Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. december 22. (folytatás az 1. oldalról) fejlődése az orosz nyelv jelentőségének növekedéséhez vezet, mert ez a nyelv a Szovjetunió összes nemzetei és nemzetiségei között kölcsönös érintkezés nyelve lett. A szovjet nép egysége a szocialista haza védelmében megvalósult hőstettekben fejeződött ki a legmeggyőzőbben. Országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága olyan nehéz megpróbáltatásokat állt ki, mint a Nagy Honvédő Háború. Fegyveres erőink ma is a szocialista haza megbízható védőpajzsát, a kommunizmust építő nép békés munkájának biztosítékát jelenti. A szovjet nép nagyra becsüli és szereti hadseregét, megérti, hogy amíg a földkerekségen agresszív erők léteznek, jól felszerelt hadsereg nélkül nem boldogulunk. Lenin pártja, annak kollektív bölcsessége és töretlen akarata, szervező és irányító szerepe — ez az erő, amely előkészítette a szovjet szocialista köztársaságok hatalmas szövetségének létrehozását, irányította fél- évszázados fejlődését és vezeti magabiztosan tovább előre. — Lenin nem egyszer hangsúlyozta a nemzeti problémák megközelítésének bonyolultságát Nem egyszer szólott arról, hogy türelmet és tapintatot kell tanúsítani a nemzeti érzések, különösen a kis népek nemzeti érzései iránt, fokozatosan kell — Az elmúlt 50 évben o világ megváltozott. És vitathatatlan, hogy mindezekben a történelmi változásokban nem kis szerepet töltött be a Szovjetunió. - Ma a testvéri szocialista országok, a kommunista pártok, a forradalmi-demokratikus haladó szervezetek, c jzakszervezetek minden kontinensen a dolgozók legszélesebb rétegei velünk együtt emlékeznek meg a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójáról. E nevezetes napokban mi Ismét biztosítjuk harcostársainkat, osztálytestvéreinket, barátainkat világszerte: a Szovjetunió mindenkor hű marad a népek szabadságáért, a szocializmusért, a világ tartós békéjéért harcolók internacionalisto egységének nagy ügyéhez. Nemzetközi politikánk hivatását abban látjuk, hogy erősítsük a békét, amelyre szükségünk van a kommunizmus építéséhez, amelyre szüksége van minden szocialista országnak, minden állam népének — mondotta Leonyid Brezsnyev. Ezért mi a jövőben is ellenszegülünk az agresszió politikájának és elősegítjük világszerte azoknak a feltételeknek a felszámolását, amelyek agresz- szív háborúkat szülnek. Nemzetközi politikánk és szerepét abban látjuk, hogy elősegítsük minden nép elidegeníthetetlen jogainak, mindenekelőtt az önálló, független fejlődésre való jogának megvalósítását, amely mellett élvezheti a modern civilizáció gyümölcseit. Peking mai külpolitikai irányvonala magában foglalja a szovjet területre támasztott ostoba igényeket, a Szovjetunió társadalmi és állami rendjének, békeszerető külpolitikájának dühödt rágalmazását — mondotta Leonyid Brezsnyev. Magában foglalja azoknak az erőfeszítéseknek nyílt szabotálá- sát, amelyek a fegyverkezési hajsza korlátozására, a leszerelésért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcra irányulnak. Ez az irányvonal állandó kísérletet jelent arra, hoay megbontsák a szocialista tábort és a kommunista mozgalmat, viszályt ültessenek el a nemzeti felszabadításért küzdő harcosok soraiban, szembeállítsák a fejlődő országokat a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Végül pedig nevelni, ezeket a »népeket az internacionalizmus szellemében — mondotta Leonyid Brezsnyev. A kommunistáktól azonban — bármilyen nemzetiséghez tartozzanak is — Lenin mindenkor világos és elvszerű magatartást követelt a nemzeti kérdésben, nem tűrt el e téren semmiféle engedményt és lazaságot. — Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev megállapította: most amikor immár 50 éje fennáll és sikeresen fejlődik a soknernzetiségű szocialista állam, a Szovjetunió mégis indokolt szölani ezekről a problémákról. — Mi,, teljes egészében megoldottuk a nemzeti kérdést mindazoírban