Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

DUNANTOU NAPLÓ 1972. november 13. Todor Zsivkov moszkvai programja Moszkva : Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az állom- tanács elnöke, a bolgár párt- ss kormányküldöttség vezetője kedden villásreggelit adott uz SZKP Központi Bizottsága, a Szbvjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége és a szovjet Minisztertanács tiszteletéie) Szovjet részről Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgronij, Ale^- szej Koszigin és más hivatalos személyiségek, bolgár részről c delegáció tagjai vettek részt a villásreggelin. A rendkívül szí­vélyes, testvéri hangulatú vd- lásreggelin Todor Zsivkov és Nyikolaj Podgornij mondott pohárköszöntőt. Todor Zsivkov kedden átadta o moszkvai egyetemnek a Bol­gár Népköztársaság érdem­rendjének I. fokozatát azokért o nagy szolgálatokért, amelye­ket a moszkvai egyetem és más szovjet tanintézetek nyújtottak o bolgár szakemberek és tudó­sok képzéséhez, a bolgár főis­kolai oktatás fejlesztéséhez. Todor Zsivkov az egyetemen rendezett szovjet—bolgár borai- ' sági gyűlésen hangsúlyozta, j hogy a bolgár nép számára ez | A hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a bolgár Államtanács elnöke (balról) kitüntetést ad át Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának, a bolgár küldöttség tiszteletére adott vacsorán. SZKP és a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a Szovjetunió és a kommunizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Ezért a soknemzetiségű Szovjet­unió megalakulásának félévszá­zados jubileumát úgy fogadjuk, mint a bolgár—szovjet testveri barátság ünnepét - mondotta egyebek között. SZTRÁJKOK FRANCIAORSZÁGBAN A létfenntartási költségek ál­landó emelkedése s a dolgozók bérköveteléseinek makacs el­utasítása miatt e héten széles­körű sztrájkmozgalom bontako­zik ki Franciaországban. Ked­den megkezdődött a vasutasok 4 napos forgósztrájkja, amely­nek során felváltva az ország más és más részein szüntetik be a munkát. Kedden például Nyugat-Franciaországban. Ked­den, szerdán és csütörtökön fel­váltva sztrájkolnak a közalkal­mazottak különböző csoportjai is. ♦ MADRID: A spanyol rend­őrség hétfőn közölte, hogy Mad­rid közelében fegyverroktárra bukkont és letartóztatott öt sze­mélyt. Az őrizetbe veiteket töb­bek között azzal vádolják, hogy kommunista propagandát fejtet­tek ki. ♦ BERLIN: Megszökött bör­tönéből a 23 éves Ekkehard Weil, aki két évvel ezelőtt orvul lelőtt egy szovjet katonát a nyugat-berlini szovjet hősi em­lékműnél. A nyugat-berlini Te­gel börtönben, ahol két éve tar­tották, hétfőn éjjel fedezték lel szökését és akciót indítottak kézre kerítésére. 4 PRÁGA: Csehszlovákiában j a tátrai nemzeti park területén jelenleg 27 hiúz él. A macska­féle ragadozó vadászata egész évben tilos. Ennek köszönhető, hogy számuk a 21 év előtti öt­ről több mint ötszörösére emel­kedett. ♦ NIZZA: 80 centiméter át­mérőjű, 10 kiló súlyú káposzta nőtt egy nizzai kereskedő kert­jében. A büszke tulajdonos egyetlen káposztájából most nagyszabású vacsorát tervez. 4- MADRID: Az ,,ABC” című spanyol lap jelentése szerint a Ford Művek fióküzemet létesít Spanyolországban, Az Egyesült Államok három legfontosabb autógyára közül eddig csak a Chrysler Corporation állít elő gépkocsikat Spanyolországban.