Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
VHár» nroletáriaí, egyesüljetek! Ara: 1 *0rin1 napló XXIX. évfolyam, 285. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 3., vosarnap KÖZLEMÉNY a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatásáról a Magyar Népköztársaságban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével 1972. november 27. és december 1. között hivatalos, barqti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége. A szovjet párt- és kormány- küldöttség magyarországi tartózkodása idején a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek:- Magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Péter János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyettese, Rapai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, o Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József külügyminiszterhelyettes.- Szovjet részről: L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, V. V. Scserbickij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, N. A. Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének helyettese, A A Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, I. . G. Kebin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban, valamint K. V. Ruszakov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és A M. Alekszandrov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja. A felek véleményt cseréltek országaik társadalmi, politikai és gazdasági fejlődésének legfontosabb kérdéseiről, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi szakaszának sajátosságairól, egyeztették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak fejlesztésére irányuló intézkedéseiket Á Szovjetunió és Magyarország viszonyát a teljes bizalom jellemzi A magyar vezetők tájékoztatták a vendégeket a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a társadalmi élet valamennyi területén elért eredményekről, a szocialista társadalom építésének sikeres előrehaladásáról a Magyar Népköz- társaságban, a szocialista nemzeti egység további megszilárdulásáról. Hangsúlyozták, hogy o Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak következetes megvalósítása biztosítja az ország dinamikus fejlődéséhez szükséges feltételeket A szovjet fél nagy efismerés- sel szólt a testvéri magyar nép vívmányairól, a szocialista társadalom építésében elért sikereiről. A magyar gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődése, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak valóraváltása szilór-. alapot biztosít a dolgozók dnyagi és szellemi igényeinek további kielégítéséhez. A szocialista Magyarország mai valóságának egyik jellemzője, a magyar munkásosztály magasfokú politikai érettségének és munkalendületének kifejezője a tömegméretekben kibontakozott szocialista munkoverseny és szocialista brigádmozgalom. A iMagyar Szocialista Munkáspárt (rezetésével a magyar nép biztosan halad a szocializmus teljes felépítése felé. A szovjet párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a munka és a politikai tevékenység nagy lendületéről, amellyel a szovjet munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség o Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 50. évfordulójának, e kimagasló, történelmi jelentőségű eseménynek a megünneplésére készül : tájékoztatást adott továbbá azokról a sikerekről, amelyeket a szovjet nép — a tudományos- technikai forradalom eredményeinek alkalmazása és a munka termelékenységének további növelése alapján t- a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása terén elért. Beszámolt a nagyszabású társadalmi és gazdasági intézkedések programjának következetes megvalósításáról, a dolgozók jólétének emelkedéséről. A magyar tárgyaló fél rámutatott, hogy a Szovjetunió, megalakulásának első napjaitól, kiemelkedő helyet tölt be a szocializmus és a kommunizmus eszményeiért vívott világméretű harcban, szilárd támasza a szabadságért és a függetlenségért küzdő népeknek. A 1 Szovjetunió a béke, a demokrácia és a szocializmus megdönthetetlen bástyája, amely meghiúsítja az imperialista reakció szüntelen próbálkozásait az emberiség haladásának megállítására. A magyar tárgyaló fél nagyra értékelte a szovjet nép óriási sikereit a kommunizmus építésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának határozatai még ragyogóbb távlatokat nyitottak a szovjet nép előtt. A kongresszus által meghatározott feladatok végrehajtása növeli a Szovjetunió erejét, szebbé, boldogabbá teszi a szovjet emberek életét. A felek tájékoztatták egymást a termelés hatékonyságának növelésére, a népgazdaság szervezésének és irányításának tökéletesítése terén országaikban szerzett tapasztalataikról. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az új társadalom építésében szerzett tapasztalatok kölcsönös tanulmányozása és fel- használása fontos tényező volt és marad, amely elősegíti a szocialista országok sikereinek gyarapodását. A tárgyalások során megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak a marxizmus—leninizmus és a szó. cialista internacionalizmus elvein alapuló viszonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jellemzi. Hangsúlyozták, hogy mind szorosabbá válik a testvéri együttműködés, a politikai, a gazdasági és az ideológiai életben, s ez megfelel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. A felek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi szakaszának követelményeivel összhangban, megállapodtak a magyar—szovjet kapcsolatok további fejlesztését és elmélyítését szolgáló konkrét intézkedésekben. Elhatározták, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kormánya, a két ország törvényhozó testületé továbbra is rendszeres kapcsolatot tart egymással és erősíti érdemi együttműködését. Egyeztetett tervek alapján fejlesztik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja helyi szerveinek sokrétű kapcsolatait, mélyítik a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a társadalmi szervezetek kétoldalú együttműködését. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy töretlenül fejlődik a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, növekszik az áruforgalom a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió között. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú időszakra szóló gazdasági kapcsolatok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy jelentőségét, amelyek a közös erőfeszítések alapján biztosítják a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népgazdasága fontos szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordítanak a közös tervezésre és a ter(Folytatás a 3. oldalon.) A tartatomból: A bankok államosításának 25. évfordulója Petőfi Sándor rokonsága Bólyban Az Októberi Forradalom és a tudomány Tragédia a zebrán Á TIT külföldi vendégei Baranyában A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlésére az európai országok testvérszervezeteinek képviseletében számos külföldi vendég érkezik ma Pécsre. A vendégek közt köszönhetjük dr. Frank Talham- mer professzort, az Osztrák Népfőiskolák szervezetének vezetőjét, dr, Mihail Matrakalevet, a Bolgár Jogásszövetség főtitkárát, Miroslav Guthot, a prágai Tudományos Információs Központ vezérigazgatóját, Sztelán Makovnyikot, a Szlovák Erdőmérnöki Főiskola tanszékvezető tanárát, Viktor Javkevicsot, a lengyel TWP alelnökét, Kurt Liebknechtet, az Uránia Társaság Országos Elnökségének tagját, Enrico de Laurentis, római építészt, az ARCI Országos Központjának vezető munkatársát, dr. Konstantin Pintilie egyetemi tanárt, a román ismeretterjesztő társulat elnökségének tagját, Vaszilij Szemjonovics Postnyikovot, a Znánije elnökségének tagját, a fizika-matematika tudományok doktorát, a voronyezsi egyetem rektorát. A vendégek dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese kíséretében Baranya tudományos és művészeti értékeinek megtekintése mellett kirándulnak Siklósra és Harkányba is. Nehezen halad a kitűnő kukoricatermés betakarítása Még karácsonykor is kukoricát törünk? Az esős idő mindent hátráltat Még mindig megoldatlan a kukorica betakarítás problémája. December elejét írjuk s több, mint 5000 hektár, durván 9000 hold kukorica termése van kinn szedetlenül a földeken. Nem nehéz megjósolni —, ha az időjárás meg nem kegyelmez — sóik helyen még karácsonykor is kukoricát fognak 'szedni, vagy esetleg megismétlődik a három évvel ezelőtti helyzet, amikor egyes termelőszövetkezetekben tavasszal kellett folytatni a betakarítást Mert milyen a pillanatnyi helyzet? Szombaton körkérdést intéztünk a járásokhoz, a mohácsi járásból 1500 hektár, a pécsiből 1300 hektár, a sáséiból 500 hektár, a siklósiból 1350 hektár s végül a szigetvári járásból 1089 hektár szedetlen kukorica területet jelentettek. Az a néhány tsz, amely már végzett felajánlotta ugyan gépi kapacitását a szomszédainak, Babarc például Palotabozsok- nak, a Mohácsi Új Barázda Tsz Dunaszekcsőnek, Beremend Egyházasharasztinak, Szentdé- nes Nagypeterdnek, Ibafa Szentlászlónak nyújt gépi segítséget, a munka mégis nagyon lassan halad előre az esők miatt. Sok helyen két erőgép húz egy csőtörőt, szántani is csak a lánctalpasok tudnak, de ezek sem mindenütt. Különösen súlyos a helyzet a siklósi és szigetvári járás Dráva mentén fekvő területein, ahol súlyos belvizek léptek fel, s a táblák géppel meg sem közelíthetők. Mert a termés jó, jobb a tavalyinál. A moháösT járásban 50 —52 mázsás, a pécsiben 45—46 mázsás, a sáséiban 41 mázsa feletti, a siklósiban 30 és a szigetváriban 39 mázsás hektáronkénti termést takarítottak eddig be. Ezek az átlagok várhatóan romlanak majd valamelyest a most már egyre inkább fokozódó betakarítási veszteségek miatt. Ennek ellenére jó kukorica- termésről kell beszélnünk külön kiemelve a hegyháti termelő- szövetkezetek eredményeit. A sáséi járás új rekordot állított fel az idén a kukoricatermésben, 1 mázsával javítva meg az j eddigi legjobb — 1969. évi — j eredményét. Mégis főként eb- I Két traktor képes csak egy csőtörőt húzni ben a járásban — de másutt Is — jutottak az üzemek olyan elhatározásra, hogy szerkezeti változást kell végrehajtani a növény rovására, éppen a betakarítás megoldatlansága miatt. Vagyis tavasszal nem vetnek annyi kukoricát, mivel a jelenlegi — főként későn érő — fajták, a gépellátási színvonal mellett, a kukorica termesztés egyre bizonytalanabb lesz. Az elkeseredettséget nyilván a rendkívüli kedvezőtlen időjárás is táplálja, amely lehetetlenné tette például, — amire az utóbbi években talán nem is volt példa —, hogy a nagyüzemek befejezték az őszi búza vetését. Nagyon sok termelőszövetkezetben elő volt készítve a föld, és a vetőmag csak épp a talajra nem tudtak rámenni. Ezért jelentős mennyiségű csávázott vetőmag maradt meg a megyében, ami vetésen kívül minden egyébre alkalmatlan. A búza vetés még az időközben végrehajtott tervmódosítások ellenére is csak, mintegy 91 százalékos. A mohácsi járásban 800—900 hektár a pécsiben 1000, a sásdiban 400, a siklósiban 1500, és a szigetváriban 1000 hektár búza vetése maradt el. Néhány nagyüzem vállalva a kockázatot még — alkalmas időt várva — ezek után is akar vetni búzát, volt már ilyen példa, de a siker igen kétséges. Az őszi szántások nagyfokú lemaradása egyenes következménye az idei állapotoknak. Az üzemek minden számításba vehető erőgépét a vetés és a 'betakarítás kötötte le, s ma már az a helyzet, hogy a rendkívüli nehéz terepen csak a lánctalpasok és a nagy DUTRA traktorok tudnak szántani, az MTZ-k szóba sem jöhetnek. Az őszi munkák tehát még nem értek véget. Ezrek és ezrek dolgoztak a hét végén is a földeken esőben, sárban, fagyba»
