Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Politikusok hasonmásai A magyarok barátja Riport egy kedves ismerősről, Anna Sztolmakova professzorról Elfelejtett háborúk „A nagy francia", néhai De Gaulle tábornok ha­sonmása Fred Zimmermann, aki meglepő hason­lóságával a tábornokot személyesiti meg egy róla készülő filmben, (A sarokban lévő kis kép De Gaulle-t ábrázolja.) Anna Sztolmakova, a Lvovi Orvostudományi Egyetem pro­fesszora meglepően jól tájéko­zott a magyar egészségügyi fő­iskolák és a Budapesti Élelmi­szeripari Intézet legutóbbi mun­káiról. A professzor, aki a vi­déki lakosság táplálkozását vizsgáló ismert lvovi iskola lét­rehozója, harminc év alatt több tucat neves szakembert nevelt — és valamennyinek azt adta útravalóul, jótanácsként, hogy tanulmányozzák magyar kollé­gáik munkáit. Sztolmakovo professzor elő­adásai, amelyeket Washington­ban és Prágában megrendezett nemzetközi kongresszusokon tartott, széleskörű érdeklődést keltettek, A lvovi szakember 1969-ben, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem jubileumi ülésén is tartott előadást. Akkor az Uk­rajna nyugati részén, Bukoviná­ban és a Kárpát-vidéken fejét felütött golyva-járvány felszá­molásával kapcsolatos szovjet tapasztalatot ismertette. Azóta Anna Sztolmakovót sze­mélyes barátság és szakmai együttműködés fűzi Bakács Ti­bor és Alföldi Zoltán professzo­rokhoz. Valamennyi magyar ba­rátját hiába próbálnánk össze­számolni, hiszen a professzor tíz éve vezetője a Magyar—Szovjet Baráti Társaság lvovi részlegé­nek. Kollektív tagként számos gyár, intézmény és termelőszö­vetkezet tartozik a lvovi rész­leghez — köztük Velikije Moszti 8-as számú bányája, a lvovi gyémántszerszám és az autó- buszgyár, a területi könyvtár, a Lvovi Orvostudományi Egyetem és a Drogobicsi Pedagógiai Fő­iskola, valamint a Progressz ne­vű kolhoz is. Ezen vállalatok sok dolgozó­ját Magyarországon is jól is­merik — elsősorban a lvovi te­rülettel baráti kapcsolatokat fenntartó Baranya megyében. Magánlevelezés, delegációk, szakember és diákcsoportok Á hutuk bosszúja ötvenezer halottról beszél­nek Burundiban a tucsik és a hutuk háborújában. Ki tud ró­la? Néhány szakember az ENSZ szervezeteiben. Az angol, az amerikai és a belga külügymi­nisztériumok Afrika-szakértői, a volt gyarmati tisztviselők, okik úgy vonultak ki számos vadász- területükről, hogy maguk mö­gött hagyták a feji, vallási és törzsi ellentétek méreganyagát. Jellegzetes ilyen szempontból a burundi háború. Egy ország, mindössze hárommillió lakos­sal, s Bjumbura nevű főváro­sával. A belgák idején mester­ségesen is élesztették a hutuk és a tucsik ellentéteit. A hutuk egy feltűnően kistermetű nép, akiket a belgák „kurták”-nak neveztek és a tucsik a „hosz- szúak”, de akik csupán az or­szág lakosainak 13 százalékát alkotják. A tucsi feudálisok méqis uralmuk alatt tarthatták a kistermetű hutukat, mert így adva volt az „oszd meg és uralkodj” lehetősége. A bel­gák kivonulása után a hutu törzsek sorra fellázadtak és a kölcsönös megtorlások azóta is tartanak. Micombero elnök ké­résére Mobutu kongói elnök is beavatkozott és három vadász­gépet küldött a lázadás leve­résére. A franciák pedig há­rom Alouette típusú helikop­tert aiándékoztak a kormány­nak. A helikopterek valóságos vérfürdőt rendeztek a védtelen lakosok körében. Anya-Nya megbékél? Attar Abbas, a Jeune Afrique című folyóirat riportere írja: „Amióta Nimeri szudáni elnök és Lagú, az Anya-Nya hadsereg Parancsnoka Addisz-Abbebában aláírták a feqyverszüneti szer­ződést, szigorúan betartják on- pak előírásait. Meglátogathattam négy átcsoportosító tábort, ahol mindegyik szektorban 500 Anya- Nya harcos van, s akik arra várnak, hogy beolvasszák őket M'vnn ''"«nnmása a New York-í James la Roe, aki ndotta, hogy a hasonlóságból nem volt semmi haszna, de ha már hasonlít Nixonra, ak­kor az ö győzelmét várja az elnökválasztáson. (A sarokban lévő kis képen Nixon.) Egy Anya-Nya harcos, akit tiszthelyettesi rendfokozatban vettek át a szudáni hadseregbe. Az