Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
Í972. december it, DUNÁNTÚLI NAPLÖ i Agyak átprogramozása Padba ültetik a munkahelyi Interjú az SZVT megyei szervezete oktatási bizottságának vezetőjével Közönséges, de — s ezért engedtessék meg — képletes kifejezéssel agymosás, csúnya zsargonban az agyak átprogramozása, a méretek pedig — tekintve, hogy óriási tömegeket kell megmozgatni az országban — akárcsak egy kulturális forradalomé. Ez a feladata a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok nyomán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak. A vállalatok és a szövetkezetek munkahelyi vezetőit — ismét csak zsargonban: közép- és alsószintű vezetőit — kell oktatniuk. A művezetőket és a műszakvezetöket, az előmunkásokat és a brigádvezetőket, akik eddig valahogyan „kiestek”, akiknek — ne szégyelljük bevallani, nem az ő hibájuk — nem volt nagyobb rálátásuk, nem voltak egészen pontos elképzeléseik vállalatuk népgazdaságban elfoglalt helyét illetően. Szükség van a csodáit gyorsan változtató korunknak megfelelő szellemi felkészültségre? Hogy csak két összefüggését említsek ennek: szervezni csak belső indítékból lehet, az üzemi demokrácia is annyit ér, amilyen értelmesen csinálják. A munkahelyi vezetők oktatásáról készítettünk interjút dr. Heim Györggyel, az SZVT megyei szervezete oktatási bizottságának vezetőjével. — Hogyan kezdett munkához az SZVT? — Mintegy ötszáz ipartelep van Baranyában. Ebből az óceánból levélben hatvan vállalatot kerestünk meg. Az első megkeresésre elenyészően kevés válasz érkezett. Utána negyven vállalat képviselőjét hívtuk meg, közülük harmincketten jelentkeztek. Tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek, s néhány minisztériumi vállalat, melyeket meg sem hívtunk. Az volt a tervünk, hogy lehetőleg a kisebb vállalatokat hívjuk meg, a nagyobbaknál megnyugtatóbb az oktatás helyzete, a minisztériumi vállalatok tudomásom szerint maguk szervezték meq a főleq szakmai jellegű munkahelyi vezetőképzést A szervezés során kérdőíveket adtunk ki, mikor akarják indítani, milyen éves ütemezésben gondolják az oktatást a vállalatok. Igen, évenkénti ütemezést mondtam, nem kampányfeladatról van szó, valamennyi munkahelyi vezető oktatására 3—4 évenként újra sor kerül. Nos, az oktatás a 32 vállalatnál mintegy ezer embert érint. Hetven százalékuk már jövőre szeretne kezdeni. Az egyik fele úgy képzeli ei, hogy hetenként 2—3 oktatási nap legyen, a másik fele úgy, hogy két héten keresztül minden nap legyen oktatás. Kéréseiknek természetesen eleget teszünk. Egy- egy kurzus nyolcvan órából áll. A legkisebb oktatási csoport létszáma 45, a legnagyobb 30. Több vagy kevesebb nem lehet, mert az órákon nagy szerepe van a konzultációknak, a gyakorlatnak és a játéknak. Az oktatás természetesen munkaidő alatt folyik. — Milyen témakörökkel Ismerkednek a munkahelyi vezetők? — Három tárnakor van: 1. Ozemirá nyitási ismeretek, 2. a szervezés és a gazdálkodás kérdései: s végül, de nem utolsósorban egy igen lényeges téma: 3. a termelésirányítás emberi tényezői, amelybe, az üzemegészségügy kérdéseitől a vezetői magatartás értékelésén keresztül a környezeti hatások ismeretéig, s°k minden beletartozik. Ezt a három témakört minden oktatási csoport sorra veszi. — Gondoskodtak tankönyvekről 1st — A munkahelyi vezetők képzésének gazdája, az SZVT 27 tankönyvből álló sorozatot adott ki. A sorozat az ágazati és a munkahelyi jellegnek megfelelően, finom megkülönböztetésben tálalja az anyagot, de alapjában 4—5 könyv kell az oktatáshoz. A tankönyvek nagy példányszámban látnak napvilágot, tehát mindenki hozzájuthat: kis alakban, és ami szintén erényük, nem nagy oldalterjedelemben jelentek meg. Érthetőek, olvasmányosak, ettől függetlenül persze szakszerűek, nem olyasmiről van szó, mint a Dr. Agy a televízióban. — Egyébként sző van arról, hogy esetleg a televízió segítségével bonyolítsák le a munkahelyi vezetők képzését. Mondanom sem kell, halott ötlet. —- Kikből verbuválták az oktatókat? ■— Összehoztunk egy megyei oktatógárdát, 1 huszonhármán vannak. Ez nem nagy létszám, bővíteni kell, várjuk további oktatók jelentkezését. Az oktatók zöme vállalati szakember, s egy-két pedagógus. Hallottam, más megyében csupa pedagógusok jelentkeztek. Nem tartom szerencsésnek, hiszen ők nem ismerhetik az üzemi viszonyokat, nincsenek gyakorlati tapasztalataik. Mi természetesen általános ismereteket szeretnénk adni, a látókört bővíteni, a határozottabb vezetői magatartást kialakítani, de itt rögtön felmerül az igény, a szakmai sajátosságokat mégis hogyan lehet összhangba hozni az általános ismeretekkel? Tehát, hogy a kettő között ne tátongjon szakadék. Nos, úgy osztottuk el az oktatókat, hogy a csoportokban a hallgatókkal azonos iparban dolggzók oktassanak, akiknek életszemlélete át meg átszőtt a szakmai sajátosságokkal, egész szemléletük oda tapad, $ így ismert példákat hozhatnak. — Az elmondottakból az derül ki, hogy az oktatók nem hivatásosak, tulajdonképpen nekik is tankönyvekből kell megtanulni az anyagot. — Igen, így van. A megyei oktatógárdát már korábban eligazítottuk, ismertettük előttük a témát. Most még az oktatás módszerbeli kérdései vannak hátra, erről majd központi előadók adnak ismertetést. Ezenkívül az előkészítés során az MTESZ-ben minden héten információs napot tartunk, hogy a menetközbeni tapasztalatokat megbeszéljük. Két szervezőnk tevékenykedik ugyanis az oktatások megszervezésében, ők tárgyalnak a vállalatokkal, mikor és hoP legyen az oktatás, ki biztosítsa a helyiséget, mely kisebb csoportokat kell esetleg összevonni, és így tovább. Hadd mondjam még el, hogy a három témakörnek megfelelően három szekcióvezető lesz, ők adják a közvetlen irányítást, őrködnek a színvonal felett. A színvonalat a csoportok oktatási felelősei is figyelemmel kísérik, mégpedig a vállalat szempontjából, s észrevételeiket közük az SZVT-vel és a vállalattal. Azt terveztük, hogy amikor már a gyümölcs beérik, ha nem is a legnemesebb gyümölcs, jövő szeptemberben an- kétra hívjuk ősze az oktatókat, majd az oktatókat és az érdekelt vállalati vezetőket, cseréljék ki tapasztalataikat. Ekkor már bőségesen lesz vitaanyag. — Mennyibe kerül a tanfolyam? —- Rendkívül olcsóba. Egy harminc fős csoport számára 10—12 ezer forintba. Ezt a költségek számláján elszámolhatják a vállalatok. Végeredményben beruházás ez, nagyon is olcsó, gyorsan megtérülő befektetés. Egyébként a hallgatók bizonyítványt nem kapnak, csak oklevelet, hogy elvégezték a tanfolyamot. Reméljük, a vállalatok respektálják ezt, ha