Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

1972. november 15. DUNANTOll NAPLÓ Kiállítás, film napok a Műszaki Főiskolán Az építészet képekben Nap mint nap látjuk Pécsett, s Baranyában járva a technikai bravúrok és művészi elképzelé­sek bómulatraméltó ötvözetébői alakult új épületeket, lakótele­peket, gyárakat, a város szép­ségét meghatározó műemlek- épületeket. A Műszaki Főisko­lán tegnap nyílott (két hétig tart nyitva) kiállítás azonban is­mét új élményekkel gazdagít bennünket. A szervezők elmondották, hogy 0 kiállítással és filmbe­mutatókkal a korszerű építési technológiákat, az új építő­anyagokat mutatják be, egy­ben fel szeretnék ébreszteni az érdeklődést a vizuális informá­ció hordozókra. A kiállítás szín­helye egy kissé szimbolikus is: aligha találhattak volna másutt olyan helyet, ahol akkora érdek­lődést vált ki, mint a jövő épí­tészeinek oktatási intézményé­ben. A tablók között járva egy­aránt gyönyörködhetünk a múlt, a jelen és a jövő építé­szeti remekeiben. A székesegy­ház, a dzsámi, a Havi templom, o Zsolnay múzeum jó összhang­ban fér itt meg a Szalai utcai ikerház óriásokkal, az újme- csekaljai 17 emeletessel, ez erdőgazdasági irodaházzal — csakúgy mint a valóságban, Pécsett. S a jövő városát: a kertvárosi lakótelepet sem érezzük idegennek. A kiállításon járva felfedez­hetjük az ÉPGÉP által készített korszerű betonkörpont fényképét, e betontechnikai kiszolgáló gép és hidraulikus szerelóállvány modelljeit. Nem látványos, de bizonyára érdeklődésre szómottartó az a tabló, mely az Építésügyi Tájé­koztatási Központ szolgáltatá­sait mutatja be. Információs szolgálat, termékismertetés, ki­állítások szervezése, dokumen­tációs és könyvtári szolgálat, szakfordítás, kiadói, nyomdai és kiadvány terjesztési tevékeny­ség, filmgyártás és kölcsönzés, módszertani szolgáltatás tarto­zik többek között az iroda fel­adatai közé. S végül néhány filmcím, me­lyek szintén a rendezvény tar­talmáról vallanak: Építőanyag­ipar '71, Könnyűszerkezetes épí­tési mód, Előregyártott könnyű- szerkezetek, Kórháztervezés, Pécs-Baranya műemlékei, A ki­bontott ablakok (Az Építőmű­vészek IV. világkongresszusán - Várna 1972 - II. díjjal kitün­tetett film.). L. JL Érdekes párosítás a kiállításon: a műemlék templom fotója alatt a Pécsi Müszergyár modern épületeinek makettja látható. Fotó: Erb János Baranya megye egészségügye Baranya megye egészségügye címmel hétfőn hagyta el o nyomdát a Baranya megyei Ta­nács V. B. Egészségügyi Osz­tályának lapja. Az első szám tematikája rendkívül változatos: ismerteti Baranya megyei egészségügyi intézményeinek beruházási és fejlesztési programját, foglalko­zik a nővérek helyzetével, a nő- és csecsemővédelemmel és megszívlelendő javaslatokat tesz a cigánytelepekkel kapcsolat­ban. Az egészségügyi dolgozók továbbképzését szolgálja, de laikus is érdeklődéssel olvassa a szívbetegek rehabilitációjával foglalkozó írást. A közegészségügy érdekében missziót vállaló kiadványnak eredményes jövőt kívánunk. Mérlegen egy új tárgykör Három éve oktatják a honvédelmi ismereteket A fogadtatás tartózkodó volt, a rajt meglehetősen nehézkes, az első három év mérlegét mégis egy szóval meg lehet vonni: siker. 1968 óta oktatják általános és középiskoláinkban o honvédelmi ismeretek című tárgykört, s bár még ma is rendkívül hiányosak a személyi és tárgyi feltételek, a gyerekek túlnyomó többsége élvezi eze­ket az órákat. A honvédelmi is­meretekkel, a haditudománnyal és a katonai élet tudnivalóival való elméleti ismerkedés meg­mozgatja a fiatalok fantáziá­ját, a gyakorlatok pedig ezrek számára jelentenek sikerél­ményt A Pécs Városi Tanács műve­lődésügyi bizottsága tegnap délelőtti ülésén napirendre tűzte az elmúlt három év ta­pasztalatainak elemzését, s végső következtetésként meg­állapította: a feladat első sza­kaszát sikerült megoldani, az iskolákban kiépült a honvédel­mi felelősök rendszere, most a technikai feltételek javítása a továbblépés záloga. Kevés o céllövő puska, a tájoló, a tér­kép, nincs elég lőtér. A honvédelmi ismereteket az iskolák többségében az MHSZ tartalékos tiszti csoport­jához tartozó pedagógusok ok­tatják, pontosabban: a honvé­delmi felelősök többsége tarta­lékos tiszt, maga a tárgy ugyan­is a szaktárgyakba beépítve je­lentkezik. A testnevelési órák keretében a katonai alaki moz­gás alapelemeivel, a biológia keretében a biológiai fegyve­rekkel, a kémia órák kereté­ben pedig a vegyi és sugár­fegyverekkel, illetve az ellenük való védekezés lehetőségeivel ismerkednek meg a tanulók. A tartermi foglalkozásokon túl !ő- gyokorlatokat és honvédelmi napokat is szerveznek minden iskolában, melyek lebonyolítá­sához egyrészről a Honvédelmi Szövetség, másrészről a város­iján állomásozó katonai ala­kulatok adnak mind jelentő­sebb segítséget, A tanács művelődésügyi bi­zottsága a tapasztalatok össze­gezését követően a következők­ben határozta meg a soronkö- vetkező feladatokat. Tovább kell erősíteni a honvédelmi és hazafias propagandát az élet minden területén, s nemcsak az iskolákban, hogy a szülők is maradéktalanul belássák: a honvédelem életünk szerves ré sze. Tovább kell javítani a tecli nikai feltételeket. Iskolai lőtere két kell építeni — esetleg a vá ros alatt húzódó pincékben Ugyancsak rendkívül fontos fel adat Üjmecsekolja területé,, egy központi jellegű fedett sportlőtér megépítése, mely a városrész valamennyi iskolájá­nak gondját megoldaná. S vé­gül, de nem utolsósorban: új lehetőségeket kell keresni a honvédelmi ismeretek oktatása és ezzel összefüggésben a ha­zafias nevelés érdekében fárad­hatatlanul dolgozó, s jelentős eredményeket elérő pedagógu­sok fokozott erkölcsi és anyagi elismerése érdekében. Megalakult Pécsett a Színházbarátok Klubja Tegnap este Pécsett, a Dok­tor Sándor Művelődési Házban, a Városi Tanács, a művelődési ház és a Pécsi Nemzeti Szín­ház szervezésében megalakult a színházbarátok klubja. Több mint száz színháznéző jött el az alakuló estre, ahol megjelent Gábriel József elvtárs, Pécs Vá­ros Tanácsa művelődésügyi osz­tályának vezetője is. Várody Géza, a Városi Tanács népmű­velési csoportvezetője köszön­tötte a klub leendő tagságát, majd Nógrádi Róbert, a színház igazgatója mondott megnyitót. Utána Szabó Tünde, Holl István és ifjú Kőmíves Sándor színé­szek adtak műsort, s beszélget­tek nézőikkel. Sütőipari szakemberek a megyei Elelmiszerellenőrzo és Vegyvizsgáló Intézetben Kémcsövek, tégelyek. Savak, lúgok. Szárítószekrények, pipet­ták. Műszerek, centrifugák. Kö­zöttük otthonosan mozgó ve­gyészek. Felrémlenek a régmúlt kémiaórák nyomasztó emlékei. A kép azonban hamarosan el­tűnik, hiszen a házigazda lel­kesen magyarázza a különbö­ző vizsgálati eljárásokat. Kö­rötte pékek, dagasztok, üzemve­zetők. Az Élelmezésipari Tudomá­nyos Egyesület pécsi sütőipari szakosztálya tegnap tapaszta­latcsere látogatást szervezett a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetbe. A meg­jelenteket dr. Kacskovics Miklós, a MÉTE titkára, az intézet ve­zetője' köszöntötte, majd Ko­vács László, a vegyvizsgáló munkatársa adott tájékoztatást az intézet munkájáról. A beszélgetés során elhang­zott, hogy a fogyasztók sok esetben jogosan kritizálják a sütőipari termékeket. Szinte kivétel nélkül felvetették a szakemberek, hogy a dunántúli gabonák idén rendkívül hete­rogének, nem megfelelő a liszt vízfelvevő képessége. Súlyos gondokat okoz az élesztő rossz minősége és a margarinhiány. Természetesen ezek a problé­mák a vásárlót nem érdeklik: mindenki friss süteményt, kenye­ret vár, méghozzá jó minőség­ben. A termékek minőségét a szabványok írják elő. Az inté­zet munkatársai a szabvány szerint elemzik a termékeket A szabvány tehát törvény és et­től egyetlen gyártó sem térhet el. Ha ez mégis megtörténik, úgy a vizsgálatok kimutatják a hiányosságokat. A találkozón ezekről a kérdésekről is szó esett. A szakemberek megismerked­tek a sütőipari termékek külön­böző vizsgálati módszereivel. El­sőként a liszt sikértartalmát ele­mezték, majd annak színvizsgá­lata következett. A látogatás a Pécsi Sütőipari Vállalat termé­keinek minősítésével zárult. Értünk is szirénázhat egyszer a mentő... 180 önkéntes véradó A novemberi reggel őszvégi kézjegyekkel látja el a gépko­csikat itt a Postaigazgatóság Gépjármű Szállítási üzemének udvarán. Véradási nap van. A munkásszálló épületében 180 önkéntes véradó vérét „palac­kozzák''. Szabó János üzem­vezető-helyettes kigombolt nya­kú fehér ingben, feltűrt ingujjal álldogál a folyosón, a véradók közt, várja, hogy rá is sor ke­rüljön. Itt-ott idegeskednek a fiatalok. Még nem adtak vért... A magukat kéretök, félénkeb- bek is lecsöndesednet az ér­veken túli személyes példaadás láttán. Háromnegyed kilencre Szabó Antal, a fődarabszerelő műhely brigádvezetője és szo­cialista brigádja érkezik éppen a folyosóra. Reggel hatkor kezdtek dolgozni. Kilenckor le­adják a vért, aztán dolgoznak tovább ... — Régebben semmi pénzért nem adtam volna egy deci vért sem — mondja Kenedy Mihály gépkocsivezető. Tavaly bent vol­tam a négyszázágyas klinikán, leszedték két ujjamat, ott lát­tam, hogyan akartak megmen­teni az orvosok egy „elveszett" embert. Adták neki a vért — megértettem miről van szó. Most TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA Antal György városi tanácstag november 16-án, csütörtökön délután 5 órakor a Petőfi utcai Általános Iskolában fogadóórát tart egy fillért sem fogadnék el a véremért. Nem vagyunk gazdag emberek, de erre a pénzre nem tartunk igényt. — Hallottunk már olyan eset­ről is — mondja dr. Kálmán István üzemi orvos —, hogy va­laki saját vérét kapta vissza... Pecze Pál KISZ-titkár egy ön­kéntes véradási felhívás szöve­gén dolgozik. — A napokban vetődött fel bennem az ötlet, miért ne követhetnék példán­kat a város üzemeinek KISZ- fiataljai... Nemcsak véradás­ról van szó ... Az önkéntes vér­adóknak járó négy órán túl, a Postaigazgatóság hozzájárulá­sával, az üzem vezetősége egy nap jutalomszabadságot is adott nekünk. Erről már csők a jelentkezés után értesültünk. A jutalomszabadsáq értékét be­fizetjük a vietnami szolidaritási számlára. Dr. Márton főorvos 1965 óta vesz részt a véradók előzetes szakorvosi vizsgálatában. Véle­ménye szerint az itteni véradók magatartása csak a bányászok önzetlenségéhez hasonlítható. A szervezés, a fegyelem, a veze­tők részvétele együttesen a vér­adás iskolapéldájának tekint­hető, holott ebben az üzemben ez az első szervezett véradás. — Értünk is siethet egyszer mentőautó, amely a balesethez szirénázva jön ... — jegyzi meg Szabó István, akinek a veze­tése alatt álló üzemben száz- százalékos volt a jelentkezés véradásra. Az össz-létszámból csak két hetven év fölötti éjjeli őr és néhány egészségileg al­kalmatlan személy maradt ki. A véradóknak, vagyis gyakorla­tilag minden dolgozónak szak- szervezeti bizottságunk egész­ségügyi lapot vásárolt, ennek kitöltéséhez dr. Bajtai Gábor, a Véradó Állomás vezető fő­orvosa örömmel hozzájárult. Ez az egészségügyi lap baleset esetén megkönnyíti a qyors se­gítségadást. Többet aligha tehet valaki embertársaiért, mint a tegnapi véradási napjukon a Postaigaz. gatóság Gépjármű Szállítási - üzemének dolgozói.., — b — A jupiterlámpák fényében A kórus olaszul tanulta a Trubadúrt, franciául a Carment. Amikor megjött a hir, vasárnap este, hogy Marton Éva hazajött ugyan Frankfurt am Main-böl, de Pesten fekszik betegen, Sza­badíts Judit hősiesen — és ez most valóban nem túlzás! — nekilátott, hogy Leonora szere­pét olaszul „bevágja". Tegnap már megjöttek a román vendég- művészek is, böhömnagy tv- kocsik töltötték tele a színház előtti teret és Pécs megint be­lekerül majd a nemzetközi mű­vészeti életbe. A jupiterlámpák alatt, próba közben izzadó művészek nemsokára két ország tv-közönsége előtt jelennek meg a képernyőn, méghozzá színes­ben. A román és a magyar televízió közös munkája kezdő­dött el tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban, felveszik a Carmen operát és az Alonso-féle Car­men balett részleteit, azonkívül négy teljes jelenetet a Truba­dúrból. A románok neves gárdát küld­tek Pécsre. Elena Cernei mű­vésznő bejárta az egész világot: — Énekeltem a Carment Moszkvában, New Yorkban, Pá­rizsban, Mexikóban, mindig más-más rendezésben, de ezek közöl szerintem a román volt a legjobb. — S hol találta meg a leg­jobb Carmen-közönséget? — Párizsban és Barceloná­ban, ahonnét a történet is való. Másik két művésztársa Cornel Stavru és Vasile Martinu. — Nagyon szeretem Manri- co-t, ezzel indult a pályám — mondja Cornel Stavru, a buka­resti operaház vezető tenoristá­ja. — Sok városban énekeltem, évekkel ezelőtt Pesten is. Vasile Mortinoiu pedig Pesten a Nemzektözi Erkel Énekver­seny győztese lett, s ez kedves emlékként fűzi Magyarország­hoz. Most, próba közben öröm­mel meséli: — Voltam már a tengeren túl, de most februárban ismét Amerikába utazom vendégsze­repelni. Sajnos, a Trubadúrt utoljára Pesten az Erkel Szín­házban énekeltem, évekkel ez­előtt, de azóta sehol, s most ismét me® kellett tanulnom. Eljött Pécsre Florica Gheorg- hescu, a román televízió szer­kesztője és zenei fömunkatársa, aki Kármán Györggyel, a pesti fv zenei főmunkatársával dol­gozik együtt. Kármán György a felvételeket vezeti, Horváth Zol­tán a rendező, a pécsiek közül még Mészöly Kati, Marczis Demeter, Ágoston Edit, Gurszky János, Wagner József, aztán Bretus Mária, Herda János, Koronczay László és Hetényi János lép színpadra, s ezzel együtt nemzetközi tv-nyilvános- ság elé, színesben, a jövő év­ben. A nyilvános tv-felvétel hol­nap, csütörtökön este lesz, s a közönség a felvételek műszaki munkálatai miatt nagy szüne­tekre számíthat, de egyben nagy élményre is. Végül Florica Gheorghescu mondja: — A közös munkának az a célja, hogy a két nép megis­merje egymás művészetét. Ezért egy vagy két év múlva mi hivjuk meg a magyar tv-t Bukarestbe, hasonló közös fel­vételre. Földessy Dénes A MEKALOR 622 B. típusú olajkályhához 200 forintos ajándék- utalványt adunk BARANYAKER VALLALAT PÉCSI, KOMLÓI, MOHÁCSI, SIKLÓSI, SZÁSZVÁRI boltjai és a MECSEK ÁRUHÁZ Az ajándékutalványok a Baranyaker. V. bármely boltjában beválthatók » *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents