Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Ami SC (tBÜP Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.évfolyam,3oi.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.december22.,péntek Ötvenéves a Szovjetunió Lecnyid Brezsnyev mondott beszédet az ünnepi ülésen Ülést tartott a Mi Emelik a nyugdíjat, a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt Csütörtökön délelőtt tíz órakor Nyikolaj Podgornij szovjet I államfő nyitotta meg Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájá­ban az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota hatezer férőhelyes színháztermében jelen voltak az SZKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció parlamentjének kép­viselői, akiket az SZKP, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Minisz­tertanács hívott meg az ünnepélyes alkalomra. Ott voltak a szovjet politikai, társadalmi, tudományos és kulturális élet vezető szemé­lyiségei, a Moszkvába akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselői. A színpadon, amelyet erre az alkalomra a Szovjetunió hatal­mas térképével, Lenin portréjával és a szövetséges szovjet köz­társaságok címereivel díszítettek fel, kétszáz tagú elnökség foglalt helyet. Az elnökségi széksorok közül az elsőben volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, valamint az SZKP Politikai Bizottságának többi tagja. Ugyancsak az első sorban kapott helyet Alekszej Sityikov, a legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Jadgar Naszriggyinova, a Legfelső Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke, Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságá­nak első titkára, Valentyina Tyereskova űrhajós-pilóta. Az elnökségben ültek az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Szovjetunió Miniszter- taná-sának elnökhelyettesei, miniszterek, a hadsereg és a flotta vezető tábornokai és tengernagyai, a szövetséges szovjet köz­társaságok párt- és állami vezetői. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a szocialista orszá­gokból érkezett párt- és állami delegációk vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Jelen volt az elnökségben Urho Kaleva Kekkonen finn állam­elnök és a Szovjetunióval szomszédos vagy baráti viszonyban levő más államok párt és állami küldöttségeinek vezetői, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kiemelkedő személyisége, a nemzetközi szakszervezeti és békemozgalom, a nemzetközi ifjú­sági és nőszervezetek vezető személyiségei. Magyar részről a jubileumi díszünnepségen megjelent Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki a párt­ós állami delegáció tagjaként tartózkodik a Szovjetunióban, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az évfordulóra | Moszkvába érkezett magyar szakszervezeti delegáció vezetője, Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a KISZ küldöttségének vezetője, Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott neovkövcte, a párt- és állami delegáció tagja, Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke, a magyar nődelegáció vezetője, Veres József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az MSZ3ET delegációjának vezetője, Papp László, hazánk állandó KGST-képviselöjének helyettese. Megnyitó beszédében Nyikolaj Podgornij, a Szovjet Legfelső Tanács Elnökségének elnöke elsőként a 11 szocialista országból érkezett párt- és állami delegációkat üdvözölte, majd a Szovjet­unióval szomszédos, vagy baráti viszonyban levő országok hiva­talos küldöttségeit és a „harmadik világ” országaiból, illetve a tőkés országokból érkezett haladó személyiségeket köszöntötte. A Szovjetunió himnuszának elhangzása után Nyikolaj Pod­gornij átadta a szót Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, Brezsnyev mintegy három és fél órás ünnepi beszámolót tartott. A Szovjetunióban létrejött a dolgozó emberek lenini barátsága KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, ünnepi beszédét mondja A Szovjetunió megalakulása közvetlen folytatása volt a nagy októbernek, amely új kor­szakot nyitott meg az emberi­ség fejlődésében. A Szovjetunió létrejöttében gyakorlatilag tes­tet öltött a nagy Lenin eszmé­je: a szabad nemzetek önkén­tes szövetsége — mondotta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió fél évszázados története — a szovjet szocia­lista állam keretei között egye­sült valamennyi nép megbont­hatatlan egysége és barátsága létrejöttének története. A Szov­jetunió félévszázados története — a szocialista forradalomban született és ma a világ egyik legerősebb hatalmává vált ál­lamunk páratlan növekedésé­nek és sokoldalú fejlődésének története. Az összes szovjet népek alap­vető érdekei, a szocializmusért vívott harc logikája szükségessé tette országunkban az egysé­ges soknemzetiségű szocialista állam megalakítását. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen állam létrejöjjön szükség volt a párt szervező szerepére, helyes poli­tikájára, céltudatos tevékeny­ségere. A kommunista pártnak meg volt ehhez a politikához szük­séges elméleti alapja: a nem­zeti kérdésre vonatkozó marxis­ta—leninista tanítás. Sajátos viszonyai következté­ben Oroszországban különösen éles volt a nemzetiségi kérdés. A cári Oroszország kizsákmá­nyoló osztályai szándékosan szí­tották a nemzetiségi viszályko- dóst és ellenségeskedést, kö­vetve az elnyomók által minden korszakban alkalmazott „oszd meg és uralkodj" elvet. Jól­lehet a cári Oroszország abban az időben az egyik legnagyobb hatalom volt, mégis az imperia­listák fosztogatták. Ilyenformán a szovjetek országa előtt fel­merült egyfelől az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti, a bizalmon, barátságon, testvéri együttműködésen ala­puló elvileg úi kaoesolatok ki­alakításának kérdése, másfelől nemzetközi vonatkozásban a fiatal szovjet állam megvédé­sének és nemzetiségi független­sége biztosításának kérdése. Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt amit nem voltak képesek és ma sem ké­pesek megtenni a legfejlettebb, demokratizmusokkal dicsekvő kapitalista államok. Hiszen tény az, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rendkívül éles az Egyesült Államokban, Ka­nadában, Belgiumban nem is szólva Nagy-Britanniáról, ahol az angol imperializmus évek óta kegyetlen háborút visel Észak-lrország népe ellen, amely harcra keilt jogaiért — mutatott rá Brezsnyev. Az orszáq népeinek egyesülé­se egy egységes szövetségbe, az egységes soknemzetiségű szocialista állam megteremtése hallatlan lehetőségeket tárt fel hazánk, társadalmunk gagasági és kulturális fejlődése előtt Hasonlítsuk össze az 1972-es esztendőt a háború előtti 1940- es évvel. Csupán ez alatt az időszak alatt a Szovjétunió ipari termelésének volumene 14-sze- resére növekedett. Ma a szov­jet ipar egyetlen hónap alatt több terméket állít elő, mint az egész 1940-es évben. A lakos- sáa reáljövedelme 1940-hez ará. nyitva több mint négyszeresére I növekedett, több mint hétsze- 1 resére növekedett a kiskereske­delmi áruforgalom. összegezve az elmúlt fél év­század valóban hősi eredmé­nyeit, joggal jelenthetjük ki, hogy a nemzeti kérdést abban a formájában, amelyben a múltból maradt ránk teljesen megoldottuk, véglegesen és visszavonhatatlanul megoldot­tuk. Ez olyan eredmény, ame­lyet jogosan helyezhetünk egy- sorba a Szovjetunió új társa­dalma építésében elért olyan győzelmekkel, mint az iparosí­tás, a kollektivizálás, vagy a kulturális forradalom volt. Országunkban létrejött és megerősödött a dolgozó embe­rek nagy testvérisége, akiket nemzeti hovatartozásuktól füg­getlenül az osztályérdekek és célkitűzések közössége egyesít kialakult a történelemben ed- } dig még nem tapasztalt kap­csolat, amelyet mi jogosan a népek lenini barátságának ne­vezünk. A párt lenini kezdeményezé­sére a nemzetiségi peremvidé­kek fokozott gazdasági, kultu­rális és társadalompolitikai ] fejlesztésére összpontosította . erőfeszítéseit - mondotta Leo- i nyid Brezsnyev. 1 A párt tudta, hogy ezt az irányvonalat gyakorlatilag csak akkor valósíthatja meg, ha az ország fejlettebb vidékei és mindenekelőtt az orosz nép, az orosz nép munkásosztálya ncgy és sokoldalú segítségben részesíti a múltban elnyomott nemzeteket és népcsoportokat. Ezt a segítségnyújtást, a ko­moly erőfeszítésekre és mond­juk meg őszintén, áldozatokra való készséget a nemzetiségi peremvidékek elmaradottságá­nak felszámolása és gyors fej­lesztése érdekében Lenin hagy­ta az oroszországi proletariá­tusra, mint legfontosabb inter­nacionalista kötelezettséget. És az orosz munkásosztály, az orosz nép becsülettel teljesítet­te ezt a kötelességet. Félévszázadosi, tapasztalatunk fényesen igazolja azokat a le­nini eszméket, amelyek a ha­talmas központosított népgaz­daság előnyeiről szólnak a szétaprózott gazdasággal szem­ben. Valamennyi köztársaság gazdasági lehetőségeinek és természeti kincseinek egybeol­vasztása meggyorsítja mind­egyikük fejlődését, a legkiseb­bét és a legnagyobbét egy­aránt — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió fennállásának fél évszázada alatt hazánkban kialakult és felvirágzott a szel­lemében és elvi tartalmában egységes szovjet szocialista kultúra. Ez a kultúra magában foglalja hazánk minden egyes népe kultúrájának és életének legértékesebb barátait és ha­gyományait — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Ugyanakkor a szovjet nemzeti kultúrák mind­egyike nemcsak saját források­ból táplálkozik, hanem a többi testvérnép szellemi gazdaságá­ból is merít, és ó maga részé­ről kedvezően hat rájuk, gyara­pítja őket. A szoviet szocialista kultúra j nemzeti formáinak különböző­ségeiben egyre észrevehetőbbé válnak a közös internaciona­lista vonások. A nemzeti kultú­rát m'nd nagyobb mértékben termékenyítik meg a testvemé­nek eredményei. Ez haladó fo- '••amat. A nemzetek t'ö-öt+! köoosola- ! és az együttműködés gyors (Folytatás a 2. oldalon] i A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Munkaügyi miniszter. a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, az egészségügyi minisz­ter és a pénzügyminiszter kö­zös előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendkívüli pótlékkal történő ki­egészítéséről. valamint a csa­ládi pótlék és a gyermekgon­dozási segély emeléséről. A rendelet szerint 1973. ja­nuár 1-ével, a tej és tejter­mékek fogyasztói áremelkedé­sének részbeni ellensúlyozásá­ra egységesen havi 50 forint­tal fel kell emelni a nyugdí­jak, a különböző járadékok, az egyéb, nyugdíjjellegű rendsze­res ellátások, valamint a nyug­díjasokat megillető házastársi pótlék, a gyermekenkénti csa­ládi pótlék és gyermekgondo­zási segély összegét. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter előterjesztését a szénbányá­szatban és a villamosenergia­iparban történő bérszabályo­zásról. A szénbányászatban és a villamosenergiaiparban a bérfejlesztést központilag kell szabályozni. A kohó- és gépipari minisz­ter előterjesztése alapján a kormány módosította a közúti járműgyártás központi fejlesz­tési programjáról hozott kor­mányhatározatok egyes előírá­sait. A program jelenlegi, máso­dik szakaszában a továbbfej­lesztést részben a közúti jár­műgyártó vállalatok helyzeté­ben gazdasági környezetében bekövetkezett változások, a gyártmányszerkezeti átalakítá­sok, részben a hazai tehergép­járművek selejtezései hozott intézkedések indokolják. Egyes termékek iránt csökkent a ke­reslet, ugyanakkor az autóbu­szokat, a hátsóhidakat és más részegységeket .mind idehaza, mind külföldön nagyobb meny- nyíségben is értékesíteni tud­juk. A kormány határozata elő­írja, hogy az illetékes minisz­terek a program végrehajtásá­hoz szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter előterjesztését a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szociális bri­gádok, munkacsoportok részé­re történő adományozásának feltételeiről és részletes szabá­lyairól. Az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete értelmében 1973. január 1-től szocialista brigá­dok és munkacsoportok részére is adományozható a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetés. A kormány határoza­ta tartalmazza azokat a felté­teleket, amelyeket a vállalatok­nak, intézményeknek és mos szerveknek teljesítenük kell e magas kitüntetés elnyeréséért. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöké­nek előterjesztését a tanácsok­ról szóló törvény végrehajtásá­ról. A minisztertanács megállapí­totta, hogy a törvény rendel­kezéseinek következetes végre­hajtása, elveinek a gyakorlat­ba történő átvitele az együtt­működő szervektől további, 8 népgazdasági és a helyi érde­keket összehangoló hatékony tevékenységet kíván. Ennek ér­dekében megfelelő intézkedése­ket hozott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének az ál­lamigazgatási eljárással kap­csolatos költség- és illetékvise­lés szabályozására tett előte£ jesztését. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta és elfogadta a taná­csi gazdálkodás körének meg­határozására, valamint a taná­csok és nem tanácsi szervek kapcsolataira vonatkozó irány­elveket. A minisztertanács ha­tározata tartalmazza a lakos­ság jobb ellátása. a helyi adottságok és lehetőségek jobb kihasználása, az irányí­tás és felügyelet, valamint a működés hatékonyságának fej­lesztésére szolgáló elveket. A fővárosi tanács elnöke a kormány elé terjesztette a fő­város átdolgozott IV. ötéves fejlésztési tervét. A terv a leg­fontosabb feladatok megoldá­sára összpontosítja a főváros pénzügyi forrásait. A miniszter- tanács az előterjesztést tudo­másul vette. _ • A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése, alap­ján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az or­szágos hatáskörű szervek veze­tőinek figyelmét az országgyű­lés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevéte­lekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok meg­valósításának lehetőségeit, és tájékoztassák erről az ország- gyűlés elnökét, valamint az in­dítványozó képviselőket. A Minisztertanács a kormány titkársága vezetőjének előter­jesztése alapján megvitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány gazdasági bizottsága, nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottsága. honvédelmi bizottsága és' tudománypoliti­kai bizottsága, a központi népi ellenőrzési bizottság, valamint az országos ifjúságoolitikaí és oktatási tanács 1972. első fél­évi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Á Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mélységes felháborodással értesült az Egyesült Államok agresszív lé­péséről, arról a megdöbbentő tényről, hogy ismét felújította a Vic'.nami Demokratikus Köz­társaság egész területének bombázásét. Nixon elnök uta­sítására feloldották az október végén — az amerikai elnök- választásokat megelőzően — e1- rendelt korlátozásokat, s az amerikai harci repülőgépek is­mét folyamatosan támachák a lakott településeket, mérhetet­len károkat és szenvedést zú­dítanak Vietnam oly sokat szenvedett népére, — állapítja meg a nyilatkozat, majd ki­jelenti : A Magyar Népköztársaság kormánya ismételten kifejezés­re juttatja, hogy mint eddig, a jövőben is minden ieheíő módon segíti a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, a Dél- Vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi kormánya és a vietnami nép erőfeszítéseit füg­getlenségének, nemzeti jogai­nak biztosításáért. Továbbra is kHv~‘keTT*--an támogatja a VDK-nak és a DIFK-nek a pá­rizsi tárgyalásokon képviselt konstruktív álláspontját. Í »

Next

/
Thumbnails
Contents