Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

1972. november 19. DUNANTOLI NAPLÓ Rekonstrukció után... Versenyfutás botladozva Négy esztendő alatt több mint 25 százalékkal nőtt a termelés a szigetvári cipőgyárban Már csak egyetlen épület árulkodik a múltról a szigetvári cipőgyárban. Az utcai fronton levő régi ház — a kőművesek tartják most megszállva — az utolsó, melyet a rekonstrukció során átalakítanak. A dolgozók között azonban még ma is jónéhány akad, aki a gyár történetéről itt a telje­sen megújhodott épületekben is sokat tud mesélni. Magyar József, a termelési osztályveze­tő 1938 óta dolgozik a gyárban — 1885-ig ismeri azonban a történetét. Neuman Lipót vásá­rozó suszter volt, amikor meg­alapította a gyárat. Az első vi­lágháborúban bakancsokat gyártottak, 1936-ban viszont már angliai és svédországi ex­portról is árulkodnak az egy­kori iratok. A háború előtt már 350-400 pár cipőt gyártottak naponta, ami nagy mennyiség volt, hiszen Magyarországon akkor 60 százalékban kisipari termelésből biztosították a cipő­ellátást 1950-ben úgy tűnt megszűnik Szigetváron a cipő­gyártás, aztán mégis kegyelmet kapott a gyár, sőt 100 ezer fo­rintos költséggel új beruházás kezdődött. Ekkor profilírozták Magyarországon a cipőgyár­tást: Szigetváron csak ragasz­tott lábbelit készítettek ezután. J954: az első nagy beruházás, ebben az épületben dolgozik most a szabászat — 1956-bcn egy 18 méteres épülettel meg- toldották, ma már csak ez az épülettömb és az említett utcai front a régi a Minőségi Cipő­gyár szigetvári gyáregységében — 1963-ban ugyanis elvesztették önállóságukat. A 60 millió forintos re­konstrukció — végülis sokkal több lesz — 1968-ban kezdődött. Üj üzemcsarnokba költözött a tüzöde, az előkészítő és az ösz- szeszerelő üzem is. Az új épület egy 1200 méter alapterületű négy szintes csarnok. Az új gé­pek korszerűek, van azonban jónéhány régi masina is, s a viszonylag korszerű gépek egy- némelyike is erősen elhaszná­lódott Szinte kirívó ellentét, amikor a csarnok egyik felén a most üzembe állított gép egyet­len művelettel oldja meg, amit korábban két gépen négy em­ber csinált, a másik soron pe­dig a sarokszegelő gépen egy fiatalember egyenként, kézzel adagolja a szegeket a gépbe. — A szigetvári cipők is rosz- szak? A főmérnök — Kovács István — meglepő humorérzékkel vála­szol: természetesen. A minőségi igények nagyon megnőttek (szerintem ez is természetes), kisebb nagyobb technológiai Az ütemterv szerint halad a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola építkezése. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat a terveknek megfelelően építi a Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskolát 1973. szeptember 1-én már birtokukba vehetik a hall- ,, gatók á Rába-parti iskolaváros egyes részeit Tanulmány az aprófalvakról Az aprófalvak sorsáról. Bo­ron ya településhálózatának fej­lesztéséről tanulmányt készített az Országos Tervhivatalnak a Megyei Tanács tervosztálya. Mint ismeretes, a megye tele­pülésszerkezete eltér az ország többi megyéjétől, Baranyát a magas településsűrűség, a köz­ségek alacsony népességszáma és kis területe jellemzi. Az ap­rófalvas településszerkezet nem a véletlen műve, hanem gazda­sági-földrajzi és társadalmi vi­szonyok következménye. Gyö­kerei a feudalozmusba nyúlnak vissza. Az akkori termelési vi­szonyok mellett a szétszórt né­pesség volt a legalkalmasabb a földesúri birtokok megműve­lésére. Ma, az iparosodás eló- kerei a feudalizmusba nyúlnak való, a települések nagyobb része már nem alkalmas a la­kosság sokrétű igényeinek ki­elégítésére. Viszont a lakosság igénye és a tanácsok rendel­kezésére álló anyagi lehetősé­gek között jelenleg megoldha­MEGÉRKEZETT A KOMFORT, NDK fenyőfavilágító a TITAN VASMOSZAKI BOLTJÁBA. Külön izzók is kaphatók, minden színben. Pécs, Lenin tér 6. sz. (Nagyállomásnál). Telefon: 13-866. totlarmak látszó ellentét von. Nincs pénz. Ugyanakkor az ipa­rosodással