Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
4 DUNANTOLI NAPLÓ 1972. október 8. „Haj alá, haj alá..." Dalos kedvű menyecskék Pécsett A népművészeti hét rendezvénysorozat keretében Somogy, Tolna, Zala, Baranya és Pécs művészeti együtteseinek szólistái pénteken és szombaton este a Pécsi Nemzeti Színház színpadán mutatták be műsoraikat. Képünkön: a mohácsiak egyik táncjeíenete. Szokolai felv. Közös magyar—szovjet egészségügyi könyvek, monográfiád Készülne* ; A magyar és a szovjet egészségügyi könyvkiadás további együttműködéséről, fejlesztéséről tárgyalnak hazánkban a két kiadó vezetői. A szombat- helyi Markusovszky kórházban szombaton sajtótájékoztatót tartottak a megye és a szovjet egészségügyi könyvkiadás vezetői. Közölték, hogy korunk nagy egészségügyi kérdéseiről több közös könyvet és kiadványt jelentetnek meg, F. M. Jersikova, a szovjet Medicina Könyvkiadó főigazgatója, az orvostudományok kandidátusa elmondotta, kiadójuk a világ legnagyobb egészség- ügyi könyvkiadója. Az elmúlt két esztendő alatt tízezer kötetjük jelent meg a Szovjetunióban 85 és félmilFó példányban. A kilencedik ötéves terv időszakában 2413 könyvet adnak ki, közel 65 milliós példányszámban. Hogyan terjedtek el a népi kerámia fajtái? Előadások a dél-dunántúli kerámiaműhelyekről . A III, dél-dunántúli népművészeti hét keretében tegnap délelőtt az országrész kerámia műhelyeit mutatták be Pécsett a TIT Bartók Klubjában, részben szóbeli előadásokkal, részben vetített képekkel, Dr, Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa a hetvehelyi habán műhelyről számolt be, amely ma már nem működik. Elmondta: Észak-Olaszországból származó anabaptisták kerülA menyecskék egyelőre csak csicseregnek. Keresik a nekik kijelölt öltözőt ebben az irdatlan labirintusban — a Pécsi Nemzeti Színházban — és io- rokszorító lámpaláz helyett olyanok, amilyennek a színpadról megismertük őket: felszabadultak, természetesek, jó- kedvűek... Néhány perc és az ügyelő már szólítja a csoportot: ,.a buzsóki menyecskekórust kérem a színpadra . . ." Egyelőre még csak próbára mennek, úgy utcai ruhában: orkánban, kiskosztümben, nagykendősen, nadrágban, Estére már népviseletben láthatta őket a III. dél- dunántúli népművészeti hét szombat esti rendezvényének közönsége. Fehér alapú blúzban és kötényben, piros rátéttel - ez az egyik jellegzetes buzsáki hímzés a boszorkányos és vézás mellett - és „pengős" szoknyában —, amelyről úgy tartják, hogy szépsége és ára miatt nevezték el így valamikor a buzsákiak . . . Egyébként nem csak egyszer szerepeltek a színpadon — ők hímezték az idén harmadik alkalommal megrendezett, Somogybái indult dél-dunántúli népművészeti hét díszes zászlaját is. A menyecskék számszerint tt- zenketten vannak, és valóban kivétel nélkül menyecskék — már ami a családi állapotukat illeti: az együttes legfiatalabb tagja húszesztendős, a legidősebb, — „némi jóakarattal”, jegyezte meg a művészeti vezető — negyvenöt éves. Jó két esztendeje, 1970 januárjában énekeltek először együtt az asszonyok. összehozta őket a melyről gyökerező dalolási kedv, természetes énektudás, no és a „Röpülj páva” országos sikere is mozgatta az asszonyokat, hogy dalban is megmutassanak, visszaadjanak valamit a táj gazdag népművészetéből. Ütőt akartak és az új éppen az volt, hogy önmagukat adták. Két év alatt megismerte őket az ország. Szerepeltek a So- mogyról szóló Intervíziós műsorban, a „Röpülj páva” körök első országos találkozóján az Erkel Színházban, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás folklór műsorában, a Balaton-parti folklór rendezvényeken, tucatnyi Somogy megyei és dunántúli előadáson. Buzsák község korábban sem volt ismeretlen — a hímzésen kívül fogalomnak számított, határainkon kívül is, a buzsáki népi együttes neve —, most a menyecskekórus arat országos visszhangé sikereket... A menyecskék előadások előtt hetenként három alkalommal próbálnak, máskor hetenként egyszer jönnek össze énekelni. Egyébként pedig teszik a menyecskék dolgát: majd mindegyikük anya, és mindegyikük dolgozik valahol. A tucatnyi asszony felének a dalola- son kívül is „köze van” a népművészethez — Zakariás József- né, Gelencsér Istvánná, Várdoi Jánosné, Hegedűs Jánosné, Joó Ferencné, Oszter Józsefné a híres buzsáki hímzőrészlegben dolgozik, népi iparművészek. A hatvan fős részleg éppen egy új megrendelést kapott: hatezer kötényt készítenek, buzsáki hímzéssel, Japán megrendelésre. Ezek után szinte természetes, hogy maguk készítették a ruhát is, amelyben a közönség elé lépnek ... ízelítő a pécsi műsorukból: „Kisbuzsákban, nagybuzsák- ban..„A buzsáki vizesárok ..„Apró szeme van a kukoricának ...”, „Haj alá, haj alá ...” A címek bizonyára azoknak is mondanak valamit, akik nem látták a szombat esti pécsi műsort, mert ezzel szerepeltek többször is a televízióban, s azóta is ezt kérik tőlük mindenütt. Azért mindenhová visznek valami friss, újonnan tanult dalt is ... Legközelebb az otthoni közönség láthatja őket, okt. 28- án Buzsákon lépnek fel. És még valami: a dalos kedvű asszonycsoport művészeti vezetője „természetesen” férfi. Németh Gézának hívják. D. Kónya Kiosztották az „Ez az én színpadom“ műsorsorozat díjait A Kaposvári Csiky Gergely Színház, a Veszprémi Petőfi Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház kop.a a közönségtől a legtöbb szavazatot azon a vetélkedő sorozaton, amelyet o nyáron rendezett a Rádió a Művelődésügyi Minisztériummal és o Színházművészeti Szövetséggel közösen — jelentette be dr, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese szomaa'-n az ünnepi díjkiosztáson. Dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetője értóke't® a vidám vetélkedői. nt 'de ta csak ió szórakozás volt, hanem vallomás a színház mellett és a szakmai szeretet megnyilvánulása is. Megkérte a Magyar Rádió vezetőit, tegyenek meg mindent továbbra is a „nem budapesti” színházak további támogatásáért, újabb szereplési lehetőségek biztosításáért. Ezután Várkonyi Zoltán gratulált az „Ez az én színpadom" sorozat közreműködő művészeinek. Az ünnepséq végén dr. Kiss Kálmán átnyújtotta a díjakat a kaposvári, a veszprémi és a szolnoki színház képviselőinek. Ugyancsak ekkor kaptak nívódíjat a műsor készítői, köztük Marton Frigyes rendező, és Kaposi Miklós szerkesztő is Két nap közgazdaság a robogó különvonaton Kicsit sok volt már a vonatozásból és a buszozásból, dohát fiatal közgazdászokról van szó, legyen csak mindig ehhez hasonló a forma és a tempó. Október ötödikén és hatodikén immár másodszor sereglettek össze az ország közgazdász társadalmának fiataljai. A tavalyi találkozó színhelye egy Budapest és Dunaújváros között ingázó hajó volt, az ideié robogó különvonat, amely Budapest és Szombathely közölt oda- s visszafelé vitte a mintegy háromszáz fiatalt. Tegyük mindjárt hozzá, a Magyar Köz- gazdasági Társaság és a KISZ nem szórakoztató kirándulásra invitálta a résztvevőket, a célok már a tavalyi találkozó előtt világosan megfogalmazódtak. Tőmondatban: fényesedjék a szellem. A fiatal közgazdászok, felülemelkedve mindennapi kis gondjaikon, ismerkedjenek meg az ország egy-egy megyéjének gazdaságával, közben konzultáljanak a magyar gazdaság és gazdaságpolitika legégetőbb kérdéseiről a téma legkiválóbb ismerőivel. Lépéstartás akar ez lenni a fogalmak gyorsan változó világában. Bizony, a közgazdász diploma, akárcsak a gépek, gyorsan „kopik”, újabb és újabb ismeretekre kell szert tenni. Mindemellett a találkozó összehozta az egyetemről kirajzott iskolatársakat, akiknek nyilván sok mondanivalójuk volt egymás számára, amióta útjaik szétváltak. Szálljunk fel hót a Kelenföldi pályaudvaron a különvonat- ra. Négy étkezőkocsi — négy szekció. Az egyik kocsinál nagy a tülekedés, rögtön tudjuk, miről van szó. Az érdeklődés elsősorban az előadó személyének szól. A program szerint itt dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettessel lehet konzultálni. Induláskor aztán kiderül, sajnos nem tudott eljönni Tímár Mátyás, csakúgy, mint Buda István munkaügyi miniszter- helyettes. Változtak tehát oz előadók, de azért a szakma lég- kiválóbbjai vannak itt. A mi szekciónkban az integrációról lesz szó. Hallgassuk dr. Nyilas Jórselet, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettesét. Magyarország a GATT-ban A legkülönfélébb kérdések kerültek terítékre, így hát valóban csak az újságnak