Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nov. 14—15-i üléséről (Folyt a 6. oldalról) legkülönbözőbb formái, egy­részt jobboldali, másrészt ultra- radikális nézetek jelentkezne*. A pórt — eddigi politikájának megfelelően — azt vallja, hogy o negatív jelenségek leküzdé­sében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezettsé- ge és egysége, eszméink ter­jesztése, a marxizmus—leniniz- mus propagandájának elmélyí­tése, hatékonyságának erősíté­se. A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: O A Központi Bizottság na­pirenden tartja a tudománypo­litikai irányelvek érvényesítésé­vel kapcsolatos feladatait El­készült a távlati tudományos kutatási terv, amely jó alapot biztosít tudománypolitikai cél­jaink megvalósításához. © A társadalomtudományo­kat jobban kell ösztönözni fej­lődő szocialista társadalmunk mai, valódi kérdéseinek feldol­gozására és megválaszolására, és arra, hogy valóságfeltáró feladatunk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a sze­repet is, amely a tudatformá­lásban, az emberek nevelésé­ben, a helytelen nézetek elfeni karcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a vál­tozó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell töreked­nünk, bogy a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifejtésé­vel, igazunk meggyőző bizonyí­tásával küzdjük le az antimor- xista nézeteket © A Központi Bizottság, a kongresszus határozatát végre­hajtva, megtárgyalta az állami oktatás helyzetét és megjelölte • tennivalókat Most e határo­zat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat Társa­dalmunknak marxista világné­zetű, kommunista meggyőződé­sű, önálló munkára képes, jói félkészük szakemberekre van és lesz méginkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakember- képzésünknek kulcskérdése a szocialista’ közoktatás mago­sabb szintre emelésé. © Népünk általános művelt- **gf színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudo­mányos és technfkoi ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését á rendelkezésünkre állá szellemi és anyagi érák összehangol­tabb, céltudatosabb felhaszná­lását. Ezért két éven beiül ki kell dolgozni a közművelődés fejles» lesztósének átfogó tervét © Az Irodalom, a művészetek tSvetík a társadalmi életben bekövetkezett változásokat és egészében a szocialista eszmei­ség jegyében fejlődnek. Ugyan­akkor a társadalomban meglévő ellentmondások esetenként esz­mei bizonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mai életünk problémái felnagyítva, torzítva Jelentkeznek, másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései Iránt közömbösség tapasztalha­tó. . — Az Irodalom, a művészetek területén folyó Ideológiai harc­ban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, eszmei­leg befolyásolni az alkotókat és tájékoztatni, nevelni a közönsé­get- Az irodalom- és művészet- kritikában fokozni kell a szocia­lista eszmék és alkotások mel­letti következetes állásfoglalást, határozottan szembe kell szállni a giccs, a selejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia ^alkotásait" utánzó sznob pol­gári, kispolgári törekvésekkel. — Művelődéspolitikai irány­elveink szellemében növelni keli a művészeti alkotó műhelyek, a lektorátusok, a kiadók, a szer­kesztők ideológiai, politikai fe­lelősségét, -művészi igényessé­gét — A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a te­levízió támogassák bátrabban, kezdeményezőbben a szocialis­ta művészet pozitív hagyomá­nyait és új hajtásait, s ezzel is se­gítsék elő a művészetek, a köz- gondolkodás szocialista fejlődé­sét. © A párt X. kongressszusa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét o szocialista tu­dat, a közgondolkodás, a köz­ízlés alakításában és fejleszté­sében. Pártunk eddig is hirdet­te, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában a kul­túra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kér­dés. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja e területen a gaz­dasági szabályozó rendszer fe­lülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támoga­tás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse. © A szocialista eszmék ter­jesztésében, a szocializmus vív­mányainak széleskörű hazai és külföldi propagálásában, a po­zitív példák és kezdeményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, q televíziónak. — A műsorokban és a publi­kációkban a fő figyelmet társa­dalmi rendszerünk magasabb- rendűségének, mély humaniz­musának propagálására, a fizi­kai munka, általában a jól vég­zett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsíté­sére, a közösségi élet fejleszté­sére, a szocialista hazafiság és Internacionalizmus elmélyítésé­re kell fordítani. — Következetesen érvényesí­teni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyilvánosságot a szo­cializmussal szemben ellensé­ges, népünk érdekeit veszélyez­tető irányzatok, alkotások. © Társadalmi törekvéseink­kel összhangban mindenütt, minden fórumon élesen és ha­tározotton vissza kell utasítani a népünk, nemzetünk érdekeit súlyosan sértő nacionalizmust a szocialista hozafisággal ösz- szeegyeztethetetlen kozmopoB- tizmust Következetes és szívás harcot kell folytatni ar individualiz­mus, az önzés, az anyagiasság, az embert együttélés szabályait- erkölcsi normáinkat semmibe vevő. eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bére­zés szocialista elvével szemben­álló egyenlősdi és a demagó­gia minden jelentkezése ellen. O Nagy fontosságú a párt hazai szövetségi politikájának és a nemzetközi politikában követett békés egymás mellett élés elvének helyes értelmezése az ideológiai munkában, a kul­turális élet területég. A párt e területen is fellép mindenféle korlátolt, szektás szűkkeblűség ellen, de sem az államok kö­zötti együttműködés, sem a kü­lönböző társadalmi erők közötti politikai szövetséq nem jelent­heti az ideológiai különbségek elmosódását, vagy elvi enged­ményt aj antimarxrsta nézetek­kel’ szemben. A marxizmus—leninizmus esz­méjét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tud­ja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalom­ban. A párt így, s ezzel nyújtja a nem marxista, nem kommu­nista szövetségeseinek azt a tá­maszt, amelyet azok mástól nem kaphatnak meg és nem is vár­hatnak. Ezért is sokkal jobban meg kell élénkíteni a nem marxista nézetekkel szembefor­duló vitaszellemet; világossá kell tenni, hogy a vita a mar­xista ideológia eszköze, a marxista ideológusok nem mel­lőzhető kötelessége. VI. A párt működése, pártépítés A Központi Bizottság megál­lapítja, hogy a párt általános helyzete kedvező, A párt egysé­ges, a párttagság aktívan dol­gozik a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásán; tö­megkapcsolatai erősek. A párt- szervek és a pártszervezetek munkája tovább fejlődött. Nagy többségük a központi irányel­veknek és határozatoknak meg­felelően, nagyfokú önállósággal és kezdeményező képességgel, mint az ügyek tényleges gaz­dája, területük elismerj társa­dalmi vezető ereje dolgozik. A Központi Bizottság kritiku­san vizsgálta a pártmunka gyengeségeit is. Megállapítot­ta, hogy a pártszervezetek és a párttagság egy része a párt­élet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a na­gyobb önállóság adta lehető­ségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget. A pártszervezetek egy része a pártban meghonosodott demok­ratikus vita mellett nem érvé­nyesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy mósjk kérdésben külön véleményt valló párttag munkájában, nyilvános fellépé­seiben mindenkor a párt állás­pontját köteles képviselni, és nem léphet fel az ellen. Egyes pártszervezetek a mun­ka menetében, az országos ér­dekek védelmezése helyett gyakran a rosszul felfogott he­lyi, csoportérdekeket hangozta­tok uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, ame­lyek nem elég kezdeményezőek, felülről várnak intézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben joguk és kötelessé­gük önállóan eljárni, s amelye­ket helyileq meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása érdekében a párt belső életében az aláb­bi feladatokat kell megoldani: O Pártszervezeteink munká­jában most különösen fontos. hogy képesek legyenek a dol­gozó tömegeket lelkesíteni, meg­szervezni és vezetni a szocialista építömunka soronlévő felada­tainak megoldására. Ennek ér­dekében a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniök a hely­zet és a feladatok megítélésé­ben, a párt politikájának követ­kezetes képviseletében. © Mind a feladatok megol­dása, mind a tömegkapcsolatok további megszilárdítása szem­pontjából elengedhetetlen fel­tétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a pártta­gok legyenek eszmeileg szilár­dak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azok­tól a hibáktól, amelyek ellen harcolniok kell: a politikai kis­hitűségtől csakúgy, mint az ál­radikalizmustól, a hatalommal való visszaéléstől, a bürokráciá­tól, az illetéktelen befolyásolás­tól, az elvtelen hízelgéstől, a pazarlástól, az önző anyagias­ságtól, az úrhatnámságtól, és más, a párt eszméitől, erkölcsi felfogásától idegen jelenségek­től. © A jövőben is szem előtt kell tartani, hogy most a szo­cialista fejlődés oly szakaszá­ban élünk, amikor erősödik és mind fontosabbá válik a Haza­fias Népfront, a szakszerveze­tek, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak önálló, fele­lősségteljes munkája, szerepe. Céljaink elérése, a X. kohgresz- szus határozatainak jobb végre­hajtása érdekében, a pártszer­vezeteknek, a kommunistáknak fokozniok kell a tömegek között, a tömegszervezetekben és tö­megmozgalmakban végzendő munkát. © A párt politikailag egész­ségesen fejlődik. A tagfelvételi munkán azonban van igazítani való. A taglétszám növelésére vonatkozóan a kongresszus ki­mondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre kell törekedni. En­nek ellenére a taglétszám nö­vekedése a IX. és X. kongresz- szus közötti évi 3,3 százalékról a X. kongresszus óta eltelt idő­ben évi 4,9 százalékra emelke­dett. Ez a határozatnál gyor­sabb növekedési ütem nem kí­vánatos. A pártnak ma — kereken — háromnegyed millió tagja van, s a továbbiakban nem számsze­rűleg, hanem politikailag kell erősödnie. Ezért a párttagság­nál fokozott mértékben meg kell követelni a szervezeti szabály­zat szerinti magatartást, a kői munista példamutatást, az igé­nyességet a munkában. Az új tagok felvételénél szigorítani kell a felvételi normákat s ■ tagfelvételnek olyan szabályozá­sát kell kidolgozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok száma országosa«* nem haladja meg az össztaglét- szám 3 százalékát. Ezen belül főképpen az arra érdemes ét alkalmas munkásokat, szövetke­zeti parasztokat, műszaki értel­miségieket. és fiatalokat kell felvenni a tagság soraiba. © A Központi Bizottság sd> lőrd meggyőződése, hogy a szo­cializmus erőire, eddigi jelentőt eredményeinkre támaszkodva gazdag tapasztalatainkat hasz­nosítva, a munka menetében adódó nehézségek sikeresen le­küzdhetők, az eredmények to­vább gyarapíthatók, a hiányos­ságok felszámolhatók. Ha a pártszervezetek, a párttagság szilárdan helytáll, egységesen lép fel és a tömegekre támasz­kodva lendületesen dolgozik, megvan minden feltétel ahho% hogy a X. pártkongresszus ha­tározatai maradéktalanul meg­valósuljanak. Á Központi Bizottság határozata az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság meg­hallgatta az 1972. évi terv vár­ható teljesítéséről kapott tájé­koztatást és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit Megállapította, hogy a nép­gazdaság a IV. ötéves tervben meghatározott irányban fejlő­dik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelölő 1971. de­cember 1-i határozatainak vég­rehajtásával számos kedvező változás következett be. 1972- ben a termelés o legtöbb terü­leten eléri vagy túlhaladja, másutt pedig megközelíti a ter­vezettet. A felhalmozásnak és a fogyasztásnak a IV. ötéves terv időszakára előirányzott aránya helyreállt; az ország külkeres­kedelmi és nemzetközi fizetési mérlege javult Az állami költ­ségvetés a tervezettnek megfe­lelően alakult de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mér­tékben megteremteni, ezért e téren további erőfeszítések szükségesek. Az ipar bruttó termelése a tervezett ütemben, mintegy 6 A termelés növelése során érvényesíteni kell azt a fő kö­vetelményt hogy a termelés jobban feleljen meg a hazai és a külkereskedelmi szükség­leteknek, csökkenjen a gazda­ságtalan termékek termelése, javuljon a gazdaságosság. Kö­vetkezetesen végre kell hajtani a beruházások, a készletek, a külkereskedelmi áruforgalom, az állami költségvetés és a hitele­zés tervszerű alakítására hozott intézkedéseket © Az ipar termelését úgy kefl növelni, hogy a termelékenység a IV. ötéves tervben tervezett­nél nagyobb mértékben legyen a növekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőoiajfeldolgozós 7—8 százalék­kal. a földgáztermelés 10—11 százalékkal, a villamosenergia termelés 9—10 százalékkal, a timföldtermelés 26 százalékkal, a műtrágya termelése 12 szá­zalékkal, a híradástechnikai ipar termelése 8—9 százalékkal, a cementtermelés 11—12 száza­lékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyensú­lyozottabb, az építményeket gyorsabban fejezzék be, az épí­tőipari munka minősége jelen­tősen javuljon. Előbbre kell lép­százalékkal növekszik, ami tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal megha­ladja a múlt évit A közlekedés és a hírközlés — a városi közle­kedés és távbeszélő-hálózat ki­vételével — az igényeknek meg­felelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ex év­ben 6 százalékkal növekszik. A lakosság egy főne jutó reáljö­vedelme 4,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 száza­lékkal emelkedik. Az áruellátás kiegyensúlyozott A lakásépítési tervet összességében teljesítjük, a tervezett 75 ezerrel szemben mintegy 81 ezer lakás épül. A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiin­dulva, az 1973. évi terv fő kö­vetelményének az eddigi ked­vező tendenciák erősítését és újabbak kibontakoztatását te­kinti. O A Központi Bizottság az 1973. évi népgazdásági terv fő előirányzataiként a következő­ket jelöli meg: ni a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásában. © A mezőgazdaság fejlesz­tésében a szarvasmarhatenyész- tés fellendítését, a tehénállo­mány növelését és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modern technika szélesebb kö­rű elterjesztését központi fel­adatnak kell tekinteni. © 1973-ban folytatni kell ar 1972. évi beruházáspolitikát. To­vábbra is elsőrendű feladat a beruházási tevékenység haté­konyságának növelése minden területen: a központi szervek­nél, a tanácsoknál, a vállala­toknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volu­mene összességében lényege­sen nem növelhető, ezért o pénzeszközök gondos és meg­fontolt felhasználására van szükség. A vállalatok és szövet­kezetek csak a pénzügyi lehe­tőségeikkel összhangban álló, reálisan megvalósítható fejlesz­tési célokat tűzzenek ki. Az ötéves tervben számításba vett nagy beruházások közül többek között megkezdjük a Székesfehérvári Alumínium Hen­germű bővítését, a Magyaror­szágot a Szovjetunióval össze­kötő gázvezeték-rendszer létre­hozását, a Dunaújvárosi Papír­gyár továbbfejlesztését, a kiskö­rei vízlépcső építésének imáso- dik szakaszát, valamint Eenin- vórosban a nagykapacitású kö- olajfinomító megépítését. © A Központi Bizottság a párt életszínvonalpolitikájának megfelelően fontosnak tartja, hogy az életszínvonal növelése mindig szoros összhangban le­gyen a reális lehetőségeinkkel. Meg kell teremteni annak feltételeit, . hogy a lakosság áruellátása az ez évihez hason­lóan 1973-ban is kiegyensúlyo­zott legyen. 1973-ban a lakos­ság fogyasztásának 5,4 száza­lékos növekedésével lehet szá­molni. A központi árintézkedése­ken felül a piaci hatásokra vég­bemenő fogyasztói árszintemel­kedés nem haladhatja meg az 1—2 százalékot, a hatósági ár­emelkedésekkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyermekintézmények és más hasonló intézmények élelmezési költségnormáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emelni. Emiatt a térítési díjak nem vál­toznak. 1973-ban 81-82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami lakás épüljön fel. Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged — magasabb részesedé­si aránya a tanácsi lakásépítés­ben érvényesüljön. A tanácsok a költségvetési eszközök haté­kony felhasználásával és saját erőforrásaik koncentrálásával, az olcsó és ésszerű megoldások alkalmazásával segítsék a la­kásépítés meggyorsítását. A lakosság építési kölcsönök irán­ti igényeit az 1972. évinél ma­gasabb szinten kell kielégíteni. Javítani kell a lakosság építő- anyagellátását © 1973-ban tovább kell szé­lesíteni nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Együttműködé­sünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fo­kozódjék. Az irányító szervek és a vállalatok fordítsanak nagy