következtében. E veszteségek azonban a mezőgazdaság és az ipar megfeszített munkájával pótolhatók és kell is pótolni őket. Vitathatatlanul vannak nehézségek, de az ország és a lakosság normális menetét ez nem fogja megzavarni. Mezőgazdaságunk felemelé­se arra a szintre, amely való­ban megfelel a korszerű tech­nika nehézségeinek és a kom­munista építés szükségleteinek, A Szovjetunió hű az internacionalizmus ügyéhez Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni Új fejezet Európa történelmében Sikeresen teljesülnek az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai 1 — ez a cél, amelyet a párt ki­tűzött — jelentette ki az SZKP főtitkára. A fő feladat most: gyökere­sen változtatni kell az irány­zaton és a hangsúlyt a gazdál­kodás intenzív módszereire kell helyezni, s ezáltal biztosítani kell a gazdaság hatékonyságá­nak komoly növekedését. A Szovjetunió gazdaságának 1990-ig terjedő fejlesztésbe irányuló terv megvalósítása so­rán olyan magas színvonalra kell emelnünk a szovjet nép jó­létét, hogy a mindenkinek — még a legmegrögzöttebb kétel­kedőknek is — kézzelfoghatóan bizonyítsa rendszerünk lehető­ségeit és fölényét a társadalmi élet minden ágazatában. A szóbanforgó időszakban a Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lépések történnek a tudomány és a kultúra te­rületén, a személyiség minden- oldalú fejlődésének és a nép- egészségügy fejlesztése terüle­tén. Új alkotmány Nagy munka áll előttünk az államépítésben, a szocialista demokrácia további tökéletesí­tésében és fejlesztésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai megmutatják e munka legfontosabb irányelveit, — jelentette ki az SZKP KB fő­titkára. A Szovjetunió további fejlő­désének egyik legnagyobb, a közeljövőben megoldásra varó kérdése a Szovjetunió alkotmá­nyának problémája. Az alkotmány elfogadása óta eltelt három és fél évtized alott a szovjet társadalom fejlődésé­ben, a világméretű fejlődésben, az osztályerők alakulásában, a nemzetközi küzdőtéren alap­vető változások mentek végbe. Ezek a gyökeres változások lehetővé tették pártunk szá­mára annak a fontos elmé­leti és politikai következtetés­nek a levonását, hogy a Szov­jetunióban fejlett szocialista társadalom épült fel. A prole­tárdiktatúra állama hatalmas történelmi misszióját teljesítve, fokozatosan a dolgozók össz­népi szocialista államává ala­kult át, amelynek vezető ere­je a munkásosztály maradt. Az az ország, ahol először győ­zött a szocializmus, a világon elsőként látott hozzá a kommu­nizmus építése feladatainak gyakorlati megoldásához. Ha­talmas változások mentek végbe a Szovjetunió nemzet­közi helyzetében is. Megalapozott tehát az a vélemény, hogy a hazánk éle­tében bekövetkezett változások­nak és a társadalmunk elé új viszonyok között kitűzött fel­adatoknak tükröződniük kell a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének alkotmányá­ban. Az alkotmány új szövegé­ről szóló megfelelő javaslato­kat még a párt következő kongresszusa előtt nyilvános vitára kívánjuk bocsátani, majd ezt követőleg a dolgozók javaslatainak figyelembevételé­vel kidolgozott új alkotmányt népszavazásra bocsátjuk. Most, fél évszázaddal a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének megalaku­lása utón, teljes joggal beszél­hetünk a szovjet ember szovjet nemzeti büszkeségéről, mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió a kommuniz­mus felé tart, tudjuk, hogy ez az út nem lesz könnyű, mondot­ta Leonyid Brezsnyev. Orszá­gunk. valamennyi népének kü­lön és együttes erőfeszítésére és energiájára lesz szükség. Tudjuk, hoqy nagy és lelkes munkát kell végeznünk, szer­vezettségre, magas politikai ön­tudatra van szükségünk. De azt is tudjuk, hogy a szovjet emberekben megvannak ezek a tulaidonsáqok, ki tudiák nyil­vánítani ezeket, el tudják érni a maguk elé tűzött nagyszerű célokat. A biztosíték erre az a közös és szilárd eltökéltség, hogy befejezzük azt az ügyet, amelyet Lenin vezetésével kezd­tünk el, a legendás októberi napokban. Biztosíték erre a szovjet nép egységes akarata, amely a mi lenini kommunista pártunk politikájának jut kife­jezésre. Az ünnepi ülés felszólalá­sokkal ért véget. Az ünnepi ülés ma folytatódik. « I Ötvenéves a Szovjetunió

Next

/
Thumbnails
Contents