Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972 szeptember 30. Gazdaságpolitikai jegyzetünk Szervezés szervezi aeiföl? Nem arról árulkodnak a statisztikai jelentések, mintha már a tavalyinál szervezettebb munka hozná is gyümölcseit a gyárkapun belül. Kétségtelen, történt egy s más a vállalatok- ! nál és a szövetkezeteknél, készültek és készülnek szervezés- fejlesztési tervek, egy-ecjy témában elemzések folynak, néhol már túl vannak az első lépéseken is. Valami mozgásba jött a gazdaságban, csak még a ter- más nem akar mutatkozni. Ami látszik, az parányi és zöld. Lehet-e azt várni, hogy máról holnapra jelentkezzenek az üzem- és munkaszervezésben rejlő húsz-harminc százalékosnak kikiáltott termelési tartalékok? Erről remélhetően senki sem ábrándozik. A szándék és az elhatározás ugyanis nem minden. Eddig is szerveztünk, , ha a beruházások mindenhatóságának bűvöletében nem is beszéltünk annyit róla. Hát akkor mi hiányzott? Bármilyen furcsán hangzik — beruházások. A képzett szervezők hada, a legkorszerűbb módszerek is- : merete és szervezési eszközök, mert ilyenekre is szükség van. Ezek nagyjából ma is hiányoznak. Magyarországon körülbelül ' ezer szervező van. Hússzor j ennyi kellene. A vállalatoknál ugyan alakultak szervezési csoportok, ezzel azonban nem lett több a képzett és a gyárkapun belüli világot megváltó szervezők száma. Márpedig nem lehet egyik napról a másikra csodát várni azoktól az emberektől, akik eddin abban a szent meggyőződésben voltak, hogy vállalatuk szervezettsége terén minden rendben van, úgy a legjobb, ahogy van. Bármilyen tiszteletreméltó a szándékuk, hogy fiCiL a kitaposott útról le akarnak . , térni, változásokat akarnak, attól, hogy szervezési csoportba kerültek, nem váltak kiváló szervezőkké. Harmóniát akarunk a gyárkapun belül. Látni kell azonban, hogy ehhez is be kell ruháznunk, ehhez is pénz kell. Képzett szervezők hiányában nem várhatunk gyors sikereket. Először tehát szervezőket kell kiképeznünk, majd foglalkoztatnunk a gazdaságban. Ez idő kérdése. Vannak ugyan szervezési intézeteink, de magától érthetődően ők sem adják ingyen szolgálataikat. Tehát me- gintcsak pénzkérdés. Marad még a lehetőség: a vállalatoknál és a szövetkezeteknél minél szélesebb körben oktatják e szervezési ismereteket, észtön- zik az önképzést Fórumok jönnek létre, ahol a vállalati szervezők vagy a szervezéssel megbízottak kicserélhetik tapasztalataikat. Ezt csinálni kell, de ehhez is idő kell, hogy meghozza gyümölcsét A szervezésben rejlő tartalékok gyors kibontakoztatásának van még egy nagyon lényeges feltétele. Fontosabb, mintsem gondolnánk. Ez pedig: mindenki érdekeltségének megteremtése. A hajtóerő. Nincs ennél világosabb beszéd: Szervező urak! Ilyen és ilyen eredmények ellenében ilyen és ilyen vastag lesz a boríték. Ugyanígy, ha valamit átszervezünk, a munkásoknak is látniuk kell, mit várhatnak érte cserében. A jó szél a nehéz bárkát is megmozdítja. Miklósvári Zoltán Férfi segédmunkásokat és szakképzett kereskedelmi dolgozókat RAKTÁRI MUNKÁRA FELVESZÜNK. ÉLELMISZER. ÉS VEGYIARU NAGYKERESKEDELMI V. Pécs, Megyeri út 59. szóm. Roktörbózis. Kossuth-bánya: a küzdelem még lolyik A mentők megközelítették két szerencsétlenül járt társukat A mentés több mint hatvan | órája szakadatlanul folyik - I tegnap a késő esti órákig azonban nem sikerült elérni azt a j munkahelyet, ahol Mühl Má- ' tyás és Góz Pál a tűz kitörésé előtt dolgozott. A bányamentők lépésről lépésre haladva szellőztetéssel, habgenerátorokkal hűtve haladnak előre az izzó vágatban, a Vili. szint 2. keleti í keresztvágattól nyugatra levő 16-os telepi