a hallgatók hasznosítani tudják az elsajátítottakat, anyagilag is jobban járnak. — Mikor indul, meddig tart az oktatás? ■— Jövőre indul, mégpedig a vállalati mérlegkészítések lezárását követően azonnal. Jövőre, mint említettem, az ezerből 600-700 munkahelyi vezetőt oktatunk ki. Ugyanakkor kiterjesztjük a szervezést, hogy a következő évben szélesebb alapokon indulhassunk. Az a cél, hogy 1975-ig a megye egészét bevonjuk, legalább is ahol önálló oktatás folyik. Bár, ha a nagyvállalatok úgy látják, mi szívesen megszervezzük számukra is az oktatást. Amint látjuk, több ezer emberről van szó. Vidéken — Szigetvárott, Mohácson, Komlón és Siklóson — képzési centrumokat hozunk létre, hiszen a termelőszövetkezeteket is szeretnénk bevonni. Tsz-eket eddig nem hívtunk meg, nem akartunk túl sokkal indulni, nincs még gyakorlatunk. A gyakorlat próbaköve 1973. lesz.- Engedjenek meg végezetül egy kissé naivnak tűnő kérdést. Ha mindennel végeznek, ezek a szellemi többletek milyen telmelésnövekedést eredményezhetnek? Mondjuk százalékban. — Ha egyszerre végezhetnénk az egész megye munkahelyi vezetőinek oktatásával, minden felelősség nélkül ugyan, de merem mondani,. 6—7 százalékkal emelkedhetne a termelés. Minden különösebb szervezői munka nélkül, csak azáltal, hogy bővült az emberek látóköre, más lett a vezetői hozzáállásuk. Ha pedig ezzel együtt a szervezői készség és kedv is kibontakozna és kitarebélvesed- ne, szinte fantasztikusak lennének az eredményeink — mondotta interjúnk végén dr. Heim György mérnök, az SZVT megyei szervezete oktatási bizottságának vezetője Miklósvári Zoltán Nukleáris műszerek A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetének nukleáris elektronikai osztálya magfizikai merőműszerek kifejlesztésével foglalkozik. Kialakítottak egy 15 egységből álló műszercsaládot, melynek segítségével az atommag szerkezete, energia állapota és egyéb tulajdonsága vizsgálható. Az intézet másik jelentős műszere egy univerzális számláló. A kutató intézet korszerű, világszínvonalon álló műszerei iránt nagy az érdeklődés a szocialista országok, valamint India és Egyiptom részéről is. Gál János műszertervező fizikus a magfizikai mérőműszercsalód egységeit beméri. Bírók eskütétele „...esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek, az állami és szolgálati titkot megzőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában előálló ®s m,n' den igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam." Sok százan teszik le e szép esküt ma, bírók, az országban. Azok az emberek, akiknek rangját és megbecsülését az példázza legszebben, hogy állami életünk legfőbb testületé az Elnöki Tanács választja őket pozíciójukra, s akiknek munkájában — mind az alkotmány módosítása, mind a szervezeti formák megváltoztatása — a jövő év fordulatot hoz. — Esküjüket az Elnöki Tanács képviselője előtt teszik mindenütt, a megyei bíróságok elnökei pedig az Elnöki Tanács elnöke előtt tettek mór korábban esküt Már Í00 kisfefogép működik Baranyában A KAPOSGÉP gyártja — OTP-re is kapható A hazai gépgyártás végre gondol a háztáji állattartókra is. A kisüzemi tehéntartók legnehezebb munkáját, a kézi fe- jést kiküszöbölő „mini” fejőgépek ellátását eddig kizárólag importból elégítette ki a kereskedelem. Az NDK-ban