Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
Ara: 80 fittét Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúlt napló xxix.étfolyam,261.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november«.,«ombot November 7. tiszteletére Elkészült az ab alagút 1 y Ötvenezer köbméter földet mozgattak meg, tízezer köbméter betont használtak fel az építők A tartalomból; Kádár János fogadta a lengyel államfőt (2. old.) Milyen a levegő Pécsett? (3. old.) Első díj — Zsiguli (3. old.) Megrázó tanulság <5. oldj Szentlőrincen megkezdődött Á Pedagógiai Társaság vita ülése A párttagok Jogai és kötelességei A párta lapszervezetekben szinte mindenütt nagy gondot fordítanak arra, hogy a felvételre jelentkezők megismerjék a párttagsággal együttjátó jogokat és kötelességeket. Tudunk alapszervezetekről, ahol nemcsak az ajánlók és a jelentkező munkaterületén dolgozó pártcsoport, hanem a vezetőség valamelyik tagja is külön figyelmet szentel a kérelmező ilyen értelmű előkészítésének. Sok esetben azonban megelégszenek a jogok és kötelességek tételes ismertetésével, és nem fordítanak gondot arra, hogy a jövendő párttagok értsék, érezzék: jogok és kötelességek egymásból következnek, elválaszthatatlanok egymástól, s a pártmunka gyakorlatában is szerves egységet képeznek. Még régi párttagok között is tapasztalni, hogy a jogok es kötelességek együvétartozása elsikkad előttük, és legfeljebb morális követelményként merül fel akkor, ha valaki például kötelességet mulasztott. Ilyenkor — helyesen — hivatkoznak arra, hogy az illető milyen jogokat, lehetőségeket kapott, és nem, vagy rosszul élt azokkal. Vagy szóvá teszik: előszeretettel élt valaki a jogaival — aktívan részt vett a döntések előkészítésében, bírált, javasolt —, de az utolsók között volt a sorban, amikor a végrehajtásra került a sor. A morális felelősség felvetése minden ilyen és hasonló esetben jogos. Ám érdemes elgondolkozni azon is: nincs-e mulasztásunk abban, hogy elméletileg is tisztáztuk volna a tagság előtt: hogyan is függnek össze a jogok és kötelességek, miként következnek egymásból, milyen a kapcsolatuk a demokratikus centralizmushoz? A jogok és kötelességek mindenekelőtt szervesen összefüggenek a párt általános helyzetével, politikájának tartalmával, a pártmunka módszereinek fejlődésével, változásaival. Gondoljunk például arra, hogy néhány évvel ezelőtt a pórtalap- szervezetek még nem élveztek olyan nagy önállóságot, mint ma, s a felsőbb pártszervek sem támaszkodtak döntéseik előkészítésében úgy az alsóbb pártszervezetekre, mint napjainkban. A szocialista építés igényesebb, magasabb szintű feladatai szükségszerűen megkövetelték a pártdemokrácia fejlesztését, és ennek természetes következménye volt, hogy nagyobb, szélesebb jogokat és önállóságot kaptak az alapszervezetek, sőt az egyes párttagok is. De lehet-e csak jogokat adni? Nenn, hiszen a szélesebb jogkörrel, az önállósággal szükségszerűen emelni kell és emeltük is a kötelességek, a felelősség mércéjét. A párton belüli demokrácia fejlesztésével biztosítottuk például, hogy a párttagok jogai növekedjenek a bírálatban, sőt a szervezeti szabályzatnak a X. kongresszuson elfogadott módosításával biztosítottuk a bírálók hatásos védelmét is. De nem álltunk meg itt, hiszen a párttagok kötelességévé tettük — a szervezeti szabályzatban is - nem egyszerűen a párt politikájának ismeretét, hanem annak képviseletét, védelmét is. A jogok bővülését természetszerűen követte tehát a kötelességek, a felelősség növelése. A párttagok jogai és kötelességei tehát a párt általános helyzetével, politikájával, feladataival összefüggésben változnak, bővülnek. A jogok bővülése