Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

é DUNANTOLI NAPIO 1972. november 30. Kilencszázezer múzeumi tárgy Százhetven évvel ezelőtt. 1802 novemberében alapította meg Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot. Az elmúlt évtizedek során a múzeum komplex gyűjteményé­ből számos fontos intézmény önállósodhatott: köztük az Ipar- művészeti, a Népművészeti, a Szépművészeti és a Ter- vészettudomágyi Múzeum. 1949-től pedig megszűnt az „együttélés" a Széchényi könyv­tárral is. így aztán lassan kiala­kulhatott a múzeum sajátos ar­culata: az a speciális régészeti­történeti gyűjtemény, amelyben csupán a hazánk földjéből elő­került emlékek sorakoznak, olyan dokumentumok, amelyek népünk történetére vonatkoz­nak. A számos jelentős intézmény megalakulása után is Európa egyik legnagyobb gyűjteményé­nek tárháza maradt a Nemzeti Múzeum. Az értékes múzeumi tárgyak száma a 900 ezret is meghaladja. Az anyag a fel- szabadulás óta megháromszo­rozódott, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy lényegé­ben azóta gyarapodtak nagy számmal a rendszeres ásatások. A korábbi években a középkori magyar falvak kutgtása volt a fő téma. A múzeum munkatár­sai szép eredményeket értek el o tatárjárás, illetve a törökdú- lás nyomán elpusztult helysé­gek nyomainak feltárásában. Államunk tetemes összeget for­dít a gyűjtemény gyarapítására. 1951-ben készült el az az állan­dó kiállítás, amely hazánk tör­ténelmét követi nyomon a leg­régibb időktől a honfoglalásig. Ezután került a közönség elé a múltunkat 1849-ig szemléltető szakasz. Az állandó bemutatók mellett számos időszaki tárlatot is ren­deznek. Az idén kezdődött az a sorozat, amely havonta egy- egy különösen érdekes, értékes műtárggyal ismerteti meg a nagyközönséget. A tervek között szerepel a szabadságharc 125. éves jubileumi kiállításának megrendezése a következő év márciusában. A múzeum veze­tői foglalkoznak a legrégibb időktől a honfoglalásba terjedő időszakot felölelő kiállítás tel­jes átrendezésének gondolatá­val is. Ennek érdekessége az a kincstár lenne, ahol — termé­szetesen a megfelelő biztonsági óvintézkedések megszervezésé­vel — azokat a drága műtár­gyakat szerepeltetnék, amelye­ket egyébként nem láthatnak a múzeumlátogatók. A Magyar Nemzeti Múzeum külföldi kiállítási programja is szerteágazó. Az idén Moszkvá­ban és Leningrádban vendég­szerepeit a Pannónia művésze­tét szemléltető tárlat, s nagy sikere van Bécsben az őskori idol-plasztikai kiállításnak is. Szó van arról, hogy a sztyeppéi nomád népek — a hunok, ava­rok, magyarok — történetéről tanúskodó gyűiteményt a skan- d:náv államokban is bemutat­ják. A Magyar Nemzeti Múzeum több vidéki tudományos intéz­ménnyel együtt a telies avar­kori nvű|temény kiadására ké­szül. Közreadták a honfoqlalás- kori leletek katalógusát is. Je- lenlea az európai ranqú fegy- ver-"'ij.ir<smény tudományos megörökítésén fáradoznak, rai- zobat'ák, fotózzák az anyagot. Átfonó fe'dolgonás készül a textilavűjteményről is. HEREND Kétszáz éve áll a Herendi Porcelángyár utcára néző épü­letszárnya — amelyben a csodá­latos színeket és formákat őrző múzeum nyert elhelyezést - az üvegajtón belépő egy négy- szögletes, fenyőkkel, nyírekkel ékes udvarba lép, amelyet hi­deg, tiszta bóraként fed be a téli égbolt; a tömör, régi épü­letek — az egyetlen megha­gyott múzeális kéménnyel — három oldalról fogják körül, a negyedik oldalon hipermodern irodaépület áll, világoskéken csillog, mint egy jégtömb Ez a látvány végtelenül kife­jező. Benne van az, hogy pati­nás, régi üzemről van szó (1839-ben alapította Fischer Mór), hogy az elmúlt hosszú idő alatt a régi alapokra, ha­gyományokra, modern „felépít­mény” került; kifejezi ez a han­gulat az irányítás szellemének gyökeres átalakulását is, amely szellem az alkotó munkára épít­ve vezet, tervez, véd és oktat. A „szocialista munka üzemé” felirat,'amely a homlokzaton ol­vasható, mindezt összefoglalja; érdemes megvizsgálni azokat a látványos, s a kevésbé látvá­nyos folyamatokat, amely... He- rendre jellemzőek. * Az első lenyűgöző folyamat a formátlan, holt „földsüket" anyag átalakulása, a massza formálódása, ezer „arcba” va­ló mintázása, finomítása, színe­Az aranyfestők műhelyében zése, rangsorolása: a munka, amely nehéz és finom egyszer­re. A masszával egy kamrában találkoztunk, sárgán-zsíroson fénylett, „érlelődött", várva, hogy hatalmas tömböket hasít­sanak ki belőle, és elindítsák az útján. Formázó és — hígabb — öntőmasszaként utazik to­vább ez az anyag, az elsőből tányérok, használati tárgyak, a másikból — negatív mintákba öntve — öblösebb tálak, vázán, figurák, dísztárgyak stb. készül­nek: a massza tehát vagy a forgó korongokon, vagy a min­tákban vonzó formákat ölt. és megy tovább; mi is tovább lép­delünk az anyag nyomán, a hő­mérséklet egyenletesen meleg, a folyosók, a tágas műhelyek feltűnően tiszták, a munkaru­hák hófehérek, inkább Datika ez, mint üzem. Kísérőnknél job­bat nem is' kívánhattunk ma­gunknak: Bugsch Oszkár 1932 óta dolgozik az üzemben. Hatalmas, hófehér, antik han­gulatot árasztó vázák mellett lépkedünk tovább, . — szinte bántóan sok a fehér szín, ame­lyen élesen szikrázik a lámpák fénye, a kezek beidegzett moz­A Jakabhegy •V A Mecsek és vidéke a leg­régibb idű óta lakott település. A kőkortól kezdve napjainkig követik egymást, a különböző Kultúrák. Legjellegzetesebb le­lőhelyünk a Jakabhegy, A Jo- kabhegyen és környékén olyan értékek és szépségek rejlenek, hogy feliárásuk és megőrzésük nem vári at soká. Emeli érté­két, hony közelében, van az absTnoM cseppkőbe rtang, az orf"i tórendsrdr, a déli oldalán a Zsarsgorkő. a Babásszerko- vek, a cserkútj 700 éves. gaz­dagon díszített műemléktemp­lom. Az illírek legnagyobb telepü­lése a Jakabhegy volt. Sánccal és árokkal erősítették szikla­fészkeiket és földváraikat. Te­metkezéseik emléke ma is áll a Jakabhegyen lévő halomsírok alakjában. Az illír-kelta végyes lakos­ságot a rómaiak hódították meg. A rómaiak után szláv lakosság telepedett meg a frank; fennhatóság alatt, majd őseink vették birtokukba ezt a területet is. A XIII. században Bertalan pécsi püspök összegyűjtötte a Jakabhegy völgyeiben elszórtan élő remetéket, és 1225-ben számukra monostort és templo­mot építtetett a hegység gyö­nyörű fennsíkján. A Szent Ja­kab kultusz Spanyolországból indult ki * terjedt el Magyar­A nyersáruk polca tömve van, kezdődhet az égetés A zene a gyermek életében (1.) Éneklő kisgyermekek dulatai nyomán pillanat alatt kialakul valami a masszából. Rengeteg a fiatal. — Igen, fiatal üzem ez, — vá­laszolja kísérőnk, - a régi szak­munkás gárdába széles rendet vágott a háború, a fiatalítás szükségszerű volt. A