gyártott ELFA PICCOLÓ kisfejő- gépek nagyobb arányú behozatala 1971 -ben, illetve az idén kezdődött meg. Megyénkben, ahol az országban elsőként kezdték meg a háztáji tehéntartók szervezett gépellátását, jelenleg 80 ilyen keletnémet fejőgép üzemel a gazdáknál. Ezenkívül 20 magyar kisfeic- gép van már kinn a háztáji istállókban. Működik is valamennyi, mivel a hazai típushoz nem kell ipari áramot bevezet- ri, rendes 220 voltos hálózati áramról üzemel. A készüléknek csak a neve fantáziátlan HTF-01, egyébként igen egyszerű és minden tekintetben állja a konkurenciát a német PICCOLÓ-val. Már egykét tehén fejésére is gazdaságosan használható. Csak gratulálni lehet a Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szoigáitatá Vállalatnak azért a frisseségért, amilyen gyorsan legyártották és forgalomba hozták Fehér Istvánnak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanárának konstrukcióját Baranyai elterjesztését — tekintettel a régóta sorban áiló gazdák nagy számára — az Állattenyésztési Felügyelőség vállalta. A gépet eddig két helyen mutatták be: korábban Kékesden és a közelmúltban Fazekasbodán, szép sikerrel. Mivel az állam 45 százalékos támogatást nyújt rá, ezért a tízezer forint értékű gépet a forgalomban 6095 forintért vásárolhatják meg a gazdák. A vásárláshoz hitelt is vehetnek fel az OTP-nél, illetve a takarékszövetkezeteknél. A meghibásodott gépet a KAPOSGÉP 24 órán belül kijavítja, vagy ha nagyobb o baj, cseregépet ad. Jövőre már az AGRÖKER veszi át a gép forgalmazását Az ez év decemberi .megrendeléseket azonban még az Ál- 'a'tenyésztési Felügyelőség péri központjába — Hunyadi út 54. - keli bejelentem* DR. GATOS GYÖRGY, a Megyei Bíróság elnökhelyettese — Komlón kezdtem a bírói munkát a „hősi" időkben. Rengeteg volt a bűnügy, a büntetőbírói székben nagyon sok tapasztalatot szereztem. Garázdaságok tömkelegét, testi épség és élet elleni bűncselekményeket tárgyaltam. Egy évig voltam ott, de sok más évvel felért ... Siklós, Szigetvár, Pécs a további állomásaim. 1969-ben lettem megyei bírósági tanácsvezető, egy éve elnökhelyettes. Most előttünk állnak az új feladatok: kialakul az egységes bírói szervezet. A Gazdasági Döntőbizottság q Megyei Bíróságba olvad, megalakul a gazdasági kollégium is. Vezetője egyben a Megyei Bíróság egyik elnökhelyettese lesz. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság Munkaügyi Bíróság néven külön bíróságként járásbírósági szinten működik majd. Az ügyek egy részében jogerősen ők döntenek, más ügyekben a megyei bírósághoz lehet majd fellebbezni. Üj feladat az is, hogy bizonyos perkotegóriókhan az ülnöki trendszer megszűnik. Az ügyek nagy többségében nem szűnik meg, hiszen az ülnökök élettapasztalatára, bölcsességére szükség van, nagy segítséget nyújthatnak például a családjogi perekben ., * DR. FESZTL NÁNDOR, a Gazdasági Döntőbizottság, január elsejétől a Megyei Bíróság egyik elnökhelyettese. Pécsi, 1947-ben végezte a jogiegyetemet, 1950 óta dolgozik a gazdasági döntőbizottságnál. — A népgazdaság negatív oldalát látjuk. Izgalmas és szép feladat volt, az orvos érezhet hasonlóképpen, ha ■ a műtét, amit végzett, sikerül. A Polgári Törvénykönyv alapján ítélkezünk, gazdasági szerződések: szállítási, vállalkozási szerződések, számlaviták, szavatossági