fejtés 27 méteres hosszúságú előkészítő gurítójá- j ba, azonban ez ideig csak három méterre sikerült feljutni. A nagy hőség állandóan vissza- 1 veti az újból és újból előrenyo- [ múló bányamentőket. A Kos- i suth-bányaiak hetek óta küzdenek a pajzsos fejtésben levő ki- sebb tűzzel, a bányamentők j mostani munkája már-már az I emberi teljesítőképesség ható- | rát súrolja, egyetlen perc is kín- | szenvedés o tűzzel küszködve - az emberek többsége pedig harmadik napja indul újoól és újból bevetésre társaikért, akik sajnos már minden bizonnyal életüket vesztették. A bányószkodás váratlan ' eseményeire mi sem jellemzőbb, mint hogy a tűz kitörését megelőzően egy órával korábban ért véget a Lovai brigád ünneplése: szeptember 26-án tel- [ jesítették 1972. évi tervüket. A főmérnökhelyettes irodájában I pedig a tragikus eseményt megelőző percekben is Kossuth-bá- j nya, s hazánk legnagyobb fejtésének eredményeiről beszélgettünk. S arra is csak a bányász képes: a csütörtök esti I eseményeket követően pénte- I ken, a termelés csak 500 tonnával volt kevesebb, mint <j megelőző napokban, s a tegnapi szabad szombaton is 690 tonna szenet termeltek. A bányászok százai dolgoztak a bányában a mentés közvetett kiszolgálásán, a pajzsos fejtésben s más munkákon, melyeket a termelő műszakokon nem lehet elvégezni. S mellékesen termelték az említett 69 vagon szenet. A szeptember 28-án este bekövetkezett tragikus bányaiüzet kiváltó okok vizsgálata tovább folyik - közben azonban megkezdődött a szerencsétlenül járt bányászok hagyományos, bányász dísztemetésének előkészítése. Az áldozatokaf a Mecseki Szénbányák saját halottiénak tekinti, végső tiszteletadásuk valamennyi gondját magára vállalta. A bányából kihozott áldozatok temetése hétfőn délután 3 órakor lesz a komlói temetőben. L. 1. Homorúd, Köiked, Magyaregregy — városkörnyék Kölkedi utcakép Segít a M ÉV Közétkeztetés falun Kétszáz lakás A Mecseki Ércbányászati Vállalat az elmúlt év decemberében lakásépítési akciót hirdetett. A vállalat évente 2 millió forintot tartalékol „R” alapiából lakásépítési célokra Ez ideig 250 dolgozó jelentkezett, akik lakásépítő szövetkezeti formában kívánják megoldani lakásproblémájukat. A lehetőség 200 lakás, ebből 50 egyszobás (főzőfülkés), 35 m2 alapterületű, 50 háromszobás (62 m2), 50 kétszobás, (51 m2) és ugyancsak 50 kétszobás (46 m'-') alapterületű. Az egyszobás lakások óra 210 ezer, a háromszobás lakásoké 370 ezer, a nagyobb alap- területű kétszobás lakásoké 306 ezer, a kisebb kétszobásoké 274 ezer forint lesz. Ma délelőtt az Ércbánya Vállalat kultúrtermében a vállalat, a MÉSZÖV Lakásszövetkezeti Titkársága és az OTP részéről tájékoztatták az érdeklődőket az eddig megtett intézkedésekről, a lehetőségekről és a szövetkezésben rejlő előnyökről. A tájékoztató megbeszélés alkalmával megalakították a szervező bizottságot, amely előkészíti a lakásépítő és fenntartó szövetkezet alapszabálytervezetét, és a közgyűlést A szövetkezet megalakulásáig és az Igazgatóság megválasztásáig a szervező bizottság végzi az építkezéssel kapcsolatos munkákat. Munkájukhoz a vállalat vezetői részéről is segítséget kapnak. A vállalat magára vállalta az alapozási, valamint az első szintig felmerülő költségeket. Ezek figyelembevételével alakult ki a fentebb már említett költség. A felépülő Uránércbónyósz szövetkezeti lakások a Szalai András utcai tízemeletes panel- házakkal azonos kivitelben készülnek. Az új tízemeletes házak az Építők útjától délre, a Baranya megyei Építőipari Vállalat által használt felvonulási területen épülnek, amelyet korábban a Mecseki Ércbányászati Vállalattól kaptak a lakások építéséhez felvonulásra. A sásdi ÁFÉSZ Tavasz Éttermében megnyitása óta folyik az üzemi étkeztetés. Naponta 200 adag előfizetéses ebédet szolgálnak ki a téglagyáriaknak, az AFOR építőknek, a tanácsi, szövetkezeti, FŰSZERT és vízügyi dolgozóknak. Foto: Erb János Az elmúlt fél évtizedben Baranyában szembetűnően megszaporodtak a korszerű, — vagy a régi kocsmaépület felöltöztetésével, bővítésével — korszerűsített presszós kisvendéglők, éttermek, bisztrók. Ahol pedig jut étel a messziről jött vendégnek, ott jut a helybelieknek is, — az igény inkább erről az oldalról jelentkezett — vagyis a jói felszerelt, küllemében is igényes vendéglátóipari egységek létrehozásával a nagyobb és közepes létszámú községekben is megteremtődött a közétkeztetés feltétele. Talán gyorsabb ütemben is mint az igény, de ebben a folyamatban ez szükségszerű volt. Az egyik ÁFÉSZ vezető így fogalmazott: „előbb főzni kell, azután kosztost fogadni... ha tudunk valamit nyújtani, elóbb-utóbb jönnek maguktól is KINEK FOZNEKT Mindmáig erősek a falusi háztartások, — ha az utóbbi évtizedben meg is figyelhető egy gyorsuló tempójú változás, — így valóban indokolt a kérdés: kinek főznek a községi kisvendéglőkben, kik azok, akikre számítani lehet a közétkeztetésben? A nagyobb arányú, évekig tartó építkezések munkásgárdája már szilárd alap, a forgalom hosszú távon biztosított, mert az építkezés befejezése után az új létesítmény dolgozóinak ellátásáról is gondoskodni kell. Közeli példa erre a beremendi kisvendéglő, de Baranyában még jónéhány kisebb üzlet is az építkezéseknek köszönheti létét... Nincs mindenütt építkezés, Baranya apró falvaiba az ipar sem nagyon kívánkozik, a melegkonyhás falusi vendéglők mégis élnek. A közétkeztetésben egyre nagyobb fogyasztóként jelentkezik a mezőgazdaság. A munkafolyamatok gépesítése, koncentrálása, a viszonylag állandó munkahelyek kialakítása lehetővé tette, — sokszor szükségessé is, — hogy a paraszti munkát végzők szervezett étkeztetését is megoldják. A legtöbb helyütt az ÁFÉSZ szolgáltatásaira támaszkodva, de ott ahol még nem épült kisvendéglő, s a termelőszövetkezetnek módja, pénze van rá, saját erőből is megoldja az üzemi étkeztetést. Egyelőre nem nagy létszámról von szó, — vendéglőben, üzemi konyhán étkezők nagy része az adminisztratív dolgozókból, a gépműhelyek munkásaiból és az állattenyésztésben foglalkoztatottakból kerül ki — de évről évre többen élnek ezzel a lehetőséggel. A mohácsi tsz-szövetséghez tartozó 39 gazdaság közül 16 községben oldották meg a közétkeztetést, — őt esztendővel ezelőtt talán négy faluban volt olyan kisvendéglő, ahol meleg ételt is kapott a vendég. HOL. HOGYAN? A folyamat lassú, az évszázados étkezési kultúrát, a j szokásokat nem lehet egyik J napról a másikra megváltoz- j tatni, — ehhez sok helyütt ■ még hiányoznak a feltételek j is. De a kertészetekben, majorokban, s o szakosított telepeken már majd mindenütt van I olyan helyiség, ahol asztal mellett ülve, kényelmesen, esztétikus, higiénikus környezetben fogyaszthatják el az ebédet a dolgozók. Ügy is, hogy meleg ételt visznek nekik a termelő- szövetkezet konyhájáról, vagy az ÁFÉSZ vendéglőből, úgy is, hogy az otthonról magukkal hozott elemózsiát ott fogyasztják el. A tarisznyázás, újságpapírról étkezés már régen nem divat, — a környezet visszahat az emberre, a jót gyorsan megtanuljuk és megszokjuk... Baranyában az ÁFÉSZ-ek kezelésében közel harminc településen működik melegkonyhás kisvendéglő, — általában olyan színvonalon, hogy a kulturált szórakozás igényeinek is megfelel — körülbelül ennyire tehető azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma Is, ahol önállóan, üzemi étkeztetés keretében gondoskodnak az emberekről, — ugyancsak megfelelő körülmények között. A vendégek száma nagyon változó: van ahol húsz előfizetéses ebédet főznek naponta, a nagyobb helyeken száz—százötven vendégnek terítenek minden délben. A bel- várdgyulai termelőszövetkezet útmenti kisvendéglőjében például 100—110 adag fogy naponta, — pedig előfizetéses étkezést csak a termelőszövetkezeti tagoknak biztosítanak, Kívülállót nem tudnak fogadni — legfeljebb étlap szerint — mert a szokásosnál magasabb anyagnormával dolgoznak, többet, jobbat adnak abból a nyersanyagból, amit a termelőszövetkezet biztosít. KETTŐS HASZNOSÍTÁS Ez a vendéglő egyébként kettős hasznosítású: elsődleges célja a termelőszövetkezeten belüli üzemi étkezés megoldása, — de „kifelé' ’is nyújt szolgáltatásokat. Mindenki esküszik: még néhány év, és egyetlen délben sem maradnak üresen a falusi vendéglők asztalai. Jelenleg négy-ötezer falun élő, - falun dolgozó ember étkezik oz otthonán kívül. 0. K. J. Á város vonzása Kormányrendelet mondja ki, hogy ha egy város és egy község között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerő-foglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolat van, továbbá ezek összehangolt fejlesztése indokolt, o községi tanácsot városkörnyéki tanáccsá lehet nyilvánítani. Mit jelent ez? A városkörnyéki tanács változatlanul megőrzi a hármas - népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási — jelleget. Végrehajtó bizottságának működését továbbra is a megyei tanács végrehajtó bizottsága irányítja. Kizárólag a szakigazgatás és ezen belül a hatósági munka vonatkozásában kerül — a járási hivatal helyett — a városi tanács végrehajtó bizottsága irányítása alá. A másodfokú hatósági fórum tehát a városi tanács illetékes szakigazgatási szerve lesz. Ezek alapján látták indokoltnak, hogy a legközelebbi tanácsválasztással városkörnyéki tanáccsá nyilvánítsák Magyaregregy, Homorúd és Köiked községi tanácsait. Magyaregregy két esztendeje kérte városkörnyékké nyilvánítását miután a falugyűlés ilyen állást foglalt. Ezzel Komló Város Tanácsa és a Sásdi járási Hivatal is egyetértett. A község Komlóval közvetlen határos. Lakói a járási hivatalt csak kerülővel közelíthetik meg, vagy csak Komlón keresztül. Az ügyintézés egyszerűsödhetne, ha Komlóhoz tartoznának. A község népességének jelentős része komlói üzemekbe já-" dolgozni. A fiatalok is Komlón szórakoznak. Kórházi és szakorvosi ellátás szempontjából is Komlóhoz tartoznak. A kereskedelmi hálózatot a Komlói ÁFÉSZ tartja kézben. Folyamatban van a telefonhálózat komlói városi hálózatba kötése is. A magyaregregyi területen nyert vizet viszont Komló városban tudnák hasznosítani. Homorúd csaknem tíz éve képez szoros gazdasági egységet Moháccsal. E község részt vesz a város mezőgazdasági termékekkel való ellátásában. A szövetkezeti adók például mór ma is városi adóbevételt jelentenek. E gazdasági beolvadás következtében a párt- és társadalmi szervek irányítása is Mohács város feladata lett. Az egészségügyi, kulturális intézmények Homorúd lakosságának szükségleteit is kielégítik. Köiked termelőszövetkezete ez év elején egyesült a Mohácsi Üj Barázda termelőszövetkezettel. A munkaképes korú lakosság nagy része Mohács városban dolgozik. Az elmúlt évben kommunális kooperációra is sor került — Mohács vízmüve biztosítja Köiked Ivóvíz- ellátását. Megfelelően kiépített úthálózat biztosíthatja a személy- és áruszállítást S végüls Mohács egészségügyi és kulturális intézményei kielégithetik a kölkediek igényeit is.