egyszerűség kedvéért a karjára tetováltatta új rendfokozatát cseréje tesz lehetővé kölcsönö­sen gyümölcsöző tapasztalatcse­rét a termelés, a tudomány és a kultúra különböző területein. Az emberek nemcsak közelebbi ismeretségbe kerülnek egymás­sal, hanen^ aktív szakmai együttműködést is folytatnak. Cservonográd és Komló bá­nyászai például tájékoztatják egymást a feltárt termelésszer­vezési tartalékokról, a termelés növeléséről és a szén önköltsé­gének csökkentéséről, valamint az újítók munkájáról is. A Lvovi Autóbuszgyár és az Ikarusz kol­lektívái közösen dolgozták ki az általunk gyártott járművek hátsó hídjainak konstrukcióját, a Lvovi Orvostudományi Egyetem hall­gatói pedig már 6 éve töltik gyakorlati idejüket magyar, ha­sonlóképpen a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem hallgatói uk­rajnai klinikákon, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság lvovi részlege sok ér­dekes dolgot tervez: magyar filmfesztivált, magyar amatőr művészcsoportok vendégszerep­lését, Bartók és Liszt műveire épülő koncertek szervezését, Pe­tőfi munkásságának szentelt es­tek rendezését és magyar turis­tákkal való találkozókat is. — Már a lvovi terület és Ba­ranya megye évről évre fejlődő együttműködése is megéri, hogy az ember fáradhatatlanul dolgozzon — ez Anna Sztolma­kova professzor véleménye. A professzort szívesen és örömmel, a barátság jegyében végzett munkájáért nemrég a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Aranyjelvényével tüntették ki. Jurij traun APN tudósitő a szudáni hadseregbe és a rendőri büntető egységekbe. Ami meglepő, hogy a volt el­lenségek között nincs gyűlöl­ködés... Láttam sétálni fegy­vertelen szudáni tiszteket állig felfegyverzett Anya-Nya harco­sok között, hogy velük vacso­rázzanak, igyanak. - Ugyanazo­kat az embereket, akik három hónapja még egymás megsem­misítésére törekedtek.” Azonban még korántsem minden idillikus, mert a riport így folytatódik: „Dél-Szudán egyike a leg­szegényebb és legelmaradot­tabb tartományoknak, amelye­ket valaha is láttam. A sza­meztelen és piszkos gyermeke­ket látni, akiket kikezdett a trachoma, s most a hadsereg drága páncélkocsijai körül ját­szanak. A falvakban nincs is­kola és nem találni egészség- ügyi személyzetet." Tény azonban, hogy a há­ború véget ért (áldozatainak számát némelyek szerint csak százezres nagyságrendekben le­het kifejezni), s a probléma megoldása politikai síkon fo­lyik. A kérdés most az, hogy a szudáni hatóságok mennyire tartják tiszteletben a déliek autonómiáját, és valóban hoz­zákezdenek-e az elhanyagolt területek természeti kincseinek A lvovi autóbusz»' gyár emblémája. Alekszandr Szlegy gyár­igazgató és Igor Pazarnyik a szerelőműhely műszaki ellenőre a Magyarország­ról érkezett hátsó hidnál. A hátsó hidak a LAZ au­tóbuszokra készülnek. A Bengali Képi Köztársaság új útja A haladás feltétele a hazafias erők egységfrontja AKOTA — a Bengali KP hetilapja. A Bengáli Kommunista Párt megalakulásától fogva mindig a szocialista cél elérésén dolgo­zott. A párt az utóbbi 24 év alatt, bár kitartott szocialista célja mellett, a váltakozó körül­mények között különböző prog­ramok megvalósításáért küzdött. POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HELYZET A ielenleai Dolitikai helyzet­nek két különböző oldala van. A oozitív oldal az, hogy az or­szág, amikor felszabadította magát Pakisztán uralma alól, nemcsak politikai függetlenségét szerezte meg, hanem véqet ve­tett a monopóltőke uralmának is. Az országon belül levő reak­ciós erők meggyengültek a néo demokratikus iogait biztosították és az emberek számára új élet lehetőséaét teremtették meg. Nemzetközi vonatkozásban a Bengáli Népi Köztársaság szí­vélyes kaocsolatokat teremtett a szomszédos Indiával, a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta orszógqal. A kormány tett néhány ha­ladó intézkedést, amely nagy lehetőségeket tárt fel a társa­dalmi fejlődés területén: 1. Államosította a bankokat (kivéve a külföldi bankokat), a biztosító vállalatokat, a legfon­tosabb ipari vállalatokat és a kü'kereskedelem nagy részét. 2. Eav-eav család földtulaj­donát 16 hektárra korlátozta, mens-üntette a piacokon és a bazárokban az árverés elavult rpo-iszorét, és mentesítette az aJó o!ól a 4 hektárnál kisebb földel rendelkező parasztokat. 3. Tovább erősítette az ország ba.áti kaocsolotait Indiával, a Szovjetunióval és más síocialis- ta „országokkal. Az államosítás politikáia gá­tat, vet a monoDÓIkapitaiizmus növekedésének és megakadá­OSSZE ÁLLÍTOTTA: KASZON JÓZSEF [vasárnapi MELLÉKLET lyozza a kapitalista fejlődést. A földreform — bár még nem ki­elégítő — megfékezi a feuda­lizmust. A Bengáli Kommunista Párt 1972. április 29-én elfogadott politikai határozata kimondja: „A párt haladó és potenciális forradalmi lépésként fogadja el a kormány intézkedéseit és el­határozta, hogy szilárdan támo­gatja és a gyakorlatban meg­valósítja ezeket oz intézkedése­ket." OSZTÁLYHARC BONYOLULT HELYZETBEN Az ország általános helyzete még nem tért vissza a normá­lis állapotába. Ezt a helyzetet kihasználva az amerikai impe­rialisták és híveik, egyes maois­ta frakciók, a Muzulmán Liga. a Jamat-e-lszlam, az AI-Bad'- stb„ vagyis a felszabadító harc ellenségei hazug propagandá­val vezetik félre a népet Meg akarják szakítani a Bengáli Népi Köztársaságnak Indiával való viszonyát, gyen­gíteni akarják a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait és a Ben­gáli Népi Köztársaságot az Egyesült Államok karmai közé akarják juttatni. Az Avaml Liga o nép vára­kozása ellenére nem száll szembe teljes egészében a reakcióval, és nem támogatja a haladó intézkedéseket. Az Avami Ligában van egy szek­ció, amely ellenzi az államosí­tást és a földreformot, és az amerikai imperializmussal akar együttműködni. Ebből ered a párt ellentmondásos állásfog­lalása. A kommunista párt előbb idézett határozata megállapí­totta: „Az Avami Liga nemzeti szervezet, amely különböző osztályokhoz - a gazdagok kis és gyenge osztályához és a kispolgársághoz tartozó embe­reket, valamint feudális eleme­ket foglal magában. A vezetés a burzsoázia és a kisburzsoázia kezében van." Általában azonban azt mond­hatjuk, hogy az Avami Liga vezetősége főleg a középosz­tály képviselőiből áll. Annak következtében, hogy az Avami Ligában és annak vezetőségé­ben a középosztály játszik uralkodó szerepet, a párt részt vett az egész függetlenségi harcban és a kormány most haladó intézkedéseket tett. A különféle osztályérdekek képviselőjeként mind a három elemet — a haladó, az inga­dozó és a reakciós elemet - megtalálhatjuk a pártban. De a kormány intézkedései azt bi­zonyítják, hogy a haladó erők játsszák az uralkodó szerepet a pártban és a kormányban. A másik oldalon egyes nép­ellenes erők harcolnak a ha­ladó intézkedések ellen. Ezek az erők: az amerikai imperia­listák, a maoisták, a reakció­sok, a bürokraták stb. Ilyen ma a tényleges osztály­harc. Az ország jövője attól függ, hogy ebben a harcban melyik fél győz. Ebben a bo­nyolult helyzetben a kommu­nista pórt mindent elkövet, hogy biztosítsa a reakció ellen harcoló haladó erők győzelmét. Közvetlen célja az, hogy vala­mennyi haladó és demokrati­kus erő egyesítésével megszi­lárdítsa a nehezen kivívott függetlenséget. A KOMMUNISTA PART ÖT PONTJA A párt ezért a kővetkező öt közvetlen célt tűzte maga elé: 1. A reakciós elemek lelep­lezése, 2. a Benqáli Néoi Köztársa­ság és a Szovjetunió barátsá­gának megszilárdítása, 3. a helyzet normalizálása és a termelés 1971 előtti szín­vonalának helyreállítása, 4. a korrupció és minden más társadalomellenes tevé­kenység felszámolása, 5. harc az államosítás poli­tikájának sikeréért, a földtulaj­don 16 hektárra való korláto­zásának gyakorlati megvalósí­tása és a felső határ 8 hek­tárra való csökkentése, az ál­lamapparátus demokratizálása stb. A kommunista pártnak, hogy megteremtse a haladó erők egységét a reakcióval szemben, különösen aktívan kell munkál­kodnia azon, hogy az Avami Liga haladó szekcióját bele­vonja ebbe az egységbe. * i

Next

/
Thumbnails
Contents