Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Áz Bck-reperf-oár legszebb darabjai A Modern Magyar £ Képtár jubileuma Hagyomány már, hogy Eck Imre szívesen választ a XX. század nagy zeneszerzőinek műveiből - és nemcsak a színpadiakból a zenéjük lényegét keresve újra- és újrakelti őket. Az ez idei őszi bemutatón is ez történt, Prokofjev, Bartók és Sztravinszkij egy-egy műve szólalt meg a színház elképesztően rossz hanganyagot szolgáltató hangszóró-apparátusában. Az első kettő nem színpadi mű, hanem zongoraszonáta, illetve zenekari szimfónia, de Eck Imre a harmadiknál Sztravinszkij Sacre de printemps is félretolta e régi szövegkönyvet, s egyedül o zenét fogadta el a színpadi történés alapjául. A három darab így egységes koncepciót hordott, de természetesen csak ennyiben, megoldás már minden esetben más problémát vet teL Prokofiev Prokofjev 7. zongoroszonettfé- nefc magától értetődőn nincsen cselekménye. A koreográfus Rt ezt az utat követte, mint legutóbb Kodály szonátájának feldolgozásában - a zene érzelmi gesztusait ragadta meg, s állította párhuzamba hasonlóan kimunkált mozdukrt-gesztusok- kaL Hogy egységes történetbe Is rendezték őket? Ez nem brr szükségszerű érvénnyel, de mert igaz mozzanatokból épül, elfogadható. Ráadásul a koreográfia megtartja, helyesebben átveszi Prokofjev keservesen fátyolos, egyszerre idézőjeles és őszinte stílusát Így sorakoztatja fel ödüsszeusz kalandjait — no persze nem a maguk teljességében, emberi gazdagságában. A szépséges kanyarjaitól megfosztott történet így (Eck szokott módján) kétértelművé és, ironikussá válik, a hűség apoteozisa az értelmetlenség fényével van megvilágítva. Igaz, hogy ez a szándék (ha ez volt a koreográfus szándéka) nincs következetesen végigvíve, sok más műveiben sokkal egyértel- műbben tud kétértelmű lenni. A két főszereplő - Stimácz Gabriella és Hetényi János — pontosan érezte-hozta azt a kétértelműséget Bartók A Prokofjev-darab mindezzel inkább a bevezető szerepet töltötte be. A következő műsorszám, Bartók zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára című művére készített koreográfia nagyobb igényű alkotás. Korábbi változatát Eck a budapesti Operaházban mutatta be. Nekem már ott is tetszett itt még jobban. Remeklésnek érzem, ahogy Eck a zenét elemzi, s ahogy a zene szövegének belső összefüggéseit táncba ülteti át Elkerüli, hogy pusztán illusztráció legyen — az eredeti mű problémáját fogalmazza meg egy másik művészet nyelvén. Ha ezt egyáltalán szavakkal ki lehet fejezni — a belső és a külső világ dialektikája, küzdelem és egysége ölt formát a dialektika szükségszerű állomásain keresztül. A budapesti változathoz képest jobb, hogy a külső világ képéhez — bár fenyegető és agresszív elemekben gazdag - nem asszociálódik egyértelműen a fasizmus, s hogy a negyedik tétel megoldása sokkal tisztább (kivéve talán a befejező pillanatokat). Rosszabb, hogy a sok fiatal erőből álló lánykar még nem volt elég érett Bartók „in- fernojának" megjelenítésére. Bretus Mária és Hetényi János azonban együtt tudtak lélegezni a zenével — s ennél nagyobb dicséretet az adott mű esetében nem is mondhatunk. A díszlet is egyszerűbb, de éppen ezért talán illeszkedóbb, mint a pesti, Eck maga tervezte, éppúgy, mint a Bolyongás kitűnően sikerült színpadképét Sztravinszkij A harmadik darab, Sztravinszkij Tavaszünnep, is ment már a budapesti Operaházban. Ott nekem nem tetszett, nem azért, mert elvetette a régi szövegkönyvet (nem kár érte), hanem azért, mert a színpadi beállítás elvesztette a zene eredeti kegyetlen keménységét, s valami Sztravinszkijtól idegen szentimentális ízt adott hozzá. Mór akkor felmerült azonban. hogy ennek nem annyira a koreográfia az oka, mint a színpadi megvalósítása a díszlettől és jelmeztől kezdve az előadásmódig. A pécsi változat ezt a sejtést igazolta. A díszlet most már nemcsak anyagban, de szellemében is megfelel a zenének. A jelmez (Gombár Judit munkája, mint a többi darabban is) szintén jól sikerült, változatos és tetszetős anélkül, hogy modorosságokba esne. Az előadásmód is tisztább, a pécsi táncosok mégiscsak jobban tudják követni sok művészi intencióit Bretus Mária, a főszereplő, a