szakma vonzó, nem kell félnünk az utánpótlás elakadásától. Az is­kolában — a Művészeti irányú Iparitanuló Iskolában — képez­zük az új gárdát: három évig tanulnak a fiatalok, utána egy évig gyakorolnak, ez idő alatt teljesen belerázódnak a szak­mába. Tágas terembe lépünk. Itt már kemencék állnak, szélesek és modernek, a fafűtéses „mor- dályokat” váltották fel, — gáz­zal üzemelnek. Tiszták és meg­bízhatóak. — Érdemes lett volna „bele­szagolnia” egy régi begyújtás atmoszférájába — szólal meg is­mét kísérőnk, — a levegő ilyen­kor alvilági sötétséggel telt meg, fojtogató fekete füst ter­jengett a folyosókon mindenfe­lé. Gyötrelmes volt. Ezek már eltűntek és megszűnt a samott- üzem is, — a szilikózisveszély 90 százalékban eltűnt az üzemből, az állandó takarítással, porel­szívással, a tfz százalékot is a minimumra igyekszünk csök­kenteni. A nyersáru első égetése 960 fokon történik; ami innen kike­rül, fehér és törékeny, ezt vé­gigvizsgálják, egy pisztolyszei ű szerkezettel erősen lefújják, majd lefürdetik egy fehéren ka­vargó kis medencében: a máz azonnal rászívódik a formákra, következhet a második égetés, most már 1400 fokon. Az anyag tehát már túljutott a munka durvább és hosszadalmasabb állomásain, üvegtisztán, kemé­nyen, művészi formákba öltö­zötten sorakozik minőségi el­lenőrzésre, ahol I., II., és III. osztályba sorolják. * A legkülönösebb hangulatú terem kétségkívül a festőké; erős jellegzetes szag tölti be a hosszú termet, amelyet mun­kaasztalok osztanak fel, a lám­pák fénye színekben siklik el vagy lángol fel meglepő erő­vel, finom mozdulatokat végző ujjakat, a koncentrálás feszült­ségébe merevedett arcokat vi­lágít meg. Tűhegyes ecseteket és tollakat, amelyeket üvegla­pokon kikevert festékbe márta­nak. Majd ráillesztik a porce­lán felületére — halványan elő­rerajzolt vonalakat fedezhetünk fel rajtuk — és lassan kialakul a minta, amely színnel — szí­nekkel - telik meg. Változatosak, olykor elképesz­tően aprólékosak és bonyolul­tak ezek a minták. A szem va­lósággal káprázik, ahogy „be­gyűjti" a látnivalókat. A porce­lánná nemesített massza így nyeri el végső alakját, ezek a leheletfinom simítások hatalma­san megnövelik az értékét. Lát­hattunk sok ezerbe kerülő kész­leteket, jeles iparművészek ál­tal remekbe mintázott állatfigu­rákat; fajdkakast és nád kö­zött bólogató gémeket, vizslá­kat és szilaj bikákat stb. Az Izsó-féle „búsuló juhászt" minden mennyiségben, Hamlet dán királyfit. Elképesztő a vá­laszték, Az üzem ma kevesebb embert foglalkoztat, és a hábo­rú előtti termelés hatszorosát állítja elő. A termékek értéke úgy nő, mint a hegyről lezúdu­ló lavináé: az anyag 67 kézen vándorol át. Hatvanhétszeres az eltörési veszély. Bizony drága dolog o porcelán! Évente két alkalommal, áp­rilis 4-e és november 29-e, Pécs felszabadulásának évfordulója tiszteletére rendez kiállítást a Meszesi Általános Iskola úttörő- csapata. A most megnyílt kiállí­tás időpontja egy jubileumi év­fordulóval is egybeesik: 15 év­vel ezelőtt vette fel az úttörő- csapat a Dachauban mártírha­lált halt bányász, Sudár István nevét A zene a mai ember életének elválaszthatatlan tartozéka. Ko­dály írta: „A zenével nemcsak zenét tanulunk. Az ének felsza­badít, bátorít, gátlásokból, fé­lénkségből kigyógyít. Koncent­rál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat. Egész em­bert mozgat, nemcsak egy-egy részét. Feüeszti a közösségi ér­zést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő ze­neérzéket, ezzel megadja a ze­nei műveltség alapját, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.” * A zenei képzés szorosan ösz- szefügg az érzelmi neveléssel és a tudatformálással. A zene résztvesz az ember személyiség etikai szférájának gazdagításá- | ban is, A zenei tevékenységet I ezért a személyiség egészével ! való összefüggésben kell szem­lélni. Zenei fejlődéssel csak ott ! számolhatunk, ahol a zenei te- ; vékenység feltételei adottak. Ez arra figyelmeztet, hogy bizto­sítani kell minden gyermek szá­mára a zenei tevékenység le­hetőségeit. A zenei fejlődés alapjait már a csecsemőkorban le kell rak­ni, éspedig az első életévben. És itt mindjárt tisztázásra szo­rul, hogy süket-e az újszülött vagy sem? A régi felfogás sze­rint igen. A legújabb kutatások szerint nem. Ismert az a jelen­ség, hogy erős hangingerre szempillánk bezárul, vagy ha szemünk csukott, a szemhéjon mozgási, összehúzódási reakció jön létre. Ezt a szemhéjlezárási reflexet, mint a hallás tényének megállapítására szolgáló mód­szert, már az 5—6 hónapra szü­lető koraszülötteknél is lehet mutatni. A csecsemő a hang­Az ünnepélyes megnyitón a csapat riporter- és levelező­szakköre lejátszotta a névadó leányával, Szirmainé Sudár Jo­lánnal készített interjút. Ezt kö­vetően Mörcz Róbert tanár, az úttörőcsapat vezetője felkérte Szirmainét a kiállítás megnyitá­sára. (Barna Teréz) ingerre azonban nemcsak a szemhéjreflex-szel, hanem egész szervezetével reagál: megválto­zik légzésének ritmusa, mozgá­sa hirtelen leáll, abbahagyja a sírást stb. A csecsemő az első hóna­pokban a hangszereken meg­szólaló hangingerekre reagál iobban. A második hónaptól kezdve jelenik meg arcán az első mosoly az emberi hangra. Az mindegy, hogy az emberi hang beszéd-, vagy énekhang. Egy háromhónapos csecsemő­nek már kifejlett irányhallása van. A három hónapot betöltött csecsemők nagy része ezenkí­vül jól meg tudja különböztetni egymástól — az azonosság, nem azonosság alapján — a különböző magasságú és színű hangokat. Tehát a hangszín-, és a hangmagasság-megkülön- böztető-képességet, amint a be­szédkészség kialakult, már gya­koroltatni lehet. A hetedik hónaptól kezdve a gyermek igen nagy érdeklődés­sel fordul a hangzási ingerek felé, amelyet kezdetleges zene­élvezetnek is nevezhetünk. Igény­li az új hallási benyomásokat, és a számára felfoghatókat örömmel „hallgatja meg” is­mét. Az éneklés differenciáló­dása is ebben a korban kez­dődik meg. A folyamat akkor lesz igazán intenzív, ha a szü­lők (az apa is, nemcsak az anya!) sokat énekelnek és tö­rődnek gyermekük „éneklésé­vel”. A törődés mértékétől függ egy-egy gyermek hallásának és éneklésének fejlődése, zenei fejlődésének az üteme. A gyer­mek ekkor kezdi utánozni ének- hangján környezetének zenei hatásait. Az utánzás és az éneklés körkörös formában tör­ténik. Az utánzás hat az észle­lésre, az észlelés fejleszti az utánzást. A gyermek első dal­lamai, énekes megnyilatkozásai beszédszerűek, recitativo-jelle- gűek. A nyolc hónapos csecsemő, már gyakran énekel bele szülei éneklésébe, egy-egy hangot* vagy hangközt. A kilencedik hónaptól kezdve már dallam- rögtönzési, improvizálási kísér­leteket fedezhetünk fel a cse­csemők