ügyek körüli vitás helyzetekben. Január elsejétől más szervezeti formába kerülünk. A fő feladat: színvonalasan ítélkezni, de megtartani az eljárások gyorsaságát Nem engedhetjük meg, hogy ügyeink elhúzódjanak. Nálunk a perek 95 százaléka két hónapon belül befejeződik. Egy vállalat gazdasági életét nem tarthatjuk bizonytalanságban. Javítanunk kell az ítélkezés minőségén is, amelyre lehetőségünk lesz. Természetesen továbbra is fel kell tárnunk azokat a negatív jelenségeket, amelyek gazdasági életünkben jelentkeznek, hogy segíteni tudjunk azok mielőbbi megoldásában. Hatáskörünk is megnő, szélesedik a kör.. DR. TARKANYI ERNŐ, a Megyei Bíróság tanácsvezető bírája kereken 40 éve ül a bírói székben. — Nagy megtiszteltetés, hogy túl a nyugdíjas életkoron megméretvén alkalmasnak találtattam a további munkára. A fel- I szabadulás előtt polgári ügyekkel foglalkoztam, utána ami- | kor a népbíróságok megalakul* tak, büntetőbíró lettem. Két kiemelkedő fontosságú esemény fémjelzi bírói pályámat. Egyik a felszabadulást közvetlenül megelőző múlt, másik az ellen- forradalom felszámolásával kapcsolatos. Az utóbbi ügyben Győrben ítélkeztem az Igazságügyi Minisztérium felkérésére. Akkor Pécsett voltam bíró. Valamikor Dombóváron kezdtem, aztán Szekszárdon folytattam és jelenleg is Pécsett dolgozom. Elsőfokú tanácsot jelenleg is vezetek, nemcsak fellebbviteli ügyeket tárgyalok. Elsöfokon az állam elleni bűncselekmények, emberölés ügyeit tárgyalom. DR. SÜLÉ TAMÁSNÉ két éve ítélkezik. Jelenleg q Pécsi Járásbírósá'g tanácsvezető bírója. Szigetváron kezdte, egy éve van Pécsett Polgári ügyekkel foglalkozik. — A vidék jó iskola. Mindenféle polgári ügyet tárgyalni kell, nincs lehetőség szakosodásra. Színesebb, elevenebb, életközelibb ez a munka. A szakosodás azonban természetesen követelmény, mértéket viszont, mint mindenben, ebben is tartani kell. Engem a kötelmi és az öröklésjog érdekel. Mindenfajta szerződéskötéssel kapcsolatos perek tartoznak a hatáskörömbe. Főleg az ingatlanok adás-vétele körül adódik sok zűrzavar, ahol a szóbeli megállapodás nem érvényes. A felek maguk készítik el az írást, nem fordulnak jogászhoz „spórolnak", de ha baj van az ügy nálunk köt ki, és sok esetben többe kerül, mintha szabályosan jártak volna el. Kioktatási kötelezettségünk során soha nem mulasztjuk el erre felhívni a figyelmet... Ma délután a Baranya megyei Tanács Pécsi Járási Hivatala nagytermében megyénk bírái hitet tesznek az eskü szövegében foglaltak mellett. K. P. MARTYN FERENC PETÖFI-ILLUSZTRÁCIÓI A KORTÁRS ÜNNEPI SZÁMÁBAN A KORTARS, a Magyar írok Szövetsége folyóirata nagysza básü ünnepi számmal emlékezik meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. A még ez év decemberében megjelenő — több, mint 80 szerzőt felvonultató — 12 íves összeállítás Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzeti irodalmának Petőfi előtti hódolatát tolmácsolja. A folyóirat rövid bevezetője magyarul, bolgárul, csehül, szlovákul, lengyelül, németül, oroszul, ukránul, románul, szerbül, horvátul foglalja össze a szerkesztői gondolatot, s ugyanezeken a nyelveken olvashatók az Egy gondolat bánt engemet... fordításai. Az ünnepi számot Martyn Ferenc — Pécsett élő festőművész Petőfi verseihez készített rajzai díszítik I