gondot az exportkötelezettségek ütemes teljesítésére. © Az állami költségvetés be­vételeinek közel 90 százalékát továbbra is a szocialista gaz­dálkodó szervek befizetéseiből kell biztosítani. Az egészségügyi és szociális kiadások 9 száza­lékkal, az oktatásra és kulturá­lis tevékenységre fordított ki­adások 9—10 százalékkal emel­kednek. Ez lehetőséget nyújt az állami oktatás továbbfejleszté­sére hozott határozat végrehaj­tásának megkezdésére, a gyer­mek- és diákjóléti, egészség- ügyi és szociális intézmények hálózatának bővítésére. A költségvetési egyensúly ja­vítása minden szinten szüksé­gessé teszi a pénzgazdálkodás­ban az ésszerű takarékosság elvének érvényesítését. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a pórt X. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről hozott határozatá­val társadalmunk legfontosabb politikai, gazdasági és ideoló­giai feladatainkra hívja fel a párt és az egész ország köz­véleményének figyelmét Az ország belpolitikai helyze- te megfelelő; társadalmunk • kongresszus által kijelölt irány­ba fejlődik. A X kongresszus határozatainak következetes végrehajtásával, az 1973. évi néDqazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista tár­sadalmunkat Folytatjuk a dolgozó osztályo­kat o kommunistákat és pár- tonkívülieket átfogó szövetségi politikánkat, fejlesztjük a szo­cialista demokráciát biztosítjuk a népgazdaság tervszerű, ará* nyos fejlődését és ezzel együtt a nép életszínvonalának rend­szeres emelését Mindennek érdekében tovább erősítjük pártunk eszmei, politi­kai, cselekvési egységét és emeljük munkájának színvona­lát. A marxizmus—leninizmus hegemóniájának erősítésével, az ideológiai harc fokozásával továbbvisszük a szocialista kul­turális forradalmat és biztosít­juk kongresszusi határozataink és elveink érvényesülését. A Központi Bizottság utasítja a párt minden szervezetét és tagját, hogy példamutató helyt­állással, cselekvéssel, a törne- gek mozgósításával dolqozzon e határozatok végrehajtásáért A Központi Bizottság felhívja a kormányban, az állami, gaz­dasági és kulturális szervekben, intézményekben és szervezetek­ben dolgozó kommunistákat tisztségviselőket, hogy minden szinten nagy politikai felelős­séggel. határozottan és követ­kezetesen képviseljék és hajt­sák végre pártunk és államunk politikáját. A párt politikájának és államunk törvényeinek szel­lemében cselekvő vezetők min­denkor számíthatnak a párt- szervezetek teljes támogatására és népünk egyetértésére, bizal­mára. Felhívjuk a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek, a nő­mozgalom, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, minden tömeíi- szorvezet és tömegmozgalom vezetőit és aktív tagjait, a kom­munistákat és pártonkívüli szö­vetségeseinket, a szocializmus minden hívét, hogy állásfogla­lásukkal és munkájukkal se­gítsék e határozatok vég­rehajtását, dolgozzanak velünk egvütt a közös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt következetesen halod tovább a X. kongresszus által kiielölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában, mint mindenkor, most és a iövőben is bizalommal épít munkásosz­tályunk, parasztságunk, értelmi­ségünk, egész népünk politikai öntudatára, hazaszeretetére. Bi­zonyosak vaqyunk abban, hogy a X. konqresszus határozatai­nak végrehajtásával úiabb naoy eredmények születnék, úiabb lépést teszünk előre q szocialista társadalom építésé­nek útján. A nemzeti {Svedelem termetesének növekedése 4,0—3,0% A nemzeti jövedelem belföldi felhasználósának növekedése 4,0—5,0% Az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6,0% Az országos építésszerelés teljesítményének növekedése 3,0—4,0% A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. 2,0% A munkások és az alkalmazottak egy keresőre x jutó reálbérének növekedése 2,0—2,5% Az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése 5,5—6,0% Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5—5,0% A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 6,0—6,5% A szocialista szektor beruházása 111—113 md Ft Lakásépítés 81—82 ezer Ebből állami lakásépítés 33—34 ezer Az állami költségvetési bevétel növekedése kb. 9,0% Az áNami költségvetési kiadások növekedése kb. 8,5% 1 x

Next

/
Thumbnails
Contents