ható értesülésekre szorítkozzunk. Megtudtuk, most már teljesen bizonyos, hogy hazánkat felveszik a GATT-ba. Mint ismeretes, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe tömörült országok a legnagyobb kedvezmény megadását tűzték ki célul az egymással folytatott kereskedelemben. Magyar közgazdászok eszmecserét folytattak az angol közgazdászokkal, s mint résztvevő, röviden erről is beszámolt dr. Nyilas József. Anglia belépése a Közös Piacba egy sor ország Angliával folytatott kereskedelmét hátrányosan érinti. A lengyelek például kiszámították, hogy a magasabb vámok miatt több mint 50 millió dollárral károsodnak. Az angolok hajlandóságot mutatnak bizonyos kedvezmények megadására Magyarországnak, de ennek az a feltétele, hogy Magyarország ismerje el a Közös Piacot Nos, az elismerést illetően a KGST országainak egységes az álláspontjuk. A KGST, mint realitással, számol a Közösj Piaccal, az elismerés azonban attól függ, hogy a Piac hová fejlődik. Ha zárt közösséggé, politikai tömbbé, akkor az lehetetlenné teszi az össz-európai együttműködést Kérdés hangzott el a forint szabad átválthatóságát illetően. Ennek feltételét Nyilas József az áruk konvertibilitásában jelölte meg. Vagyis a magyar iparnak olyan árukat kell termelnie, amelyek a világ minden piacán eladhatók. A forint szabad átválthatósága tehát nem elhatározás kérdése. S végül egy érdekes eseményhír: 1974-ben hazánkban rendezik meg a Közgazdász Világtalálkozót. öt kontinensről több ezer közgazdászt várnak Budapestre. Vas megyei gondok Szombathely és Kőszeg (ahol csütörtök éjjel megszálltunk) rendkívül szívélyesen fogadta az országos találkozó résztvevőit. Dr. Gonda György megyei tanácselnök színes beszámolója után valóban a vasi gondok kellős közepébe kerültünk. Vas megye az elmúlt 15 évben oz iparilag közepesen fejlett megyék közé küzdötte fel magát, elsősorban a könnyű- és a feldolgozó ipar fejlesztése révén. Nos, Baranya is ebbe a kategóriába sorolja magát és ezt sajnálattal szoktuk emlegetni. De azért vannak ám itt különbségek. Szóval azért becsüljük csak meg iparunkat, ami van. A kategória nem minden. Megfordultunk a nyugat-magyarországi fűrészüzemben. Faforgácsból bútorlapokat préselnek itt, s az üzem igazán világviszonylatban is korszerű, csarnokaiban külföldi automata gépek dolgoznak. Az igazgató többek között elmondotta, öt év alatt több mint 30 százalékkal növekedtek a bérek az üzemben, s így a megyében a legjobban fizetett szakmák közé kerültek. Nos, a munkások átlagkeresete most 2200 forint. Tessék ehhez hozzászólni. Közepesen fejlett megye Baranya is, de azért nézzük meg itt a jövedelmeket! Szombathely, a kétezeréves város arculata láthatóan sokat változott az elmúlt évtizedben. Sok az új lakóház, büszkén mutogatják sportpalotájukat, szállójukat. S most megintcsak magamba szállók. Mi Pécsett mindig elégedetlenkedünk, hogy nálunk alig épül valami, nincs sportcsarnok, szálloda, áruház, felüljáró. Nézzünk csak szét egy kicsit, hogy mi mindenünk van. Vessünk csak pillantást mondjuk arra a hegyoldalra, ahol a Műszaki Főiskola van. De ugyanígy van ez a múlt emlékeivel is. Szombathelyen minden kis cserepet meg mutogatnak, ami a város római kori múltjával kapcsolatos. Hát azt hiszem, ilyesmiért nem kell Rómába mennünk, bővében vagyunk az emlékeknek. Többet kellene büszkélkednünk értékeinkkel. A két nap gyorsan elment. Szombathely és Kőszeg valóban tündér! helye Magyarországnak, mondják, tavasszal olyan ez a táj, mint egy óriási arborétum. Ehhez tegyük hozzá, tavasszal Itt tíz és tízezrek mozdulnak meg, hogy tovább csinosítsák városaikat. Visszafelé mi baranyaiak abban a szekcióban ültünk, amelynek vezetője dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, *a Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöke volt. A többi szekcióban Huszár István, a KSH elnöke, dr. Garam- völgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese és Bérezi Gyula, az Országos Vezetőképző Központ főigazgatója tartott konzultációt. Dr. Nagy József a területi és az üzemi pártmunka kérdéseivel foglalkozott, elsősorban oz Ifjúság szemszögéből nézve a dolgot A pártmunka célja nem lehet más, mint a hármas — az egyéni, a vállalati és a népgazdasági — érdek egyeztetése. E téren van már haladás, de sok még az árnyék. Minden attól függ, hogy milyen mértékben vonják be a vezető testületekbe a közgazdasági gondolkodású szakembereket, a közgazdászokat, köztük a fiatalokat A fiatalok már szép példáját adták, hogy forradalmi módon is meg lehet közelíteni a problémákat, amikor éppen itt Baranyában a KISZ égisze alatt a fiatal közgazdászok egy csoportja kidolgozta a megye gazdasági fejlesztésének koncepcióit. lövőre Baranyában? A szombathelyi utazás után dr. Nagy József és dr. Kovács Attila, a Fiatal Közgazdászok Bizottsága országos titkára közötti beszélgetés során felvetődött, jövőre Baranyában kellene megrendezni a fiatalok találkozóját. Ügy tűnik, ennek semmi akadálya nem lesz. M. Z. — 6pöl az enyvgyár. A közelmúltban befejeződött a hidasi enyvgyár vasszerkezeteinek szerelése, melyet a cserkúti MEZŐGÉP pécsváradi üzemegysége yónvaH tek előbb a Felvidékre, majd onnét szétszóródva az országba, többek között Dél-Dunán- túlra is. Míq a hagyományos ke. rámiához ólommázat, ők ónmázat használtak. A magyar- hertelendi magyar női korsókészítést dr. Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum igazgatója ismertette, Zentai János, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársa pedig a bakócaj kerámiát. A hedrehely—szigetvár— barcsi kerámiaművészetről Knézy Judit, a kaposvári Rippl- Rónai Múzeum munkatársa, a siklósiról Mándoki László, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetője beszélt. Utóbbi előadásból megtudtuk: a régi siklósi kerámiaművészet feltámasztása azért nem sikerült, mert a kísérletezők nem eredeti anyagot, így például nem ten- keshegyi fehér agyagot használnak, s e miatt nem sikerül a régi színeket megteremteni. A mórágy—bátaszéki régi kerá. miáról István Erzsébet muzeológus, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa beszélt majd Sarosácz György, o mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója a helybeli fazekasságot ismertette. Elmondta: a mohácsi fazekasok kétharmada sokác, s alkotásaikat részben a Balkánról hozott hagyományok, rés*- ben pedig a régi és új kereskedelmi, gazdasági igények együttesen alakították ki. Délután Kresz Mária, a budapesti Néprajzi Múzeum muzeológusa tartott előadást m Dél-Dunántúl kerámiáinak helye a magyar és az európai kerá- miaművességben címmel. Elmondotta, hogy ennek az országrésznek a fazekassága mű- vészetileg is és technikailag is rendkívül sokféle, változatos, a legkezdetlegesebb magyarher- telendi női korsókészítéstől egészen a feldezésnek számító hetvehelyi fazekasságig, amelyet dr. Andrásfalvy Bertalan ismertetett. A gond: hogyan lehet ezt a sokszínű művészetet elhelyezni az európai és a magyar kerámiaművészetben? — A válasz sokféle történelmi és földrajzi kapcsolatban rejlik. Ennek a vizsgálatával vázolható fel ez a művészet, s válaszolható majd meg több, eddig még ismeretlen részletkérdés. Segít a válaszban a Duna is, amely mint fő közlekedési útvonal a kerámia elsődleges útja volt Felfelé gabonát szállított egykor a hajó, s hogy lefelé ne ússzon üresen, más árut így fazekasmunkát hozott. Ezzel magyarázható, hogy a fazekas tárgyak északról dél irányába terjedtek. Ezzel szemben a fazekas művészet és technika délről északi irányba is terjedt llku Pál kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa IHu Pál művelődésügyi miniszternek a művelődésügy területén kifejtett munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munlca Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losoncit Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át A kitüntetés átadásánál jelen vek Foci Jenő, a Minisztertanács elnök* és Aczét György, mx MSZMP Központi Bizottságának titkán*. ülni PM bensőséges ségee köszöntötték a Művelődésügyi Mini írté rianása» le. A ki. . i « ., i ok**« m ' nepsuriui susog rwsnsa nócso Kurtán Sándor mndMs4 II és meghatalmazott nogyfcöea tét — érdemeinek meflett - felmentette bécsi nagykövetségének sére kapott megbízatása aMl egyidejűleg dr. Nagy Lafon rendkívüli és aseghetat*Mam0 nagykövetet, megbízta hazánk bécsi nagykövetségének seatÓ sével. 4