-f LONDON: Fontos kínai— angol üzletkötést jelentettek be Londonban. A kínai légiforgal­mi vállalat további nyolc Tri­dent utasszállító gépet rendelt e Hawker-Siddeley gyártól, 25 millió font sterling értékben. A tétel kiegészítése annak a 12 Trident-gépre szóló megrende­lésnek, ami már korábban is­meretes volt. A 12 gép közül az elsőt hétfőn Kína londoni nagy­követe személyesen vette át. Amerikai „héja" Izraelben Henry Jackson, a Pentagon­hoz közelálló amerikai „héja"- szenátorok egyike katonai kü- löngépen Tel Avivba érkezett. Találkozik Meir izraeli minisz­terelnökkel, Eban külügyminisz­terrel, Szapir pénzügyminiszter- I rel és más hivatalos izraeli sze- j mélyiségekkel. Megérkeztekor I Jackson kijelentette: az ameri- ' kai kormánynak az arab álla­mokra, mindenekelőtt Egyiptom­ra kellene nyomóst gyakorolnia avégett, hogy „közvetlen” tár­gyalások kezdődhessenek az el­lenségeskedő felek között. A szenátor méltatta Husszein jor- dániai uralkodót és reményét fejezte ki, hogy más arab ve­zetők is ugyanakkora „mérsék­letet" fognak tanúsítani, mint ő. Havanna : A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és Kuba forradalmi kormányának meg­hívására Havannába érkezett Jumzsagijn Cedenbol, a Mon­gol Népi Forradalmi párt Köz­ponti Bizottságának efsó titká­ra, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. 4 PRÁGA: Közleményt adtak ki az Indiai Kommunista Párt küldöttségének csehszlovákiai látogatásáról. Mint a közle­ményben hangsúlyozzák: az in­diai kommunista párt és Cseh­szlovákia kommunista pártjának képviselői teljesen azonos né­zeteket vallanak a két országot érdeklő valamennyi kérdésben. 4 KAIRÓ: Szádot egyiptomi köztársasági elnök parlamenti különbizottságot hívott életre az el-khankai kapt keresztény templom leégésének kivizsgálá­sára. A bizottság élén Hafez Badavi, a nemzetgyűlés elnöke áll. Megbízatása arra szól, hogy kiderítse: kik állnak a föltehető gyújtogotás mögött, amelynek a Kairótól északra fekvő város kopt közössége vált szenvedő alanyává.-4 DELHI: Indira Gandhi mi­niszterelnök az indiai nemzeti kongresszus párt parlamenti csoportja végrehajtó bizottsá­gának zárt ülésén kijelentette: az indiai kormánynak megcáfol­hatatlan bizonyítékai vanndk arra, hogy az Egyesült Államok központi hírszerző hivatala (CIA) aknamunkát folytat Indiában. Az indiai kormány minden szük­séges intézkedéseket megtesz az ország nemzeti érdekeinek és biztonságának védelmében — mondotta Indira Gandhi. 4- PÁRIZS: Kedden kora reg­gel tűz ütött ki Párizs Saint- Denis külvárosában egy üzem­anyag-raktárban. Két tartály a lángok martaléka lett. A közel­ben elhaladó vasúti járatokat leállították. A tűzoltóknak más­fél óra múlva sikerült lokalizál­niuk a tüzet. AZ ÉVSZAZAD ORKÁNJA Tizenkét halálos áldozatot kö­vetelt a hétfői orkán a Német Demokratikus Köztársaságban, s 148 személy részben súlyosan, részben enyhébben megsebe­sült Az anyagi kár is tetemes. Sok épület, villanyvezeték és közút megrongálódott. A Hant- hegységben tombolt a legerő­sebben a vihar, itt másodper­cenként 68 méteres volt a szél sebessége, ami 245 kilométeres óránkénti sebességnek felel meg. Ez volt az évszázad leg­erősebb orkánja. Berlinben megrongálódott a magyar nagy- követség