Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

Ara: 60 Altér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.évfolyam.259.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.november2.,csütörta A szigetvári példa n észt vettem egy olyan vb­" ülésen, ahol meglepően éles szópárbajt vívtak a jelen­lévők. Tehát nem egy egyszerű, „sima" vita volt, amely egyéb­ként nem is indokolná e néhány gondolat rögzítését. Az ellen- véleményeknek persze volt egy közös optikája: a jószándék „mindkét fél” részéről. A nézet- eltérést mégis az okozta a Szi­getvári városi Tanács vb-ülésén, hogy egy új lakótelep telekárait a pártbizottság titkára, a kon­zervgyár igazgatója, a KISZ vá­rosi titkára és még többen so­kallták, a meghívott pénzügyi és műszaki szakemberek viszont megfelelőnek tartották a négy­szögölenkénti 500-600 forintos árat, tekintettel arra, hogy tel­jesen közművesített területről van szó, s ennek költségkihatá­sa egyszerűen lehetetlenné te­szi az alacsonyabb telekárakat Ennek az ülésnek a légköre •> mondhatnám igy: viharos légköre - volt az, ami tűnődés­re késztetett. Számtalan ülésen, ankéton, gyűlésen, értekezleten ültem végig órákat már, de saj­nos elég gyakran előfordult, hogy a zárszó után jóformán alig maradt meg valami az em­ber emlékezetében. Holott a lé­nyeget akár fele idő alatt meg lehetett volna tárgyalni, jól megfontolt, rövid, okos véle­ménycserék közepette. De a frá­zisok, az örökös ismétlések „az előtte felszólalóhoz” való értel­metlen „csatlakozások” a teljes unalomba, érdektelenségbe ful­lasztották az értekezleteket Vi­táról, ellenvélemények kinyilvá­nításáról persze igy már szó sem lehetett Kísérő tünete az ilyen sem­mitmondó ülésezéseknek, a fel­lengzős frázisok végetnemérő folyamata is. Szinte megdöb­bentő, hogy emberek - akik üzemben, hivatalban, otthon, vagy éppen baráti körben — tisztán, közérthetően tudnak tár­salogni, gyűlésen, abban a pil­lanatban hogy hozzákezdenek felszólalásukhoz, képtelenek szabadulni a szóvirágoktól, a „hivatali” szabvány-kifejezések­től. Henryk Ja Budapesten A két államfő megkezdte tárgyalásait Jablonski (baloldalt), a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, szerdán megkezdte tárgyalásait Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meg­hívására szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Államta­nácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és felesé­ge. A lengyel államfő kíséretében Magyarországra érkezett Kazi- mierz Olszewski miniszterelnök­helyettes és felesége, Stanislaw Kowalczyk, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Wincenty Krusko, az államtanács tagja, a Szejm külügyi bizottságának elnöke, az Interparlamentáris Unió lengyel csoportjának el­nöke, a LEMP KB tagja, Kazi- miejz Secomski, az állami terv­bizottság első elnökhelyettese, Edmund Bogatynski, az állam­tanács irodájának vezetője, Jó­zef Czyrek külügyminiszter-he­lyettes, Marian Dmochogski külkereskedelmi miniszterhelyet­tes, Comun Puszkowski altábor­nagy, Tadeusz Kalinowski pro­tokollfőnök. A lengyel vendé­geket a szobi határállomáson Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára és felesége, vala­mint Kepes Imréné, a Külügy­minisztérium protokoll osztályá­nak megbízott vezetője fogad­ta. Itt csatlakozott a lengyel ál­lamfő kíséretéhez Tadeusz -Ha- nuszek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. A testvéri szocialista ország államfőjét, feleségét és kísére­tét ünnepélyesen fogadták a Nyugati pályaudvaron, amelyet lengyel és magyar zászlók, vö­rös lobogók díszítettek, magyar és lengyel nyélvü üdvözlő fel­irat köszöntötte a hazánkba lá­togató kedves vendégeket. A téren díszőrség sorakozott fel csapatzászlóval. A lengyel vendégek fogadá­sára megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége. Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Vályi Péter, a Mi­(Folytatás a 2. oldalon.) A tartalomból: Egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt (2. old.) A körzet orvosa (3. old.) Fock Jenő felszólalása (5. old.) Forduló a labdarúgó NB I-ben (8. old.) SűrítettlevegSs robbantási kísérletek Vasas-bányán 142000 forint céljutalam A legjelentősebb események­ről három mondatban lehet be­számolni: Az országban először Vasas-bányán, üzemszerűen al­kalmazzák a sűrített-levegős robbantást. Az üzemi rekonst­rukció folyik, a légakna bőví­tésénél és átfalazósánál a 121- ik méterben vannak az akna­mélyítők. Tegnap 142 ezer fo­rint célprémiumot tűztek ki ösz­tönzésül, hogy az év visszalevő feladatait sikerrel teljesítsék a vasasi bányászok. A szűkszavú helyzetjelentés mögött megtalálható az üzem valamennyi gondja mellett a megfiatalodás lehetősége, (ku­darca) s az újért lelkesedő tö­rekvése is. A sűrítettlevegős robbantási módot — angol be­rendezésekkel — Tatabányán próbálták először ki, rövid kí­sérletezés után azonban fel­hagytak alkalmazásával. A több millió forintos berendezést a Mecseki Szénbányák megsze­rezte, s a vasasi üzemnek adta — próbálják itt hasznosítani. Most éppen eqy hónapja, hogy megkezdődtek a kísérletek, s már azt is megkockáztathatjuk: a IV-ik szinti, 21-es telepi fej­tésben üzemszerűen is sikerrel alkalmazzák. A berendezés egy nagytelje­sítményű kompresszorból áll — a kövestetői gépházban állí­tották fel — s 1250 méter hosz- szúságú vezetékből, mely a munkahelyekre vezeti a nagy­nyomású sűrített levegőt. A 21- es telepi fejtés 80 m-es front­homlokán mintegy 100, 1,8 mé­teres lyukat fúrnak, ezekbe he­lyezik el a robbantó puskákat, melyek a szén keménységétől függően egy-két és három mil­liméter vastagságú acélleme­zekkel vannak elzárva. A szele­pek nyitásakor az acéllemezekre nehezedik a nyomás, — 850 at­moszféra —, amely robbanás­szerűen átfúrja a lemezeket, s a szénfalat szétfeszíti, de leg­alább is fellazítja. A délutános és éjszakás műszakban kirob­bantott bányatérségeket aztán délelőtt fémtámokkal biztosít­ják. A külön kiképzett vájárok már kitűnően kezelik a robban­tó puskákat. A sűrítettlevegős robbantás nagy előnye, hogy nem termel füstöt, sőt javítja a bányaleve­gőt, abszolút balesetbiztos, és nagyon egyszerű, nem kell a robbantáshoz külön robbantó­mester. A sikeres fejtés-robban. tási kísérletek után a közel­jövőben — már építik a vezeté­keket — az elővájási munka­helyeken is kipróbálják. Az új technológiai kísérletek­kel párhuzamosan tovább foly­tatódnak a rekonstrukció mun­kálatai, jelenleg a légakna 121 -ik méterében dolgoznak az aknamélyítők — még kettőszáz méter van hátra, ugyanis az eredeti tervektől eltérően most csők hatodik szintig építik át az ankát. A bánya második és negyedik szintje között 13,5 mii. lió tonna szénvagyon van, amely nyolc esztendőre elegen­dő. Az aknát 1975 első félévé­ben kell szállításra kész álla­potban átadni, ezután követke­zik majd az akna körüli vága­tok, s más feltáró vágatok ki­hajtása, mely az aknamélyítés­sel együtt összesen ugyancsak nyolc esztendőt vesz igénybe. Igy várhatóan negyedik és ha­todik szint között éppen akkor indul majd meg a termelés, amikor második és negyedik szint között a szénvagyon el­fogy. Az elméleti számítások azonban könnyen felborulhat­nak, hiszen a leggondosabb geológiai kutatás ellenére is néha bizony sokszor alatta ma­rad a szénvagyon a várakozás­nak. Így van ez a 21-es telepben is, melyet most fejtenek, az em­berek csak erejük feláldozásá­val tudják a geológiai nehéz­ségeket legyőzni, teljesítményük így is jóval kisebb, mint más fej­tésekben. Az említett sűrített­levegős robbantás nélkül (vagy robbantás nélkül) nem is lehet­ne leművelni azt a területet, ahol most dolgoznak a vasa- siak. Pedig az év visszalevő két hónapjában rájuk is — miként a Mecseki Szénbányák többi üzemére — nagyon nagy fel­adat hárul. Naponta 1900 ton­na szenet kell termelniük. No­vemberre és decemberre jelen­tős összegű célprémiumot tűz­tek ki a bányászok részére egy­részt a következő időszak ter­melési területének előkészítésé­re, másrészt az említett 1900 tonna szén kitermelésére. L. I em mondanám, hogy ezek a tünetek általános érvé­nyűek közéleti fórumainkon. Szerencsére. Mert még éppen a tanácsi vb-ülésekre az jellem­ző ma már, hogy jól felkészül­ten és jól irányítva pergetik le a napirendi pontokat, eleve ki­zárva minden mellébeszélést, üres szózuhatagot. Az aztán kü­lön örvendetes jelenség, hogy - «mint a szigetvári példa is bi­zonyítja — még viharos szópár­bajok révén is mindenki igyek­szik megvédeni saját álláspont­ját, addig persze, amig a konk­rét tények és érvek végül is győznek és a jelenlévők meg­találják a közös álláspontot. És az sem baj, hogyha al­kalmasint a magasabb beosztá­sú vezetőt, vagy vezetőket lehet meggyőzni az előnyösebb té­nyek realitásáról. Miért is ne? A demokratizmus szellemében lezajlott viták, véleménycserék mindenképpen egy jól átgon­dolt döntést eredményeznek, a biti javára ... Rab Ferenc November 7-re készül Baranya o Ötödikén ünnepi megemlékezés Pécsett, hetedikén koszorúzás a központi temetőben — Kitüntetések, jutalmak az élenjáró dolgozóknak, pártmunkásoknak A hagyományos ünnepélyes­séggel köszönti Baranya és Pécs lakossága a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 55. évfordulóját Egyik kiemelkedő eseményét november 5-én Pé­csett tartják. Az MSZMP Pécs városi Bizottsága és Pécs me­gyei város Tanácsa rendezésé­ben vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ünnepi megemléke­zést tartanak a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Beszédet mond: Cakó János, az MSZMP Pécs városi Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Sopiana Gépgyár igazgatója. Az ünnepi műsorban közremű­ködnek a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei. A magyar—szovjet barátság ápolása terén kifejtett eredmé­nyes munkásságuk elismerése­ként november 4-én a Megyei Pártbizottságon, november 5- én pedig a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat központjában aranykoszorús jelvényeket, il­letve az MSZBT Országos El­nöksége oklevelét ünnepélyes külsőségek között adják át az aktíváknak. Hasonló ünnepség­re készülnek Szentlászlón, Mozsgón, a Mecseki Szénbá­nyák Igazgatóságán és a kom­lói Kossuth-bányán. Az évforduló alkalmából ün­nepséget rendeznek Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulá­jában is november 4-én 16 órai kezdettel. Itt dr. Kolta Ferenc főiskolai tanszékvezető tanár mond ünnepi beszédet. ünnepséget rendeznek a já­rási székhelyeken, falvakban, üzemekben, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és Pécs város pártszervezeteiben. Az évforduló alkalmából kitün­tetésben részesítik a kimagasló eredményeket elért dolgozókat. November 7-én délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepségre kerül sor a pécsi központi te­metőben, ahol — katonai tisz­teletadás mellett — helyezik el a kegyelet virágait a szovjet hősi halottak emlékművénél. Tegnap délelőtt a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében átadtak egy 1,5 millió forintos költséggel készült modern szocialista létesítményt. Az új létesítménnyel az üzem női dolgozóinak régi kívánsága teljesült, ugyanis az új létesítmény 1300 dolgozónak ad kulturált öltözködési és tisztálkodási lehetőséget. A gyáregység vezetői e létesítmény létrehozásával kettős célt értek el, egyrészt a régi öltözőt átengedték a férfiaknak, másrészt a férfi öltözőt, amely már nem felelt meg a jelenlegi követelményeknek, átadták a TMK részére. Rajczy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents