Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

DUNANTOll NAPLÓ 1972. november 4. 24 ora a nagyvilágban Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának el­nöke pénteken meglátogatta hivatalában Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke és kísérete pénteken délután ellátogatott a Láng Gépgyárba is. A lengyel vendégekkel együtt volt a látogatáson Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke is. A Láng Gépgyárban nagygyűlést rendeztek, me­lyen beszédet mondott Henryk Jablonski és Losonczi Pál. A választások előtt nem írják alá az NSZK-HDA alapszerződést Új miniszterelnök Marokkában II. Hasszán király csütörtökön Ahmed Oszmánt, az uralkodói kabinetiroda főnökét nevezte ki Marokkó új miniszterelnöké­vé. Rabati megfigyelők szerint Oszmán tapasztalt tárgyaló­diplomata — korábban Wa­shingtonban és Bonnban volt nagykövet - s ez az egyik érv, ami kinevezése mellett szólt. Nemkevésbé fontos, hogy az uralkodó megbízásából már 1971. novemberében és 1972. áprilisban ő tárgyalt az ellen­zékben lévő polgári pártokkal. Valószínű, hogy Oszmán hala­déktalanul párbeszédbe bocsát­kozik az Isztiklallal és a Ben Barka alapította népi erők nemzeti szövetségével, amelyek 10 éve nem hajlandók részt venni II. Hasszán kormányai­ban. * BUKAREST: Pénteken be­fejezte munkáját a Szakszerve­zeti Világszövetség főtanácsá­nak 22. ülésszaka. A három napig tartó ülésszakon a világ 56 országából érkezett küldöt­tek a többi között megvitatták a nemzetközi szakszervezeti moz­galom helyzetét, az SZVSZ 8. kongresszusának előkészítését, az indokinai, a közel-keleti és a koreai helyzetet. Amikor három hónappal ez­előtt véget ért a szovjet katonai tanácsadók megbízatása Egyip­tomban, az arab reakció azt remélte, hogy döntő fordulat történhet a szovjet-arab vi­szonyban. A kairói sajtóban olyan vádak is elhangzottak, hogy a Szovjetunió tulajdon­képpen érdekelt a közel-kele­ti váltság rendezetlenségében, mert ez a térségben való „je­lenlétét" segíti elő. A még Nasszer elnök idejében félre­állított polgári politikusok a ta­nácsadók távozását megelőző­en petícióban követelték az ál­lamfőtől a szovjet-egyiptomi kapcsolatok felülvizsgálását. A REAKCIÓ ILLÚZIÓI A reakció' erői lényegében vissza akarták forgatni a törté­nelem kerekét, fékezni akarták hazájukban a társadalmi fej­lődés folyamatát, s egyáltalán nem érdekelte őket az, hogy ez­zel valójában meggyengítik Egyiptomot, Izrael malmára hajtják a vizet. Naiv illúziókra építettek ezek a reakciós erők: olyan elméletekre, hogy az Egyesült Államok most már nyomást gyakorol Izraelre, s eléri majd, hogy az izraeli meg­szálló csapatokat vonják ki az arab területekről. Ebből a vágyból semmi sem lett: az amerikaiak továbbra is felfegy- verzik, pénzelik, minden módon támogatják közel-keleti szövet­ségesüket, s nem Izraelre, ha­nem Egyiptomra próbálnak nyomást gyakorolni. Homokra épültek azok a számítások is, hogy majd Nyugat-Európa siet Kairó segítségére, szembefor­4 DAMASZKUSZ: Egy meg­állapodás értelmében a Szov­jetunió közreműködik Damasz­kusz és Horns között létesíten­dő vasútvonal építésében. A Szovjetunió 40 millió szíriai font értékű felszerelést szállít Szíriá­nak a 208 kilométeres vasút­vonal építéséhez. A vasútvonal