épülete is. A vihar több hatalmas utcai üvegtáblát és ablaküveget betört A keres­kedelmi kirendeltség bejárati ajtaját is tönkretette, úgyhogy kedden a kirendeltség épületé­be csak egy kirakaton át lehe­tett bejutni. A javítási és a hely­reállítási munkák az egész or­szágban gyors ütemben foly­nak. | i Perón exelnök elindult Argentínába Perón: 1972-ben visszatérek... Juan Perón, Argentina szám­űzetésben élő volt diktátora kedden reggel a madridi re­pülőtérre vezető országúton megkezdte világszerte nagy ér­deklődéssel várt hazatérését. Perón Madridból Rómába re­pült, s innen teszi meg az Eu­rópa és Latin-Amerika közötti hosszú utat. Hazájában, ahol 17 évig tar­tó távolléte ellenére elevenen él a perónizmus szelleme, rend­kívüli intézkedéseket tettek fo­gadására. Pénteken az argen­tin fegyveres erők tíz kilométe­res kordonja biztosítja majd az exelnök Buenos Airesbe történő „bevonulását”. A hatóságok nyilatkozatban hívták fel a la­kosság figyelmét az országban érvényben lévő fegyverhaszná- loti tilalomra. A perónista szak- szervezetek 24 órás sztrájkkal szándékoznak „üdvözölni" vezé­rüket. Rodolfo Galimberti, a Justicialista Párt ifjúsági szer­vezetének egyik vezetője a fo­gadáson való tömeges részvé­telre szólította fel Argentina ifjú polgárait. Nyilatkozatában arra buzdította a fiatalokat, hogy a provokációk elkerülés« és Perón védelme érdekében hozzanak magukkal „köveket vagy valami más eszközt". Resistencia városban hétfő« egy kilenc tagú csoport villám­akciót hajtott végre a ' helyi rádióállomás ellen. Fegyverrel sakkban tartották az ott tartóz­kodókat, majd egy magnószala­got fűztek az állomás központi lejátszójába és az argentin ka­tonai diktatúrát elítélő műsort sugároztak. Az önmagukat a „montoneros” szervezet tagjai­nak nevező fegyveresek utcai tömegtüntetésekre szólították fel a lakosságot Perón hazaérke­zésének napján. Az akció Resistencia város­ban, Chaco tartomány székhe­lyén egy százezer lakosú ag- rár-iparj településen zajlott I«. fényes nappal. A negyedórás rádióadás végeztével a fegyve­resek teherautón, túszként ma­gukkal vitték a rádió hat al­kalmazottját és egy őrt. A tú­szokat a váraitól néhány kilo­méterre szabadon engedték. Erősödik a tiltakozás Heath észak-írországi látogatása ellen London: Az angol hadsereg és az IRA „ideiglenesei" között kirobbant kilenc hétfői incidens következ­tében kedden a kórházban meghalt két ember: egy tizen­kilenc éves katona és egy 24 éves polgári személy. Mindez azon a héten történt, amikor Edward Heath miniszterelnök ' Belfastba utazik. Az észak-fr és az angliai rendőrség 200 detek­tívet vezényelt ki a kormányfő személyes biztonságának védel­mére. Feltételezik, hogy az IRA „ideiglenes” szárnyának geril­lái olyan akcióra készülnek, amivel bebizonyíthatják, hogy még mindig erősek és befolyá­suk van a katolikus kisebbség­re. Kínai Népköztársaság: Egy ov ENSZ-iagság Egy esztendővel ezelőtt, 1971. ' november 15-én foglalhatta el j — a szocialista országok és más j haladó országok több mint két évtizedes harcának eredménye- \ képpen — jogos helyét a Kínai Népköztársaság az Egyesült j Nemzetek Szervezetében. Ez az í esemény jól példázta az erővi­szonyok alapvető megváltozo- sát a világban, s kedvező kö­rülményeket teremthetett volna, hogy a szocialista országok és o békés és biztonságos nem­zetközi viszonyok érvényesülé­séért küzdő többi állam sikere­sebben vethesse latba befolyá­sát a világszervezetben is. , SAJNOS a remények nem teljesültek. Sőt, a Kínai Nép- köztársaság szereplése az ; ENSZ-ben még azoknak is ki­ábrándulást jelentett, akik - j számításba véve Peking politi­kai tévelygéseit, cikk-cakkjait és főleg szovjetellenességtől fűtött indítékait — fenntartással es óvatossággal tekintettek a kí­naiak fellépése elé. A Kínai Népköztársaság I ENSZ-szereplése azzal kezdő­dött, hogy az Egyesült ÁllamoK- kal együtt rágalmazta Indiát és « Szovjetuniót, a bengáliai í nép nemzeti felszabadító küz­delmét, s elítélte a független Bengáli Népi Köztársaság meg­alakulását. Az idén csak any- j nyit változott a helyzet, hogy j a realitásokkal jobban számoló Egyesült Államok időközben diplomáciai kapcsolatra lépett , a Bengáli Népi Köztársasággal, . s ennek megfelelően támogatta i felvételét az ENSZ-be. Peking ezzel szemben, mint a „népi háborúk és a nemzeti felsza­badító harcok bajnoka”, vétó­jogát először alkalmazva a Biz- j tonsági Tanácsban, megakadó- j lyozta a Bangla Desh ENSZ- í tagságát. Ez a lépés, érthetően, viharos tiltakozást, rosszallást váltott ki még olyan ázsiai, ef- rikai országokban is, amelyek­nek vezető körei hajlamosak ! arra, hogy megértést tanúsítsc- ! nak Bekingnek a „világot dik­tátumaikkal leigázó szuperha­talmak" elleni kirohanásai iránt. Különösen rossz megvilágítást adott a Bengáli Népi Köztársa­sággal szembeni ellenséges lé­pésnek az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság maga is két évtizeden keresztül szenvedő alanya volt az ENSZ-tagsáo ügyében egy bizonyos monopol- kapitalista nagyhatalom, az í Egyesült Államok — nem pedig a „szuperhatalmak”!... — vé­tójának. (Egyébként ez a nagv- hatalom, az Egyesült Államok nem kis megelégedéssel nyug­tázza ezeket a pekingi húzáso­kat, s joggal érzi azt, hogy a kínai vezetés, például a Ben­gali Népi Köztársaság kérdésé­ben, azt a politikát viszi, amely tulajdonképpen Amerikának na­gyon tetszik, amelyet azonban Washington éppen taktikai okokból, a látszat megóvása szempontjából nem folytathat!) OKTÓBER 4 -én hangzott el Csiao J Kuan-hua kínai külügyminisz- ! ter-helyettes felszólalása az idei ENSZ-közgyűlés általános vitá­jában. A diplomácai szakértők - amint ez mór lenni szokott — j azonnal nagyító alá vették a , 66 perces beszédét, s még azt j is megszámlálták, hányszor ej­tette ki az Egyesült Államok, s hányszor o Szovjetunió nevet. Ez a szorgos analízis egyönte­tű véleményhez juttatta a meg­figyelőket: a két úgynevezett szuperhatalom közül a kínai küldött a Szovjetunió ellen in- j tézte a hevesebb támadáso­kat I Az európai biztonsági érte­kezlet, mondotta, konfrontáció­hoz fog vezetni, s az érdek­szférák felosztását célozza. Pe­king megbízottja ezzel az érté­keléssel szinte szószerint ismét­li, amit a biztonsági értekezlet ádáz ellenzői, például olyan is­mert kereszteslovagok hirdet­nek, mint a bajor demagóg; Franz-Josef Strauss. Megjegyzendő, hogy a Kínai Népköztársaság teljesen elvte­len Európa-politikája megmu­tatkozik abban is, ahogyan az utóbbi időkben a Közös Piac kérdéseire tekint. Ha a pekingi propagandának hinni lehet, akkor ez a monopolkapitalista gazdasági egyesülés a záloga a kontinens szabad, demokratikus fejlődésének. S éz az álláspont annál is inkább átlátszó, meit közben az európai szocialista országok gazdasági összefogá­sát, a KGST-t — szidalmazzák. A pekingi logika szerint tehát a szocialista országok törekvése az összefogásra, az integrált gazdaságra helytelen; ki-ki csak önerőre támaszkodva épít­heti a szocializmust, ha azon­ban a kapitalisták fognak ösz- sze, ez meggyorsítja a fejlődést. ONLELEPLEZÖ az o kritika is, amellyel Kína az ENSZ-közgyű­lés elé terjesztett szovjet javas­latot illeti. Azt állítja, hogy az erőszak alkalmazásának kizárá­sa és az atomfegyverek betil­tása a nem-nukleáris országok ellen irányul. Hogy miért? Erre adósak maradnak Pekingben a válasszal, hiszen logikusan ne­héz is lenne bizonyítani, hogy ha betiltják az atomfegyvere­ket, miért kerülnek nukleáris fegyverkezés szempontjából rosszabb helyzetbe azok az országok, amelyeknek nem volt atombombájuk, azok­kal szemben, amelyek nukleáris fegyverkészletüket megsemmisí­tették. önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy Kína a ^ tilalomtól és az ezzel kapcso­latos nemzetközi hangulattói saját atomfegyver-kísérleteit félti. Ugyancsak megmagyarázha­tatlan, miért támadja Kina a szovjet—amerikai SALT-megálIc- podóst, s miért tekint egy le- fegyverkezés felé tett lépést - még ha az kétségtelenül csak részleges is — a fegyverkezesi hajsza fokozásának. S végül rendkívül leleplező Pekingre, valódi szándékaira és szovjetellenességére, hogy a Szovjetunió által javasolt lesze­relési világértekezletet elveti, mondván, az „üres viták klubja lenrae és ezért jobb, ha nem tartják meg”. Nagyon valószí­nű, hogy egy ilyen értekezleten sokfajta nézet, vélemény kapta hangot, talán nagyon éles vi­tákra is sor kerülne. De jobb vitatkozni, mint fegyverrel egy­másra támadni! S vajon nem vitákban, sőt kompromisszumok- ; ban jutnak valamiféle kölcsönö­sen elfogadható álláspontra a különböző társadalmi berendez- i kedésű országok politikusai, ha ] egymással találkoznak? Ideért­ve mondjuk Nixon amerikai el­nök és Csou En-laj kínai mi­niszterelnök, illetve Mao Ce- tung elnök találkozását is a pe­kingi eszmecsere alkalmával. Ha az egyébként helyeselhető tárgyalás a kapitalista világ képviselőivel beleillik a békés egymás mellett élés gyakorla­tába — miért vonakodnak az eszmecserétől szélesebb körben, a szocialista országok és a fej­lődő államok képviselőivel? S milyen veszélyeket rejt magá­ban egy, a leszerelés kérdései­vel foglalkozó konferencia azok számára, akiknek szándé­kaik békések? AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN Peking élénkítette diplomáciai kapcsolatait, külpolitikai érint­kezését a világ sok országával és a „kulturális forradalom” el­utasító merevségét feladva, ru­galmasságot és olykor kifeje­zetten mosolyt mutatott. Csak éppen ez a nagyon egyenlőtle­nül mért rugalmasság és mo- J soly árulkodik. Megértés az j ideológiai ellenfél és a nem ré- j gén még Kína állami létét is tagadp kormányok iránt, s ren­díthetetlen bezárkózás, elutasí­tás az azonos társadalmi be­rendezkedésű országok minden | ésszerű és — lényegében — o í közös ügyet szolgáló kezdemé- j nyezésével szemben! I Nemes János

Next

/
Thumbnails
Contents