maga gazdag pályáján is kiemelkedő alakítást nyújtott — szubjektivitás nélkül tudta kifejezni a szubjektum születését. Igaz, hogy Eck Imre is módosított valamit a régi koreográfián, s éppen ebben az irányban. Az új mű így végül az Eck-re- pertoór egyik legszebb darabjává érielődött, a koreográfia változatos, sokoldalú és izgalmas, áradó és nagyvonalú, s ugyanakkor részleteiben is nemekül kimunkált Vitányi Iván Rippl-Rónai: PARK AKTOKKAL Nálunk mindig leg-ekre kell hivatkozni, ha valamit hangsúlyozni akarunk. Ezúttal a Janus Pannonius Múzeum legdinamikusabban fejlődő gyűjteményét üdvözöljük a képtár megalapításának 15. évfordulóján. Felsőfokú jelzők helyett beszéltessük a számokat, sorakoztassuk fel ismét a tényeket és pz adatokat. 1957-ben Gegesi Kiss Pál akadémikus felajánlotta Baranya megye Tanácsának, Pécs városának képzőművészeti gyűjteménye válogatott részét és ezzel megvetette egy leendő képtár alapját. A megye vezetői vállalták az adományt, az adományozó kikötését is: Az anyagot ki kell állítani. Mindkét fél részéről nem kis dologról volt szó. hiszen 1957jben a Nemzeti Galériát is megelőzve ez volt az első olyan gyűjtemény, amely feladatul tűzte ki a XX. századi magyar képzőművészet vállalását és bemutatását. Gegesi Kiss Pál néhai feleségének, Forgács Hann Erzsébet szobrászművésznek emlékére tette nemes adományát, azzal a további megkötéssel, hogy a leendő képtár neve mindenkor: Modern Magyar Képtár (Forgács Hann Erzsébet emlékgyűjtemény) legyen. Az alapítás évében nyílt meg az első állandó (s mivel minduntalan gazdagodik, tulajdonképpen sohasem állandó) kiállítás a Rákóczi út 15-ben. A képtára la pftás visszhangjára Dési Huber István özvegye férje hagyatékából a gyűjtemény kiegészítésére 1958-ban jelentős számú rajzot ajándékozott 1959-ben Tamás Henrik műgyűjtő, az egykori Tamás Galéria tulajdonosa és felesége, Balogh Júlia „nemzeti érdekű" magángyűjteményét ajánlotta fel a világháború során mártírhalált halt két fia, Péter és Dénes emlékére. E jelentős gyarapodás után a képtár állandó kiállítása újból átrendezésre került. 1960-ban Kmetty János Kiváló művész 35 festményét adományozta a képtárnak. 1962-ben bezárt az állandó kiállítás és közel egy év szünet után, 1963 szeptemberében jelenlegi helyén, a Szabadság út 2. szám alatti épületben nyílt meg újból. Ez évben Gábor Jenő festőművész életművének jelentős részét ajándékozta a múzeumnak. A művész özvegye 1971-ben kiegészítette, teljessé tette férje múzeumi anyagát. 1966 jelentős dátum a Modern Magyar Képtár történetében. Tompa Kálmán közel 400 darabból álló „Nemzeti érdekű" gyűjteményét Pécs város Tanácsa megvásárolta. 1968-ban Kunvári Bella 333 darabot számláló védett gyűjteménye a Baranya megyei Tanács áldozatvállalása révén került a múzeum állományába. A Tompa gyűjtemény szerzése után ismét újjárend»« ződött a képtár. A századfordulótól a felszabadulásig térje- dő korszak bemutatása ezzel teljessé vált. A kialakult összképet a Kunvári gyűjtemény tovább gazdagította. 1969-ben Victor Vasarely szülővárosa múzeumának 42 grafikát ajándékozott. A Baranya megyei Tanács támogatásával a Bedő gyűjtemény jelentős része 1969-től kezdve folyamatosan kerül a Modern Magyar Képtárba. 1971- ben Pécs város Tanácsa megvásárolta Dénes Zsófia kis magángyűjteményét. 1972- ben az alapító Gegesf professzor újabb adományozása révén Forgács Hann Erzsébet életművének további, most már teljes anyaga került a múzeumba. 1972-ben özv. Lázár Béláné férje emlékezetére 60 darabból álló képgyűjteményét végrendeleti úton hagyományozta a képtárra. Az állandó kiállítás az elmúlt években a 40-es, 50-es évek, valamint a napjaink művészetét bemutató résszel egészült teljessé. így Nagybányától napjainkig képet alkothatunk századunk magyar művészetének gazdagságáról, sokféleségéről, a különböző irányzatok egymás mellettiségéről. E tekintet, ben a pécsi képtár az egyetlen az országban, mely századunk képzőművészetének fejlődését összefüggésében, folyamatosságában mutatja be. 15 év alatt jött létre e jelentős gyűjtemény. Állandóan bővül, gazdagodik. Közel 5000 darabos a gyűjtemény. 1500 festmény, 50Ó szobor és plakett, 2000 grafika és 1000 metszet. Október 30-án Pécs művé- szei, színészek és előadóművészek, táncosok és zenészek köszöntik a Modern Magyar Képtárat esti, ünnepi hangverseny keretében. Együtt ünnepelnek mindazok, akik hozzájárultak a képtár gazdagításához Pécs város művészetszerető közönségével. Uitz Béla: UL0 N0 ÉVADNYITÓ ZENEKARI HANQVERSENY BRAHMS műveiből állították össze az idei első bérleti zenekari hangverseny műsorát. Nem könnyű Brahms zenéjét előadni. Komoly, sőt gyakran komor e muzsika alaphangvétele, amely mindig hajlik a hősi gesztusra. Jellemzője a nemes értelemben vett pátosz is. Ugyanakkor át- és áthatja egy rendkívül szemérmes, mégis érzényeken poétikus hajlam. Másrészt: zenei gondolatainak papírra vetésénél csak kismértékben veszi Brahms tekintetbe az egyes hangszerek természetes teherbírását. Továbbá formaépítése nemegyszer olyannyira terjedelmes, hogy művei, tételei csak igazán átgondolt, technikailag kiművelt, érzelemben átforrósított előadásban nem tűnnek terjengősnek. A miniatűr méretű szépségeknek, a villanásnyi hangulat- és színváltósoknak is csodálatos mestere volt Brahms, ha kellően fogékony és képes az előadás ezek visszaadására, úgy mélyreható élményben részesül a közönség. Vegyes érzelmekkel számolunk'be a Színházban megtartott hangversenyről. Közismerten rossz a színpadon az akusztika, az előadók alig hallanak valamit egymás játékából. (Mikor lesz már Pécsett egy igazi, megfelelő mé-’ retű hangversenyterem? Zenei életünk színvonala, muzsikusaink erőfeszítései, zeneszerető közönségünk igazán megérdemelnék!) Két, ellentétes színvonalú részből állt a hangverseny. Az első részről sajnos kevés jót tudunk elmondani. Mintha légüres térben játszott volno a Pécsi Filharmánikus Zenekar, nyilván a már említett akusztikai okok miatt Ritmikában, intonációban, s főként kifejezésben adósak maradtak a remélt és már többízben nyújtott színvonallal. Vajmi keveset éreztünk meg a Tragikus nyitány emelkedettségéből, filozofikus mélységéből. Inkább a küzdelmet a nehezen játszható magcs hangok eltalálásáért A á- moil zongoraverseny zenekari kíséretének kidolgozottsága elmaradt a többi műsorszámétól. Elszomorítóan hamis volt például a második tétel záróakkordja. FALVAI SÁNDOR produkcióját sem tudjuk egyértelműen megítélni. Látni, hallani, érezni lehetett, hogy rendkívül tehetséges, kitűnően képzett, igen érzékeny muzsikus, Brahms műveinek tolmácsolására felettébb hivatott A meglehetősen fahangú hangszer ellenére élveztük színes billentését és azt, ahogycr követte, árnyalta a zenei folyamat valamennyi rezdülését Előadását azónban észrevehető idegesség, zavartság árnyékolta. Mint később megtudtuk, a hallási viszonyokon túl a megvilágítás is zavarta. Ennek tudható be, hogy jelentős — és megérdemelt — közönségsikere ellenére nem játszott ráadásszámot. Reméljük és kívánjuk, hogy a pécsi' közönségnek is mielőbb alkalma nyíljék Falvai Sándor igazi képességeit kedvezőbb körülmények között megismerni. Mintha kicserélték volna a szünetben a zenekart és karmesterüket. BREITNER TAMÁST! Ügy tűnik, hozzászoktak a hangzáshoz, nagy kedvvel, felszabadultan muzsikáltak. Bebizonyították, hogy szellemileg, érzelmileg, technikailag egyaránt képesek Brahms zenéjének élvezetes előadására. Pedig az /. szimfónia ugyancsak jelfentős feladat, mégis sikerült a hatalmas formaíveket kitölteni, s e nyönyörű zene sok-sok szépségét felcsillantani. Élvezettel hallgattuk a kigyakorolt és szépen megoldott nehéz állásokat. Hadd emeljük ki: milyen gyönyörű tónussal játszották a hegedűk a zárótételben a méltósággal hömpölygő, mégis rendkívül meleg, Beethoven örömódáját idéző főtémát. (Bárcsak hasonló elismeréssel emlékezhetnénk e tételt bevezető vonós pizzicatokra ...) Feltétlen elismerést érdemel Breitner Tamás az igényes műsorválasztásért, a nyitány és a szimfónia alapos betanításáért, ez utóbbi műsorszám színvonalas, élményt nyújtó előadásáért. Ismét kitűnt, hogy Breitner Tamásnak van érzéke a zene finomságai iránt, vezénylése nem csupán gondos, de hangulat-teremtő is tud lenni, elképzeléseit képes valóra váltani a zenekar játékában. Szesztay ZsoR kSÁRNAPI EU.EKLE1 v '/A Pécsi Balett új műsora