építése a jövő év közepén kez­dődik meg. Bonni politikai körökben ki­sebb szenzációt keltett Egon Bahr nyugatnémet államtitkár csütörtök esti kijelentése, amely szerint a két német állam tár­gyalásai „valóban komoly ne­hézségekbe" ütköztek. A meg­figyelők többsége olyan érte­lemben ért egyet ezzel a meg­állapítással, hogy a tárgyalá­sok végső szakaszában kerül sor — mint erre korábban il­letékes helyen többször is rá­mutattak — a legnehezebb kérdések tisztázására. Ilyen ér­telemben teljesen magától ér­tetődő az NDK és az NSZK tárgyalásainak legnehezebb szakaszáról beszélni. A három „kemény dió”, ame­lyet még fel kell törni, egybe­hangzó feltevések szerint a kö­vetkező : 1. Az NSZK az „alapszer­ződésben" rögzíteni kívánja a két német államnak az „egy nemzethez való tarto­zásáról” vallott álláspontját; 2. Igényt tart Nyugat-Ber- fin képviseletére; 3. Az alapszerződést össze­függésbe akarja hozni a négyhatalmi felelősség elvé­vel. Másrészt túlzás lenne válság­ról beszélni — mutatnak rá a megfigyelők — hiszen az NDK és az NSZK megegyezése nem­csak a két német állam sürge­tő érdeke, hanem ugyanennyi­re fontos egyetemes nemzetkö­zi érdek. NAPOLYT LÁTNI? Róma. Olaszországban — ahová a turisták miilióit vonzza a természet szépsége — aggasz­tó méreteket ölt a környezet £ szennyezettsége. A Tempo című folyóirat a Nápolyi-öböl siral­mas helyzetéről írva közli, hogy az öböl, amelyet minden túris- taügynökség paradicsomi hely­ként reklámoz, ma Olaszország — és lehet, hogy egész Európa — legszennyezettebb tengeri szakasza. Ennek oka az: nincsen olyan jogszabály, amely megtil­taná Nápoly 30 000 ipari válla­latának, hogy a tengerbe és az ' odaömlö folyókba zúdítsa az \ ipari mellékterméket. Ehhez já­rul a rendkívül elmaradott csa­tornázási rendszer. A régi mon­dást, hogy ,,Nápolyt látni és meghalni” ma szó szerint lehet ) értelmezni, mert reális veszélye - van a mérgezésnek. Csütörtökön későn este újabb televíziós párbajban vett részt a választási harcban vetélkedő négy vezető párt elnöke: Willy Brandt (SPD), Walter Scheel (FDP), Rainer Barzel (CDU) és Franz Josef Strauss (CSU). A vitában Brandt szövetségi kancellár bejelentette, hogy kormánya jövő kedden tájékoz­tatni fogja a nyilvánosságot a két német állam tárgyalásairól. Nixon magyarázkodása a vietnami békéről 4 WASHINGTON: A wa­shingtoni indiánügyi hivatalt csütörtökön — kezdetben enge­dély nélkül, később a Fehér Ház jóváhagyásával — több­száz indián szállta meg. A bel­ügyminisztérium két tisztviselője, valamint Bradford Patterson, Nixon tanácsadója ígéretet tett az indiánok képviselőinek arra, hogy péntek reggelig mind a 20 követelésükre választ kap- j nak. A követelések között sze- j repel a fennálló „indián-szer- | ződések" tiszteletben tartása, j az indián földek védelme, az j indiánügyi hivatal reformja, az indiánok társadalmi helyzeté­nek javítása, valamint Harrison Loesch — indián ügyekkel fog­lalkozó belügyminisztériumi ál­lamtitkár eltávolítása. 4 PEKING: Paj Hsziang-kuo kínai külkereskedelmi miniszter és losef Staribacher osztrák kereskedelem- és iparügyi mi­niszter Pekingben aláírta a Kí­nai Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság kereskedelmi és fizetési egyezményét. 4 PÁRIZS: Párizs és Rotter­dam között alaposan megfo­gyatkozott eqy ezüstrúd-szállít- mány. 446 darab ezüstrúd in­dult útnak a hotland kikötő­városból és 48-cal kevesebb érkezett meg a francia fővá­rosba. A rendőrség a lelakatolt, leplombált vasúti kocsin, amely­ben az ezüstöt szállították, sem­mi nyomát nem lelte betörés­nek. 4 LYON: A francia rendőr­ség több mint 400 ezer frank összegű pénzt fedezett fal Lyonban, őrizetbe vett három személyt, akiket „pénzgyártás- sal" gyanúsit. A Szovjetunió és az arab világ dúlva Izraellel is, az Egyesült Államokkal is. A KUDARC UTÁN E kudarcok nyomán aztán fo­kozatosan megváltozott a hang­nem, mind több kommentár húzta alá, hogy a Szovjetunió támogatása nélkülözhetetlen és pótolhatatlan Egyiptom számá­ra. Ezt egyébként a hivatalos egyiptomi politika mindig is hangoztatta. Amikor az egyip­tomi miniszterelnök legutóbb Moszkvába látogatott, a szov­jet kormányfő utalt arra, hogy a szovjet-egyiptomi együttmű­ködés megpróbáltatásokon ment keresztül, de azt húzta alá el­sősorban, ami a döntő, ami a meghatározó, ami az állandó tényező: az antiimperialista együttműködést, a nemzeti fel­szabadító mozgalomnak nyúj­tott internacionalista támoga­tást. A moszkvai tárgyalásokról kiadott közös közlemény hang­súlyozta, hogy a barátság erő­sítése közös érdek, s hogy a két ország együttműködési szer­ződése minden területen to­vábbra is alapot nyújt a kap­csolatok megszilárdítására. A BEKE ES BIZTONSÁG Ugyanakkor zavartalanul fej­lődnek a szovjet—szíriai és a szovjet—iraki kapcsolatok, meg­szilárdítva Damaszkusz és Bag­dad nemzetközi pozícióit, a nemzeti erők összefogását, a nemzetgazdaság alapjait. Kölcsönös érdekek védelmé­ről és szolgálatáról van szó. A Szovjetunió nem elsősorban tá­maszpontokat akar, nem erő­szakolja rá „jelenlétét” a Kö­zel-Kelet arab országaira, ha­nem osztálypolitikájának, inter­nacionalista hagyományainak, szocialista elveinek megfelelően segíti az arab nemzeti felsza­badító mozgalmat, a haladás útjára lépett független arab köztársaságokat. Tiszteletben tartja az arab népek független­ségét és sajátosságaikat is; tiszteli jogaikat és történelmi tradícióikat is. A béke és a biz­tonság ügyét kívánja elősegíte­ni a Közel-Keleteh is; továbbra is sürgeti a közel-keleti válság politikai rendezését, az izraeli agresszió következményeinek felszámolása érdekében to­vábbra is segíti az agresszió áldozatait. SZOVJET GAZDASÁG! SEGÍTSÉG A haladó arab rendszerek nemzetgazdaságában rendkívül fontos szerepet játszik az a több mint négyszáz nagy léte­sítmény, amelyet a Szovjetunió segítségével hoztak létre, vagy építenek jelenleg is. Egyiptom nem lenne képes nemzetgazda­ságának, iparosításának gyors fejlesztésére a híres nílusi nagy­gát, az asszuáni vízierőmű ol­csó árama nélkül. Ma az asz- szuáni építkezés méreteihez ha­sonló arányú gyárépítés folyik Kairó külvárosában, Haluánban, ugyancsak szovjet közreműkö­déssel: a haluáni acélkombinát szilárdítja majd meg az egyip­tomi ipar alapjait. Szíriában az Eufrátesz folyón szovjet segít­séggel építenek gátrendszert, amely lehetővé teszi majd, hogy megkettőzzék az öntözhető me­zőgazdasági területeket. Egy harmadik példa: Irakban, ahol nemrég ragadták ki az impe­rialista olajtársaságok kezéből a nemzet