Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

Régi portrék és metszetek JE vérest a naofényre hivott •miékek réginek, — a romok pusztítva voltnak, — borainak bősége termékenynek lenni ta­núsítják, 1686-ban, — 140 éven át tartott megszállatás után, a törők kezeiből kivétetvén püs­pökei alatt úira éled és e jobb alakot ölti magára." Fenti hízelgő és reményteljes jellemzést Pécs városáról az az 1763-ban készült metszet ad­ja. amelyet később Pécsett a Hochrein-féle kőnyomda nyom­tatott ki. A metszet a város látképét térképszerű pontos­sággal ábrázol ja, s evvel a tu­lajdonságával némiképp elüt a többi metszettől. Ez nem je­lenti azt, hogy amazok nem nyújtanak fogódzót a későbbi korok kutatóinak, s azt sem, hogy nem gyönyörködtetik a szemlélőket Épp ellenkezőleg: a legpompásabb szórakozások egyike végigböngészni e met­szeteket rajzokat és finom ecsettel megrajzolt festménye­ket, meqpróbáloi egyeztetni az ottani utcasarkokat épületeket, térkiszögelléseket a maiakkal, elmélázni letűnt korok ízlésén, viseletén. Aki ellátogatott n neoraizi múzeum kiállítótermébe (Rá­kóczi út 15., a Zsolnav-szobor- nál). az végigböngészte már a kiállított képeket és térképe­ket Aki viszont még nem iórt ott. azt. meainvitóliuk egy — persze rövidített — bönaésző- útra itt ezeken a hasábokon. Az összehasonlítási alapot Pécs szabad királyi város 1877. év térképének kinagyított má­solata adia. Az itt látható, fel­ragasztott számjegyek párja «neatalálható az egyes képe­ken, ábrázolásokon. Ogyet» módszer orra. hoav aki tsidní akarja, eqy épület menetelé állt az könnyen mea tudhassa. Zsolna? Vilmost Zsolnay Viimosné A legelső, Pécs vöröséről ké­szült metszet az 1664-es ostro­mot, a város visszavételét áb­rázolja. A falakon belül aligha azonosítható, de költői képze­lőerőről tanúskodó épületek sokasága. Nem 16 mecset lát­ható itt, pedig Eszterházi leírá­sa szerint — amelyről a Vá- rady-féte baranyai történetből értesülhetünk — 16 mecset van a csodálatos környezetű város­ban, „vörösrézzel, ólommal, vagy más érczlemezekkel fö­dött”. A leírások szerint egyéb­ként a hadaknak nem volt ne­héz dolguk, a falak sok helyütr rozogák voltak, meg se kellett mászni őket... A metszeten azonban roppant háború lát­ható, baloldalt három-három ágyú sáncolta be magát, a tor­kolati füst gomolyai mindnél egyaránt szépen rajzoltak, ugyanígy a röpülő golyók ívei is. Apró sátrak ormain zászlók lobognak, és óriás lándzsák­kal, szablyákkal felszerelt lo­vasemberek veszik körül a vá­rat. Az ágyúgolyók kis kupaca is pontosan kivehető... Az öttemplom városának áb­rázolásai továbbvezetnek az időben például 1873-ig, omi­Pécs látképe (XIX. sz. második fele) Wéber. Tarlós Károly Arató Károly: Jó Árnyékom, vagy mégse? Nyugtalanít. Törötten vetődik a falra. Szám szélén bíboron csorog a nyugodt felszínek unalma. Legyintek: jól Csikorgóm: szép! Az őszben fák és levelek. Varjak ágyúgolyói messze robbannak és süvítenek. Tudom őket Szemgödreimben rézfillérek. Állok nyakig ragacsos szeretetben: körülzár, lefog, moccanni se birok — Akár egy kép a képkeretben. Bólogatok, elismerem: bizony törődnek egymással az emberek I Jóságuk savanyucukor. Rágni s ropogtatni lehet. Kedvességük meg apró és fehér, vagy rózsaszínű — de édes nagyon. Papírzacskóban szokták adni s én kedvemre szopogatom. Hizlal is: gömbölyödöm, dagadok — végül óriási léggömb leszek s majd nézhetem: hogy rohangál velem lent a téren egy csapat zsivajgó gyerek. kor Hochrein nyomdájában olyan ábrázolás készül, ame­lyen a város látképét tizenkét kisebb kép veszi körül, s ezek a