Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

♦972. november 30.

DUNANTOll NAPLÓ

Díszkivilágítási

főpróba

Kedden este elsőízben lehettek szemtanúi a pécsiek annak a nagyszerű látványnak, amit új büszkeségünk, a misinai tévé-torony nyújt — esti kivilágításban. A Városi Tanács és a DÉDÁSZ között kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően az áramszolgáltató vállalat már hónapokkal ezelőtt hozzákezdett a torony díszkivilágításának tervezéséhez, majd kivitelezéséhez. A munkálatok ezekben a napokban jutottak el a befejező szakaszukba és kedden este borult először fényárba a torony. Máté Jenő elektromérnök tervei szerint összesen százharminc- két különböző fényforrás világítja meg a tornyot. Ezek nagy része 1 kW-os ún. stadion- típusú reflektor (ilyenek világítják meg a dzsámit is) és 500 wattos jódlámpa, kis részben pedig 150 wattos normál — ún. kirakatvilágítási — lámpa. A fényforrások közül 36-ot a földön helyeztek el a torony körül, ezek a toronynak az alsó erkély alatti részét világítják meg. A többi világítótestet oz erkélyek peremrészeta helyezték •L

A keddi próba után szerdán kisebb módosításokat kellett végrehajtani a fényforrások elhelyezésében, egyeseknél a fényerő növelésére volt szükség, hogy a kívánt hatást el lehessen érni. Szerdán este ismét bekapcsolták a díszkivilágítást és szükség szerint méq további próbákra is sor kerülhet. A mintegy 850 ezer forintos költséggel kiépített díszkivilágítás műszaki átadására és egyben ünnepélyes üzembehelyezésére december 9-én kerül sor.

Megyei Sportorvosi Intézetet létesítettek

Közel hárommillió forint levegőtisztaság-védelmi beruházásokra

Ülést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága

A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén elfogadták a levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatására vonatkozó javaslatot. A Megyei Tanács korábban meghirdetett pályázatára hat vállalat jelentette levegőtisztaság-védelmi beruházási szándékát. A tervezett beruházások költsége meghaladja a 300 millió forintot. Első helyen szerepel a Pécsi Porcelángyár, amely a gáztüzelés bevezetését kívánja megoldani 248 millió forintos költséggel. A

Megyei Kórház olajfűtésű kazántelepet akar létesíteni 26,5 millió forintos költséggel. A

Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat új, 50 ezer köbméteres benzinbontója 23,6 millió forintba kerül. Kisebb

költséggel tervez levegőtisztaságvédelmi beruházást a mohácsi öntödei Vállalat, a drá- vasrabolcsi Lenfonó és Szövőipari Vállalat, valamint a pécsi Vasas Ksz. Ezek a vállalatok a Területi Levegőtisztaság-védelmi Alapból kértek támogatást. Ezt az alapot a vállalatok által befizetett légszennyezési járulékból képezik és ebben az évben mintegy 4 millió forintra lehet számítani. Ennek 71 százalékával — 2,8 millió forinttal — a megye rendelkezik. A vb határozata szerint az alapból 1 —1 millió forintot kap a Megyei Kórház és az öntödei Vállalat, 650 ezer forintot Dráva- szabolcsnak, 150 ezer forintot pedig a Vasas Ksz-nek ítéltek. A Porcelángyár és a Gázmű pályázatát a Központi Levegőtisztaság-védelmi Alapból történő támogatós végett felterjesztik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba.

Határozatot hozott a végrehajtó bizottság a Sportorvosi

Intézet átszervezéséről. Megállapították, hogy a Pécsi Városi Sportorvosi Intézet hosszú ideje megyei feladatokat is ellát. Ez indokolja a megyei felügyeletet is. Ezért január 1 -tői az intézmény Megyei Sportorvosi Intézetként folytatja tevékenységét, s a KÖJÁL kiköltözése után a Kulich Gyula utca 4. számú épület földszinti helyiségeit is megkapja.

Tárgyalt a végrehajtó bizottság arról is, hogy Baranya megye és Pécs városa milyen formában vegyen részt a főváros centenáriumi ünnepségein. A program szerint Budapest centenáriumi parkjában baranyai jellegű területet alakítanak ki, a főváros egyik terén Zsolnay- díszkutat állítanak fel, a centenárium keretében a megye kapcsolatot létesít Budapest I. kerületével, s ennek keretében művészeti találkozóra kerül sor. Baranya jellegzetes magyar, délszláv és német népművészeti tárgyait bemutatják a budapesti népművészeti kiállításon.

Huszonhét új múzeum! kerámia, kilenc új szobor

Zsűrizték a siklósi szimpozionok anyagát

Tegnap több neves művész, képzőművészeti életünk vezetői érkeztek Siklósra, majd délután Pécsre. Az 1972. évi siklósi szimpozionok anyagának zsűrizése történt meg tegnap, azután értékelték az elmúlt évet, közös vezetőségi ülést tartottak, néhány új intézkedést, módosítást fogadtak el. Itt volt Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, Gádor István Kossuth-díjas kerámikusművész, s a kerámia-, illetve szobrásztelep társadalmi vezetőségének tagjai. A délelőtti órákban történt zsűrizés eredményeképpen a siklósi kerámia alkotótáborban idén elkészült 78 műalkotás közül 27 olyat talált a zsűri, amelyet a múzeumnak átvételre javasolt. A többi kerámiatárgy a

Ma Alexandriában lép fel a Pécsi Balett

(Tudósítónk jelentés«)

A Pécsi Balett művészei vasárnap délelőtt baráti látogatáson vettek részt a Kairói Balettintézetben, ahol 20 szovjet balettpedagógus dolgozik. A pécsi együttes vezetői és táncosai az intézet különböző évfolyamainak munkáját tanulmányozták. Vasárnap este a magyar együttes újból fellépett Kairóban.

Hétfőn délelőtt az együttes

művésztelep saját múzeumába, archív anyagába kerül. A szár- somlyói szobrásztelepen — ahol pár napja darukkal rendezték a nagy kőszobrokat — kilenc alkotást árazott s minősített ezáltal kiállíthatónak a zsűri.

Ez lenne tehát a két siklósi művésztelep idei, számokban és művekben kifejezhető eredménye. Az 1968, illetve 69 óta eltelt évek azonban ennéí több eredményt hoztak. Mint a közös vezetőségi ülésen Somogyi József kifejezte: olyan eredményt, amely mór kitörölhetetlen a magyar kulturális életből. Ha a siklósi művésztelepek hirtelen megszűnnének, akkor is fejezetet kellene szentelni nekik a hazai művészet történetében. Megszűnésről azonban nincsen szó, sőt: újabb fontos, Bernics Ferenc megyei művelődési osztályvezető és dr. Sárosi Mátyás siklósi tanácselnök aláírásával hitelesített okirat született a művésztelepek további sorsát illetően. Eszerint az intézményesítés útján újabb lépés történt: továbbra is Siklós nagyközség Tanácsa tartja fenn a művésztelepeket. de a feladatok jobb elvégzésére, az ügyek intézésére irodát létesít, amely önálló költségvetéssel bír majd és teljes egészében a kerámiaműhely és a szobrásztelep tennivalóinak ellátására hívatott. Néhány finomítás történt a működési szabályzatban is, amelyek ugyancsak az idő által megérlelt tapasztalatokról és a művésztelepek megszilárdulásáról tanúskodnak.

programjában múzeumlátogatás szerepelt, délután pedig az Egyiptomi Kulturális Minisztérium a kairói Hilton Szállóban fogadást adott az együttes tiszteletére.

A Pécsi Balett egyiptomi vendégszereplésének kairói programja a hétfői esti előadással befejeződött. Az együttes kedden Alexandriába utazott, ahol csütörtökön és pénteken lép fel.

Szekeres Dénes

Holnapi operapremier

FIDÉLIÓ

Jelenet az operából

(Ágoston Edit, Molnár Miklós és Szabadíts Judit)

Vörös László felvétele

Éppen egy ilyen novemberi napon mutatott ellenpéldát Beethoven a latin közmondásra, hogy tudniillik a fegyverek között hallgatnak a múzsák. Akkor, 1805. november 20-án idegen — ezúttal francia — cso- patok szállták meg Bécset, de a feszült helyzetben a Theater an der Wien-ben mégiscsok megtartották a premiert Igaz, abban a helyzetben nem tudtak megfelelően felkészülni a bemutatóra, s talán ez is az oka, hogy a nagy mester többször átdolgozta nemcsak az operát, hanem annak nyitányait is. Hogy ezek közül mikor melyiket játsszák, azt legfeljebb a szokás határozza meg. A mostani pécsi bemutatón egyik Leonóra-nyitóny sem hangzik el, elsősorban azért, mert az operában mostanában talán leggyakrabban játszott III. Leonóra-nyítány inkább önálló szimfonikus mű, amely koncertteremben csodálatos, de az operában — Breitner Tamás érzése szerint — mindig megállította a cselekményt. Ez a második kép egyébként is meglehetősen oratórikus jellegű.

Horváth Zoltán, az opera rendezője így vall a színpadra állítás gondjairól:

«» Fidélió egy olyan darab,

i

ahol az általánosított mondanivaló egyben emlékeztet arra, hogy ez típusokra épülő mű is, tehát dramaturgiáikig is sokkal inkább a hűségnek, a becsületességnek, a kegyetlenségnek, a fekete-fehér színeknek a felrakása a palettára. Tehát a beethoveni dramaturgia szerint akik ebben a darabban megjelennek, nagyon ellentétes típusok. Hogy ezeket mégis egyénivé, emberivé tegyük, ehhez Beethoven azzal segített, hogy olyan, elsősorban zenei szituációkat teremtett, amelyekben a szubjektív, egyéni érzésvilág is kibontakozott. Mi igyekszünk megvalósítani ezt a szubjektív érzésvilágot, hogy a közönség ne egy tandrámát lásson.

Breitner Tamás zenei igazgató: — A rendkívüli őröm, hogy a Fidéliót előadhatjuk, rendkívüli nehézségekkel jár, s ezek még a kórus- és zenekari tagokra is vonatkoznak. Elsősorban a mű szellemét igen nehéz pontosan megtalálni. A darab zenei igényességén túl a mondanivaló örökérvényűségének o kifejtése jelenti a legnehezebb feladatot. Én a IX. szimfóniához hasonlítom, amelyre zeneileg is sokféleképpen emlékeztet. Gondolata is rokon a IX. szimfónia

gondolatvilágával. Ezek az örök emberi dolgok, mint hűség, szabadság, szerelem, — ezek a Fí- délióban nagybetűvel megfogalmazott gondolatok, s ezáltal válik az egész mű beethovenien súlyossá. Nagyon remélem: megbirkózunk vele, a közönség szívesen fogadja, hiszen ez a darab még nem szerepelt a Pécsi Nemzeti Színház repertoárján.

Juhász Pál pedig, aki Flo- restant énekli, így nyilatkozott: — Az a nehéz, hogy Beethoven hangszeres követelményeket támaszt, s ebből énekesi nehézségek is fakadnak. Ez mindegyikünket óriási feladat eíé állította.

A szereplők: C Tóth Pál, Ber- czeli Tibor, Juhász Pál, a Leonórát éneklő Szabadíts Judit, Molnár Miklós, Marczis Demeter, Ágoston Edit, Gyulai Edit, Gurszky János, Nagy Gábor és Köcsky Gábor. A díszlet és jelmez Vota Emil műve, karigazgató Károly Róbert, játékmester Karinthy Márton, a rendező [ asszisztense pedig Bucsky Csilla. Az operát Breitner Tamással felváltva Hirsch Bence vezényli.

Földessy Dénes

5

318 feladat közül 301 megválásait

Ülésezett Komló város Tanácsa

Tegnap délelőtt ülést tartott Komló város Tanácsa. A napirendre tűzött három jelentés — a Gazdaságpolitikai Bizottság kétéves tevékenységéről; a legutóbbi képviselői és tanácstagi jelölőgyüiéseken elhangzott

közérdekű észrevételek és javaslatok intézéséről, s végül a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről — témájában lényegesen eltérő volt, a megvitatás módja azonban mindhárom esetben az önértékelés igényét tükrözte.

Ä Gazdaságpolitikai Bizottság munkájáról szóló beszámolót a tanácsülés rövid és általában pozitív hangvételű vita után dicsérettel elfogadta, megállapítván, hogy a testületnek ez az ágazati szerve vizsgálataival, ellenőrzéseivel, a várospolitikai tervek kidolgozásában és a végrehajtás ellenőrzésében való közreműködésével jelentős segítséget nyújtott a közügyek demokratikusabb intézéséhez.

A bizottság keretén belül létrehozták az ellátási albizottságot, amely más társadalmi szervekkel együttműködve rendszeresen foglalkozik a kereskedelem és a vendéglátás problémáival, s különös figyelemmel kíséri az árak alakulását.

Nagyobb vitát váltott ki a tanácstagok körében a második napirend témája, az 1971. évi jelölő és választási gyűléseken a lakosság által felvetett közérdekű javaslatok és észrevételek megvalósítása. A közel 450

javaslat sorsát kezdettől fogva állandóan és rendszeresen figyelemmel kísérték a bányász- város vezető szervei, ennek tulajdonítható, hogy a mérleg alapvetően pozitív: a két esztendő alatt elintézhetőnek, megoldhatónak ítélt, s gazdaságilag is megoldható 318 ügy közül ez ideig 301 megvalósult A közrendről és a közbiztonságról szóié előterjesztés ugyancsak kedvező képet ad Komlóról, ellentétben azokkal az országszerte elterjedt hiedelmekkel, amelyek az ötvenes évek emlékeiből táplálkoznak. A bűnözési statisztika adatai szerint Komló ma a magyar városok közt a „középmezőnyben" foglal helyet, s a bűncselekmények száma határozott csökkenést mutat. A Városi Rendőrkapitányság által összeállított anyag érintette a közlekedés biztonságát is, amely — részint a következetes hatósági szigor, részint a széleskörű felvilágosító- és propagandatevékenység révén — az országos tendenciával ellentétben, javuló képet mutat. A közlekedési balesetek száma az utóbbi négy esztendőben több mint 50 százalékkal csökkent, holott ez idő alatt rohamosan gyarapodott a város gépjármű-állománya, s csupán a személyi tulajdonban lévő gépkocsik száma megközelíti az 1500-at.

Berkics János

Kiosztották a fedett piac tervpályázatának dijait

Október végén járt le a Pécs Városi Tanács, a Belkereskedelmi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által közösen kiírt tervpályázat határideje a Pécs kereskedélmi központjában korszerűen, gazdaságosan és gyorsan megépíthető fedett piac tervezésére. A pályázatra 18 pályamű érkezett be, s ezek elbírálására a közelmúltban került sor. Az eredményhirdetés tegnap volt a Városi Tanácson. A két minisztérium és az Országos Tervhivatal által felajánlott 300 ezer forintos pályadíjat kilenc tervező kollektíva között osztották el. A 60 ezer forintos első díjat Kruppa István és társai, o LAKÓTERV tervezői nyerték. Két, egyenként 50 ezer forintos második díjat kapott Szabó Z. Máté és B. Vadász Éva budapesti tervezők kollektívája, 40 ezer forintos harmadik díjat kapott Deák László és tervezőcsoportja, a Pécsi Tervező Vállalat tervezői. 30 ezer forintos díjat kaptak Freivogel Mihály és társai, ugyancsak a PTV tervezői. 20— 20 ezer forinttal díjazták a Pál István és Dattler László budapesti tervezők által vezetett kollektívák munkáját. Hasznosítható részmegoldásaiért 15—15 ezer forintos megvételben részesítette a zsűri Tarsoly Géza és Felkuti László munkáját. A

pólyadíjakat dr, Németh Lajos, a Pécs Városi Tanács elnök- helyettese adta át dr. Setényi József belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető és dr. Szabó Károly országos tervhivatali osztályvezető jelenlétében.

A pályaművek hasznosításával kapcsolatban megkérdeztük Tóth Zoltánt, a városi építési és közlekedési osztály vezetőjét:

— A díjazott munkák közül melyik épül meg Pécsett?

— Ezt még nem lehet tudni — válaszolta. — Mór csak azért sem, mert a város negyedik ötéves tervében nem szerepel ilyen fedett piac építése. A pályázót gazdája a három országos főhatóság, s ennek megfelelően a tervpályázat célja is az volt, hogy a pályázók olyan korszerű piac kialakítására törekedjenek, amelyek mint ajánlott tervek a megyeszékhelyek és a fővárosi kerületek kereskedelmi központjaiban alkalmasak a megvalósításra és ezzel együtt a tervek felhasználásával Pécs központi piacának rekonstrukcióját is meg lehet oldani.

— Tehát az elfogadott és díjazott tervek bármelyikéről sem mondhatjuk, hogy „ez lesz az új Felsőmalom utcai piac"f

— Nem, e^ még köre:' lehne.

Ötszáz lakás a JCertvárosban

Az építőipari szövet! ezstek lakásprogramja

ötvenezer lakást építenek fel ebben a tervidőszakban az ország építőipari szövetkezetei. Baranya hét építőipari szövetkezete ebben az időszakban 2500 lakást épít. E lakások zömének kivitelezője a két legnagyobb szövetkezet: a pécsi és a mohácsi — mondta egyebek között Tóth F. Győző, a Pécsi Építőipari Szövetkezet főmérnöke, aki tegnap délután Pécsett, a j METESZ klubjában az Építőipa- i ri szövetkezetek szerepe a la- | kósépítési program megvalósí- j fásában címmel tartott elő- | adást.

Ahhoz, hogy a szövetkezetek a lakásépítési programban hatékonyan tudjanak részt venni, korszerűsíteni kellett technológiájukat, építőipari kapacitásukat pedig növelni kellett. Ezt célozták az 1969-ben és 1970- ben kiadott kormányhatározatok is, melyek a bérszínvonallal és a szövetkezetek fejlesztésével foglalkoztak. A kormányhatározatok elérték céljukat: hiszen

I megyénkben is az építőipar) szövetkezetek több millió forin. j tos ÉVM és tanácsi támogatás, sql felújították célgépeiket, új építési technológiákat honosítottak meg.

A mohácsi szövetkezet éven- I te mintegy 200 családot juttat ú' otthonhoz Mohácson és a járásban. E jelentős mennyiségű lakás felépítését a mohácsiak a hagyományos építési technológia hatékony gépesítésével és jó munkaszervezéssel tudták elérni.

A IV. ötéves terv során a Pécsi Építőipari Szövetkezet az OTP szervezésében 1200 lakás kivite'ezését vállalta. A pécsi építők 28 millió forintos beruházással a világszínvonalon álló alagútzsalus technológiát vezettek be. Ezt az éohési módszert alkalmazva a Kertvárosban a iövő esz^endoben 150 lakást adnak át. A szövetkezet ugyanitt 1974-ig félezer lakást épít

D t

I