Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

1978. december t7. DUNANTOLI NAPLÓ 7 (Folytatás az 1. oldalról.) tebb, 4—5 százalékos emelke­dését tartja szükségesnek. A tervezett növekedést a tár­sadalmi termék körülbelül 5 szá­zalékos emelkedése alapozza meg. A nemzeti jövedelem emelke­désével csaknem azonos ütem­ben nő annak belföldi felhasz­nálása. Az életszínvonal-politi­kai célkitűzéseknek megfelelő­en a felhasználáson belül nö­vekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a lakosság fogyasz­tása pedig 5—5,5 százalékkal haladja meg az 1972. évit. A felhalmozás 1973-ban is ennél mérsékeltebben, körülbelül 2 százalékkal emelkedik, a kész­letek emelkedését ugyancsak viszonylag mérsékelt ütemben Irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem felhasználását a terv a következőkben irányozza elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban 5,5-6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növe­kedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergia­ipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmány- szerkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség továb­bi javításával, a kereslethez va­ló alkalmazkodás elvének érvé­nyesülésével. Ennek eredménye­ként az ipar az 1972. évinél magasabb színvonalon elégít­heti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az iparban foglalkoztatottok száma 1973-ban nem emelke­dik, a termelés növekedését te­hát továbbra is teljes egészé­ben a termelékenység emelke­dése biztosítja. A termelékeny­ség növekedésének megvannak e műszaki feltételei. Az építési-szerelési teljesít­mények mintegy 4 százalékkal emelkednek, ezen belül az épí­tőipari vállalatok és szövetke­zetek termelése 5—6 százalék­kal nő. A mérsékelt növekedési Otem lehetővé teszi, hogy meg­gyorsuljon az építkezések befe­jezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, to­vább csökkenjenek az építőipa­ri kereslet és kínálat feszültsé­gei. A feladatok megvalósítását az állóeszközállomány gyors nö­vekedése, a tovább javuló épí­tőanyagellátás és a foglalkoz­tatottak számának növekedése biztosítja. A foglalkoztatottak száma az 1972. évinél lassab­ban emelkedik, a termelékeny­ség pedig gyorsabban nő. Nagy karácsonyfa­vásár a komlói ÁFÉSZ zöldség­boltjaiban A piactéri Zöldségbolt vasárnap is NYITVA TART Továbbá a komlói ÁFÉSZ Leértékelt Áruk Boltjában divattáskák reklámáron nagy választékban kaphatók Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jó ered­mények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos továb­bi növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi­műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az ideihez ha­sonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alap­vető feladat a szarvasmarha­tenyésztés fellendítése és a ser­téstenyésztésben elért eredmé­nyek fenntartása. Az állatte­nyésztés fejlesztésére hozott in­tézkedéseknek megfelelően mindkét ágazatban a húshasz- nositású fajták növelése a fel­adat. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés 1973-ban is kiegyensúlyozott élelmiszerellá­tást biztosít. Javul a vidéki hús­ellátás, főként a városokban és a nagyobb helységekben, míg a kisebb községek jelentős ré­szében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód, hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátó sa. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei - nagyrészt két, 13 ezer tonnás tengeri hajó üzembe állításának eredménye­ként — több mint 11 százalék­kal növekednek. A rendelkezés­re álló kapacitások és a mű­szaki színvonal emelkedése le­hetővé teszik, hogy mind a vas­út, mind a közúti közlekedés ki­elégítse a személy- és áruszál­lítási igényeket. A lakosság személygépkocsi- óllománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M—7-es autópálya Budapest—Székesfehérvár közöt­ti szakaszának második pályá­ját. A budapesti közlekedés zsúfoltságát enyhíti a Metró ke­let-nyugati vonalának 1972 de­cemberi üzembe helyezése. A hírközlés fejlesztése során a főközponti távbeszélő-állomá­sok száma 21 ezerrel, az alköz­ponti állomásoké 12 ezerrel nö­vekszik. Özembe helyeznek Jász­berényben egy 250 kW-os rövid- hullámú rádióadót, Pécsett pe­dig egy 20 kW-os színes televí­zióadót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony, Bu­dapest—Pécs, valamint a fővá­ros és a Szovjetunió államha­tára között. Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak felhasz­nálásának főbb területein a kö­vetkező fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, életkörülményeinek javítását irányozza elő. Különös tekintettel van a terv az álla­mi iparban és az építőiparban dolgozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emelkedésére. Az ál­lami iparban és építőiparban 1973. március 1-től külön köz­ponti béremelés történik, amely — a szokásos vállalati béreme­léssel együtt — az állami ipar munkásainak nominálbérét 10— 12 százalékkal, az állami kivi­telező építőipar munkásaiét 8— 10 százalékkal növeli. A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozására szociálpolitikai központi intéz­kedésekkel is számol. Sor kerül o tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a dohányáruk hatósági árának emelésére. Ez­zel együtt emelkednek a nyug­díjak, a családi pótlékok, a gyermekgondozási segélyek és az ösztöndíjak, egyes ruházati termékek ára pedía csökken. A központi árintézkedések növelik a lakosság kiadásait, ugyanak­kor d bér- és szociálpolitikai intézkedések növelik a lakosság jövedelmeit, a két irányú vál­tozás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forintos lakossági jöve­delemtöbblet. Gondoskodás tör­ténik a kórházak, a szociális otthonok és hasonló jellegű in­tézmények étkezési normáinak emeléséről, amelynek többlet- költségeit az állami költségve­tés fedezi. A központi intézkedések ha­tására a lakosság pénzbevéte­lei az 1972. évinél gyorsabban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedését, a lakosság egy főre jutó reáljö­vedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett keretek között tartása éhekében szélesebb körű és mélyrehatóbb lesz az árellen­őrzés. A növekvő jövedelmekkel ösz- szefüggésben a kiskereskedelmi forgalom az 1972. évinél gyor­sabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonló­an kiegyensúlyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielé­gítő összetétele biztosított, né­mely árucsoport tekintetében javulása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés fokozatos kiterjesztése az iparon kívüli te­rületekre, sor kerül az állami és tanácsi igazgatásban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A IV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseivel összhangban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, ma­gánerőből pedig 48—49 ezer la­kás épül fel. A lakásépítés elő­segítésére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — IV. ötéves tervnek megfelelő ütemben — 1400 kilométer víz­vezeték és 200 kilométer csa­tornahálózat épül. Az alapköz­mű jellegű víztermelő és szenny­vízbefogadó létesítmények napi 140 ezer köbméteres, illetve na­pi 30 ezer köbméteres kapaci­tással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése keretében a gyógyinté­zeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatódnak a megkezdett kórházépítkezé­sek. A járóbeteg-ellátás 50 ál­talános orvosi körzet és mint­egy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közel 2400 új bölcsődei férőhely létesíté­sével bővül. Az új bölcsődéket túlnyomó többségében a lakó­telepeken építik fel. A szociális otthonok hálózata mintegy 730 új férőhellyel bővül. Jelentősen fejlődik a kulturá­lis ellátás. 1973-ban az óvodás­korúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai férőhelyek száma pedig mintegy 13 ezer­rel növekszik. így az óvodákban elhelyezettek aránya 60 száza­lék fölé emelkedik. Az általá­nos iskolai tanulók létszáma 1973-ban is csökken, ennek következtében tovább enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmun­kásképző iskolákba mintegy 65 ezer elsőéves tanuló beiratásá- ra kerül sor. A felsőfokú okta­tási intézményekben, az előző évihez hasonlóan, 15 ezer első­éves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beruházá­sok értékét 113 milliárd forint­ban határozza meg. Ez az előző évihez' képest mérsékelt, körül­belül 3 százalékos növekedést jelent, a IV. ötéves tervben szá­mított szintet azonban így is meghaladja. Folytatódik a be­ruházási tevékenység tervszerű­ségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvénvben marad­nak az 1971—72. évi intézkedé­sek. A terv a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasz­nálását irányozza elő. Állami beruházásokra 52-53 milliárd forint fordítható, amelynek na­gyobb része a folyamatban lé­vő beruházások kivitelezésének meggyorsítását szolgálja. Osz- szesen öt egyedi nagyberuhá­zást kezdenek el. A folyamat­ban lévő nagyberuházások szá­ma 76-ról 53-ra csökken. A vállalatok és szövetkezetek saiát pénzügyi eszközei 59—6" milliárd forint értékű beruhá­zást tesznek lehetővé, ami 1972- höz képest körülbelül 4 milliárd forintos növekedést jelent A terv beruházási céljainak ! megvalósítása megköveteli a i pénzügyi és anyagi eszközökkel j való messzemenő takarékossá­got, a jó előkészítést és a szer­vezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél valamelyest gyorsabban nőnek. Elsősorban - a termelők és a lakosság jobb ellátása érdeké­ben — a kereskedelem készle­tei emelkednek. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a külkeres­kedelmi forgalom további dina­mikus növekedését irányozza elő. A kivitel és a behozatal ru­bel és dollár viszonylatban egy­aránt az ideihez hasonló ütem­ben, 7-8 százalékkal nő. Leg­gyorsabban az anyagok és al­katrészek, valamint a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott kül­kereskedelmi helyzetet biztosít. Az 1973. évi terv előirányza­tai reálisak és megalapozottak. A sikeres teljesítés alapvető fel­tétele. hogy a gazdálkodás ha­tásfoka a termelés és a felhasz­nálás minden területén javul­jon, növekedjék a népgazdasá­gi értejemben vett hatékony­ság. A terv e téren az eddigi­nél gyorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és a szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, hazánk minden polgárát, hogy munkájukat ennek megfelelően véqezzék. Kéri a dolgozói kol­lektívákat, a szakszervezeteket, hogy segítsék a gazdasági fel­adatok megoldását. Vezetők és dolgozók tegye­nek meg mindent, hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósuljanak és ezzel újabb lépést tegyünk a IV. ötéves terv sikeres teljesí­tése, népünk felemelkedése, a szocializmus építése útján. A Metró első vonalának második szakaszát a Deák tér és a Vérmező között december végén adják át Budapesten. Megtörtént mór a Moszkva téri mélyáilomás műszaki átadása, és hozzákezdtek a mozgólépcső próbajáratásához is. A Moszkva téri állomástér padlózata vörös és szürke gránit borítást, oldalfala fehér márvány burkolatot kapott. A mennyezetre világoskék luxaflex és vörös kismozaik került. A tervek szerint a hónap végén kész állapotban átadásra kerül a mozgólépcső is. Tanácskoztak a megye közlekedési önkéntes rendőrei Annak ellenére, hogy jelen­tősen nőtt a gépjárműállomány Baranyában, az idei év első 11 hónapjában kevesebb közleke­dési baleset történt, mint ta­valy januártól decemberig. Ez a javulás nagymértékben kö­szönhető a hatékonyabb, s a számszerűleg is megnöveke­dett rendőri intézkedéseknek. A közlekedési rendőrök fontos munkáját ebben az esztendő­ben is segítették az önkéntes rendőrök, akik szerte az ország­ban ezekben a napokban tart­ják év végi, értékelő tanács­kozásaikat. Tegnap délután Pécsett, a Mecseki Szénbányák közpon'- jában tartottak, tanácskozást a megyében működő közlekedési önkéntes rendőrök. Az önkéntes rendőri csoportok munkálat Kovács Jenő rendőr-alezredes, a Baranya megyi Rendőrfőka­pitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője értékelte. A közlekedési baleseteket elemezve szólt arról hogy a baleseti statisztika kedvező alakulásában nem kis részük van az önkéntes rendőröknek. Végezetül megköszönte a vég­zett munkát és a patronáló vállalatok segítségét. A tanácskozás befejeztével 73 önkéntes rendőrt jutalmaz­tak meg jó munkája elismeré­seképp. Ketten 15 éves önkén­tes rendőri munkáért hárman pedig 10 éves önkéntes rendőri munkáért kaptak kitüntetést. Az évközi nehézségek ellenére sikerrel teljesítik feladataikat a szénbányák (Folytatás az 1. oldalról) A kívántnál lassúbb ütemben, de fejlődik a brigádok kulturá­lis élete is. Ezzel kapcsolatban két adat: 1971-ben 5400, idén pedig mór 7300 szocialista bri­gádtag tanult az állami, a szakmai, illetve a politikai ok­tatás keretében. Garamvölgyi János előadása befejezéseképpen gratulált a komlói Zobák-bánya kollektívá­jának, mely december 7-én tel­jesítette éves termelési tervét, s tervei túlteljesítésével nagy- jelentőségű segítéget adott a vállalati lemaradások pótlásá­hoz. A vállalat igazgatóját köve­tően Markwart Károly, a Szén­bányák Szakszervezeti Bizottsá­gának titkára kért szót. Korre­ferátumában a szocialista mó­don élni és tanulni jelszók tel­jesítéséhez adott segítséget. Be­jelentette: a bányász kulturá­lis intézmények — ajánlások formájában —, a jövőben még hatékonyabban kívánják segíte­ni a szocialista brigádokat. Fel­vetette a mammut-brigádok lét- jogosultságának kérdését is. A termelés koncentrációja eredmé­nyeképpen 200—300 fős brigá­dok alakultak ki. Ilyen nagylét­számú kollektívák összefogásá­ra, igényes vezetésére a leg­jobban képzett brigádí/ezetőnek sincs ma már lehetősége, ere­je. Javasolta: 70—80 tagnál ne tömörítsen többet egy-egy bri­gád, még akkor sem, ha több- százan dolgoznak ugyanazon a munkahelyen. A beszámolót és a korreferá- • ■ 'not vita követte. A felszóla­lok a munkaszervezés, a bri- j gódon belüli kulturális és ok­tatómunka. a társadalmi mun- I kaakciók, a biztonságtechnikai j helyzet és versenymozgalom kér­déseivel foglalkoztak. Felszólalt többek között Kaszler János, pécs-bánya üzemi brigádvezető, aki alapítótagja volt annak a Széchenyi-aknai szocialista bri­gádnak, mely 1957-ben, az or­szágban másodikként, tett fel­ajánlást. Juhász István, Kossuth- bónyo KISZ bizottságának titká­ra az ifjúsági brigádok munká­járól beszélt, majd beszámolt azoknak az akcióknak az ered­ményéről, melyeket a harcoló Vietnam javára szerveztek a bányászfiatalok. A Mecseki Szénbányák dolgozóinak áldo­zatkészsége eredményeképpen eddig 4 millió forintot fizettek be a Szolidaritási Bizottság egy­számlájára. Juhász István ja­vasolta: az 1973-as' felajánláso­kat a Pécsi és Komlói Szénbá­nyászati Trösztök egyesítésének tízéves jubileuma jegyében te­gyék meg a szocialista brigá­dok. Németh László újhegyi bri­gádvezető egyebek mellett az „Egy üzem, egy iskola" moz­galom jelentőségéről beszélt. Az újhegyi főműhely Bánki Do- nát szocialista brigádja a pé- | esi Komarov Gimnáziummal épí­tett ki szoros kapcsolatokat. A brigád munkával segíti az isko- j lát, az iskola pedig ott van , szinte minden bányászrendez- j vényen, s kulturális téren ad j jelentős segítséget. Néma csend fogadta a Kos- suth-bányai Császár Sándor fel­szólalását, akinek a brigádjá­ból idén négyen vesztették az emlékezetes tűz alkalmával éle­tüket. A brigád a tragédia el­lenére együttmaradt, sőt: ter­melési terveit 102,6 százalékra teljesítette. Korábban is volt már hősi halottuk, akinek gyer­mekéről a brigád gondoskodott. s most az újabb árvák felett is védnökséget vállaltak. Kilenc gyermek számára szeretnénk az árvaság ellenére is szép, a mi világunkhoz méltó gyermekkort biztosítani — mondotta Császár Sándor. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete képviseletében Kő- már András elmondotta, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata alapján most készül az a rendelet, mely részleteiben szabályozza a bányászság bér- fejlesztési előírásait. Mint is­meretes, a KB határozata ki­mondja: a bányászok bérfej­lesztése nem lehet a nyereség függvénye. Az ezzel kapcsola­tos rendeleteket a Gazdasági Bizottság hozza majd nyilvá­nosságra. Felszólalt a tanácskozáson Czégény József, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője is. Gratulált az év második felében elért jelentős eredményekhez, majd a novemberi KB határo­zatból fakadó feladatokról be­szélt. A szocialista brigádvezetők tanácskozása keretében — a hagyományokhoz híven —, idén is megjutalmazták a legjobba­kat. Huszonketten jutalomsza­badságot kaptak, tizenhatan igazgatói dicséretet, öt szocia­lista brigádvezetőt pedig — csa­ládostul —, külföldi jutalom- üdülésre küld 1973-ban a vál­lalat. A tanácskozás végül egyhan­gú szavazással elhatározta: az 1973-as munkaversenyt a Me­cseki Szénbányák megalakulá­sának tizedik évfordulója je­gyében és tiszteletére szervezik meg. Békés Sándor A Minisztertanács jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet

Next

/
Thumbnails
Contents