együtt megindul az urbanizáció, amely gyökeresen átalakítja a településhálózatot Nálunk azonban ez a folyamat lassúbb, néhány évtizedig a je­lenlegi településhálózatból adó­dó hátrányokkal, gondokkal kell számolnunk. A tervosztály tanulmánya is­merteti a baranyai település- szerkezet jellemzőit történelmi előzményeit megvizsgálva népe­sedésüknek és foglalkoztatott­ságuknak alakulását ellátásuk helyzetét stb., majd felvázolja a településhálózat átalakításá­nak tervét a fejlesztés irány­zatát, amelyet egyébként a Me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága és a tanácsülés is elfoga­dott A fejlődés egyetlen jár­ható útja, mint tudjuk, a ki­emelt elsőfokú és az alsófokú központok fejlesztése, hiszen va­lamennyi község fejlesztésére nincs pénz. A tanulmány fel­sorolja mindazon szükséges in­tézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megtaláljuk a módját a lakosság személyi érdekeinek megsértése nélkül arra, hogy a legéletképtelenebb, a legnagyobb ütemben csökke­nő népességű községek stag­nálása, „szanálási" ideje meg­rövidüljön. A feladat megoldása viszont — szögezi le a tanul­mány — túlhaladja a Megyei Tanács hatáskörét és anyagi erejét, a településhálózat át­alakítása, az aprófalvak meg­szüntetése és ezzel egyidejű­leg a falusi lakosság életkörül­ményeinek megjavítása csak központi segítséggel lehetséges. hiányosság miatt, a kellék és segédanyagok rossz minősége miatt összesen mintegy négy százalékos lehet a minőségi reklamáció. Az exportból visz- szamaradt áru egy kicsit több, a belföldi nagykereskedelmi és fogyasztói reklamáció valamivel kevesebb ennél. Rögtön példával is szolgál­nak: hosszabb ideig a 635-ös számú import ragasztót hasz­nálták - a mostanában érke­zett ragasztón viszont 633-as szám látható. Először elírásra gyanakodtak, de a rosszul fel­ragadó talpakról hamar észre­vették, hogy más minőségű rög­zítőt kaptak. Ennél az anyagnál hosszabb ideig kell a ragasz­tónak felkenve lenni, mint a régebben használtnál, mielőtt a présgéppel felrögzítik. Amíg erre rájöttek, jónéhány cipőt le­gyártottak, melyek a kereskede­lembe kerülve bizonyára nem sok örömet okoznak majd a vi­selőiknek. Szigetváron leányka és női divatcipöket gyártanak. Egyre nő a műanyag felhasználás, a talpanyag több mint 99 száza­léka az extra igényeket is ki­elégítő, tartós, vízálló műanyag­ból készül. A felsőrészeknél ki­sebb arányban használják a műanyagot, de a cipők egyne­gyede a jóminőségű, sokszínű japán és magyar műbőrökből készül. A gyár temékeinek fele a Szovjetunióba, másik fele a lengyel, az NDK, cseh, román, bolgár és hazai piacra kerül. Rendkívül olcsók a szigetvári ci­pők — a termékek fele 130 fo­rint körüli áron kerül forgalom­ba. A címben versenyfutásról s batladozásról volt szó: 1968 előtt 500 munkása lehetett a gyárnak, s mintegy 3600 pór cipőt gyártottak naponta. Ma az 1100 fős létszámból 800-an közvetlenül a cipőgyártásban dolgoznak, s az idén már napi 4800 pár cipő készül Szigetvá­ron. Ezenkívül 2600 felsőrészt is gyártanak, melyeket a Minőségi Cipőgyár más üzemeiben fejez­nek be. Jövőre naponta 5200 pár kész cipőt és 1000—1300 felsőrészt gyártanak majd. A gyors felfutás valóban egy fu­tóverseny sebességét idézi - a gépek, az anyagok beszerzése, a minőségi követelmények talán lassúbb iramot követelnének— Szigetváron évenként 60 szak­munkást képeznek ki — a gyár dolgozóinak nagy hányada fia­tal — 70—80 százaléka nő — szép számmal akadnak azon­ban tapasztalt idősebb szak­emberek is. Most a rekonstruk­ció befejezésekor (már csak kisebb munkák vannak vissza) olyan érzést kelt a gyár, mint egy hirtelen nőtt kamasz, felfe­dezhetők rajta a beláthatatlan lehetőségek jegyei csakúgy, mint a kamaszkor kiütései. A szabászat és tüzöde korszerű, az előkészítő és összeszerelő egy kissé avult. Üj gépek kelle­nének — a rekonstrukció azon­ban így is sokkal többe kerüli, mint eredetileg tervezték ... Lombosi Jenő Megkezdték az üzemi prúbákat Nyergesújfalun Jelentős állomásához érke­zett a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban a poliakrilnitril (PAN) gyár, - a negyedik ha­zai szintétikusszál üzem építése: megkezdték a temelési próbá­kat az úgynevezett konverter részlegben. A negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb egye­di vegyipari beruházásának épí­tését 1970-ben kezdték meg, mi­vel a szintétikusszálakból ké­szült termékek iránt egyre nő a kereslet, az új gyárral a szál- importot kívánják csökkenteni. Az új üzem évi 4600 tonnás­ra tervezett termelésével a leg­nagyobb hazai szintétikusszál gyár lesz. A világszínvonalnak megfelelő technológiával dol­gozik majd. Magasfokú auto­matizálására jellemző, hogy a műszaki és adminisztratív dol­gozókkal együtt — a három műszakban — mindössze 300-dn dolgoznak majd. Tarsolyukban a marsallbot— A rádiólokátoros szaktechnikusok az indikátorok beszabályozásai gyakorolják. Lokátor a tanteremben Öt évvel ezelőtt emelték főiskolai rangra a tisztiiskolákat Látogatás a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán A rakéták és szuperszonikus repülők korában is minden a katonán múlik. A haditechnika forradalma a honvédelem köz­ponti kérdésévé tette a kikép­zés korszerűsítését, s ezzel ösz- szefüggésben a tisztképzés re­formját. A holnap tisztjének po­litikailag szilárd, szakmailag magasan képzett, lelkileg ki­egyensúlyozott, bátor, fegyel­mezett, indulatoktól mentes, a saját és mások megítélésé­ben lelkiismeretes és realista embernek kell lennie, aki egye­síti magában a korszerű műszaki szakember, a jó peda­gógus és a szocialista típusú katonai parancsnok minden jellemző vonását. Mindezeket a tudnivalókat és készségeket már nem lehet a hagyományos tí­pusú tisztiiskolókon elsajátítani, illetve kialakítani, ezért a Ma­gyar Néphadsereg műszaki és technikai átfegyverzésével pár­huzamosan sor került a magyar tisztképzés reformjára is. Három főiskola Horváth János mérnök-vezér­őrnagy, főiskolaparancsnok meghívására újságírók egy cso­portja vendégeskedett a napok­ban Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A látogatás célja azoknak az eredményeknek a megismerése volt, melyeket öt év alatt, te­hát 1967-től, a tisztiiskolák fő­iskolai rangra való emelésétől értek el. Ma három bázisa van a hazai tisztképzésnek. A szent­endrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főis­kola és a Zalka. A Kossuth La­jos Katonai Főiskolán a Ma­gyar Néphadsereg és Határőr­ség számára képeznek alegy­ségparancsnokokat. A képzés célja: olyan katonai szakembe­reket adni az országnak, akik képesek békében a katonák po­litikai, általános, katonai és szakmai képzését, valamint a harci technika igénybevételét Aki irányítani akar, annak meg kell tanulnia a végrehajtást Is. és karbantartását végrehajtani és irányítani, háborúban pedig képesek alegységük harcát megszervezni, vezetni, egyem hozzáértésükkel és példamuta­tásukkal a katonák hazaszere­tetét és harci erejét emelni, a rendelkezésre álló harci-techni­kai eszközöket mesterien alkal­mazni. A Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskola olyan ész­teket, repülő-szakembereket hi­vatott nevelni, akik békében és háborúban, bármilyen helyzet­ben és bármilyen időjárási vi­szonyok között képesek harci feladatokat végrehajtani a le­vegőben, illetve mint a földi irányító és követőszolgálat tiszt­jei, minden időben és minden körülmények között biztosítják hajózó bajtársaik számára a szükséges feltételeket és ada­tokat. Vendéglátóink, a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskola parancsnokai és tanárai a szá­razföldi csapatok legkülönbö­zőbb fegyvernemei számára ké­peznek katonai szaktechniku­sokat, illetve technikus-parancs­nokokat. Különleges követelmények — Milyen követelményeket tá­masztanak a leendő hallgatók­kal szemben? — kérdeztük Hor­váth vezérőrnagytól, a főiskola parancsnokától. — Az emberi és politikai meg­bízhatóság, a tökéletes egész­ség, valamint a tehetség, illet­ve a szorgalom a legfontosabb követelmény. A jelöltek tanul­mányi átlaga évről-évre emel­kedik. A főiskola tiszteli az érettségi eredményeket, ugyan­akkor azonban óvakodik ez osztályzatok fetisizálásától, hisz nagyon sok emberben feltárat­lanok még igazi képességei ... A felvételi vizsga három na­pig tart. Ebből egy nap az or­vosoké. Az általános egészség­ügyi követelményeken túl az egyes tanszékeknek sajátos igé­nyeik is vannak. Érdemes né­hányról szót ejteni. Híradókep- zés: a hallgató a villamosság- tan és híradás iránti érdeklődé­sén túl, rendelkezzék jó beszéd- készséggel, legyen jó hallása és kitűnő ritmusérzése, megfe­lelő kézügyessége. Rádiólokáto­ros szaktechnikus-képzés: a je­lölt jól viselje el a fokozott szel-, lemi és idegi igénybevételt. A képzés négyéves. Ezt meg­előzően öt hónapot csapatszol­gálattal töltenek a hallgatók, majd a diplomamunka elké­szítése és az ünnepélyes tiszt­avatás előtt ismét visszamennek a csapátokhoz. Laboratóriumok, modellek, kabinetek Az elsajátítandó anyag óri­ási. A bonyolult matematikai, kémiai, fizikai ismeretek okta­tása éppen ezért a legmoder- nebb eszközök, oktatógépek se­gítségével történik. Magneto­fon, írás- és diavetítő, vaTamirt pergő-film nélkül nincs tanóra. A nyelvi laboratórium 16 esatoe» nás oktatógépével minden hall­gató oda-vissza telefonkapcso­latban van; minden mondat visszapergethető, minden szó sokszorosan megismételhető. A tanár egf külön vonalrendszer segítségével bármelyik hallgató anyagába belehallgathat, saját mikrofonján keresztül — a töb­biek zavarása nélkül —, sze­mélyre szóló instrukciókat ad­hat. De hasonló technikával dolgoznak a többi kabineten is. A vizsgáztatógép minden­napos tartozéka a munkának: szinte nincs óra, melyet ne né­hány kivetített villámkérdés ve­zetne be. Ezekre gombok be­nyomásával válaszolnak a hall­gatók, s a tanár az oktatópult­ról nemcsak azt látja, ki felelt jól, hanem — százalékban ki­fejezve —, azt is, hogy milyen az osztály egészének ismeretszint­je. A modellek, szemléltetőesz­közök, műszerek és gépek soka­sága hallatlan gyors előrehala­dást tesz lehetővé. Az időmeg­takarítást, a gazdaságosságot segítő megoldások közül csak egyet: a tereptani kabinetben felépült a pilisi táj egy részle­tének ezerszeres kicsinyítésű makettje. A hegyek és dombso­rok, az 52 ezer fa, s a több mint 1200 épület és egyéb létesít­mény felett - a július 20-i álla­potnak megfelelően —, ragyog­nak a csillagok. Egy kapcsoló segítségével a déli verőfénytől az éjféli sötétség, minden nap­szak fényviszonyai előállíthatok — egyetlen kilométer megtéteie nélkül sajátíthatják el tehát a hallgatók a terepen való nap­pali és éjszakai tájékozódó* alapismereteit. Sport, szórakozás A Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskolán tett látogatá­sunk a főiskola színháztermé­ben ért véget. A „Kit mit tud”- ból jólismert citerazenekar é* néptáncegyüttes próbált éppen. A hallgatók hetven százaléko tagja valamelyik öntevékeny együttesnek, illetve szakkörnek, s körülbelül ugyanilyen arány­ban sportolnak is a szakosztá­lyok valamelyikében. A szakosz­tályok élén volt válogatott já­tékosok, olimpikonok állnak. A tisztképzést irányító szervek a főiskolai rangra való emelest követően egyebek mellett azt tűzték ki célul, hogy a magyar katonai főiskolák szervesen il­leszkedjenek be hazánk felső- oktatási rendszerébe, s ezt az oktatási színvonal folyamatos emelése mellett mindenekelő't a korábbi, viszonylagos elzárkó- zottsáqból való kilépéssel kí­vánták elérni. A katonai főis­kolák hallgatói ma a tiszii rendfokozottal egyidőben tanári, illetve üzemmérnöki képesítést kapnak, a tanulmányi idejük alatt pedig lehetőségek soka­ságát, hogy tehetségüket, szor­galmukat és ügyességüket az ország közvéleménye élőt*, más iskolatípusok hallgatóival egy sorban, megmutassák. > Békés Sándor %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents