Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
W72. október 26. OUNANTOLI NAPLÓ Fiatalok — a fiatalokért Házak és alkotóik Kényes helyzet: be kell mutatnom a házakat, hogy az alkotókat is megismerjék. Reklámra nincs szükség, az egyik neves kereskedelmi cég igazgatója a hét elején kijelentette: a 30 négyzetméter alatti területű házak kategóriájában csak a Fenyő l-et vásárolják. Félek, hogy a nagy érdeklődés miatt éppen azoknak nem jut majd, akik miatt a két jóbarát fáradozott: a fiataloknak. Pedig a két vaskos irattartó önmaga is árulkodik az igazi törekvésről: november 16-án lesz egy esztendője, hogy az ifjúsági törvény érvénybe lépett, ők éppen az évfordulóra alkották meg a házakat. S egy ezt megelőző dátum: 1971. október 2-a. Kamarás András új otthonában, Szász Endre illusztrációival díszített naptáron látom bekeretezve a napot, amikor Maletics Miklós és Kamarás András először beszélt az új házról. A két fiatal tervezőt akkor — egy esztendeje — magával ragadta a fantázia: több tízezer forintot a fiatal házasok alig képesek kinyögni egy KISZ-lakásra, soksok évet várni mégúgyse, olyan hétvégi házat építenek, amelyben a kezdeti időkben lakni is lehet Csak egy kis telek kell hozzá, esetleg a szülői ház udvarában is fel lehet állítani. A ház már valóság, a fiataloknak keli eldönteni, képesek-e élni benne? Beszélgetünk. Próbálom megfejteni a faház titkát. Maletics Miklós, a Szentlőrinci ÁFÉSZ faipari üzemének vezetője, a felsőfokú vegyigépész technikumba járt. Kamarás András a Centrum Áruházban kirakatrendező, az érettségi után dekor-, majd reklám iskolában képezte magát. Az irattartók ezernyi skicce, a méretarányos, szakszerű rajzok, $ végül a faház, melyre a Kereskedelmi és Minőségi Ellenőrző Intézet építészmérnöke igent mondott, számomra egy kissé összeegyeztethetetlen a két fiatal képzettségével. A szakkönyvek tucatjai, melyet az utóbbi időkben olvastak, némi magyarázatul szolgál — Kamarás András otthona azonban jobb támpont az eligazodáshoz. A huszonöt esztendős fiatalember, fenyőfa deszkából, saját maga készítette a bútorok nagy részét. Csak hosszabb szemlélődés után döbben rá az ember, hogy a művészi egyszerűségű falat borító szekrénysor, dohányzó- asztal, szék házi munka. Az íróasztal is, ahol a tervek készültek. Maletics Miklós három esztendővel idősebb barátjánál, s nem a ház az első alkotása. Bár most egy kissé szégyenli már az illatosított, a figurális csillagszórót, melyet néhány éve még mindennél fontosabbnak hitt, s a Fenyő elnevezésű faház jelentőségének fényében beszélni sem akar róla. — Szüleim akarták, hogy vegyész legyek, engem soha nem kötött le a vegyészet, a szervezést, az irányítást, a menedzser típusú munkákat szeretem. Szentlőrincen erre megvan a lehetőségem, szabadjára engedhetem fantáziámat — persze az ésszerűség határain belül — s lehetőséget is kapok az alkotásra. így született ez a fa ház is. — Csak ennyi az egész? — Nem. Arra gondoltunk, hogy olyan hétvégi házakat csinálunk, melyet fiatalok is képesek megvásárolni, s melyet esetleg téliesíteni is lehet. Az elmúlt évben a Nagyítóban - a fogyasztók lapjában — kétszer is megjelentek a Magyarországon forgalomban levő hétvégi házakról. A minősítéskor öt tulajdonságát vizsgálják: alaprajzi elrendezés, kivitel, össze- szerelhetőség, hőszigetelés és a gazdaságosság a legfontosabb szempontok. Hazánkban jelenleg nincs kiváló minősítésű, csak jó... A követelmények néhány pontját nem voltunk képesek eddig teljesíteni. — Már az első pillanatokban tudtuk, hogy az alaprajz, s a kivitel maximális követelményeit teljesítjük — mondja Kamarás András olyan természetességgel, hogy kételkedni sem merek. — Az összeszerelhetőség már nem ment. A szegelést mi sem tudtuk kiküszöbölni, erre jó minősítésnél jobbat aligha kaphatunk. A hőszigetelésben a régebbi szentlőrinci faházak előnyeit kívántuk megtartani — szerencsére a vártnál jobban sikerült. A nagy kérdés a gazdaságosság volt. Ezen múlott minden. A hasznos négyzetméterre eső ár kisebb lesz-e, hány ember lakhat egy, a régebbi típusoknál olcsóbb házban? A két barát napokig arról tárgyalt, milyen alap- és segédanyagok kellenek, mi áll a faüzemben rendelkezésre, mit lehet olcsóbban beszerezni, mint korábban, s olyan méreteket kell kialakítani, amely a szabvány anyagok felhasználása során a legkevesebb hulladékveszteséggel jár. Az első ideális terveket kénytelenek voltak összetépni, költsége alig volt valamivel kevesebb, mint más hasonló méretű házaknak. Ők pedig sokkal olcsóbbat akartak. A faüzemben már hosszabb ideje gyártanak nyílászáró szerkezeteket, melyeket 260 centis fenyőfa deszkából készítenek. A nyílászárók mérete viszont csak 210 centi. A többi anyag évről évre hulladékba került, esetenként 200 ezer forint veszteséget is jelentett ez. A maradék anyagból szerkesztették meg a variálható modul elemeket, s ezzel máris nyert ügyük volt. A két barát azonban nem elégedett meg a kétségtelenül jelentős megtakarítással, fillérekért veszekedtek, a viták helyenként úgy elfajultak, hogy már-már a ház is veszélybe került. Több lehetőség közül az optimális méretű (hulladék szinte nem marad) szombathelyi faforgács lemezt használták szigetelő anyagnak, és a belső falborításnak. Jól merevíti az épületet, hang- és hőszigetelése jobb az eddig használt anyagokénál, beépítése könyMaletics Miklós és Kamarás András nyébb ... (még elsorolhatnának néhányat, de hát nem fecsegik ki minden titkukat, konkurencia is van — mondják.) Elkészült a ház, s annyira olcsón sikerült előállítani, hogy a tervezők még egy kis ráadást, néhány beépített bútort: szekrényt. ágyakat, padot, konyhabútort is tudtak hozzá adni. Négyzetméterenként így is közel háromszáz forinttal olcsóbb, mint bármely forgalomban levő hétvégi ház, Egy kis mosdófülke, WC-vel (ezt nem tudták a KERMI igénye szerint külön-kü- lőn helyiséggel megoldani), főzőfülke, étkező, nappali és függönnyel leválasztott háló tartozik a Fenyő l.-hez. A sorszám csak később született, a második ház terveinek elkészültekor, ugyanis menet közben egy nagyobb, négy személynek is kényelmesen lakható, külön helyiségekből (nem fülkékből) álló házat építettek — Fenyő ü. elnevezéssel. A név abból származik, hogy a házak 95 százaléka fenyőfa anyagból készült Ogy tűnik, ünneprontás kudarcaikról kérdezősködni, de így annyira egyszerűnek tűnik ez az egész ... Maletics: nem volt mindig könnyű, de többnyire keresztül hajtottam, amit elhatároztam, így talán igazi kudarc még nem is ért Kamarás: Nekem volt több. A színművészetire jelentkeztem, nem vettek fel — szobafestő lettem. Ne értsen félre: nem a munka miatt érzem kudarcnak, mindig is a csináló embereket becsültem, de ez akkora különbség volt eredeti céljaimat tekintve... Maletics Miklós: ez a ház. Kamarás András: Hát ez! Biztos, hogy ez. Eddig csak megbízásaim voltak, ez pedig alkotás... Lombosi Jenő A Fenyő L típusú hétvégi ház Ságvári Enc/re-emlékéremme tüntették ki Ortner Ernőt A KLM üzletkötése a Carbonnai ötéves együttműködés fűzi össze a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalatot a munkaruházati cikkekkel kereskedő holland KLM céggel. A komlóiak az idén 240 ezer darab konfekciót varrtak bérmunkában a hollandoknak. A HUNGARO- TEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével tegnap ütötték rá a pecsétet arra a szerződésre, amelynek értelmében a KLM jövőre bérmunkában 300 ezer munkaruházati és felsőruházati cikk megvarrását rendeli meg a Carbonnál. Ebből az alkalomból Komlón tárgyalt a KLM cég kereskedelmi igazgatója. C. F. J. Van Oudenhoven és Zseni Pál, a Carbon igazgatója áttekintette a két cég közötti ötéves üzleti együttműködést, s mindkét fél elégedettségének adott kifejezést. A komlóiak jó minőségben dolgoznak és frontosán szállítanak. A KLM- nek végzett bérmunka ellenértéke 300—400 ezer dollár, körülbelül harmada a vállalat bérmunka exportjának. Ezzel a Carbon teljes mértékben lekötötte jövő évi kivitelét. A jövő évi bérmunka értéke eléri a másfél millió dollárt, szemben az idei 1—J,2 millió dollárral. A hősies helytállásért adományozható „Ságvári Endre Emlékéremmel” tüntette ki a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága halála után Ortner Ernőt, a komlói Kossuth-bányán történt szerencsétlenség áldozatainak egyikét. Az egyetlen KISZ és párttagot, aki a tragikusan emlékezetes esetnél életét áldozta. A kitüntetést tegnap délután az Ortner család komlói lakásán adta át a hozzátartozóknak Erdős Endre, a KISZ KB munkatársa. Az átadáskor jelen volt Nagy Sándor, a megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás felelőse, Klepah Ottmár, a Mecseki Szénbányák és Juhász István Kos- suth-bánya KISZ Bizottságának titkára, továbbá Ortner Ernő párt- és KISZ alapszervezetének, valamint szocialista brigádjának vezetői. „Nem ünnepelni jöttünk — mondta Erdős Endre özv. Ortner Ernőnéhez szólva —, de ha néhány szomorú perc órán is, át kell adni a KISZ Központi Bizottságának kitüntetését. Hiszen olyan ember távozott sorainkból, aki munkája mellett a mozgalomban is embertársait, a társadalmat szolgálta. Kérem I őrizzék meg tisztelettel az em- I lékérmet, s neveljék a két kisI gyermeket apjuk szellemében, | becsületes helytállásra, a közösség szolgálatára." Ezután Fincza József, a párt alapszervezet titkára beszámolt azokról a felajánlásokról, amelyekkel különböző szervek és szervezetek a Kossuth-bányai áldozatok családjait kívánják támogatni. Császár Sándor szocialista brigádvezető pedig bejelentette, hogy kollektívájuk örökös taggá fogadta Ortner Ernőt, s ehhez méltóan gondoskodnak az özvegyről és a két kis árváról. Szeged—Temesvár —Arad távvezeték Pénteken ünnepélyes keretek között helyezik üzembe Szegeden és Temesváron a Szeged— Temesvár—Arad közötti új 220 kilovoltos távvezetéket, amely az első villamos összeköttetés Magyarország és Románia között. Az 57 kilométeres vezeték üzembe helyezésével Magyarország villamosenergia-rendszere valamennyi szomszédjával összeköttetésbe kerül. Baranya változó arca (3) A gépek korszaka az élelmiszergazdaságban Összeállt Baranya 1970— 1985-re szóló fejlesztési koncepciója. Az irányelveket — tizenöt évre visz- szamenően elemezve, továbbá az ágazati elképzelések ismeretében és felhasználásával, figyelembe véve a szomszédos megyék elképzeléseit is — a Megyei Tanács osztályai és különböző bizottságai dolgozták ki. Az anyagot megtárgyalta a Megyei Pártbizottság végrehajtó bizottsága és alkalmasnak találta, hogy a megye hosszútávú programja legyen. A végső szót a megyei tanácsülésen mondják ki: a fejlesztési koncepciókról az október 30-i tanácsülésen döntenek. Sorozatunkban szeretnénk megismertetni a megye közvéleményét a tanácstagok elé kerülő anyaggal. Ezúttal az élelmiszergazdasággal kapcsolatos elképzelésekről lesz sző. A következő másfél évtizedben az élelmiszertermelés növelésének legbiztosabb alapja a belső fogyasztási igények növekedése. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztásának évi átlagos 4—5 százalékos növekedése nemcsak az ipari feldolgozás és a kereskedelmi forgalom gyors növekedésével jár együtt, hanem a mezőgazda- sági termelés struktúrális változásait is előidézi. Ez jelentkezhet egyrészt a termékösz- szetétel változásában, másrészt a termelés szerkezetének (területi koncentrációjának) változásában. Két gond A termelés strukturális változása két gondot vet fel. A nagyüzemek 1985-ben várhatóan a megye mezőgazdasági termelésének 80—90 százalékát adják, szemben a jelenlegi 65—70 százalékkal. A változás kettős hatást eredményez: egyrészt a nagyüzemi gazdálkodás súlyának növelésével javítja a termelés szervezeti feltételeit, másrészt a kisüzemi termelés arányának visszaesésével mérsékli a háztáji gazdaságoknak az össz- ágazati eredményekhez való hozzájárulását. Különös gondot okoz itt a háztáji állattartás várható csökkenése, s a háztáji állatállomány nagyüzemi pótlásának beruházás- igénye. A másik strukturális gond a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas számával függ össze. Az összes foglalkoztatottaknak több mint 30 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, s ez a tényleges szükségletet — összességében — meghaladja. A munkaerőhiány, illetve a felesleg azonban területenként és időszakonként eltérő mértékben jelentkezik, s ez a távlati tervezésben súlyos számítási problémát jelent. E kérdés különös jelentőségét az adja, hogy a mezőgazdasági keresők száma és aránya — eltekintve most a gépesítés és a műszaki fejlesztés hatásától — szoros kapcsolatban van a megye aprófalvas településhálózatával, s a kedvezőtlen közlekedési viszonyokkal. Infrastrukturális háttér hiányában a központi jellegű települések (kiemelt alsófokú központok, városok) gazdasági szívóhatása csak mérsékelt hatású, s ez távlatban késlelteti a népesség települések, illetve népgazdasági ágak közötti átrétegeződését. Előrelépés a zöldség- termesztésben A mezőgazdasági üzemek távlatban a termelésszerkezet további egyszerűsítésére törekednek. A legfőbb növénytermelési ágazat várhatóan továbbra is a búza lesz, de a termelés elsősorban a jó adottságú Mohács-környéki, a Pécs- és Siklós-környéki területekre koncentrálódik. Itt a gabona termésátlaga tartósan elérheti a 35—40 mázsás hektáronkénti átlagtermést. A természeti adottságoktól függően a második fő növény a kukorica. Termelése a későbbiekben — gépesítéssel — függetleníthető lesz a kézi munkaerőtől, s így | területi növekedésével is számolhatunk — kapcsolódva a sertés- és baromfitelepek centrumaihoz. Burgonyából a megye önellátó lesz. Ugyanezt az eredményt kell elérnünk a zöldség- termesztésben. Korábban a megye 60—65 százaléka foglalkozott zöldségtermesztéssel, s az éghajlati adottságok, a terméseredmények biztosították az önellátást, sőt, egyes időszakokban az exportot is. Az ágazat fejlesztésére a közeljövőben külön program készül. A szőlőterületek lényeges területi bővülésével a távlatban nem számolhatunk, csak a történelmi borvidék rekonstrukciója várható. Hasonló feladatokat kell megoldani a megye gyümölcstermesztő területein. Hangsúly a szarvasmarhatenyésztésen Az átmeneti visszaesés után — a beruházások hatásának ismeretében — reálisan számolhatunk azzal, hogy a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó számosállat szám az 1972. évi 42 darabról tartósan 44— 46 darabra emelkedik. Különös figyelmet kell ezen belül fordítanunk — a piaci viszonyok 1 szempontjából tartóson jövedelmező — szarvasmarha állomány bővítésére, $ az intenzív, iparszerű tartástechnológia elterjedésére. A szükséges intézkedések: további 12—15 ezer nagyüzemi tehénférőhely építése, illetve a meglévők rekonstrukciója; a gépj technoló. giák széleskörű elterjesztése, az állategészségügyi helyzet stabilizálása, o takarmánytermesztés és a takarmányozás korszerűsítése, a szakemberképzés és -ellátás javítása. Távlatban a megye sertés- állománya 400—500 ezer között alakul, ezen beiül növekszik a nagyüzemek termelése, s fokozatosan csökken a háztáji sertéstenyésztés jelentősége. A szakosított telepek iparszerű termelése azonban pótolni tudja az így jelentkező állatállomány-kiesést, s a megye összes hrzóelőállítála lényegesen nem változik. A két fő állattenyésztési ágazathoz hasonlóan kialakultak a juh és a baromfitenyésztéssel nagy volumenben foglalkozó ágazatok is. Mohácsnak vágóhíd, Pécsnek hűtőtároló kellene A mezőgazdasági beruházásoknak meg kell alapozniuk a fejlesztési elképzeléseket. A talajművelés teljesen gépesített, hasonló szintet kell elérni a betakarításnál is. Gépesíteni kell az üzemi szállításokat és rakodásokat, a nagyüzemi állat, tartásra berendezkedett telepeket majorokat. A komplex melioráció Baranya jelentős mezőgaz. dasági tevékenysége. A kiemelt területek — a hegyvidéken a Baranya csatorna vízgyűjtőjében és Dráva mellékében — vízrendezését 1980-ig be kell fejezni. A mohácsi térségben, a Duna vizére építve 10—12 ezer hektár öntözésére öntözőfürt létesítése szükséges 1976—■ 1978-ig. Az előkészítő munkák folynak. A következő években megépül Pécsett a baromfifeldolgozó. A sertésfeldolgozó kapacitás azonban a húsipar rekonstrukciója után sem lesz elegendő, ezért a mohácsi térségben a jövőben — 1975—80 között — kívánatos lenne egy üzemi együttműködésen alapuló 70—100 ezer darab kapacitású sertésfeldolgozót létrehozni. — Ugyancsak kívánatos lenne — üzemi együttműködésre alapozva — egy 500—600 vagonos hűtőtárolót építeni, lehetőleg Pécs térségében. Miklósvárj 2oJta*