városi korodat (kórházat), a székesegyházat, a gőzmalmot, a légszeszgyárat, a Róth-ker- tet, az edénygyárat, György- aknát, az izraeli imaházat, a városházát, Cassián-aknát, a Bánya-telepet és András-aiknát ábrázolják. Weber (Tarlós) Ká­roly külön lapon örökítette meg a városi kórházat 1868 előtt, a kórház udvarán egy apáca és egy civil asszony állnak, a hát­térben jegenyék, mező, hegy­oldal ... Mint tudjuk, a kórház a1 Kórház téren állt, ahol ma aligha találhatnánk egy talpa­latnyi mezőt... A Széchenyi Sér múft ssánod- eleji képét CMP-mester vetette papírra: a ciszterek épülete és a dzsámi akkor még egybe­épültek, valóm ilyen átjárófo­lyosón lehetett átjutni köztük. A mai Nádor helyén akkor tűz­oltó szertár volt... Külön érdekesség a Dóm Sár bárom ábrázolása. Amely 1823 előtt készült, azon egy rejtélyes épület áll a dóm mellett. Való­színűleg fantáziaszüiemóny. Az alkotót amúgyts elragadta ■ képzelet, mert akkora kutat fes­tett az előtérbe, amely mére­teiben egy házzal vetekszik. El­lenben van a képen egy ku­tyát sétáltató figura, és egy Idilli párocska is... Az 1847-es metszet a valóságos képet mu­tatja, a még kikövez«Ken teret, • toronysisak nélküK, régi tor­nyokat A századforduló idején, amikor a dóm már mai, átépí­tett alakjában állt a helyén, lent kerítés húzódott S milyen volt a Tettye 1890- ben? A parányi, összecsúszott tetők, romantikus lépcsők, nyaktörő utcák utánozhatatlan környezetében egy utcai csör­gőnél vizet fog vödrébe egy asszony ... Pontos képet kap­hatunk a Hamerli- és Perczel- házrót is. Gebauer Ernő leraj­zolta az egykori Kött-vlrághó- zat Nagyméretű, pompás kép ábrázolja az 1907-es Pécsi Or­szágos Kiállítást, amelyet a Ráth-kertben tartottak, a vasút­állomás feletti térségben. Az előtérben itt is elbűvölik a mai nézőt a büszkén vágtató hu­szárok, konflison vonuló apró emberkék, tovagördülő fogatok és egy tömött omnibusz, továb­bá egyszem gépkocsi is, egyi­ke a legrégibbeknek. Külön tárlót töltenek meg a gondosan kiválogatott képes levelezőlapok. Van itt régi Sör­gyár, Bőrgyár, Dohánygyár, Zsolrtay-gyár, templomok, lát­képek. „üdvözlet Pécsről” — hirdetik valamennyien. A Her­ezeg Testvérek rézöntöde gyá­rát ábrázoló levelezőlapon tin­tával irt kiegészítő felirat: Tedd a gyűjteményedbe! Annuska. Bizony. Annuska jól tette, hogy elküldte akkor ezt a lapot, így legalább ez is megvan. S mennyi minden lehet még! Mivelhogy nincs már hely elso­rolni (Csausz István őrkanonok­tól kezdve Irányi Dánielig, aki 1869—75 között Pécs városá­nak követje volt, vagy még to­vább a szigorú tekintetű Angs­ter Józsefig, akinek hatalmas orgona készítő műhelye közei 1300 orgonát épített fel) vala­mennyi hajdani polgárt és ne­vezetes embert, akinek megfes­tették portréját, inkább azt mondjuk még el, hogy bizo­nyára von még sok régi met­szet, portré, festmény, rajz, ké­peslap régi fiókok mélyén, pad­lások zugában. Jó lenne, ha azok is elkerülnének a mú­zeumba ... A múzeum, közelebbről a ki­állítást rendező Horváth Csilla, a helytörténeti osztály munka­társa azt szeretné, ha e kiállí­tást jövőre újabb kiállítás kö­vetné, hisz sok még a bemuta- tatlon anyag. így mégis hozzá­férhető a város sok becses, kedves emléke, addig is, amíg megszületik majd egy állandó várostörténeti kiállítás. Ha Ha ma t Új iskola Dencsházán *• Pénteken kezdődött el a idő­szaki átadás. Pénteken ezért nagy jövés-menés volt a dencs- házi új iskola épületében. Még dolgoztak is rajta, az odavezető járdát betonozták, teherautó hordta-vitte az anya­gokat. Az új Iskola alacsony és vé­gesvégig ablakok adják a