Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-02 / 259. szám
t972. november 2. DUNANTOll NAPLÓ 5 Ülésezett a Magyar Építőművészek Szövetségének vezetősége Fock lenő felszólalása Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együtt szerdán délután látogatást tett a Magyar Építőművészek Szövetségénél, és részt vett a Szövetség vezetőségi ülésén. A vendégeket dr. Szendrői Jenő Kossuth- és Ybl-dijas építész, a Szövetség elnöke fogadta. c^jxui dék az újfizüí&ttaeJt Az OTP Baranya megyei Igazgatósága 1965 óta minden esztendőben megajándékozza a világ- takarékossági nap első újszülöttjét. Ebből az alkalomból kedves ünnepség zajlott le szerdán Pécsett, a Megyei Kórház szülészetén. Tegzes József, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának helyettes vezetője köszöntötte a boldog mamát, s nyújtotta át a Németh Gábor névre iő- ó Hí tott, kétezer forint értékű takarék- betétkönyvet. Az anvanvelvi kultúra ápoláséért ~ » Nemzetiségi báziskönyvtár létesül Pécsett és Mohácson A vezetőségi ülésen Csaba László főtitkár, Ybl-dijas építész tájékoztatta a vendégeket a Magyar Építőművészek Szövetségének munkájáról, céljairól és a vezetőségi ülésre előterjesztett anyagról. Többek között elmondotta, hogy a Szövetség tagjainak irányításával sok ezer tervező dolgozik, s ezért ez a társadalmi testület különösen nagy felelősséget érez azért, hogy az építészeti tervező szervezetek még hatékonyabban segítsék a párt és a kormány által megjelölt feladatok megvalósítását. Ezért tűzték a vezetőségi ülés napirendjére a beruházási egyensúly megszilárdításának tennivalóit. A vitában felszólaló építészek kifejtették, hogy a beruházási feszültség csökkentésére hozott intézkedések kapcsán a Szövetség jelentős eredménynek tartja az építési beruházások koncentrálódását, és azt, hogy megkezdődött az egyensúly kialakulása. Szóvá- tették azonban, e kedvező tendenciával egyidőben észlelhető az a nem kívánatos jelenség is, hogy a beruházások mérséklésével párhuzamosan sok helyen leállították az előkészületi munkákat Elsősorban az ipari és középületépítési beruházásoknál tapasztalható ez, s ennek következtében tartani kell attól, hogy a tervező intézetekben összpontosított jelentős szellemi erő egy része ki- használatiamul marad éppen akkor, amikor a beruházási egyensúly megjavítása érdekében különösen fontos az előkészítő munka színvonalának növelése. Nagy Eiemér építész és mások javaslatot tettek az építésztervezők szellemi kapacitásának ésszerű kihasználására. Véleményük szerint célszerű lenne, hogy a szabad tervezői szellemi kapacitást a fontos gazdasági döntések realitását megalapozó helyzetfelmérésre, gondos feltáró munkára, több változatbon kidolgozott tanulmánytervek elkészítésére hasznosítanák. Világszerte érvényesül az a tendencia, hogy az építőipari kivitelezést a korábbinál sokkal több szellemi erőfeszítés, előkészítő- és tervezőmunka előzi meg, s hazai tervező intézeteknek most ugyancsak lehetőségük lenne a korábbinál gondosabb tervezői munkára. Calmeyer Ferenc építész és mások kifogásolták, hogy a tűz- rendészeti, az egészségügyi és egyéb biztonsági előírások mindinkább túlzott követelményeket támasztanak a tervezőkkel, illetve az épületekkel szemben, s ezek a túlzások rendkívül megnövelik az építési költségeket Sok gazdaságos tervezési javaslatot hiúsítanak meg azzal, hogy ragaszkodnak elavult előírásokhoz. A vezetőségi ülésen felszólalt Fock Jenő. Megbecsüléssel és elismeréssel szólt a szövetség munkájáról, a tervezők alkotásairól, s ugyanakkor szóvátett több nemkívánatos jelenséget is. Utalva arra, a vitában mentegetőzésként elhangzott véleményre, hogy az építészek javaslataikat nem tudják kifejezetten szakszerű közgazdasági módszerekkel indokolni, rámutatott: mindenkinek kötelessége „kormányzati fejjel” gondolkodni, s ehhez nem kell közgazdásznak lenni, csupán azt kell érezni, tudni, hogy mi a jó az egész népgazdaságnak. Egyetértett a szövetségben kialakult általános véleménnyel, hogy az utóbbi időben számos kedvező jel mutatja a beruházási feszültségek mérséklődését, az egyensúly javulását. Ezt igazolja ez év első kilenc hónapjában elért eredmény is a beruházások normalizálásában. Az idén már lényeqében a tervezettnek megfelelően mérsékeltebben emelkedett a beruházások volumene, hat-hétmilliárd forinttal Haladta meq a múlt Évit, a jövő évben pedig várhatóan hat-nyolcmilliárd forinttal lesz több az' ideinél. 1974-75- ben a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan növekedik ez a volumen, s ez az ütem lehetővé teszi az építési igények robbanásszerű s ezért sok nehézséget okozó jelentkezésének elkerülését További eredmény a fizetési mérleg javulása. A fizetési mérleghiány az idén várhatóan alig egyötöde lesz a tavalyinak, pedig közben a lakosság életszínvonala is javult Ennek megfelelő következetességgel kell dolgozni a jövő évben is. Fock Jenő szembeszállt azokkal a túlzott egyszerűsítésekre törekvő nézetekkel, amelyek a költségvetés egyensúlyának javítását csupán a beruházási feszültségek megszüntetésében látják. A beruházások ugyanis mindössze 25 százalékát teszik ki a költségvetésnek, tehát sok egyéb területen kell még intézkedni az egyensúly megszilárdítása érdekében. Vitába szállt azzal a felfogással is, amely szerint a beruházások mérséklésének csak negatív hatása érezhető a műszaki tervezésben, az építőiparban és a gépiparban. Korábban ugyanis a tervezők állandóan időzavarban voltak, egyik tervük még el sem készült, már bele kellett fogni a másikba. Az építőipari vállalatok is válogattak a megbízások közül, két évvel ezelőtt még a beruházási megbízások mintegy 30 százalékát visszautasították. Az idén már csökkent a visszautasított munkák volumene, de még mindig megtehetik egyes vállalatok, hogy válogatnak, A beruházási igények mérséklődése tehát lehetővé teszi az egyébként elhanyagolt nem beruházási jellegű építési megbízások jobb teljesítését s a munka jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására készteti a vállalatokért A hazai gép- és berendezés-szállítások a beruházásokhoz idén csak 85 százalékát teszik ki a tavalyi volumennek, de ez a csökkenés ugyanakkor kényszeríti a gépipart hogy a korábbinál minőségileg lényegesen jobb termékeket szállítson, s újabb piacokat keressen külföldön is. Fock Jenő messzemenően egyetértett oz építészeknek azokkal a javaslataival, hogy a tervező Intézetek szellemi kapacitását a gazdasági döntések meghozatala előtti, feltáró jellegű alternatív tanulmányok kidolgozásával hasznosítsák. Hozzátette azonban. hogy ilyen gondos előkészítő munkára akkor is szükség lesz, ha lényegesen több megrendelést kapnak majd az intézetek. A következő ötéves tervidőszak kezdete előtt másfél-két évvel már ismeretessé válnak a népgazdaság legfontosabb beruházási igényei. Elsősorban ezekre az igényekre alapozva kell majd több alternatívában tanulmányterveket kidolgozni, a végleges döntések előkészítéséhez. A Minisztertanács elnöke helyeselte a tervezőknek azt a ja- - vaslatát is, hogy az építési beruházási költségelőirányzat bizonyos részét kötelezően alternatív tanulmánytervek elkészítésére fordítsák, s indítványozta: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekelt tárcákkal egyeztetve dolgozza ki részleteiben is ezt a javaslatot. Válaszolva azoknak a felszólalóknak, akik a műszaki tervezés szellemi exportjának növelési lehetőségeire hívták fel a figyelmet, Fock Jenő elmondotta, hogy erről már tárgyalt az illetékes miniszterekkel, akik örömmel fogadták a javaslatot. Korábban már volt hasonló törekvés, de a szellemi exportot rendszerint összekötötték különféle gépipari termékek, objektumok exportjával is. Kétségtelen, hogy hasznos ez a párosítás, de nem lehet arra ok, hogy ha a gépeket, vagy egyéb termékeket nem kívánja megvásárolni a külföldi megrendelő, akkor a szellemi exportot se vállalják részükre. A Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank a korábbinál több segítséget nyújt, hogy az eddiginél rugalmasabban élhessenek a tervezők a szellemi export lehetőségeivel. Mányoki László építész javaslatára válaszolva Fock Jenő elmondotta: támogatja javaslatát, hogy kísérleti jelleggel két-három évre szellemi exportjoggal ruházzanak fel egy tervező vállalatot, azt, amelyikerre a célra a legmegfelelőbb. Fock Jenő kifejtette, Hogy a műszaki tervező vállalatok szellemi exportja jelentősen hozzájárul a nemzetközi munka- megosztás kiszélesítéséhez, a KGST-országok közötti integráció fejlesztéséhez, és a nyugati országok és magyar vállalatok termelési kooperációjának bővítéséhez is. A vitában felvetődött, hogy a tervezési jogosultság szabályozásához hasonlóan szükség lenne a beruházási jogosultság rendezésére is. Fock Jenő elmondotta, hogy ez a munka már megkezdődött, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumon a sor, hogy gondosan kidolgozott előterjesztésben tegyen javaslatot a kormánynak. A tervezők munkájának megjavításáról szólva a kormány elnöke hangsúlyozta: az építészek érezzenek több felelősséget, s a kivitelezőkkel, beruházókkal folytatott vitákban következetesen védjék meg a gazdaságos és célszerű műszaki megoldásokat Fontos feladatuk, hogy terveik megvalósítását kísérjék figyelemmel az építés teljes befejezéséig. Az építőművészek járuljanak hozzá, hogy a korszerű házgyári alagút-zsaluzási és egyéb modem építési technológiával megvalósuló lakótelepek váltó-, zatosabbak, szebbek legyenek anélkül, hogy az esztétikum a gazdaságosság rovására menne. A Magyar Építőművészek Szövetségének vezetőségi ülése dr. Szendrői Jenő elnök zárszavával fejeződött be. — Az Autóközlekedési Tanintézet és az oktatók időben felkészültek az új vizsgáztatásra. Elkészültek az új rutinlapok, a vizsgáztatási útmutató, a bo- dai elágazásnál lévő rutinpálya, s az oktatókat is több értekezleten készítettük fel. Az új vizsgafeladatok között olyanok szerepelnek, amelyek nap, mint nap előfordulnak a gyakorlati közlekedésben. Például a két kocsi közé beállás, a lejtőn való elindulás, a garázsba történő beállások. — A feladatok megfelelő pontértékkel bírnak, s az új vizsgarendszerben 12 pont szükséges ahhoz, hogy valaki megfeleljen a rutinvizsgán. — A gyakorlati vizsga másik feladata a forgalmi vizsga, amely az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kapott. A 15 perces rutinvizsga után 25 perces forgalmi vizsga következik, amelyet kiemelten értékeinek a vizsgabiztosok. Különösen a forgalmi szabályok gyakorlati alkalmazását és a jelzőtáblák, jelzőfények, rendőri utasítások I Egyperces interjú A fűtési díjak várható alakulásáról Lapunk október 27-i számában arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy miért számláz előre, illetve már az adott hónapban a Hőszolgáltató Vállalat. Azóta a fogyasztók az október hónapban esedékes félhavi számlát megkapták, és kifizették. — Mikor kell fizetni a pótfűtési dijat? — kérdeztük dr. Németh Lászlóné, pénzügyi csoportvezetőtől. — Szeptember 25-én kezdtük a fűtést. A lakásokban gyakorlatilag csak 26—27-én volt meleg, Szeptember hónapra ezért négy napot (27—30-ig), október hónapra 15 napot (1—15-ig) — tehát összesen 19 nap pótfűtési díjat számlázunk. Október 1-én a vállalat pénzbeszedői természetesen csak a 15-től 30-ig esedékes számlákkal tudtak elindulni. A pótfűtés időtartamát a hónap folyamán tudtuk csak meghatározni, így ennek számlázására a november havi számlákkal együtt kerülhetett sor. A pótfűtési számla összege a rendes havi díjnak majdnem a kétharmad része, ezért a Hő- szolgáltató Vállalat arra kéri fogyasztóit, hogy ebben a hónapban számítsanak erre a többletkiadásra, mert a pénzbeszedő e-gy összegben kéri a novemberi rendes díjat és a pótfűtés összegét. — Ez összesen majdnem kéthavi pénzbefizetést jelent egyszerre ... — Igen. Éppen ezért arra is kérjük a fogyasztókat, hogy amennyiben a fűtéssel, vagy a melegvízszolgáltatással elégedetlenek volnának, azt ne a pénzbeszedókkel közöljék, hanem írásban, vagy telefonon (14-111 szám) vállalatunknak jelentsék be. Ha jogos reklamáció érkezik hozzánk, amely díjmérséklést is jelenthet, úgy azt a vállalat az engedélyt követő hónap számlájában tudja csak jóváírni, illetve a számla összegéből levonni, mert a számlák az adott hónapot megelőző hónapban, már elkészülnek. A lépcsőházakban lévő panaszládákat 1973, január elsejével megszüntetjük, mert sokhelyütt nem a rendeltetésüknek megfelelően használták őket. — b — megtartását pontozzák szigorúbban. Ami új és a gyakorlati vizsga egyik leglényegesebb pontja: különös figyelemmel kísérik a vizsgáztatók a jelölt fogalmi helyzetfelismerő képességét, az előrelátáson alapuló közlekedési érzéket és az úgynevezett defenzív vezetést Ugyancsak „vizsgatétel" a jármű célérthető mozgása, magyarán: a közlekedés többi résztvevői előre lássák a vezető félreérthetetlen szándékát. Természetesen a technikai készséget is pontozzák a forgalmi vizsgán. Hogy felismeri-e a vizsgázó a párhuzamos közlekedés lehetőségét? Használja-e a visszapillantó tükröt és az oldaltükröt? Hátranéz-e a holtterek kiküszöbölésére?- Ezek szerint szigorúbb lett a vizsga? — Nem, csak „életszagúbb”. Gondos felkészüléssel nehézség nélkül teljesíthetők a feladatok. Objektív vizsgáztatásra törekszünk, az a célunk, hogy ne „mumus” legyen a vizsga. Az új rutinlapokat is úgy szerkesztettük, hogy vizsga után a je- I Nemzetiségi politikánk részeként, az anyanyelvi kultúra ápolása céljából különös gondot igényelnek nemzetiség-lakta vidékeink könyvtárai. Ennek jegyében két évvel ezelőtt kormányunk egymillió forintot adományozott az ország nemzetiségi könyvtárainak állományfejlesztésére. Az idén újabb lépésekről számolhatunk be ezen a téren. A Művelődésügyi Minisztérium ez év nyarán bocsátotta ki a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásának továbbfejlesztésére vonatkozó irányelveit. Ezek szerint az ország 15 megyei, illetve járási könyvtárában nemzetiségi báziskönyvtárt kell kialakítani. A nemzetiségi lakosság megoszlása szerint hat német, négy szlovák, négy délszláv és egy román nemzetiségi báziskönyvtárat. Baranyában egy német és egy délszláv báziskönyvtárat alakítanak ki. A Pécs székhellyel, a Megyei Könyvtárban létesítendő német báziskönyvtár hálózatába megyénkből 51, i lölt rögtön kézhez kap egy példányt, amelyen ellenőrizheti képességeit, a feladat teljesítését. A tanítási anyag is összhangba került a vizsgafeladatokkal. A megye valamennyi oktatóját felkészítettük az új rendszerre, s az elmúlt hónapban kísérleti vizsgákat is tartottunk, eredménnyel. Egyébként a közeljövőben kísérletképpen azt is bevezetjük, hogy a forgalmi vizsga során a jelölt nem csak kizárólag a kijelölt vizsgaútvonalon, hanem egy adott területen belül hajtsa végre a feladatokat. Ennek értelmében három gócpontot jelöltünk ki Pécsett, amelyeket mindenképpen érinteni kell: a Szabadság út és a József Attila utca kereszteződését, a Rákóczi út és a Légszeszgyár utca kereszteződését, valamint a Széchenyi teret. Pécs — ha közlekedésre nem is — de vizsgáztatásra, oktatásra kiválóan alkalmas. A villamos kivételével szinte valamennyi forgalmi helyzet megtalálható itt. — Hogyan ismerhetik meg a követelményeket azok, akik a családtagjaikat készítik fel a vizsgára? — Ilyen esetben korlátozott számban adunk el útmutatót. Azonban aki erre vállalkozik, saját magának kell gondoskodnia rutinpályáról, a bodai pályánkon ugyanis a nap minden perce foglalt. Panics György Bács-Kiskun megyéből 12, Somogybái pedig hat németajkú község könyvtára tartozik majd. A Baranya megyei délszláv báziskönyvtár Mohácson, a Mohácsi Jenő Városi és Járási Könyvtárban kap helyet. Ez az intézmény 22 baranyai, négy somogyi és egy tolnai délszláv település könyvtárát segíti, illetvo látja el letéti könyvállománynyal. Pontosabban: a nemzetiségi báziskönyvtárak működésében a kettős könyvellátás elvét kívánják megvalósítani. Eszerint a község helyi tanácsa saját költségvetéséből segíti a könyvtár nemzetiségi anyagának beszerzését. Másfelől az erre a célra létesülő megyei keretből a nemzetiségi bázis- könyvtár letéti könyvcserével frissíti fel időnként a községi nemzetiségi könyvtárak állományát. Megyénk két nemzetiségi báziskönyvtárának szervezése folyamatban van. Az anyagi es tárgyi feltételek megteremtése után előreláthatólag a jövő ev első negyedében kezdik meg a letéti állományok rendszeres cseréjét. Ezekkel kapcsolatban a minisztérium és a Könyvtártudományi és Módszertani Központ illetékes főelőadói munkaértekezletet tartottak Pécsett. Az értekezleten a pécsi német nemzetiségi báziskönyvtár hálózati körzetébe tartozó megyék illetékes falusi és megyei könyvtárainak képviselői hallgatták meg a nemzetiségi könyvellátással kapcsolatos új feladatokat. Tegnap hasonló értekezletet tartottak Mohácson a járási könyvtárban a délszláv nemzetiségi báziskönyvtár előkészítése ügyében. Hunkavédelrni vetélkedő Munkavédelmi vetélkedő- döntő színhelye volt tegnap délelőtt a Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat központja. A versenyben a két megyéből több mint 300 fizikai és műszaki dolgozó vett részt, s a tegnapi döntőn 6-6 dolgozó vetélkedett. A fizikaiak mezőnyében Halász Júlia, a Dombóvári Téglagyár dolgozója, a műszakiak mezőnyében Kóczián Gyula, a központ dolgozója Jett az első és jutott tovább a közeljövőben Kaposváron rendezendő iparági országos munka- védelmi vetélkedő döntőjébe. Zaccomer János, a vállalat igazgatója értékelte a versenyt, az eredményesen szereplő ve>- senyzőknek és a verseny szervezésében résztvett dolgozóknak értékes jutalmakat adott át Vizsgatétel: a mindennapi Interjú Litványi Tiborral, a Baranya—Somogy—Tolna megyei vizsgabizottsági körzet vezetőjével November 1. hatáHyal az egész országban módosították a gépjárművezetők gyakorlati vizsgáját Az eddigi vizsgarendszer 1969 óta volt érvényben, azóta viszont oly sokat változott a hazai közúti közlekedés, hogy a vizsgakövetelmények már nem feleltek meg az élet, a gyakorlati közlekedés szabta követelményeknek, igy korszerűsíteni kellett azokat. Az újrendszerű vizsgáztatásról Litványi Tibortól, a Baranya— Somogy—Tolna megyei vizsgabizottsági körzet vezetőjétől kértünk tájékoztatást:
