Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

1972. november 15. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 A POTE KEZDEMÉNYEZÉSE: Ingyenes előkészítő tanfolyamok a fizikai dolgozók gyermekeinek A Pécsi Orvostudományi Egyetemen a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek segítése jegyében ebben az évben első ízben szerveznek egy-egy hetes bentlakásos egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamot a közép­iskolák III. és IV. osztályos ta­nulói számára. Ezt a célt szol­gálja az a szerződés is, amelyet nemrégiben kötött meg az egyetem KISZ bizottsága és a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya. Ennek ér­telmében a tanács segíti az egyetemhez tartozó öt megye — Baranya. Somogy, Vas, Zala és Tolna — középiskolás fiataljai­nak tájékóztatását. A tanfolyam­ra csak azok a harmadikos és negyedikes tanulók jelentkez­hetnek, akiknek fizikai dolgozók a szülei. A jelentkezési lapokat a megyei tanácsok továbbítják a POTE KISZ bizottságára, ahol kiválasztják a kétszáz diákot, akik ebben a tanévben részt vesznek az előkészítőn. A je­lentkezési határidő: november 15. A tanfolyam teljesen ingye­nes. Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács által rendelkezésre bocsátott pénz­összegből o diákok szállást, ét­kezést, útiköltség-térítést kap­nak. A bentlakásos tanfolyamok első része 1973. január 1—7. között lesz, a második részt cugusztus végén rendezik meg. Három gyerek ösztöndíjjal Kulturális jegyzet SZEGEDI EGYETEMISTÁK SEGÍTIK A TANYAI ISKOLÁK MUNKÁJÁT A Szegedi József Attila Tu­dományegyetem KISZ fiataljai az idei tanévben új akciót in­dítottak a város környéki tanyai iskolák oktató és nevelő mun­kájának segítésére. Legfőbb céljuk, hogy minél több szem­léltető eszközt juttassanak a külterületi kisiskoláknak. A ta­nács művelődési osztályának ja­vaslatára Ásotthalom község körzetében tucatnyi osztatlan tanyai oktatási intézményt pat­ronálnak. ösztöndíj — szűkösen élő családok gyerekeinek álma. Ed­dig csak az egyetemi, ‘őiskolai világban, volt szokásos, most a középiskolákban is adtak ki ilyet, Baranyában ötven gyerek kapta meg. Közülük hárommal l beszélgettünk. * Grób Edit. Van anyukája, két nős bátyja, tizenhét éve, meg az álma, hogy kicsi gyerekeket nevel majd egész életében. És mindegyik szereti majd őt, mert persze ő is mindegyiket nagyon szereti. Most még harmadikos a Komlói Steinmetz Miklós Gim­názium és Szakközépiskola egészségügyi tagozatán. — Mit érzett, amikor először ment iskolába, még első álta­lánosba? — Most arra gondol, hogy féltem. De hát én óvodába jár­tam, megszoktam a közösséget. Igaz, ijesztgettek, hogy a taní­tó néni majd nem fűzi be a ci­pőnket, mint az óvónéni, de hát addigra már nem is kellett, megtanultuk befűzni. Kicsit azért persze izgultam. Régen volt... Szüleim akkor váltak el. De erről ne beszéljünk sokat... Anyukám most üzemőr, én ta­nulok, ketten vagyunk otthon. A bizonyítványom 4 egész 5 volt és itt az iskolában politikai fe­lelős is vagyok s.. — Milyen egy tizenhét éves kislány, amikor politikai felelős? — Hát irányítom a politikai vitakört. . . — Miről volt eddig a legna­gyobb vita? — A nyugati és a mi élet- színvonalunk összehasonlításá­ról. Bizony, nagyon erősen ösz- szeszólalkoztunk. Aztán meg­egyeztünk abban, hogy az élet- színvonal nem minden, annak alapján nem lehet megbízha­tóan összehasonlítani az orszá­gokat. Egyébként a Népszabad­ság egyik cikke indította el a vitát És még azt is jelenti a politikai felelősi munka, hogy írjuk az iskola KISZ-történetét, meg plakátrajzoló versenyt szer­vezünk a VIT-re. — Mit olvas, illetve kit? — Sok mindent. Most fejez­tem be egy Benedek István könyvet. De nagyon szeretem Moldovát, a Malom a pokolban című regényét kétszer is elol­vastam. Nagyon szeretem a ri­portjait és a Tisztelet Komlónak című könyvét. Asszisztensnő nem akar len­ni, bármennyire is az a rango­sabb a köztudatban. Azt mond­ja, nem szeret egy helyben ül- I ni. Mozogni akar, sok ember között járni, inkább lesz ápoló­nő, de ha lehet, akkor csecse­mőotthonba, vagy bölcsődébe megy dolgozni. * Ez is komlói iskola, csak a Kökönyösön: a Kun Béla Gim­názium. Ketten ülnek szemben: Rumli Antal enyhe bajuszkával és Vudi Mária egyáltalán nem enyhe pírral az arcán. Orosz ta­gozatos másodikosok. Tizenhat évesek. A fiú megyei első volt orosz nyelvversenyben. Mindig bevált kérdéseket kapnak, kö­zösen : — Ki a jó ember? Vudi Mária: Aki meghallgat, szívesen segít, megértő a fia­talsággal szemben. Rumli Antal: Akiben van ha­zaszeretet, s aki tud példát mu­tatni.-— És ki a rossz? Vudi Mária: Mindenkinek van hibája, de én még nem talál­koztam igazán gonosz ember­rel. Rumli Antal: Aki visszaél a bizalommal, és ellenkezője a jó embernek, nem tud példát mu­tatni. — Mi a szerelem? Rumli Antal: Természetes em­beri érzés. Vudi Mária: Bonyolult érzés, mert sokmindent hallani róla. De azt hiszem szép és jó érzés. — Ki a kedvenc írótok, köl­tőtök? Vudi Mária: Petőfi. De Mol- dovának nincs mindenben igaza a Tisztelet Komlónak című köny­vében. A nagyapám mondta ezt. Igaz, ő nem olvasta el a könyvet, csak ismerte azokat, akikről Moldova György írt és a nagyapám másnak ismerte őket, mint amilyenek a regény­ben. Rumli Antal: Radnótit nagyon szeretem. — Mik akartok lenni? Rumli Antal: Tanár. Szeretek tanulni, vallom, hogy „Ars lon­ga, vita brevis", járok ugyanis latin szakkörbe, s szeretek gye­rekekkel dolgozni, érezni, hogy az egyre hatalmasabb tudás­anyagba rajtam keresztül kós­tolnak bele. Vudi Mária: Szeretek tanulni, s amikor a barátnőimnek segí­tek az nagyon jó érzés. Ezért gondoltam, hogy jó lesz majd a pedagóguspálya. * Az ösztöndíjat Komlón a Stein­metz Szakközépiskolában tizen­hármán pályázták meg és csak ketten nyerték el. Feltétel volt, hogy legalább az egyik szülő fizikai dolgozó legyen, az egy családtagra jutó jövedelem ne haladja meg az 1200 forintot, s a tanulmányi átlag megha­ladja a 4 egészet, aztán bizo­nyos munka a közösségi élet­ben. Ezért kapnak három-négy­száz forintot havonta. És ezért várnak tőlük becsületes tanu­lást, munkát, állandóan. Pedig azt ösztöndíj nélkül is el lehet­ne várni. Jó dolog mégis ez a segítség. Földessy Dénes Egy hasznos füzet — a munkásokért Az 50 éves szov'et államot köszönti a magyar televízió A szovjet állam megalakulá­sának 50. évfordulóját ünneplő magyarországi eseménysorozat­ban részt vesz a Magyar Tele­vízió is: 15 héten át szombat délutánonként egy-egy szovjet köztársaság életét, mindennap- i jait ismerhetjük meg a szovjet televízió által küldött változa­tos, színes összeállítás alapján. Megyeri Károly és Kígyós Sándor a közelmúltban a szov­jet fővárosban forgatott. A Ma­gyar Televízió és az APN szovjet hírügynökség koprodukciója lesz többrészes filmjük, amely a tervek szerint „Moszkvai embe­rek" címmel kerül a nézők elé. Tizenkétezer kilométert utazott a magyar tv-stáb, amely többek között Alma-Atát, Jerevánt, Dzsambult kereste fel expedí­ciója során. A Szovjetunió közigazgatási felépítéséről szól Sugár András és Radó Gyula riportfilmje. „Költői térkép" címmel a tv munkatársai verses-zenés uta­zást visznek képernyőre, amely­nek során 16 szovjet szocialista közársaságba látogatnak el. Elbert János válogatása a köz­társaságok „költői tájaira" ka­lauzolja el a nézőt: a legfiata­labb Ivón Dracs ukrán költőtől a legidősebb dagesztáni Rácul Ganzatovig szinte valamennyi korosztály képviselői megszó­lalnak a műsorban. A világirodalmi magazinban Leningrád múltjából, jelenéből klasszikus és mai szerzőktől — irodalmi adaptációkat láthatunk. Ugyancsak műsorra tűzi a tele­vízió a szovjet állam megalaku­lásának 50. évfordulója tiszte­letére a Bjelorusz pályaudvar című szovjet filmet is, amely annak idején a mozikban emlé­kezetes sikert aratott. Nemrégen hírt adtunk a Mecseki Szénbányák szakszerve­zeti bizottságának ajánló jegy­zékéről: előadásokat, rendez­vényeket, műsorokat ajánló programfüzetéről szocialista brigádjaik kulturális vállalásai­nak segítése, azok tudatos megtervezése ügyében. E prog­ramok a művelődési intézmé­nyek tartalmi munkájához kötő­dő tudatos ajánlások. Akkor azt is jeleztük, hogy Pécs Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályának kezdeményezéséből hasonló kulturális ajánló-tájé­koztató kiadvány készül a város üzemi szocialista brigádjai ré­szére. A tájékoztató füzet azóta 1500 példányban eljutott az üzemi szb-titkárokhoz, tőlük pe­dig — reméljük — a brigádok vezetőihez. Ez immár az idén a második konkrét példa arra, hogy a munkáskultúra, a fizikai dolgozók művelődése, az üzemi népművelés felelős irányító szer­vei kézzelfogható segítséget kí­vánnak nyújtani a „szocialista módon művelődni" cél nemcsak elvi, gyakorlati valóságához. A Városi Tanács tájékoztató füzete foglalkozik a brigádnapló feladataival, szól a brigádok vállalásairól: mit vállaljon a brigád művelődésben, tanulás­ban. Meg is indokolja, miért: „A brigádtagok sokszor tanács­talanok, nem ismerik városunk kulturális programját, sokszor még a művelődési házak mű­sortervét sem ... Pedig a vá­ros bármelyik művelődési intéz­ménye örömmel veszi, ha bri­gádtagok felkeresik és szerző­dést kötnek egy-egy kulturális esemény lebonyolítására, A be­jelentett igény sokféle lehet, nőnapi megemlékezéstől az irodalmi estig vagy filmvetítésig; író—olvasó találkozótól a kiál­lításig" és sorolhatnánk. A tá­jékoztató példát is közöl ilyen együttműködési szerződésre. — (Mert van ilyen is, pl. a Me­cseki Szénbányák István-aknai fejtéselőkészítő „Kozmán Lajos"’ szocialista brigádja és a Pécs meszesi József Attila Művelődési Hóz között.) A kiadvány a to­vábbiakban részletesen közli a pécsi művészeti és kulturális intézmények teljes programját december 31-ig, Ezek folytatá­sát pedig a jövő év januári tájékoztatóban teszik közzé a szocialista brigádok számára. Különös tekintettel a Petőfi- évre és arra is, hogy számos brigádunk éppen a magyar köl­tészet nagy klasszikusának ne­vét viseli. A brigádok kulturális vállalá­sai az esetek többségében nem jelölnek meg valamilyen konkrét feladatot. (Pl. „színház- látogatás, múzeum- vagy tár­latnézés, egy film stb.") Ez a kiadvány részben a vállalt fel­adatok valóságos, konkrét telje­sítéséhez, részben a brigádok és a területi művelődési házak szoros kapcsolatának kialakítá­sához nyújthatnak igen nagy segítséget. Persze csak akkor, ha ez az 1500 tájékoztató füzet mind­egyik példánya — polcokon, íróasztalfiókokban való „jobb­létre szenderülés", porosodó* helyett — valóban eljut a bri­gádvezetők kezébe. (w. e.) Napirenden a pedagógusok érdekvédelme Péter Ernő nyilatkozata A PÉCSI FELSŐOKTATÁSI FOTÓKIÁLLÍTÁS dijait átadták az Orvos- és Jogtudományi Egyetem, valamint a Műszaki és Tanárképző Főiskola kiemelkedő eredményt elért hallgatóinak. Az V. országos felsőoktatási kollégiumi konferencia tiszteletére rendezett, magas színvonalú kiállítás két hétig tekinthető meg az Orvostudományi Egyetem aulájának galériáján. (Képünk: ifj. Pórszász János AZ EMBER TRAGÉDIÁJA c. díjnyertes fotója.) Politikai [ tájékozottsági verseny A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ szervezete har- | madszor hirdeti meg ebben a tanévben a politikai tájékozott- i sági versenyt. A vetélkedőn — amelyre 1973. április 21-én ke- | rül sor — Pécs város és a me­gye középiskoláiból két fős csa­patok vehetnek részt. A rende­zők a rádióban elhangzott, te­levízióban sugárzott, napilapok­ban közölt híranyag felhaszná­lásával állítják össze a vetél­kedő forgatókönyvét. Segítséget nyújt a felkészüléshez az Újság­olvasók Évkönyve és ajánlatos, hogy a diákok figyelemmel kí­sérjék a Világesemények Dió­héjban című kiadványt is. A versenyre december 15-ig lehet jelentkezni Az állami oktatás továbbfej­lesztéséről szóló párthatározat nyomán széleskörű tevékenység bontakozott ki a több mint száz­ezres pedagógustábor érdek- védelmének hatásosabb érvé­nyesítésére, élet- és munkakö­rülményeinek tervszerű és követ­kezetes javítására. A feladatok­ról Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára töb­bek között a következőket mon­dotta Szőke Sándornak, az MTI munkatársának: — A legutóbb tartott köz­ponti vezetőségi ülésünk részle­tesen és sokoldalúan meghatá­rozta a Pedagógusok Szakszer­vezete valamennyi szervezeté­nek feladatait az állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről szó­ló párthatározat végrehajtásá­ban. A határozat végrehajtá­sának számos objektív és szub­jektív feltétele van. Ezen belül is a legfontosabb, hogy a pe­dagógusok — odaadó munká­juk, önmaguk szakmai, ideoló­giai, politikai fejlesztése mellett — az élet- és munkakörülmé­nyeik további javításával eleget is tudjanak tenni a rájuk háruló feladatoknak. — A pedagógusok szerepé­nek ilyen megítélése kedvező légkört teremt arra, hogy a szakszervezeti munkában a jö­vőben még nagyobb szerepe ! legyen az oktatásügyi dolgozók érdekvédelmének, élet- és j munkakörülményeik javításának, j Kezdeményező szerepet válla- I lünk mindazoknak a jogszabá- I lyoknak, fejlesztési terveknek a kidolgozásában, amelyek a párt- határozat végrehajtásából adó­dóan a pedagógusok élet- és munkakörülményeit érintik, így többek között közreműködünk a pedagógusok túlterhelésének csökkentésében, ezzel összefüg­gően — a heti kötelező óra­számon belül — az oktató és nevelő tevékenység eddiginél jobb arányainak kialakításában. Részt veszünk az oktatási intéz­mények személyi ellátottságá­nak következetes javításában, az ésszerű és a célt jól szolgáló munkaerőgazdálkodási gyakor­lat kialakításában. Jelentős feladat vár ránk a pedagógusok adminisztrációs tennivalóinak további csökken­tésében és korszerűsítésében, ugyanígy az erkölcsi megbecsü­lést, a pedagógus hivatás na­gyobb társadalmi elismerését szolgáló kitüntetési és címrend­szer kialakításában és az igaz­gatói munkakör betöltése új rendszerének kialakításában, — Az oktatáspolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök ész­szerű, koncentrált felhasználá­sát szorgalmazzuk, ösztönzőbb, a feladatok megvalósítását job­ban szolgáló gazdálkodási ke­retek és módszerek kialakítását szorgalmazzuk. A meglevő anya. gi eszközök hatékonyságának növelése érdekében a jó ta­pasztalatokat széles körben el­terjesztjük. — Az oktatási intézmények­ben, az iskolákban jelentősen javítani kell a pedagógusok társadalmi közérzetét és ezt a nyugodt, átkötő munkahelyt lég. kör megteremtésével kell kez­deni. Ennek érdekében növelni kell az iskolavezetés demokra­tizmusát, elsősorban a tantestü­letek jogkörének bővítésével. — Az erkölcsi megbecsül«* növelése érdekében minden in­tézménynél rögzíteni kell a ju­talmazás irányelveit a lehetőség szerint törzsgárdát kell alakí­tani. — Kitüntetésre az eddiginél jóval több pedagógust kell ja­vasolni. A javaslatok döntő többségének az intézményektől kell kiindulnia, mert itt ismerik legjobban a pedagógus mun­káját. A kitüntetésre javasoltak arányait a gyakorló pedagógu- sok javára kell változtatni. IPARVÁLLALAT szállítási szakvizsgával és több éves gyakorlattal, vámkezelési ügyekben jártas munkavállalót keres Jelentkezés részletes önéletrajzzal „Szállítási szakember” jeligére a Sallai a. hirdetőbe. Megvételre felajánljuk az alábbi gépeket: Esztergapad MVE 340 3000 mm-es Klf. esztergapadok, 500—1500 mm Hosszgyalugép Légkalapács, LK 75. Szalagfűrészgépek Toronydaru MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 35. szám. — Tel.: 15-635.

Next

/
Thumbnails
Contents