a vonatkozásokban, amelyekben az a forradalom előtti múltból ránkmaradt — folytatta Brezsnyev. — A nemzetiségi viszonyok azonban oz érett szocialista társadalomban is olyan realitást jelenlenek, amely szakadatlanul fejlődik, újabb problémákat és feladatokat vet fel. A párt állandóan szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és idejekorán megoldja őket az egész ország és minden egyes köztársaság érdekében, a 'kommunista építés érdekében — hangoztatta Brezsnyev. — Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nacionalista előítéletek, a nemzeti érzések eltúlzott vagy torz megnyilvánulása rendkívül eleven jelenség, amely erősen tartja maA nemzetközi szintéren folytatott politikánk hivatását és szerepét abban látjuk, hogy mindig azoknak az oldalán állunk, akik az imperializmus ellen, a kizsákmányolás és az elnyomás minden formája ellen a szabadságért és az emberi méltóságért, a demokráciáért és a szocializmusért harcolnak, — mondotta Leonyid Brezsnyev. A mai napon nyomatékosan foglalkozni kell egy testvéri szocialista államhoz — a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz fűződő viszonyunkkal. A világ ma az amerikai imperializmus újabb vietnami bűntetteinek tanújává vált, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Nem elég, hogy az Egyesült Államok mesterségesen elhúzza a háború megszüntetéséről szóló egyezmény aláírását és különböző nemtelen manőverekhez is folyamodik, hanem a napokban felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság városainak és kikötőinek elakná- sítását Az Egyesült Államok kormányára súlyos felelősséq hárul ezekért a barbár cselekedetekért, azért, hogy tovább ontja a vietnami nép vérét Már mindenki számára világos, hogy kudarcot szenvedett az Egyesült Államok vietnami katonai kalandja és semmiféle újabb bűntett sem töri meg a hős vietnami nép akaratát, nem ingatja meg barátainak azt az eltökélt szándékát, hogy megadjanak neki minden támogatást és segítséget igazságos, felszabadító harcában. ez az irányvonal magában foglalja a szovjet-ellenes alapon való elvtelen tömörülést bárkivel, még a legreakciósabb erőkkel is. Ügy véljük, hogy ez a politika, természetellenes a szocialista országok közötti kapcsolatokban, nemcsak a szovjet, hanem a kínai nép érdekei ellen is irányul, szemben- áll a világszocializmus, a felszabadító és antiimperialista harc, a béke és a népek biztonsága érdekeivel — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Érthető, hogy mi kategorikusan elutasítjuk az ilyen politikát. A kínai vezetők azt hangoztatják, hogy állítólag valamilyen fenyegetéstől tartanak a Szovjetunió részéről — jelentet- I te Id Leonyid Brezsnyev. Ha 1 gát a politikai vonatkozásban nem eléggé érett emberek lelkivilágában — mondotta az SZKP főtitkára. — Ezek az előítéletek még olyan viszonyok között is fennmaradnak, amikor már régen nem léteznek az objektív előfeltételei semmiféle antagoniz- musnak a nemzetek közötti kapcsolatokban. — Nincs jogunk megfeledkezni arról, — folytatta Brezsnyev — hogy a burzsoá világ politikusai és propagandistái minden módon szítják kívülről a nacionalista csökevényeket. Országunk nemzetiségeinek és népcsoportjainak további közeledése objektív folyamat - szögezte le Leonyid Brezsnyev. — A párt ellene van annak, hogy mesterségesen sürgessek ezt a folyamatot — erre nincs szükség, ezt a folyamatot szovjet életünk egész menete diktálja. Ugyanakkor a párt tűrhetetlennek tart minden olycn kísérletet, amely a nemzetek közeledése folyamatának feltartóztatására irányul. — Az országnak a Lenin által megjelölt úton való továbbfejlesztése folyamatában felmerülő kérdéseket megoldva, a párt nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió minden állampolgárát állandóan, rendszeresen és mélyrehatóan az internacionalizmus és a szovjet hazafiság szellemében neveljék. Számunkra ez a két fogalom egymástól elválaszthatatlan egész. ezek a nyilatkozatok nem kép- mutatóak, akkor lehetetlen megérteni, hogy ebben az esetben Kína miért hagyta válasz nélkül az 1969 óta általunk többször előterjesztett javaslatot: vállaljunk világos, szilárd és állandó kötelezettséget, amely kizárja egyik ország támadását a másik ellen? Nos, a kínai vezetőknek a misztikus „szovjet fenyegetéssel" kapcsolatos panaszai nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket. A Kínával kapcsolatos politikánk jól ismert. Ez a politika világos kifejezést nyert a párt XXIV. kongresszusának határozataiban. Ezt a politikát mi következetesen megvalósítjuk és meg fogjuk valósítani. A Szovjetuniónak nincsenek Kínával szemben sem területi, sem pedig gazdasági követelései - mondotta Leonyid Brezsnyev. Hisszük, hogy országaink népeinek objektív érdekei, a történelem törvényei végső soron felülkerekednek a szubjektív politikai torzulásokon és a szovjet—kínai barátság helyreáll. Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni, együtt szeretnénk vele küzdeni a békéért, az imperializmus ellen. Az azonban, hogy1 mikor kerül erre sor, magától Kínától függ, s természetesen semmi sem téríthet el bennünket elvi marxista-leninista irányvonalunktól, a szovjet nép állami érdekeinek és a Szovjetunió területe sérthetetlenségének védelmezésétől, a határozott harctól a Kínai Népköztársaság vezetőségének szakadár tevékenysége ellen a szocialista világban és a felszabadí- tási mozgalomban. Lenin útmutatásainak megfelelően pártunk és népünk tevékenyen támogatja a népek nemzeti felszabaditási harcát és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok haladó politikáját — mondotta Brezsnyev. Az egész nemzetközi helyzetre igen kedvező hatást gyakorol a Szovjetunió és India — földünk egyik legnagyobb békeszerető állama — közötti barátság. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy jó kapcsolatok alakultak ki közöttünk és számos békeszerető ázsiai és afrikai állam, elsősorban közvetlen szomszédaink, Afganisztán, Irán és Törökország között. Úgy véljük, hogy jó távlatai vannak a jó kapcsolatok fejlődésének, hazánk és a Bengáli Népi Köztársaság, valamint hazánk és Pakisztán között. Széles körű és sokoldalú kapcsolatok alakultak ki közöttünk és több j J arab ország köTöLt. Az esemé- i nyék alakulása megmutatta, i hogy a Szovjetunióval való barátság a haladó arab államok számára biztosítja a szükséges támogatást és segítséget a számukra legnehezebb pillanatokban. Az utóbbi időben jelentős mértékben fejlődött együttműködésünk számos latin-amerikai országgal. Ez kétségtelenül annak tudható be, hogy erősödött örállóságuk, komoly imperialistaellenes és demokratikus változások mentek végbe ezekben az országokban. Ezeknek a változásoknak egyik meggyőző bizonyítéka, hogy jelentősen megerősödtek Latin-Ameriká- ban a hősi forradalmi Kuba politikai pozíciói, amelynek vezetőjét, kedves barátunkat és elvtársunkat Fidel Castrót ma ebben a teremben üdvözölhetjük. A Chilei Köztársaság elnökével Salvador Allendével folytatott tárgyalásaink eredményeit úgy értékeljük, mint újabb jelentős lépést kapcsolataink fejlesztésének útján. Mély rokon- szenvet táplálunk Chile népének és a többi latin-amerikai ország népeinek a szabadságért vívott küzdelme iránt. MegA Szovjetunió állhatatosan folytatja a szilárd európai béke biztosítására irányuló politikáját, amelyet a háború utáni egész időszakban követtünk. Ez a politika most hozza meg eredményei1, amelyek örömmel töltik el a szovjet népet és mindazokat, akiknek drága a béke — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Készek vagyunk fejleszteni mindazt a pozitívumot, amely olyan államokhoz fűződő kapcsolataink gyakorlatában honosodott, vagy honosodik meg, mint jó szomszédunk Finnország, Olaszország, a Skandi- náv-államok és számos más állam. Készek vagyunk javítani viszonyunkat olyan európai országokkal is, amelyekkel egyelőre nem létesült kapcsolatunk — természetesen csak akkor, ha részükről erre valóban készség nyilvánul meg. Az európai történelemben új fejezet megnyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — Minden arra vall, hogy az értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. Ügy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fel lelhetők-« az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi, kereskedelmi gazdasági szervezetek — a KGST és a „Közös Piac” között? Bizonyára igen, ha „közös A szovjet nép immár csaknem két éve munkálkodik az SZKP 24. kongresszusa határozatainak teljesítésén, amelyek hazánk gazdasági és társadalmi fejlődésének széleskörű programját jelölték ki. Elegendő annyit mondani, hogy az ipari termelés volumene csupán 1972-ben kétszerese valamennyi háborúelőtti ötéves terv termelésének. > Egészében sikerült megteremtenünk a falusi dolgozók érdekeltségét a mezőgazdasági termelés fellendítésében, sikerült elérnünk, a földművelés és az állattenyésztést rentabilitásának meghatározott méretű növekedését. Jelentős mértékben emelkedett a terméshozam és az állattenyésztés termelékenysége. Ez a kérdés gazdasági oldala, a másik nem kevésbé fontos társadalmi oldal lényege, hogy ezekben az években jelentős mértékben emelkedett a falusi dolgozók, tehát a szovjet nép jelentős részének életszínvonala. Az 1972-es év, különösen nehéznek bizonyult az időjárási viszonyok szempontjából. Az időjárási viszontagságokkal a párt által megszervezett szovjet győződésünk, hogy ez a harc sikerrel jár számunkra! Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, számos kapitalista állam politikájában egyre inkább jelentkeznek a realizmus elemei. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan irányt vettek a kölcsönösen előnyös együttműködésre a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Ez vonatkozik a Német Szövetségi Köztársaságra. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra Is annyiban, amennyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a „hidegháború" időszakának számos dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát piaci” tagországok tartózkodnak bármely diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai fejlődést. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítéséért és hatékony lefolytatásáért. Ha mindkét állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — valóban tovább halad a moszkvai tárgyalások idején közösen kijelölt úton, akkor elképzelésük szerint a további kapcsolatfelvételek során új, jelentős lépéseket tehetünk a szovjet-amerikai viszony fejlesztése terén, mindkét ország népei és az egyetemes béke javára. Sok függ azonban majd attól — és ezt világosan le kell szögeznünk — hogyan alakulnak a legközelebbi jövőben az események, és különösen, hogy milyen fordulatot vesz a vietnami háború beszüntetésének kérdése. A jövő évben fontos szovjet- japán tárgyalásokra kerül sor. Céljuk, hogy rendezzék azokat a kérdéseket, amelyek a második világháború idejéből maradtak fenn, hogy a szerződéses alapra helyezzék az országaink közötti kapcsolatokat. A Szovjetunió a maga részéről síkra száll a Japánnal való tényleges jószomszédi kapcsolatok megteremtéséért. dolgozók milliói öntudatos akaratukat állították szembe. A korszerű technikai eszközök birtokában szálltak ők harcba a természettel. Régebben, a forradalom előtti időkben vagy a szovjet hatalom első éveiben egy ilyen kemény tél, és ilyen hosszú szárazság elkerülhetetlenül a legfájdalmasabb következményekkel járt volna, az ország számos vidékén éhínséget és , nélkülözést okozva. Most azonban, mint az élő tapasztalat bizonyítja, van elég erőnk, hogy megbirkózzunk az efféle nehézségekkel. Szenvedtünk bizonyos veszteségeket a gabonanemüek és a burgonya kedvezőtlen hozama következtében. E veszteségek azonban a mezőgazdaság és az ipar megfeszített munkájával pótolhatók és kell is pótolni őket. Vitathatatlanul vannak nehézségek, de az ország és a lakosság normális menetét ez nem fogja megzavarni. Mezőgazdaságunk felemelése arra a szintre, amely valóban megfelel a korszerű technika nehézségeinek és a kommunista építés szükségleteinek, A Szovjetunió hű az internacionalizmus ügyéhez Kínát virágzó szocialista hatalomnak szeretnénk látni Új fejezet Európa történelmében Sikeresen teljesülnek az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai 1 — ez a cél, amelyet a párt kitűzött — jelentette ki az SZKP főtitkára. A fő feladat most: gyökeresen változtatni kell az irányzaton és a hangsúlyt a gazdálkodás intenzív módszereire kell helyezni, s ezáltal biztosítani kell a gazdaság hatékonyságának komoly növekedését. A Szovjetunió gazdaságának 1990-ig terjedő fejlesztésbe irányuló terv megvalósítása során olyan magas színvonalra kell emelnünk a szovjet nép jólétét, hogy a mindenkinek — még a legmegrögzöttebb kételkedőknek is — kézzelfoghatóan bizonyítsa rendszerünk lehetőségeit és fölényét a társadalmi élet minden ágazatában. A szóbanforgó időszakban a Szovjetunióban kétségtelenül újabb nagy lépések történnek a tudomány és a kultúra területén, a személyiség minden- oldalú fejlődésének és a nép- egészségügy fejlesztése területén. Új alkotmány Nagy munka áll előttünk az államépítésben, a szocialista demokrácia további tökéletesítésében és fejlesztésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai megmutatják e munka legfontosabb irányelveit, — jelentette ki az SZKP KB főtitkára. A Szovjetunió további fejlődésének egyik legnagyobb, a közeljövőben megoldásra varó kérdése a Szovjetunió alkotmányának problémája. Az alkotmány elfogadása óta eltelt három és fél évtized alott a szovjet társadalom fejlődésében, a világméretű fejlődésben, az osztályerők alakulásában, a nemzetközi küzdőtéren alapvető változások mentek végbe. Ezek a gyökeres változások lehetővé tették pártunk számára annak a fontos elméleti és politikai következtetésnek a levonását, hogy a Szovjetunióban fejlett szocialista társadalom épült fel. A proletárdiktatúra állama hatalmas történelmi misszióját teljesítve, fokozatosan a dolgozók össznépi szocialista államává alakult át, amelynek vezető ereje a munkásosztály maradt. Az az ország, ahol először győzött a szocializmus, a világon elsőként látott hozzá a kommunizmus építése feladatainak gyakorlati megoldásához. Hatalmas változások mentek végbe a Szovjetunió nemzetközi helyzetében is. Megalapozott tehát az a vélemény, hogy a hazánk életében bekövetkezett változásoknak és a társadalmunk elé új viszonyok között kitűzött feladatoknak tükröződniük kell a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmányában. Az alkotmány új szövegéről szóló megfelelő javaslatokat még a párt következő kongresszusa előtt nyilvános vitára kívánjuk bocsátani, majd ezt követőleg a dolgozók javaslatainak figyelembevételével kidolgozott új alkotmányt népszavazásra bocsátjuk. Most, fél évszázaddal a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása utón, teljes joggal beszélhetünk a szovjet ember szovjet nemzeti büszkeségéről, mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió a kommunizmus felé tart, tudjuk, hogy ez az út nem lesz könnyű, mondotta Leonyid Brezsnyev. Országunk. valamennyi népének külön és együttes erőfeszítésére és energiájára lesz szükség. Tudjuk, hoqy nagy és lelkes munkát kell végeznünk, szervezettségre, magas politikai öntudatra van szükségünk. De azt is tudjuk, hogy a szovjet emberekben megvannak ezek a tulaidonsáqok, ki tudiák nyilvánítani ezeket, el tudják érni a maguk elé tűzött nagyszerű célokat. A biztosíték erre az a közös és szilárd eltökéltség, hogy befejezzük azt az ügyet, amelyet Lenin vezetésével kezdtünk el, a legendás októberi napokban. Biztosíték erre a szovjet nép egységes akarata, amely a mi lenini kommunista pártunk politikájának jut kifejezésre. Az ünnepi ülés felszólalásokkal ért véget. Az ünnepi ülés ma folytatódik. « I Ötvenéves a Szovjetunió