hom­lokzatát. Elöl magasabb, ott • pedagóguslakás, amelyben egyelőre három egyedülálló ta­nárnő kap helyet, akiknek ed­dig utazniuk kellett A tompa­sárga vakolat és az alumíni­um színű tető egyhangúságát az ablakkeretek pirosa töri meg. Szép az új iskola, igaz, cserépkólyhóval, a folyosóról fűtik majd a termeket de a cserépkályhák is szépek, Zala­egerszegen készültek, s állító­lag jók is. A termek a lehető legnagyobbak, hat méter szé­Pécsi városi Kőzkórház (1868 előtt) lesek, nyolc és fél hosszúak. S belülről is: minden végig ab­lak és csupa fény. S az- iskola a falu közepén áll, azon a helyen, ahol a más­fél évszázados, roskatag, vén épületben idáig a kocsma üze­melt A falu hordta szét. bon­totta le társadalmi munkában, hogy oda épülhessen az új is­kola. A dencsházi Iskola ezzel körzeti iskola lett Szeptember­től kezdve 52 felső tagozatossal többen tanulnak itt, a felső ta­gozat teljesen, az alsó részben osztott. Ide járnak Szentegát, Kárászpuszta, Galambospuszta, Elekmajor kisdiákjai. A szente- gáti gazdaság magánútja kö­ti össze ezeket a pusztákat, a gazdaság megengedte, hogy az iskolabusz is használja ezt az utat Az Iskolabusz valójában a rendes polgári járat amely reggel hétkor Kárászpusztáról indulva összeszedi a gyereke­ket délután négykor visszaindul és széthordja őket. Ilyenkor csak gyerekek az utasok. A nap többi részében ugyanez a busz járja p maga menetrend- szerű útjait. Jövőre egésznapos Iskolát szeretnének szervezni az alsó tagozatból. A felsősök az új épületben négy termet kapnak, közülük kettő a fizika-kémia, il­letve a biológia-földrajz osz­tályterem. E két tanteremnek külön ajtaja nyílik a szertár fe­lé. A kabinet-rendszerű okta­tást is be tudják tehát vezetni. A napközi tovább üzemel a ré­gi helyén, az öreg iskolában pe­dig helyet kaphat végre a könyv­tár és az úttörőszoba. Az új is­kola belső oldalán kialakítottak egy félig zárt, betonos udvart, ahol az ünnepségeket is jól meg lehet rendezni ezután. A zsibongónak faburkolatú meny- nyezete van, egyik falánál ap­ró télikertet is tudnak majd te­lepíteni. A változások nyilvánvalóak. A falunak von törpevízműve, vízvezetéke. Az éj Iskolába* korszerű mosdókat, vízöblítése* vécéket építettek. Eddig ilyes­minek nyoma sem volt errefelé, A tanulóknak 35 százaléka cigánygyerek. Azért csak ennyi, mert az újonnan jöttek megvál­toztatták az arányt. Tavaly • tanulók fele volt cigány. Leg­többen elvégzik a nyolc osz­tályt, sokan középiskolát vagy szakmunkásképzőt is végeztek. Az Iskolaépítés azt Is meg­mutatta, > mennyi a segítőkési ember. Mint említettük, a bon­tást szinte teljes egészében a szülők végezték, a tsz és a* állami gazdaság adott az anyag elhordpsához járművet. A tsz adta a tetőszerkezetet is, A még eztán következő terep- rendezéshez az állami gazda­ság ígért dózereket A járási ÁFÉSZ elnöke új tévét ígért az iskolának. Az állami gazdaság és a tsz gépműhelyei, a sziget­vári gépjavító, a kisgépjavítő mind vállaltak valami elvégez­ni, megcsinálni valót A műszaki átadás előtti na­pon harminc asszony vonult b« az új épületbe és végigtiszti- totta az ablakokat. Termenként nyolc ablakszárny, hat tante­rem, az annyi mint negyven- nyolc ablak, nem beszélve a folyosóablakokról és az ajtók­ról ... A hárommilliós költségből, amelynek nagy része állami pénz volt, több mint 100 ezer forintot a szülők dolgoztak ösz- sze. A szigetvári járásban ezzel az új iskolával a körzeti iskolák rendszerének kialakítása teljes lett. A feltételek Dencsházán is megteremtődtek. Í1V í&Vl'VIVASARNAPlWrai r

Next

/
Thumbnails
Contents