Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
„Gúzsbakötötten jól táncolni - idegen zenére" Szövegét írta: dr. Vargha Károly Pásti! Miklós—dr. Vargha Károly Győr az élet című, a millenniumi pályázaton első dijat nyert kórusművét ezer dalos énekli október 1-én délelőtt a székesfehérvári Szabadság térenTanítók, tanárjelöltek százai Indultak és indulnak szellemi, szakmai útravalójával a pályára. Dr, Vargha Károly, a pécsi főiskolán tanszéket vezet, Goethe, Heine, Beethoven nyelvére tanít; vizsgáztat, szak- didaktikai kérdéseken meditál és, akit lehet hallgatói közül, ,,beolt” a néphagyományok lázas, kutató-megtartó szenvedélyével. Olykor nyakába veszi a megyét. Honismereti szakköröket ösztönöz, irányít, átadva Zselic- és Baranya-kutatásának négy évtizedes tanulságait. Történészként a dunántúli magyarság és németség életét, a nemzetiségi területek társadalmi, politikai sajátosságait vizsgálja. A harmincas években az elsők közt jelentkezett szocío-monográfiával, ma pedig a szellemi néprajz jeles gyűjtőjeként Ismerjük. Köteteinek sorában a népköltészet, a bányászmondák, legendák, hiedelmek avatott ismerőjére találhatunk. Érdeklődése ma Is sokirányú, de nemcsak kutató egyéniség. Több annál, művész is. Tökéletes felkészültségű zenei műfordító. Kórusművek százainak irodalmi veretű, csillogó, nyelvi szépségekben gazdag szövegét é írta vagy költötte ót Erről rém vagy alig tudunk. A műfordító neve betűparányokkal szerénykedik a kottán, * az énekes zenei művek poétája is mindig a zeneszerző után következik. Am a bemutató a szövegírónak Is ünnepe. Ilyen alkalom hozott be most a szobájába, a német tanszékre. Jegyzettöme- gek, könyvek, magas polcok, tornyosuló kéziratok puritán hajléka ez a birodalom, ahol most nagykabótot borítva magára, fázósan G| a sarokban, az ablak közelében. Mesél. Szeret mesélni, én meg szeretem haügotf>L A szentlászföT elemiben né- rnetül, magyarul énekelték a fjyermekdalokat Ez volt az első hatás, amit a szegedi tanárképtón egy újabb, a meghatározó erejű követett Ugyanis itt egy választott szakon a hallgatók kötelezően bejártak az egyetemi előadásokra is, Sik Sándor éráin és közelében Ismerkedik a ritmika, a zenei műfordítás műhelytitkaival. Latin és német kórusszövegeket fordít, ízlelgeti a mesterséget, majd a "berlini egyetemen ösztöndíjasként, választott szakja (német—magyar —történelem) mellett zenei stúdiumokat is végez: magánéneket, hangképzést, hangszerelést, összhangzattant, karvezetést és orgonát tanul. Bajai tanárként kórusokat vezet — eljegyezve magát a muzsikával mindörökre, A tudatos zenei felkészültség birtoklásáért. Innen fakad ars poeticája is. Kosztolányit idézi: „Fordítani nem lehet, csak újra költeni... Műlorditani annyi, mint gúzsba- kötötten táncolni"... S, ha ez így igaz megérthető, hogyan lesz valaki 20—30 éves következetes zenei és fordítói előtanulmányok után zenei műfordító, a muzsika „poéta doctusa”. Fiatalkori kísérletei után 1951- ben Bárdos Lajos Régi táncdalának. szöveg „ráköltése” hozza meg számára az első országos sikert Ezután már a zeneműkiadók is jegyzik a nevét A „tö- megdalkorszakban" az egyik legnépszerűbb (ma is gyakran hallható) mű szövegét írja meg Bárdos zenéjére: „Szivünk mélyén ..(Napfényes utakon). Zeneszerzők egész sorával dolgozik együtt: Farkas Ferenc, Halmos László, Karol József, Szőnyi Erzsébet Tardos Béla, Szeghy Endre és Tillai Aurél kérnek szöveget tőle. És Kodály, aki szűkén mért elismerő szavaiból neki Is Juttatott, amikor megzenésíti sorait Régi álmához fűződik ez: a Háry-lnter- mezzo szövegéhez, amely hosz- szas stilustonulmányok után született meg a szegedi főiskola Jubileumára. Amikor a Mester átnézte, ezt mondta Szeghy Endre professzornak: „írja meg Varghának, hogy köszönöm. Ha. marosan megcsinálom vegyes- korra’'. S, aki Ismerte őt tudja, nála ez a dicséret szuperlati- vusza volt. Csakúgy, mint a későbbi Kodály-művek sora. (Négy olasz madrigál. Szép énekszó múzsájához. Cohors generosa, Az éneklő ifjúsághoz) — Vargha Károly szövegével, illetve fordításában. Forral MlVIás, Adóm Jenő, Agócsy László, Szekeres Ferenc zenemű-köteteiben számos alkotás fordítója, társszerzője. Bach, Schumann, Brahms-művek magyar szövegének tolmácsoló- }a. Mégis azt vailjo, hogy mindez csupán előtanulmány, műhelymunka volt. A nagyobb művek fordítása a Magyar Ráuió és Televízió felkérésére Liszt Szent Erzsébet oratóriumának magyar szövegével kezdődött. Majd Haydn-kórusok, Bach Kávé kantátája, Vadász kantátája jöttek és az utóbbi években a Höndel-ciklus: a Sán- dor-ünnep, a Jelta, Az idő és igazság diadala, a Herkules a válaszúton; közben Farkas Ferenc Zrínyi oratóriumának szövege és Smetana-kórusmű- vek születtek (Csillagom, Fecskémhez stb.) ma pedig Karai, Pászti, Farkas Ferenc, Szo- kolai, Bárdos felkérésére ír énekkari szövegeket. Hogy mikor?-— Szószerint: úton-útfélen. Csak a hosszú vonatozásokat tudom kihasználni erre. Egy pesti út — egy kórusszöveg ... Meg a vasárnap délutáni séták jutnak még rá. Nézze, elmondhatom: a kenyerem javát megettem ... Szerencsésebb körülmények közt ma talán többet nyújthatnék. De az ember tegye meg azt. amit bír... Ars poeticámról szólva ma már módosítani tudom Kosztolányi szavait A fv-ben szerepelni — rángó! jelen! A Bóbita Mindenki nyert Májusban és júniusban minden héten ott ültünk a képernyő előtt: a Ki mit tud? versenyei folytak, ahová előbb négy, majd két pécs-baranyai együttesünk jutott be. Helytálltak. jólesett a legjobbak között látni őket. A népszerű sorozat immár negyedéve lezajlott. Akkor az együttesek szerteröppentek, job— Jól „épített” versenyzés volt: két vidám, oldottabb stílusú között egy komolyabb műsort hoztunk: az „Angyal"-paró- diát követően a Találkozásokat a középdöntőben... A közönség nagy része értetlenül fogadta. A három etűd ugyanis a korábbitól elütő stílusú. Intellektuális téma, nyilván más az eszköztára. Tőlünk elvárják, Annyiban, hogy „zenei műfordítást készíteni annyi, mint gúzs- bakötötten jól táncolni — idegen zenére, amelynek minden titkát igyekszünk föltárni”. Minden szép munkának, így ennek is megvan a maga igazi jutalma. Hallani, meghallgatni, ha fölcsendül a megálmodott szöveg, vagy átköltés. És tudni, hogy a félezemyi mű javarészét amelynek Vargha Károly a szövegírója, ma is kórusok százai, dalosok ezrei éneklik itt és határainkon túl, sokfelé. ("■ e.) A Baranya Táncegyüttes bóra nyári vakációra. Most, szeptemberben új feladatok várják őket. Vajon hogyan emlékeznek tv-adásukra, mit csinálnak, mire készülnek most? A MOHÁCSIAK Az elődöntőkben szerepeltek egyszer, nekünk ezzel is igaz örömet nyújtottak játékos elemekkel átszőtt délszláv táncaik. Vezetőjük, Dezső Attila így vélekedett: — A „Baranyai délszláv táncok” képet adott egy folklórterületről. Ország-világ előtt megmutathattuk a megye egy részét. Ennél többet nem is reméltem. Sikeresnek bizonyult, a gyerekek „befe is tettek” mindent Az sem jelentéktelen, hogy az ország hatvan együttese közül bejutottunk a tv-adás- ba, a tizenkét legjobb közé. A zsűri döntését reálisnak érzem. Júniusban az OKISZ pécsi néptánc fesztiválján országos minősítő bizottság előtt szerepeltünk. Az eredmény „Ezüst — II.” kategória. Néhány diák és szakmunkástanuló kivételével többségben húszegynéhány éves fiatalok táncolnak a mohácsi népi-nemzetiségi együttesben. Hárman már családosok. — Szeretnénk minél több alkalommal fellépni. Nemcsak vidéken, itt helyben is: rendezvényeken, műsoros esteken. Hiszen ezért vagyunk — foglalta össze vezetőjük az idei programot, BÓBITAÉK Pécs-Baranya igazi nagy sikere — a Bóbita első helyezése volt. Mindhárom szereplésüket egyértelmű szakmai és egy kivételével kirobbanó közönség- siker fogadta. Ez a helyük a Ki mit tud?-ok történetében már- már hagyományos, jóllehet a versenyfeltételek a bábművészet ágazatában is kötelezőek: más „gárdával” kellett indulniok. Művészeti vezetőjük Kós Lajos, szívesen emlékszik a nehéz, de sikeres hetek»«. hogy mindig keressünk és adjunk is valami újat. A Találkozások egy sorozat néhány részlete volt. Lényegét illetően önálló drámai miniatúrák, a lélek mélységeibe hatolva, a találkozások témakörében. Egy biztos: ez itt nem jött ki ... Nem volt mutatós, ide más kellett volna. A döntőben látott paródiákra viszont annál szívesebben emlékszünk. Hogyan született például a Roda Scott-szám? — A rendkívül csinos és népszerű orgonista lány első szereplését nem láttam. De a gyerekek fölvették magnóra. A második tv-adását megnéztem. A harisnyásan pedálozó lóba ragadott meg. Innen az ötlet: A „főszereplő" a két „láb". Azaz nálunk: a pedálsoron „tappan- csoló" harisnyás kézfej. Amikor itt-ott a játék hevében egyik rálép a másikra ... —, ezt nehéz lett volna kihagyni. Egyébként Siklósi Ildikó, a MEZŐBER géptervezője volt ez a „láb” ügy érzem, sikerült a paródia lényegét megragadni itt. A döntő műsorának szereplői: három lány és öt fiú nem csak ezt a sikert vihette magával örök emlékül. Vezetőjükkel együtt részt vettek a tv 10 napos jugoszláv—olasz ajándéktúráján Is. Ma pedig körműsorokat adnak művelődési házakban, üdülőkben, és készülnek a jövő évi nemzetközi felnőttbábfesztiválra. SPIRITUALE EGYÜTTES Középdöntőben fellépésüket különös várakozás előzte meg. A Pécsi Tanárképző Főiskolán három év óta énekelnek együtt néger spirituálékat. Hangversenyeket adtak meghívásra több egyetemi városunkban, jugoszláv és lengyel tengerparti üdülőhelyeken, egyízben Pécsett is. önálló esten és tavaly ők voltak az első amatőr együttes, amely a Fészek Klubban pódiumra léphetett, méghozzá meglepő sikerrel. A műfaj varázsa azonban önmagában is vonzó, sokan ezért várták érdeklődéssel tv- beli szereplésükkel. Talán soha ilyen szépen, ilye« kulturáltan és szuggesztív erővel nem énekeltek még, mint ak- kor. A zsűri mégis dicsérő szavai mellett — kegyetlennek látszó őszinteséggel — marasztalta el őket, amiéit a műfaj „európaibb” és nem a tengerentúli, originális énekstílusát képviselték. Velük szemben egy hangszeres (?!) dzsessz-együt- tes jutott tovább. S hiába dü- börgött a közönség kitörő lelkesedése, hiába csendültek a muzikalitást elismerő vélemények, sajnos a küzdőteret el kellett hagyníok. Ezután senki nem csodálkozna, ha kedvükszeget- ten a szélrózsa négy irányába indultak volna szerencsét pró- oálni. Nem így történt. Komló, a muzsikaszerető bányászváros adott kenyeret a négy fiatal, kezdő tanárembernek. Hárman tanítanak, vezetőjük, Nagy Ernő pediq a Városi Tanács népművelési előadója. Dolgoznak és hosszabb ideje szorgalmasan próbálnak újabb szerepléseikhez. Eddig nyolc meghívásuk van, itt Baranyában és több megyénkívüli városba is. Legnagyobb gondjuk most: milyen utat válasszanak ebben a hazai hagyományok nélküli műfajban, a maguk egyéni stílusához. BARANYA TÁNCEGYÜTTES Szereplésük az adássorozat egyik legnagyobb meglepetése volt. Háromszor jutottak a kamerák elé. Olymódon, hogy az első (a pécsi) elődöntőn a kaposváriakkal szemben kiestek. Rekord közönségszavazattal — tizenhatezren (!) „voksoltak” rájuk — jutottak be a középdöntőbe, majd a döntőbe, aho! végül is a harmadik helyezést kapták meg A Baranyai délszláv táncokat és a Skopje, 1963 című kompozíciót láthattuk tőlük. Mint ismert: a Pécsi Tanárképző Főiskola együtteseként ezelőtt öt évvel alakult meg a Baranya Táncegyüttes. Vezetőjük, Rockó Milán délszláv—magyar szakos tanár Műsorszámaik többsége horvát, szerb, macedón és más szláv néptánc. Előadásuk minőségére vonatkozóan — döntőbe jutásuk önmagáért beszél — elismerő szakvélemények hangzottak el. Jobbára pécsi elödöntőiük kivételével, ahol a zsűri a kaposvári Somogy Együttest találta jobbnak. — Szerintem itt tévedtek, mivel az a magyar tánc igaz, mutatós volt. de éppen, hogy könnyen táncolható motívumokból állt. A miénket viszont a délszláv folklór legnehezebb elemei alkották, sok apró lépéssel .., ♦ 1 Az ország legjobbjai között a televízióban szerepelni rangot jelent. A pécs-baranyai fiatalok — mind a négy együttes — helytálltak, tiszteletre érdemes sikerek részesei voltak. Terveikről, vágyaikról is örömmel hallottunk, Teljesedésükhöz kívánunk további sok élményosztó előadást, további sok sikert, W. E. m "IVASARN API JMELIEKIEI ÜD