éneklésében. Ezek a „produkciók" az örömérzettel függnek össze, az örömérzet testvére a sikerélménynek. Láthatjuk tehát, hogy a ze­nei teljesítőképesség lehetősé­gei és hatásai sokkal nagyob­bak, mint azt hinnénk. Az első életév folyamán kialakulhat —• a gyermeket érő zenei hatások következtében — az énekbeszéd készsége és az intenzív ének­lési kedve, amely a zenei fej­lődés fontos előfeltétele. A második életévtől kezdve a gyermek már kísérletet tesz a felnőttekkel való együttének- lésre. Ennek dacára mégis nagy nehézséget okoz számára egy-egy dalocska, dallamrészlet emlékezetbevésése és megtar­tása. A 2—3 éves gyermek má­sodik jelzőrendszere ugyanis igen fejletlen még, idegműkö­désének serkentési és gátlást folyamatai nagyon labilisak. Nem kell tehát kétségbeesni akkor, ha egy 2—3 éves gyer­mek, a ma jól tudott dalt hol­napra teljesen elfelejti, s ha emlékezik is rá, úgy csak szö­vegével együtt, illetve dallamá­ra nem. Olyan következtetést nem szabad ebből levonni. Baráti Szabolcs 15 éves a Sudár István úttörőcsapat országon ts. Ennek képviselőt voltak a pálosok, akik itt él­tek a Jakabhegyen. Az első perjel Antal volt, aki Achilles pécsi püspökhöz fordult, hogy ezt a területet használatukra kijelölje és adomány formájá­ban megerősítse. A birtokban való megerősítés 1252-ben meg­történt. 11 év múlva a Szent­szék renddé nyilvánította a pálosokat is. A szerzetesek az az útonállók állandó zaklatá­sai miatt lassan levonultak a hegyről. Pntacson részükre zár­dát építettek és templomot ala­pítottak (1334). Ez volt a má­sodik lakhelyük. Ettől kezdve a régi okmányokban 2 kolostor szerepelt: 1. a jakabhegyi, 2. a patacsi, A török időkben a pálosok is elmenekültek, majd ismét 1695 körül találkozunk velük, amikor Radonay püspök Szent- kútra telepítette őket és ré­szükre templomot is építtetett A szerzetesrend állandó vitá­ban állt a mindenkori pécsi püspökkel, aki régi birtokaikat nem adta vissza. A helytartó­tanácsnál szinte folyamatos volt a birtok visszaperelése, de eredménytelenül. Kárpótlásul a mágocsi uradalmat kapták meg. A jakabhegyi kolostor a templommal egyetemben 1710 körül még jó állapotban volt Az 1736. évi birtokszétosztás után a pécsi káptalan birto­kába jutott. II. József feloszlatta a pálos­rendet. A jakabhegyi kolostor épületei a vadászok használa­tára szolgált A templomban méq 1815 táján is tartottak istentiszteleteket, A kolostor később a mecseki rablók és betyárok tanyája lett. Végtére a nép állandó zakla­tása miatt a hatóság úgy in­tézkedett, hogy a kolostor a rablóknak védelmül ne szolgál­jon, ezért tetőzetét leszedték és minden mozdíthatót elvittek. A romok köveit később erdészlak építésénél felhasználták. Ekkor a legtöbb helyen egészen az alapokig letarolták. A Jakabhegy jelentősége egy­re emelkedik. Az érdő közepén levő, jó levegővel rendelkező terület igen alkalmas lenne szo­ciális és egészségügyi épületek létesítésére. Romjainak konzer­válása, a sáncok feltárása a műemlékvédelem fontos fel­adata. JOertí Sándor hogy nincs zenei érzéke. Az énekléssel való foglalkozás tü­relmet igényel, és már itt érvé­nyes ez a mondás: „Az ismét­lés a tudás anyja!" Várnai Ferenc Gyakorlattal rendelkező konfekció­szabászt felveszünk Fizetés megegyezés szerint. „Gyakorlattal” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents