Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
W72. november Í4. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Látogatás a szegedi olajmezőn Elkészült a napi 4 millió köbméter földgázt feldolgozó üzem Négyszemközt a szervezővel A rossz nyelvek azt mondják, hogy a véletlen müve az egész szegedi olajmedence. A tápéi termelőszövetkezet kertészének megrendelésére kutat fúrtak, hogy meleg vizet nyerjenek. S mi történt? Fekete kőolaj spriccelt fel a föld mélyéből és elöntötte a kelkáposzta ültetvényt. A káposztát nem szerető emberek bólintottak: úgy kellett, az a lényeg, hogy a sertéshizlalda épen maradt. Persze mindezt csak a rossz nyelvek állítják. Az igazság az, hogy már a század- forduló után sejtettek valamit a geológusok, melynek ékes bizonyítéka, hogy a második világháború végefelé, amikor egyre inkább beszűkült a német hadigépezet kőolaj ellátása, Szeged szomszédságában kutatófúrásokat végeztek. De az a munka eső után köpönyeg volt Közel tíz évvel ezelőtt nagyarányú kutatómunka kezdődött el a szegedi határban. Sikerrel. Nagyobb „találat arányt" értek el, mint Kuwaitban. Száz kutatófúrásból kettő-három volt meddő, de a szakemberek erre is azt mondják, hogy hasznos munkát végeztek, mert megtudták, hogy azon a ponton nincs semmi. A jelenlegi szegedi szénhidrogén-medence pontosan átkutatott és felmért terület. A 75 négyzetkilométeres mező kitűnő kőolajat és földgázt ad a népgazdaságnak: évente 1 millió tonna olajat és ha szükséges, naponta 4—5 millió köbméter földgázt. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője, Juratovics Aladár olajmérnök a nagyarányú beruházásról nyilatkozott legutóbb. Elmondta, hogy október közepétől 4 millió köbméter földgázt „nyomnak be" az országos hálózatba, de ha szükséges, van egy milliós tartalékuk, azt is továbbítják. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy naplókkal ezelőtt adták ót rendeltetésének az újabb gázüzemet. A gáztermeléssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy kétféle lehetőség van: — olyan földgáz feltörése, amely olajjal együtt jön a föld felszínére — s vannak tisztán olyan kutak, amelyekből kizárólag földgáz tör elő, semmi más. Az olajjal együtt érkező gázt kísérőgáznak nevezik. Ennek az elnyerésére és feldolgozására építettek egy napi 1 millió köbméter kapacitású francia gyártmányú gázüzemet. Ez az üzem jól működik és Budapestre továbbítja a kísérőgázt. Az úgynevezett szabadgáz (csak gáz jön a kút- ból) feldolgozására most elkészült üzem naponta 4 millió köbmétert „ereszt át". Ez az új üzem 21 gázkútból nyeri nyersanyagát Talán a szakemberek jobban értik, de a laikusoknak is elmondható, hogy a gázkutakból 120 atmoszféra nyomással tör elő a földgáz, amelyet a gázfeldolgozó üzem 90 atmoszféra nyomással, fogad és 60 atmoszféra nyomással továbbít az országos csőhálózatba. Különben ennek a gázüzemnek a teljes költsége 300 millió forint Ezenkívül van még egy tisztán gázából gazolint fogadnak és abból készítenek propánt, butánt, izopentánt és egyéb ilyen termékeket, vagy a gazolint hozzáadják a kőolajhoz, hogy a csőhálózatban merevedés nélkül eljusson az olaj Százhalombattára, esetleg tiszta állapotban is elszállítanak gazolint az üzemből. Ha minden készen lesz, akkor a Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően 2,5 milliárd köbméter földgáz kerül ki a szegedi medencéből évente. A propán-bután gáz palackozása is helyben történik, s évente 20 ezer tonnát adnak át a fogyasztóknak belőle. örömmel tölti el a szegedi olajmedence dolgozóit, hogy lassan elkészülnek a végleges épületek. Most költöznek át a barakktáborból az új szociális épületekbe és műhelycsarnokokba, s egyre több lakóház is elkészül Szegeden, eddig 550 olajbányász kapott új otthont. Nemrégiben adták ót Szeged belvárosában az „olajos házat”. Mivel a szegedi szénhidrogén-medencéről mindent tudnak, azt mondják a szakemberek, hogy évtizedekig ontja | majd a kőolajat és a földgázt. ; Jelenleg 260 olajtermelő kutat | adtak át a termelőknek, melyek közül állandóan üzemel 110— 1 120 kút. Kutatni már nem kell, 1 de kutakat fúrni igen: ebben az esztendőben 36 olaj, gáz, illetve vizet adó kutat mélyítenek le. A mélység általában 2000— 2200 méter. Az alföldi városban megszokottá vált a szép bányászköszöntés: Jó szerencsét. Gazdagh István Egymás után jönnek létre a szervezési osztályok, úgy tűnik, vannak éppen elegen, akik megváltják majd a gyárkapun belüli világot. Ne tévesszen meg bennünket, divat is ez. Képzett szervezőkben egyelőre óriási a hiány Magyarországon. Megjegyzem, én sem találtam olyarr szakemberre, akinek végzettsége is kimondottan ez. Nagyjából úgy fest a helyzet a vállalatoknál, hogy egyesek megbízást kaptak a szervezésre, miközben fél lábbal még a régi munkakörükhöz tapadnak. Tuska Sándor, a Pécsi Dohánygyár szervezője is szervező és tervelőadó is egyben. Bár ezt a kettősséget ő előnyként könyveli el, jobban megismerhette vállalatát. Néhány cigaretta után felrajzolódtak elképzelései. Életútjáról röviden csak any- nyit, hogy 1958-ban végzett a műegyetem vegyészmérnöki karán. Később mérnök-közgazdász képzésben részesül. A Szigetvári Konzervgyárban dolgozott különböző műszaki beosztásokban, utóbb főmérnök. 1968-ban elvégzi a borsodi vezetőképzőt. Gyakorlatilag itt ismerkedett meg a szervezési és vezetési elmélettel, rendkívüli módon érdekelte a dolog, ezután kezdett el foglalkozni vele. Könyveket vásárolt, könyveket tanulmányozott. Ez év elején jött el Szigetvárról a Pécsi Dohánygyárba. — Szeretném, ha elmondaná, hogyan kezd, egyáltalán hogyan kell munkához kezdenie a szervezőnek? — A szervezés nem ott kezdődik, hogy meglátok egy csoport dolgozót, amint állnak a munkában, mert nincs anyag. Közben esetleg kiderülhet, hogy ebben az időben nincs is nyitva a raktár. Ne az események irányítsanak, mi állapítsuk meg, mi a probléma és mi lehet a későbbiekben az. Első mindig a helyzetelemzés. Hol áll a vállalat, milyen a szevezettségi színvonala? Mivel a szervezettség = szabályozottság, először a vállalati ügyrendet kell felülvizsgálni. Megfelelő helyen vannak-e a döntési csomópontok, el vannak-e határolva a hatás- és munkakörök, nem kerül-e sor keresztintézkedésekre és így tovább. Ez adja aztán a területet, amellyel foglalkoznunk kell, ahol intézkednünk kell. — Itt nyilván valamiléle koncepció felállításáról van szó, — Igen. A szervezési célokról és a koncepcióról a vállalati igazgatónak kell döntenie. Nagyon helyesnek tartom, hogy ez nálunk a Dohánygyárban így van, nem pedig úgy, hogy találjon magának munkát a szervező. Természetesen bármely területről jöhetnek be javaslatok, de azoknak a fő célok érdekében kell hatniuk. A javaslatok sorsáról tehát az igazgatónak kell döntenie, aki az ösz- szefüggéseket látja. Tuska Sándor közreműködésével eddig két jelentősebb szervezési intézkedést hoztak. Ács Sőnfa Sándor felvételei amellett természetesen, hogy már korábban is történtek intézkedések. Az egyik: a munkaalkalmassági vizsgálatok bevezetése, amely alapján a szakmunkás-továbbképzésre küldendőket válogatják ki. A másik: a vasárnapi éjszakai műszakok megszüntetése.- Hogyan születnek az intézkedések? — Az egri gyárban öt fős munkaszervezési osztályt hoztak létre. Véleményem szerint ez felesleges, egy kicsit divat is ez most. Nálunk nem lesz szervezési osztály vagy csoport, hanem egy függetlenített szervező, aki az igazgató hatáskörébe tartozik. Egy-egy témában munkacsoportokat hozunk létre és ezek munkáját kell a szervezőnek vezetnie. A munkacsoportba bevonjuk a műszakiakat, a téma legjobb ismerőit. Végső soron ők ismerik a legjobban az adott helyzetet, hiszen benne dolgoznak és ők lesznek ott a szervezési intézkedés bevezetésénél is. Ha kész szervezési javaslatot teszünk valaki elé, anélkül hogy bevontuk volna őt magát a kidolgozásába, nehezebb bevezetni.- Hány témán dolgoznak? — A mi szervezésfejlesztési tervünkben öt téma van. Annak idején a tröszt és a minisztérium részéről bírálat is ért bennünket, hogy csak ennyi. Most arról beszélnek, hogy válasz- szunk ki két-három fontos, egymással összefüggő témát és azokkal foglalkozzunk. Mi így is csinpltuk. Problémamegoldásaink egymásra épülnek, az 1975-ös célok lebegnek előttünk.- Egyszer ön azt mondta nekem, nincsenek szervezési eszközeink. Kifejtené ezt bővebben? — Vannak alapvető, mondhatnám legalapvetőbb eszközök, mint az asztali számológép, a logarléc. A helyzetelemzésekhez sok számtani műveletet kell elvégezni. Aztán kell mágneses oktató tábla, írásvetítő, hogy a szervezési feladatot meg tudjuk értetni a dolgozókkal. Ezek még nem speciális eszközök. Vannak sokkal bonyolultabb műszerek, mint például az ergonómiai vagy az alkalmassági vizsgálatok műszerei. SoJt kis egyszerű műszerről van szó, de A hazai és világpiacon kere- 1 settek a Pécsi Faipari Szövetkezet jóminőségű és tetszetős bútorai. A szövetkezet az egyedi termelés mellett az idén rátért a mennyiségi termelésre: 12 üzemében ez évben 70 millió forint értékű bútort gyártanak. Nem véletlen a nagy érdeklődés, hiszen a hazai és külföldi kiállításon a pécsiek számos új terméket mutattak be és nagyarányú üzletkötésekre is sor került. Ahhoz, hogy a megrendeléseknek eleget tudjanak tenni, több új gépet vásároltak. Az Otthon 73 elnevezésű kiállításon oklevéllel jutalmazták a szövetkezet új termékeit, a barokk hálószoba berendezést és a gótstílusú ebédlőgarnitúrát. A szakemberek elismeréssel szóltak a borászati világkiállítás bútorbemutatóján szerepelt italszekrényekről, ebédlő és társalgó garnitúrákról is, E kiállításokon bemutatott termékek 20—50 garnitúrás sorozat- gyártását néhány nappal ezelőtt kezdte meg a szövetkezet. Ugyancsak ebben a negyedévben indult meq a sorozatgyártása az eddig csak exportra gyártott termékeik egyrészé- nek. A jövő év elején mór kap- l hatók lesznek a bútorüzletekben és a szövetkezet saiát boltjaiban a barokk ülőgarnitúrák, asztalok, szekrények, XIII. Lajos korabeli parasztstílusú ebédlőberendezések, komódok. A so- j rozatgyártás azt is eredményezi, i hogy e reprezentatív bútordapéldául a kézügyességmérőműszer hétezer forintba, a kézremegést mérő 18 ezerbe kerül. Ezek egyenként nem érnek semmit, egy laboratóriumra való kellene belőlük, az viszont egymillióba is belekerülne. Ilyen laboratórium nem sok van, hatezer munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál nem is lenne érdemes létrehozni. De egy komplex vizsgálat sem olcsó, egy ergonómiai laboratóriumi vizsgálat 80—100 ezer forintba kerül.- Mihez kezdjenek a szegény vállalatok? — Az igazság az, hogy a vállalatok zöme nem ért még el olyan szintet, ahol már csak ezek a finom vizsgálatok kínálnának lehetőségeket. Sokkal egyszerűbb intézkedésekkel nagyobb megtakarításokat lehet elérni - mondja Tuska Sándor. Még egy kérdésem maradt hátra, de előtte valamit. Tuáka Sándor úgy érzi, becsülik munkáját. Az osztályvezetőkkel az igazgató képviseletében tárgyal, s ez nyilván tekintélyt kölcsönöz a szervezőnek. A vállalat osztályvezetői értekezletéinek mindegyikén részt vesz. Egyébként ez a szervező legfontosabb információs forrása, itt hangzanak el a problémák, tehát hivatalból látja a vállalat minden gondját. Az értekezletek azzal záródnak, 'hogy a szervezőt is megkérdezik, mi a véleménye. De az igazgató is nem egyszer hívatja: ez a tárgyalás téged is érint, gyere le. Tuska Sándor fizetése havi háromezer forint. Azt mondja, általában kevés a szervezők fizetése, jóval kevesebb az osztályvezetők, de a művezetők fizetésénél is.- Alkotó munkának tartja a szervezést? 1 — Kimondottan alkotó tevékenység. A helyzet felmérésével kezdődik, majd rengeteg spekulálással. Vajon ennek meg ennek az intézkedésnek mennyi lesz a költségkihatása, kisebb lesz-e, mint a várható eíecf- mény. Újra és újra felül kell vizsgálni a gondolatokat. Ezt a munkát délután négy órakor nem lehet befejezni — mondja Tuska Sándor, aki a jövő év elejétől függetlenített szervező lesz a Pécsi Dohánygyárba«. Miklósvári Zoltán rabok viszonylag elfogadható áron vásárolhatók meg. A szövetkezet 1972-ben az utrechti, kölni, lyoni és párizsi bútorkiállításon vett részt saját tervezésű ebédlőivel, hálószobáival, németalföldi szekretereivel. A kiállításokon Hollandia, Svájc, Belgium több száz garnitúra gyártását rendelte meg a pécsiektől. Többek között a világon a legmagasabb értékű bútorok — az úgynevezett színes- és zsugormázas felületkezelésű berendezések — szál. Irtására is kötöttek szerződést. E különösen drága bútorok gyártását a közelmúltban kezdte meg a szövetkezet. A jövő hónapban indul útnak Pécsről az épülő brüsszeli Hotel Manhattan berendezéseinek első szállítmánya. A pécsi szövetkezetét kérték fel ugyanis a szálló 450 szobája bútorainak elkészítésére. Az idén számos új gépet helyezett üzembe a szövetkezet. Októberben kezdte meq a munkát a több millió forint értékű furnérvágó és ragasztógép a pécsi 2-es számú üzemben. A mecseknádasdi üzemegységben az ősszel új stílbútor célgépeket helyeztek üzembe. Az elmúlt hónapokban a szövetkezet üzemeiben több korszerű kézi célgépet is kaptak a dolgozók. A Pécsi Faipari Szövetkezet ezekben a napokban kezdi meg az 1973-as bútorprototípusainak gyártására az előkészítést feldolgozásra épült üzem is. Mint hatalmas labdák sorakoznak a propán-bután gázt tároló tartályok Elfogadható áron stílbútorok a hazai boltokban Növeli termelését a Pécsi Faipari Szövetkezet 4 I