Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

% 1972. november 16. DUNANTOLINAPLO ■* Nyolcszáztíz új férőhely Új diákotthonok Pécsett és Baranyában Német nemzetiségi otthon Bolyban — Az országjárók is szállást kapnak A művelődésügyi miniszter nemrég jelentést terjesztett a kor­mány elé, s ebben megállapította, hogy a negyedik ötéves terv fejlesztési programjához képest a diákotthonok beruházásainak teljesítésében elmaradás mutatkozik. A kormány ezért felhívta a művelődésügyi miniszter és a diákotthonok létesítésében érdekelt miniszterek, valamint a megyei tanácsok elnökeinek figyelmét, hogy az ilyen beruházások teljesítését tekintsék fontos feladatuk­nak a negyedik ötéves terv hátralévő időszakában. Ezért erről a kérdésről kértünk tájékoztatást a Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályától. Az elektromos kapuzárak előfutára Kaputelefont kapnak a pécsi lakóházak — A Megyei Tanács két elő­terjesztésben illetve két hatá­rozatban foglalkozott a diák­otthonokkal — kaptuk az infor­mációt Bernics Ferenc osztály- vezetőtől. — Egyik az ifjúság­tól, másik a nemzetiségekről szólt, de mindkettőben szere­pelt a diákotthoni ellátás kér­dése. A tanács a negyedik öt­éves tervben százötven általá­nos iskolai férőhelyet kíván lé­tesíteni. Ez eredetileg 400 hely volt, de a rendelkezésünkre álló pénzhitelek csak százötve­net tesznek lehetővé. A középis­kolákban pedig százzal növel­jük a diákotthoni helyek szá­mát, mégpedig Komlón. — Az általános iskolások szá­mára Siklóson lesz száz új hely, Bolyban pedig a megszűnő középiskolai kollégiumban bő­vítés révén ötven hely. A szak­munkástanulók számára száz- hatvan férőhelyet tervezünk, mégpedig Pécsváradon bővítés­sel negyvenet és Villányban új építkezéssel százhúszat. Ezenkí­vül Pécsett ötvennel növeljük a szerb-horvát diákotthon helyei­nek számát. Továbbá egy négy­száz diákot befogadó közép­iskolai diákotthont tervezünk. Baranya megye és Pécs város tehát összesen nyolcszáztíz di­ákotthoni illetve kollégiumi he­lyet tervez a negyedik ötéves terv időszakában. — Jelenleg hol tartanak az építkezések, illetve az átalakí­tások? — Siklóson 1973-ban elkez­dődik a munka, amit 1975. au­gusztusában szeretnénk befejez­ni tizenhárommillió forintért. Ennek következtében a siklósi járásban Okorág, llmapuszta, Révfalu, Marócsa, Besence, Ke­lemenliget, Majláth-puszta és Amint arról lapunkban is be­számoltunk: kettős halált okozó közlekedési baleset történt szep­tember 5-én Pellérd község bel­területén. A tragédia körülmé­nyeinek tisztázására szerdán, a Pécsi Járásbíróságon került sor. A kérdéses napon betonnal megrakott, 4.5 tonnás ZIL te­hergépkocsijával közlekedett a község főutcáján Schilling Já­nos 38 éves magyarmecskei la­kos, A Dózsa és a Vasút utca kereszteződését megközelítve a teherautó 10 kilométerre csök­kentette sebességét és a vezető jelezte balra kanyarodási szán­dékát. Ebben az időpontban vele szemben. Keresztespuszta felől Pécs irányába haladt 110 kilométeres sebességgel egy FIAT személygépkocsi, amit Bodnár Endre pécsi lakos ve­zetett. A szakértői vélemény szerint a két jármű 69 méterre volt egymástól, amikor a teher­autó a bekanyarodást meg­kezdte. A személykocsi vezetője észlelve a veszélyt, azonnal fé­kezett, de így is 38.5 méteres fék út utón, 73 kilométeres se­bességgel ütközött a ZIL elejé­nek. A frontális ütközés követ­keztében a FIAT vezetője és Utasa a helyszínen életét vesz­tette és az autó is szétroncso- lódott. A baleset elsődleges okozója Schilling János, aki helytelenül ítélte meg a vele szemben köz­lekedő autó távolságát, sebes­ségét. figyelmetlenül vezetett és úgy v“lte, be tud kanyarodni a személyautó előtt. A bíróság bűnösnek mondotta ki több em­ber halálát eredményező köz­Körcsönye-puszta gyerekei szá­mára körzetesített felsőtagozat, tehát szakszerűsített oktatás lesz Siklóson. Esetleg az alsó­tagozatos gyerekek egy részét is behozzuk majd, olyan fal­vakból, ahol a felsőtagozat behozatalával túl alacsony ma­rad az iskolalétszám. De ez a siklósi diákotthon más célt is szolgál. Az ifjúsági törvény ki­mondja, hogy a diákok nyári táborozását, üdültetését is se­gítsük. Ezért úgy építjük fel, hogy nyáron az országjárások alkalmával a diákok fel tudják használni szállásnak. Bolyban pedig ötven személyes bővítés­sel száz férőhelyet nyerünk. Je­lenleg is van ötven hely. Eb­ben a diákotthonban részben német nemzetiségi gyerekek is laknak, s tanulnak majd. — A legnagyobb munka a pécsi négyszáz férőhelyes kö­zépiskolai diákotthon felépítése lesz a Kodály Zoltán út nyugati felén. Az egyébként igen jó pécsi és baranyai középiskolai hálózatot csak ezzel tudjuk tel­jes mértékben kihasználni. Az építkezést előreláthatólag 1974- ben kezdik majd meg, de gond, hogy a jelenlegi árakat szá­mítva 36 millió forint a költ­sége, s csak a Városi Tanács 26 milliós hitele áll rendelke­zésre. Feltehető: a negyedik öt­éves terv végén elkezdjük épí­teni úgy, hogy áthúzódjon az ötödik ötéves tervbe, de akkor száz szakmunkástanulói férő­hellyel bővítjük ki. — S a szakmunkásképzők diákotthonai? — Pécsváradon van egy ilyen intézmény, amit negyven hellyel bővítettünk, már el is készült. Kétmilliós megyei tanácsi ösz- szeggel épült, de ehhez a tsz- ek is hozzájárultak még. (gy úti baleset gondatlan okozásá­nak bűntettében és 2 év 2 hó­napi fogházra ítélte. Egyidejű­leg 3 évre eltiltotta a közúti gépjárművezetéstől. Megállapí­totta a bíróság, hogy a bal­eset bekövetkeztében az elhalt sértett is közrehatott, aki a megengedett 60 kilométeres se­bességet jelentősen túllépte. Ezt a körülményt nyomatékos enyhítőként értékelve szabta ki a bírósáq a törvényi minimum­hoz közelálló büntetést. A vád­lott és az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védő eny­hítésért fellebbezett. A november 13—17. között, a I nemzetközi könyvév tiszteletére megrendezett pécs-baranyai könyvtári hét keretében ma délelőtt a Megyei Könyvtárban tartják meg a nemzetközi könyv­évvel kapcsolatos pályázatok eredményhirdetését. A pályáza­tokat a Baranya megyei ren­dezőszervek a könyvtárosok, a középiskolás és szakmunkás- tanulók, továbbá általános is­kolai tanulók között hirdették meg. A bíráló bizottság a könyv­tárosok pályázatának első dí­ját (1000 Ft) Keszi Erikának (Komló, szakszervezeti könyv­tár); a második dijat (700 Ft) I most ott száznyolcvan férőhely lesz. A rendkívül elavult villá­nyi otthon helyett egy újat kezdtünk el építeni, s várható­lag 1973 szeptemberében be is fejezzük. Költsége tizenkétmillió forint, s ehhez a Megyei Ta­nács egymilliót ad. Megérkeztek Rövidesen megkezdik a szerelést Mit termelnek majd az ország legnagyobb cserép- gyárában? Egy év választ el bennünket a magyar téglaipar legnagyobb gyárának üzembelépésétől. De a gyártók máris párbeszédet kezdtek a majdani felhasz­nálókkal. Időben meg kell is­merni, mire lesz képes, és mi­lyen termékeket gyárt majd az új bátaszéki Cserép- és Vázke- rámiagyár. Tegnap délelőtt a MTESZ klubhelyiségében találkoztak a Baranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalat, valamint az épí­tőipar szakemberei. A megje­lenteket Zaccomer János igaz­gató köszöntötte, majd Angster József, a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese adott tájékozta­tót a bátaszéki gyár beruházá­sának jelenlegi állásáról, a gyártandó termékekről. A bátaszéki gyár építését az tette lehetővé, hogy harminc évig elegendő kiváló minőségű agyagra bukkantak ezen a te­rületen. Felépültével a környe­ző megyékben csökkenni fog a tégla- és cseréphiány. Ez tehát a múlt. És most, másfél évvel a beruházás megkezdését követő­en mintegy nyolcvan százalékos készültségi fokú az építkezés. Felépült a négyhajós üzem­csarnok, ahol a pihentetőt, a masszaelőkészítőt, a szárítót, a szalagcserépgépsort, a tégla- és cserépgépsorokat helyezik el. A harmadik hajóban építik meg az alagútkemencéket, míg a negyedikbe kerülnek az utószá­rítók. A gépi berendezéseket az olasz MORANDO cég szállítja. Szinte valamennyi meg is érke­zett már, így semmi akadálya nincs annak, hogy a szárítók és a kemencék szerelését meg­kezdjék a közeli napokban. A mintegy négyszázmillió fo­rintba kerülő beruházás 1974- ben lép teljes üzembe. Jövő év utolsó negyedében várhatóan mór beszámolhatunk az üzem­próbákról is. A tervek szerint o gyár teljes kapacitása évi száz­millió darab téglának megfe­lelő cserép, illetve vázkerámia előállítását jelenti. Lengyel Józsefnénak, Katádfa községi könyvtár vezetőjének; az 500 forintos harmadik díjat pedig Arany Tóth Tibornak, a MÉV könyvtárosának ítélte oda. Három körzeti, illetve községi könyvtáros nagyobb értékű könyvjutalomban részesült. A középiskolások és szak­munkástanulók pályázatán mindössze egy IV. és egy X. helyezettet jutalmazhatott a bi­zottság. Az általános iskolás tanulók rajz- illetve szöveges pályáza­tán összesen 13 kisdiákot ju­talmaztak 300—-100 Ft értékű könyvvásárlási utalvánnyal. NEB-vizsgálat tíz vállalatnál A vállalati beruházások előkészíté­sét és közgazdasági megalapozottsá­gát vizsgálták a népi ellenőrök. A két munkacsoport Bálint János és dr. Krassó Sándor vezetésével tíz bara­nyai építőipari és kereskedelmi vál­lalatnál, illetve szövetkezetnél vég zett vizsgálatokat. Az erről készült összefoglaló jelentéseket tegnap tár­f yalta meg a Baranya megyei Népi üenőrző Bizottság. A vizsgája) meg­állapítása szerint az építő váJ alatok beruházásai indoko'tak, célszerűek — a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat ki* vételével, ahol az országos beruhá­zási stop miatt kihaszná’atlanok az újonnan létrehozott kapacitások — a beruházások előkészítése azonban ki* vánnivalót hegy maga után, e'sŐsor- ban azon a téren, hogy nem készül­nek a lehetőségeket a'aposan fe'táró változatok, amelyek közül az­tán a legkedvezőbb megoldás vá­lasztható ki. Mi is tulajdonképpen a váz­kerámia? Égetett agyagból ké­szített durvakerámiai építőelem, mely üreges kiképzésű. A felület negyven százalékát kitevő üre­geket vékonyfalú bordák vá­lasztják el egymástól. A váz­kerámia mérete a kisméretű téglának négyszerese. Új épí­tőanyag tehát, mely már nem tégla,., annál magasabb hasz­nálati értékű termék. Az építő­ipar ezeket az anyagokat fel­használhatja falpanelként, fö­démpanelként, de a hagyomá­nyos kislakások építéséhez is kialakították a megfelelő pro­filú és nagyságú vázkerámia- kat. Igen nagy előnye ennek a durvakerámiának, hogy kiváló hő- és hangszigetelő, nagy mé­rete miatt pedig beépítésénél kevesebb habarcsra vqn szük­ség. A bátaszéki gyár termelé­sének felét adja majd ez az új építőanyag. A kialakítandó technológia a legkorszerűbb lesz, mely a gyártmányok minőségében, vá­lasztékában, valamint a termed lékenységben realizálódik majd. Például az agyag pihentetését követően a massza a nagy tel­jesítményű vákumprésre kerül: a berendezés óránként húszezer darab cserepet, vagy durvake­rámiát képes sajtolni. Ez a ma­napság használatos sajtolok kapacitásának háromszorosát jelenti. Korszerű lesz az anyag- mozgatás is: kamrás rendszerű szállítást alkalmaznak majd. A termék kiégetését az ikerke­mencék végzik, melyek olajtü- zelésűek lesznek. A technoló­giai sor irányítását automati- kával oldják meg. Éppen ezért a gyár létszámszükséglete is jóval kevesebb lesz, mint a ko­rábbi hagyományos üzemeké. Kétszázhetvenen dolgoznak majd itt. A magas fokú szerve­zettséget bizonyítja az, hogy a bátaszéki üzemben 2,7 mun­kás termel meg egymillió tég­lát évente. Az ipari átlag jelen­leg hat fő. A bátaszéki gyár tehát egy év múlva bekapcsolódik abba a versenyfutásba, amely ma a magyar építőanyagiparra jel­lemző. Ehhez jó ajánlólevél a rendezett ankét, még akkor is, ha nem Született megegyezés. Az építőipari szakemberek ér­deklődését ugyanis már jó elő'e felkeltette a Baranya—Tolna me gyei Téglaipari Vállalat. Salamon Gyula Ebben az évben 67 pécsi la- | kóházat látott el a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat kaputelefon­nal. Az újmecsekaljai Polláck Mihály utcában, a Körösi Cso­rna Sándor utcában, az Ybl Miklós úton, továbbá a Kolozs­vár utcában és a Kodály Zol­tán úton szerelték fel a készü­lékeket, amelyek a kapuból gombnyomással hozhatók mű­ködésbe, és segítségükkel foly­tathat egymással beszélgetést a lakó és látogatója. Ezzel egy tasztrális hold földterület szük­séges a jelenlegi 5600 holdhoz képest. Ä program szerint ez 1976-ban valósul meg. A tájkörzetek kialakítása ter­mészetesen nagyon sok teendőt von maga után. Fejleszteni kell a gépparkot, a növényvédelmet, kb. tízéves program megvalósí­tásához kezdett hozzá a PIK. A cél az, hogy valamennyi lakó­házat - amely kétemeletesnél magasabb és nyolcnál több családnak ad lakást - ellássák ezzel a készülékkel. A kivitele­zésre évente másfél millió fo­rintot fordft a PIK. Idért két szállítója volt az In­gatlankezelő Vállalatnak: a ké­szülékek egy részét a MEGYE- SZER-től, más részét a Tolna megyei Gép- és Műszeripari Szövetkezettől szerezte be. Jö­vőre már csak a MEGYESZER Szállít ún. duplex-rendszerű — folyamatos kétoldalú beszélge­tésre alkalmas — készülékeket, amelyeket a bulgáriai belo- gradicsi telefongyárral koope­rációban gyárt a baranyai vál­lalat. A MEGYESZER ma már évente 30 ezer lakás ellátásá­hoz elegendő kaputelefont szál­lít az ország minden részébe, s most már — Pécsre is. 1973-ban az újmecsekaljai hétemeletesek, a Koller, Egyetem és Lenke ut­cák, valamint a Rákóczi út ál­tal határolt épülettömb, továb­bá Meszesen a Feitig Imre ut­cai házak kapnak többek között kaputelefont, összesen 45 épü­leten szerelik fel a készüléke­ket. A kaputelefonok felszerelése a lakóházak ilyenirányú korsze­rűsítésének első fázisa. Az új berendezés akkor válik teljessé, ha segítségével a lakásból nyit­ható a kapu is. ezért a jövő év­től kezdve a kaputelefonokat elektromos kapuzárral is kiegé­szítik. A kaput bármelyik lakás­ból egy gombnyomással lehet nyitni. Ennek viszont az az ára, hogy a kapuk állandóan zárva lesznek, s a lakó is csak úgy tud hazamenni, ha állandóan maqánál tartja a kapukulcsot. Ebből következik az elektromos kapuzár nagy előnye is: illeték­telenek nem járkálhatnak ki-be a házakban. vét egyhangúlag elfogadták, végül megválasztották a bizott­ság második soros elnökét. Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnö­ke után Papp Zoltán, a Me­csek- és Dráva-menti Területi Tsz Szövetség elnöke került a testület élére. mt Kettős halál Pellérden Elítélték a karambolozó gépkocsivezetőt A nemzetközi könyvév tiszteletére Pályázatok eredményhirdetése a gépi berendezések Bátaszékre Az új gyár szántócsarnoka Biztató változás megyénk zöldségtermesztésében A megye lakosságának ellá­tása szempontjából fontos té­makört tárgyalt meg tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházá­ban a Szövetkezetek Megyei Bi­zottsága. A MÉSZÖV, a KISZÖV és a két Tsz Szövetség kép­viselőiből álló bizottság a Ba­ranya megyei Tanács által ki­dolgozott 4 évre szóló zöldség- termesztés fejlesztési tervet, va­lamint a termesztés jelenlegi helyzetét vitatta meg. A lakossági igények mara­déktalan kielégítésére, valamint a konzervipari export-tervek tel­jesítésére közel 1900 vagon zöldségfélét kell megtermelni, amelyhez összesen 8 ezer ka­a talaj termőerejét, az öntözést, az oktatást, a szaktanácsadást és méq egy sor fontos ágaza­tot. A felsoroltak megvalósí­tása — az állami támogatások és kedvezmények mellett — nem kis feladat. A megye zöldségtermesztésé­nek jelenlegi helyzetében már biztató a változás. Több mint 1000 holddal nőtt a zöldség­termő terület az elmúlt évhez képest. A nyárvégi és az őszi ellátási zavarokat a nagyará­nyú esőzések, a jégverés, az ár- és belvizek által keletkezett terméskiesések okozták. A tanácskozáson Baranya zöldségfejlesztési proqram-ter-

Next

/
Thumbnails
Contents