természetszerűen egyűtt- jár a kötelességek növekedésével, és megfordítva: aki nagyobb kötelezettségeket vállal, azt méltán megilleti a szélesebb jogkör is. Mindez következik a demokratikus centralizmus elvéből, abból, hogy a pártban a döntést megelőző vita, a döntésekben való egyenjogú részvétel és a határozatok mindenkire egyformán érvényes kötelező végrehajtása elválaszthatatlan, szerves egységet képez. Nem állítjuk persze, hogy a jogok egyoldalú gyakorlásának, a kötelességek elmulasztásának esetén mindenkor elméleti tisztázatlanságról van szó. De kétségtelenül ez is közrejátszik abban, hogy sok esetben a jogok bővülésével nem tart lépést a kötelességtudat erősödése, a pártfegyelem megszilárdulása, hogy egyesek nem érzik: aki többet kap jogokban, annak többet, színvonalasabbat kell nyújtani a kötelességek teljesítésekor is. Ilyen esetben elsősorban arra van szükség, hogy tanítsuk, meggyőzzük o kötelességmulasztókat, és a gyakorlati munkában bizonyítsuk: megnőttek a jogaid, teljesíts többet és jobbat; részt vettél olyan döntések előkészítésében, amelyekhez azelőtt nem volt meg a jogod, most már nem léphetsz fel „kívülállóként", kötelességed nemcsak elfogadni, hanem képviselni és védelmezni is a határozatokat 1 M ás a feladatunk akkor, amikor nem elvi tisztázatlanságról van szó, hanem a kommunisták embed gyöngéi mutatkoznak meg a jogok és kötelességek nem megfelelő gyakorlásában. Találkozni például azzal, hogy egyesek azért kívánnak egyoldalúan szinte csak a párttagsággal járó jogokkal élni, mert ez így kényelmesebb számukra. Az első sorban vannak, amikor tetszetős, népszerű feladatokról van szó és az utolsók a kötelességteljesítésben, amikor a munka nehezét kell vállalni. Ma már aligha jelent bárki számára is anyagi, pozícióbeli előnyt a párttagság. De akadnak még, akik erre szeretnék felhasználni funkciójukat, amelyből — mi tagadás - ma még egy szolgalelkű környezetben előnyöket lehet húzni. Ilyen esetekben az illető rendszerint a párttag jogainak képviseletében lép fel, valójában azonban visszaél azokkal, kiváltságot keres a maga számára, és ennek semmi köze a párttagok jogaihoz. A pártszervezetek helyesen teszik, ha időnként felülvizsgálják: lépést tartott-e náluk a jogok növekedésével, bővülésével az igényesebb kötelességteljesítés, megértették-e a párttagok, hogy minden jog előfeltétele a kötelességek példamutató teljesítése. A jogok és kötelességek egységét, kölcsönös egymásra hatását szem előtt tartva kell elbírálni, minősíteni az egyes kommunisták, de a pártcsoportok, az alapszervezetek tevékenységét is. Az ilyen önvizsgálat a legalkalmasabb módszer ahhoz, hogy a párttagság ne csak elméletben értse, vallja a jogok és kötelességek elválaszthatatlanságát, hanem az ebből következő szemlélet, magatartás áthassa egész munkáját. 1973-ban itt megy a vonat... Nemsokára vonatok zakatolása veri fel az új abaligeti alagút csendjét. 1882. szeptember 28-án készült el, november 16-án adták át a Godisa— Abaliget közötti vasúti alagutat, amelynek kétszáz és fél méter volt a hossza, omely máig is funkcionál, és egy német cég építette. A 90 éves alagút és az előtte levő viaduktok megtették kötelességüket. Szükségessé vált az új alagút építése, ezért a MÁVTI tervei alapján a Bányászati Aknamélyítő Vállalat 1968. decemberében megkezdte az új alagút építését. Az új alagút hossza 693 méter, építési költsége 123 millió forint. Az eredeti szerződés szerint december 31-én kellett volna átadni az új létesítményt, az aknamélyítő dolgozói vállalták, hogy november 7-re az új alagutat átadják. Ezzel megkezdődhet az alagúthoz vezető új vonalak építése, a vasúti vágányok fektetése. Adatok: csaknem 50 ezer köbméter földe* termeltek ki, és 10 ezer köbméter betont építettek be. Az építők állták szavukat: november 4-én műszaki átadása kezdődött meg November 5-én helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot avatnak Marcaliban. Ez a járási székhely itt, közel a Balaton partjához, példamutató kegyelettel tiszteleg a múlt emlékei előtt: Marcali, és a járás lakossága társadalmi összefogással létesítette ezt a múzeumot. Az emeletes épület különböző szobái és termei bőséges tárházai a múlt néprajzi, munkás- mozgalmi, helytörténeti emlékeinek és a jelen képzőművészeti értékeinek. Itt kap helyet a somogyi parasztság gazdálkodását, háziiparát, a len- és kenderfeldolgozást szemléltető tárgyi néprajzi anyag, csakúgy, mint a környék híres szőlőművelésének és feldolgozásának tárgyi és írásos dokumentumai is. Több helyiség Marcali szomorú nevezetességét jelzi. A marcali börtönépület ugyanis az egyik legvéresebb somogyi vérengzésnek a tanúja volt. 1919. augusztus 28-án a helyi direktórium 15 tagját ezen a helyen kínozták halálra a Prónay- különítmény tisztjei. Az úgynevezett „vörös istállóban" és az inkei erdőben a kivégzettekkel együtt 24 itt a tizenkilences mártírok száma. Köztük van a község akkori katolikus lelkésze, Simon pap Is, akit a nép balladában, mai filmművészetünk egy kivételes szépségű alkotásban örökített meg. Az ó emléküknek szentelték a múzeum egyik helyiségét, bemutatva megmaradt személyes tárgyaikat, fényképeiket. Egy külön helyiség a marcali járás politikai múltjának, küzdelmeinek állít emléket a századfordulótól a felszabadulásig. Bemutatja a múzeum ennek a vidéknek, a grófok birtokaiaz új alagútnak. Elkészült minden, szép szürke színt kapott a cementtej fröcsköléstől belül a betonmonstrum, s egész hosszában készen áll — villanyvonat fogadására készen — az új alagút Mi van hátra? Az abaligeti kapuzat, és a godisai vég kapuzatának földmunkája félig elkészült — ráadásnak... Jöhet a zúzott kő a talpfák alá, aztán tavasszal egy háromnapos forgalmi szünet, amikor kirobbantják a jelenlegi vasútvonal töltését s lefektetik o hiányzó százméteies vágányt ... Az új alagútbon jövő nyáron — a nyári menetrend bevezetése idején — indul meg a közlekedés. nak helyzetét o cselédek, a nincstelenek sorsát, a földmunkás mozgalom tárgyi és írásos dokumentumait. A II. világháborúban ez a járás különösen súlyos harcok szintere volt Itt húzódott az ún. Margit-vonal. Ezért a járás bizonyos községei csak 1945 április elején szabadultak fel. Ezt külön helyiség szemlélteti. Berendeztek egy termet 1848 emlékeiből is. Itt a tárlókban a járás két nagy szülöttjének Noszlopy Gáspárnak és Madarász Józsefnek az életútját dokumentálják. Az új múzeumban kapott helyet a Marcaliban élő festőművész, Szikra János állandó kiállítása is. A marcali helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumot holnap, november 5-én, vasárnap délelőtt avatja fel Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára. : A szocialista munkaiskola egyetlen magyarországi kísérleti modelljében, a szentlőrinci általános iskolában rendezte együttes vitaülését a Magyar Pedagógiai Társulat neveléselméleti szakosztálya, valamint Baranya megyei területi tagozata — tegnap. A tárgy: a gyermeknevelés néhány fontos kérdésének ismertetése. Ez az is- | kola ugyanis régóta az érdeklődés középpontjában áll, s ezt az érdeklődést az állami oktatás reformjáról szóló párthatározat tovább növelte. A vita — amely egyébként kétnapos lesz — az iskola igazgatójának, dr. Gáspár Lászlónak a beszámolójával kezdődött. Ebből nemcsak a szentlőrinci kísérletről, hanem általános - és időszerű - pedagógiai kérdésekről is értékes információkat kaptunk. Mindenekelőtt azt, hogy Szentlőrincen komoly elméleti előkészítő munkát is végeznek az általános iskola pedagógusai, mégpedig munkaidőn kívül, önszorgalomból. Ez azért figyelemre méltó, mert a Szovjetunióban és számos nyugati országban, ellentétben a magyar gyakorlattal, megfelelő létszámú kutatógárda áll a rendelkezésre, ilyen célokra. A szentlőrinci iskolában kísérletet folytatnak, s ez annyit jelent, hogy megállapításaik még nem véglegesek. Hiszen a kísérlet hosszabb ideje és még hosz- szú ideig tort, a sajátos, újszerű oktatást még csak a harmadik osztályban vezették be. Ennek ellenére dr. Gáspár László több általános érvényű tapasztalatot mondott el. így hangoztatta: a tanórán lehet és kell többet adni a kötelező tananyagnál, de nem szabad annál többet követelni. Aztán a tananyagon belüli úgynevezett átfedések, kétszeres megjelenések nem feltétlenül rosz- szak, mert a korszerű információelmélet szerint legalább két forrásból kell hallani valamiről ahhoz, hogy biztosan felfigyeljünk rá. Ezért az ilyen átfedésekre Szentlőrincen bizonyos esetben egyenesen törekednelc. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tapasztalatok szerint a pedagógiában bűn a gyorsaság: mindent alaposan meg kell fontolni, kísérletekkel kipróbálni. Mivel ebből az iskolából már elküldték a tantárgyváltoztatásról szóló javaslatot illetékes helyre, megkérdeztük a vita szünetében dr. Gáspár Lászlót, mit tartalmaz ez a javaslat?- A javaslat a mi sajátos kísérleti programunkra vonatkozik, s nem a mostani országos tervezetre. Ennek ellenére érdekes lehet a közvélemény számára is. Mi a következő tantárgyi rendszerben gondolkozunk: az első tantárgycsoportba az érintkezést szolgáló ismeretek tartoznak, vagyis az anyanyelv, a matematika és az orosz. Második csoport: a társadalmi gyakorlat tartalmát tükröző ismereteket foglalja magában, vagyis a természet és társadalom fejlődését, az általános termelési ismereteket és a művészetet. A harmadik tantárgycsoport: az egyes emberrel kapcsolatos ismereteket gyűjti ösz- sze, így a testnevelést amely a mi elgondolásunk és — részben megvalósított — tervünk szerint mindennapos tantárgy, aztán az egészségügy nevelési, gondozási ismereteket egy tárgyban, hetedik és nyolcadik osztályban, tehát a kritikus kamaszkor kezdetén. De ebben az egész ismeretrendszerben központi kérdés a marxista világnézet kialakítása. Tegnap a résztvevő szakemberek megtekintették az iskola három nevelőjének: Kövesdi Fe- regcnének, Rohrer Jánosnénak és Oberst Györgynek egy-egy igen színvonalas, korszerű óráját. Az ülés ma a Baranya megyei szakcsoport számos tagjának előadásával folytatódik. F. D, Pécs-Bányaüzem: 100,2 százalék Beérett a munka. Ennél sokkal többet alig lehet mondani a Mecseki Szénbányák Pécs-Bányaüzemének október havi termelési eredményéről. Tegnap készült el az elmúlt hónap értékelése, mely szerint a Pécsbánya-üzem és a szabolcsi bányaüzem egyesítéséből 1971. július 1-vel alakult nagyüzem most első ízben teljesítette szakmai tervét A bányaüzem feladata napi 420 vagon szén termelése a mélyszinti és külszíni bányatérségekből, kiegészítve a Pécsi Hőerőműnek szállított 2500 kalóriás hulladékszénnel. Az István-aknán, másfél esztendő alatt kialakított nagyüzemben, az októberi tervteljesités — s a november havi kitűnő termelési eredmények igazolják: a bányászok és vezetők 16 hónapos erőfeszítései — a mélyszinti bányatérségek, a szállítási útvonalak, a megfelelő tartalék munkahelyek kialakítása, s a munkahelyi szervezés — meghozták az eredményt Munkásmozgalmi múzeurp nyílik Marcalibanj/ a 4 # 4 *