olajkincsét, a Szovjet­unió és a szocialista országok közreműködése nélkül nem ak­názhatnák ki az olajat, amely I a nemzetgazdaság legfonto­sabb bevételi forrása, a nem­zeti jövedelem zömének bizto­sítéka. Ez a gazdasági segítség csak kiegészíti azt, amely a ha­ladó arab országok nemzetvé­delmi képességeinek megszilár­dítását és fokozását célozza. REALPOLITIK Ez békepolitika, ez reálpoliti­ka. Nincs változás ebben a po­litikában — az együttműködés és a barátság elvei változatla­nok. Az arab országok belső fejlődése természetesen nem le­het nyílegyenes, zökkenőktől mentes, s magától értetődik az is, hogy a haladást sürgető és a haladást fékező erők küzdel­me tükröződik a kormány állás- foglalásaiban is. Ebben a hely­zetben különösen fontos a tü­relem, a megértés, a szilárd el- viség. Mindezzel rendelkezik a szovjet diplomácia, mindez jel­lemzi a Szovjetunió arab-poli­tikáját is. Az arab haladó erők megér- tik ezt, hálásak érte. És mind erélyesebben lépnek fel mina- azok ellen, akik a szovjet—arab barátság bomlasztására töre­kednek. Nixon elnök csütörtökön este, fizetett műsoridőben elhangzott első tévé-kortesbeszédében nyo­matékosan elutasított minden — szavai szerint - „önkényes ha­táridőt” annak az indokínai megállapodásnak aláírására, amelyet személyes képviselője, Kissinger dolgozott ki Le Dúc Tho-val, a VDK képviselőjével október 8-12-i tárgyalásaikon. Ugyanakkor arról igyekezett meggyőzni az amerikai válasz­tókat, hogy „hamarosan” sor kerülhet az aláírásra, „amikor a megállapodás megfelelő” és biztosítja a „tisztességes békét”. Az indokínai megállapodás véglegesítéséhez utólag fűzött amerikai feltételeket úgy állítot­ta be, hogy ezek „meqoldásón” múlik, vajon „tisztességes vagy kapitulóciós béke” jön létre Vi­etnamban. Azt mondotta, hogy az amerikai népnek eközött kell választania, amikor a november 7-i elnökválasztásokon szavazni fog. Kissinger múltheti sajtónyilat­kozatában, „a még rendezésre váró, viszonylag kevésbé fontos kérdésekkel” indokolta az alá­írás halogatását. Az elnök most már „döntő” jelentőségűnek minősítette az USA által utóla­goson felvetett „részletkérdése­ket”, sőt „központi kérdésekről" beszélt. Nixon alig burkoltan a VDK bombázásának folytatását helyezte kilátásba, nagy nyoma­tékkai hangoztatva, hogy ,M központi kérdéseket világosan kell rendezni, nehogy félreérté­sek maradjanak, amelyek a rendezés felborulására, vagy a háború felújítására vezethet­nek”. NIXON TÁVIRATA Nixon elnök táviratban' üdvö­zölte Thieut, a saigoni báb­rendszer fejét, Dél-Vietnam „nemzeti ünnepe”, a bábrend­szer hatalomra jutásának évfor­dulója alkalmából. Nixon „cso­dálatát” fejezte ki a dél-vietna­mi nép harcával kapcsolatban, valamint „azt a szilárd meggyő­ződését, hogy a Vietnami Köz­társaság ügye győzni fog”. KISSINGER PÁRIZSBA UTAZIK? A New York Daily News cí­mű napilap megbízható forrá­sokra hivatkozva közölte, hogy Kissinger még a hét vége eíőtt Párizsba utazik, ahol valószínű­leg Xuan Thuyval, a VDK Pá­rizsban tárgyaló delegációjának vezetőjével folytat megbeszélé­seket Hivatalos helyen a hírt nem erősítették meg és nem is cáfolták. Ronald Ziegler, a Fe­hér Ház sajtószóvivője csütörtö­kön kijelentette „nincsenek ér­tesülései" arról, hol tartózkodik pillanatnyilag Kissinger. Trudeau marad viszont a korábbiban megófl*. pítottal szemben 14 csupán.) A kabinet csütörtöki ülése után Trudeau televízión közvetí­tett sajtóértekezletet tartott, ahol bejelentette: nem mond le, hanem kisebbségi kormányt alakít. A konzervatívokkal vívott választási küzdelem döntetlen eredményéről szólva önkritiku- san megjegyezte: az elmúlt négy esztendőben „hiányossá­gok mutatkoztak" kormánya po­litikájában. Robert Stanfield, a haladó konzervatív ellenzék vezére ke­ményen bírálta egyébként Tru­deau döntését, „arcátlan kihí­vásnak” nevezte a miniszterel­nöknek azt az elhatározását; hogy uralmon óhajt maradni. David Lewis, az új demokra­ták vezetője pártjának támoga. tásáról biztosította a liberáliso­kat azon a sajtóértekezleten, amelyet Trudeau után tartott A távolabbi terveket illetően Trudeau azt ígérte sajtóértekez­letén, hogy a parlament ülés­szakára olyan gazdasági cso­magtervet dolgoz ki, amely biz­tosítja a munkanélküliség elleni küzdelmet anélkül, hogy az inf­láció növekedése meggyorsulna. Ottawa : Miután a kanadai Quebec - ben újból felülvizsgálták a hét eleji választások eredményeit, kiderült, hogy a liberálisok még egy mandátumhoz jutottak s a haladó konzervatívokkal egyen­lő számú — 109-109 — mandá­tumra tettek szert. (A szociális hitelpárt mandátumainak száma Megalakult az új chilei kormány Santiago : Allende chilei köztársasági elnök péntekre virradó éjjel közzétette újjáalakított kormá­nyának névsorát. A népi egység hatalomra jutása óta immár ötpdik kormányban három fon­tos tárcát a hadsereg képvise­BAJOK OKINAWAN Tokió. Jara Csobjo Okinawa kormányzója leve­let intézett Smart tábornok­hoz, a Japánban állomáso­zó amerikai csapatok pa­rancsnokához. Levelében a kormányzó az Okinawán lévő amerikai támaszponto­kat okolja a szigeten elkö­vetett rendbontásokért és bűncselekményekért. Mint Jara kormányzó leveléből kitűnik, a szigeten állomá­sozó amerikai katonák az idén mindössze öt hónap alatt több mint 1300 bűn­cselekményt követtek el. Rendszerint nem lehet őket megbüntetni, mert támasz­pontjukra menekülnek, ahol elrejtőznek a hatóságok elől. lói kaptak. A kommunisták hó­rom, a szocialisták négy, ai egységes népi akció mozgalom (MAPU) képviselői két minisz­teri tisztséget töltenek be. A politikai megfigyelők az új kormány összetételéből a chilei munkásosztály befolyásának nö­vekedésére következtetnek. Carlos Prats Gonza belügy­miniszter nyilatkozatában a jobboldal célzatos megjegyzé­seire válaszolva kijelentette, hogy a fegyveres erők képvi­selőinek részvétele a kormány­ban nem politikai kompromisz- szum, hanem a társadalmi ha­ladás javát szolgáló hazafias együttműködés. A chilei munkásosztály ma nagyszabású erődemonstráció­val ünnepli az ország első szo­cialista elnöke, Salvador Al­lende beiktatásának második évfordulóját. A nagyvállalatok­nál rendkívüli műszakok lesz­nek, ahol a dolgozók önkéntes munkával járulnak hozzá a la­kosság ellátásának biztosításá­hoz. 4 ADDISZ ABEBA: HaiTé Szelasszié császár az etiópiai parlament új ülésszakának megnyitásán bejelentette, hogy a? ország déli részén olaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek feL 4 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents