Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

4 DUNANTOll NAPIC 1972. október 26. 1972 OKIOBER 26 CSÜTÖRTÖK Szeretette' köszönttük névnooiuk jlkaiméból DÖMÖTÖR nevű kedves olvasóinkat » A Map kél 6.19, nyugszik 16.3/ órakor. — A Hold kél 19.32, nyugszik 11.15 órakor. V ________________J A HÓNAP KONYVÜJDONSAGAI Borabás Tibor: Rákóczi had­nagya, Duchesne: Sacco és Vanzetti, Szávai Nándor: Em- berek és tájak. Hajdú János: Ratifikálás után válaszúton az NSZK, Csehi Gyula: Felvilágo­sodástól felvilágosodásig, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Gyapjas Ferenc: A kombi­natorika és valószínűségszámí- tás tanításának módszertani problémái, Bálint Endre: Hazug­ságok naplójából, Artner Tiva­dar: Évezredek művészete, Lu­kács—Péter—Tarján: Tarkabar­ka fizika és Stanislaw Lem: i Summa technológiáé Tudomány,! — civilizáció — jövő című j könyvek. ♦ — Réti József o Zeneakadé­mia tanára énekel ma este a Pécsi Nemzeti Színházban. Az európai operaszínpadokon rend­szeresen szereplő, világhírű mű­vész, Puccini: Bohémélet című operájának Rodolpho-ját ének­li. s az előadás fél 8-kor kez­dődik. — A Centrum Áruház rasműszaki közületi raktára: Pécs, Rákóczi út 78. — Uj tanműhely. 16 millió forintos beruházással Pécsett a III. kerületi tanácshivatal volt kertészetének területén épül az 50D-as Szakmunkásképző Inté- I zet új forgácsoló tanműhelye. A Munkaügyi Minisztérium be­ruházásában létesülő tonmű- he'yt a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építi. A ter­vek szerint 1973 őszén a két­szintes korszerű épületben 800 j tanuló szakmai oktatását kez­dik meg. • Szgrelv/ények boltja Zsoloatj V. u. 7. Utazás Jakabbal A HÉT FILMJEI BOHOCOK Fellini a világ filmművészetének kiemelkedő rendezőegyénisége ezúttal merőben eltér ismert, jellegzetes stílusú filmjeitől (Ország­úton, Édes élet, 8 és fél, Júlia és a szellemek). Ez az alkotása nem játékfilm. A dokumentum, a riport és a hagyományos játék- ! film elemei együttesen adnak egy különleges filmet, amelyben \ Fellini emléket áHit művészete nagy ihletéinek, a cirkusz jellegzetes , figuráinak, a clownoknak. UTAZÁS JAKABBAL A sikeres filmrendező, Gábor Pál harmadik játékfilmjének hőse két huszonéves fiatalember. A közös munka alapja barótsá- j guknak. Munkájuk során bejárják az országot, megfigyeléseik, emberi kapcsolataik is ennek a furcsa országjárásnak a függ­vényei. Ennek kapcsán a rendező a mai valóság számos fontos fényére, igazságára irányítja rá a figyelmet. JAJ, EZ A KISLÁNY! Násztya élénk fantáziájú kislány. Elbeszéléseivel meghökkenti környezetét, iskolatársáit, s a közösség eléggé elhamarkodottan „hazudósnak" ítéli ezért. Az ő életébe, problémáiba enged be­pillantani ez az új szovjet szinkronizált film. 10 SZÁZALÉK ELŐLEGGEL MINDEN TÍPUSŰ MOTORKERÉKPÁR Díjmentes vizsgáztatás. — üzembe helyezés. OTP ügyintézés. Pécsi ÁFÉSZ 53. sz. Műszaki boltjában, Rákóczi út 53. szám. Telefon: 10-471 (Jelmezkölcsönzővel szemben) Rameisl Ferencns látogatása a pécsi járási pártbizottságon Rameisl Ferencné, az MSZMP Baranya megyei Pártvégrehajtó­bizottságának tagja, az SZMT titkára tegnap látogatást tett az MSZMP Pécsi Járási Bizott­ságán. A Párt végrehajtóbizottság tagját Lipcsik István, a Járási Pártbizottsáq titkára köszön­tötte. Részt vett a találkozón Kádár Német Bélámé a Ba­ranya megyei Pártbizottság munkatársa. Ott voltak a járási pártbizottság vezető tisztségvi­selői. Rameisl Ferencné meghall­gatta Fajcsi Istvánné, járási nő­referenset. aki a Központi Bi­zottság nőpolitikái határozatai végrehajtásáról adott tájékoz­tatót. Ezt követően Rameisl Fe­rencné vázolta a pártszervek nőfelelőseinek feladatait. ♦ — A magyar irodalomkritika történetéről. Ma, csütörtökön este 7 órakor öt előadásból ál­lá sorozat indul Fejezetek a magyar irodalomkritika történe­téből címmel, a Doktor Sán­dor Művelődési Központban. Az első előadást A magyar iroda­lomkritika kezdetei és kibonta­kozása a XIX. században cím­mel Németh G. Béla irodalom- történész tartja meg. A sorozat további előadói Bodnár György irodalomtörténész, Almási Mik­lós kritikus, Király István és Pándi Pál egyetemi tanárok no­vemberben és decemberben tartják meg előadásukat. ♦ Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök «stag: változóan felhős idő, eső nem lesz. Gyenge, napközben időnként meg­élénkülő déli, délnyugati szél — haj­nalban és reggel többfelé erős párá- sodás, köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—6, legmaga­sabb nappali hőmérséklet a tartósan ködős helyeken •—*12 fok között. ♦ — Autószőnyeg érkezett • Pécsi ÁFÉSZ Hal tér 5. sz. alatti Gumiáru szaküzletébe. Pálma-tepp szőnyegpad­lóból. Wartburg, Polski Fiat, Skoda, Moszkvics és Zsiguli típusú gépko­csikhoz. (x) — Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy a pécsi ÁFÉSZ Szuperéit ABC Áruházban (Pécsújhegy, Bor u. 15. sz.) importból származó olajégők kaphatók garanciális beszereléssel, mélyei fővárosi szakvállalat végez. Irányár: 17—18/M forint. Használja ki a lehetőséget és időben kérjen előjegyzést. Komplett fűtőberendezé­sek állandó jelleggel kaphatók. Pécsi ÁFÉSZ (x) ♦ Balesetek Figyelmetlenül lépett ac úttestre kedden este Vigh Mihály, Pécs, Haj­nóczy u. 27. szám alatti lakos, a Rác­város 2. számú ház előtt, és a har­minc kilométeres sebességgel arra haladó Wéger Géza, pécsi lakos sze­mélygépkocsija alá került. A baleset következtében Vigh súlyos, de nem életveszélyes sérülést szenvedett. * Csütörtökön reggel Pécsett a Szi­geti út és a Madarász utca keresz­teződésénél Vörös Árpád, Pécs, Ist­ván utca éj3. szám alatti lakos az általa vezetett SD 02—97-es rendszá­mú tehergépkocsival figyelmetlen bal- rakanyarodás közben összeütközött ez utána haladó, és a tehergépkocsit balról előzni akaró Szabó Géza, gör- csötoyi lakos, motorkerékpárossal. A baleset következtében Szabó súlyos sérülésekkel került a 2-es számú Se­bészeti Klinikára. Bállá József 1926 —■ 1972 Tragikus a hír, Munkatársunk, ba­rátunk, harcostár­sunk, Bállá József elvtárs meghalt. Váratlanul, élete teljében, hirtelen érte a halál. Örök mosolygó arca, vi­dám, a munkában és a társadalmi életben közismert egyénisége tisztán él tudatunkban. Néhány napja még velünk dolgo­zott, tanult, együtt vitatkoztunk a politikai vezetés ismeretein, a pártélet elvi és gyakorlati kér­désein, az emberi munka örö­mein és kudarcain. És mily fáj­dalmas a ma! Mennyire hihe­tetlen a tény! Elvesztettük a harcostársat, az igaz kommu­nistái Bállá Jázsef élete és sorsa munkásélet, munkássors volt. 1926-ban cselédemberek fiaként született. Gyermekkora még cse­léd-napszámos élet, a kiszolgál­tatottság és a megaláztatás emlékével terhes. De az ifjúvá érett Bállá József 1945-től már tudta és tudni is akarta, hogy önmaga és mások sorsán segí­teni csak úgy lehet, ha azok mellé áll, akik a dolgozók, a munkásemberek céljaiért küz­denek. Párttag lett, kommunis­ta. Ettől kezdve a mozgalom és a munka lett élete fő tartalma. Kezdetben segédmunkás a gyöngyöspusztai erdészetnél, később földművé», szövetkezeti felvá­sárló, majd az ál> (ami gazdaságok­hoz ment dolgoz­ni. Először a szent- marton pusztai ál­lami gazdaságban segédagronómus, majd 1952-től - közel két évtize­den át — a Pécsi Állami Gazdaság­ban pártmunkás. Példamutató mun­kájával, szerény és becsületes emberi maga­tartásával valamennyi mun­kahelyén kivívta dolgozó társai megbecsülését és tiszteletéi Eredményes munkájáért minde­nütt elismerték. 1954-ben tagja lett a Pécsi járási Pártbizott­ságnak. Választott tisztsége ré­vén, szorgalmas munkájával hozzájárult a járás politikai életének fejlődéséhez. 1962-bea Munka Érdemérem, 1970-ben ac Állami Gazdaság Kiváló dolgo­zója kitüntetésben részesüli Eredményes munkája, példás és harcos élete, szerény és etvhfl kommunista magatartása alap­ján a Megyei Pártbizottság munkatársa lett. Halála fájdalmas veszteség családjának, a pártnak, a moz­galomnak és mindazoknak, akik ismerték. Emlékét megőrizzük. MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA — Gyalult Mc, uírm foroxtiemex, I olcsó csempe, viHanysütő és műbőr, a TOZÉP Citrom utcai barkócs bolt- j jóban. 00 I — Értesítünk minden ked.es szövet­kezeti lakástulajdonost, hogy a Ja­vító-Karbantartó új címe: Üjmecsele- alja. Magyar Lajos u. 7. (x) — OLAJ KÁLYHA VASAK AJÁNDÉK­KAL. A minilralor kivételével minden típusú olajkálytiához 1 db olajtároló« ajándékozunk. Pécs, 39-es dandár u. 2/C. Nyitva szerda, csütörtök, péntek 8—17 óráig, szombaton 8—12 óráig. — Kevert és más 6szi műtrágyák, nagy választékban kaphatók a Ma- gyarürögi úti Mezőgazdasági bolt­ban. (rá — A MAGYAR IRODALOMKRITIKA KEZDETEI £S KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZAZADBAN. Németh G. Béla irodalomtörténész előadása ma, ok­tóber 26-án 19 órakor a Doktor Sán­dor Műv. Központban, az irodalorh- kritikai sorozat megnyitása. (x) — Bál a Zsolnayban f. hé 38-óe 18 órától. Zenekar: Midi. («I — ZOMÁNCOZOTT ÜSTÖK kopKe­tók nagyon olcsón 39-es dandár u. 2/C. Nyitva szerda, csütörtök, péntek 8—17 áráig, szombaton 8—12 óráig. — Temetőben különösen praktikus a művirág: tartós, időviszantagságal ellen érzéktelen, előre megvásárol- ható. Kaphatók minden papírboltban. Rendelet a technikus-minősítésről Rendeletben szabályozták az illetékes miniszterek a technikus­minősítés rendjét. A jövőben a technikusi oklevelet minősítő vizsga letételével lehet meg­szerezni. A technikusi oklevél a minősítés szakirányának meg­felelő technikusi munkakör be­töltésére képesít és a techniku­si cím viselésére jogosít Technikus-minősítő vizsgát a kijelölt szakközépiskolák mel­lett működő „Állami technikus­minősítő bizottság" előtt lehet tenni, A vizsgára egyéni tanu­lással — önképzéssel —, idő­szakosan szervezett konzultá­ciókkal, vagy tanfolyamon való részvétellel lehet felkészülni. - Technikus minősítő vizsgákra azok a dolgozók jelentkezhet­nek, akik a megfelelő szakira- | nyú szakközépiskolai érettségi- ' vei, illetve ezzel egyenér­tékű végzettséggel, továbbá a választott technikusi szak szakirányának megfelelő mun­kakörben eltöltött, legalább két­éves gyakorlattal és a munka­hely véleményezésével rendel­keznek. A kohó- és gépipari minis»­ter, a nehézipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és posta ügyi mi­niszter az illetékes főhatósá­gokkal egyetértésben külőn- külön rendeletben részletezte • saját tárcájához tartozó szak­ágazatokban a technikus-minő­sítés feltételeit. Azoknak a szakoknak a jegy­zékét, amelyekben a rendeletek alapján technikusi oklevelet le­het szerezni, a Művelődési Köz­löny október 16-i száma közli. A miniszteri rendeletek ha­tályba léptek. Fekete Sándor: PETŐFI ÉLETE „ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON. " Petőfi életét nemcsak azért érde­mes megismernünk, mert jobban meg­értjük belőle költészetét, hanem azért is, mert ez az élet maga is alkotás: o forradalmi emberség örök mintája. Apja Petrovjcs István, szegény em­bernek született, nehéz munkával ke­reste kenyerét, mint mészáros segéd, hogy azután hússzékek bérlésével gyűjtse össze azt a vagyont, amely fia neveltetéséhez is szükséges volt. Szia" eredetű családból, de magyar községben látta mag a napvilágot és magyarnak vallotta magát: az 1848- as szabadságharcban zászlótartóként vett részt. A költő anyja, Hrúz Mária. szlováknak született, csak felnőtt ko­rában tanult meg magyarul. A nemesi előítéletektől áthatott ré­gi Magyarország tudósai igyekeztek bebizonyítani, hogy Petőfi távolabbi atyai ősei magyar nemesek lehettek. A levéltári adatok azonban nem iga­zolják ezeket a legendákat. A költő ismert ősei vándorló iparosok voltak. Petrovics István és Hrúz Mária há­zasságából minden valószínűség sze­rint a Pest megyei Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Keresztelésének. 1823. január elsejének dátumát tartotta szü­letése napjának, de a születéshely és idő körül máig sem szűnő viták zaj­lanak —, mint ahogy legendás ho­mályba vész hősi halála is. Annyi mindenképpen biztos, hogy a család hamarosan elköltözött Kiskő­rösről: Félegyházán, o magyarság egyik sajátos törzse, a büszke kisku­nok között nevelkedett Petőfi. Ö, akit csecsemő korában spirituszos vízben fürdettek a babonás falusiak, hogy „megmaradjon”, erős, szívós fiúvá ser­dült. Mindvégig kistermetű maradt, de a kortársak egyöntetűen kiemelik, hogy feltűnő testi ügyesség és kitar­tás jellemezte. Apja üzleti vállalkozásai révén o család egyre inkább jómódba került. A fiú előtt megnyílt az iskolázódós le­hetősége. Kecskeméten végezte elemi tanulmányait, majd a sárszentlőrinci és pesti alsófokú középiskolákban ta­nult. Pesten, a fejlődő fővárosban egyszerre találkozott a nagyváros él­ményével és a művészet varázsával — apja épp azért vitte el Pestről, mert „sokat ólálkodott a színházak körül.” így jutott a mór csaknem tizenhá­rom éves fiú Aszódra. E kis mezővá­rosban három éven át tanult, 1835 szeptemberétől 1838 nyaráig, Korén István keze alatt. Már az első tanév­ben jeles lett, majd pedig éppenség­gel kitűnő tanulónak bizonyult Ebből at időszakból maradt fenn első verse is, amely a szokványos iskolai felada­tok közül a forma elevenségével és a szemlélet frisseségével tűnik ki. Az is­kola könyvkatalógusa a diák rendkí­vüli szellemi érdeklődéséről tanúsko­dik: vaskos világtörténelmi művek sze­repelnek a kikölcsönzött könyvek lis­táján, továbbá latin, német és fran­cia nyelvkönyvek, szótárak, szépiro­dalmi művek. A harmadik tanév végén vándorszí­nészek érkeztek a városkába. S a ko- masz poéta, aki eddig egy helybéli kislányba volt reménytelenül szerel­mes, most a társulat primadonnájá­ért lángolt fel, sőt meg is akart szök­ni a színészekkel — nem sokkal a vizsgák előtt. A tervről Korén értesí­tette az apát. Ezen a ponton jobb, ha átadjuk a szót a költőnek: „Atyám ... — mint jó atyához illik — a veszedelmes hír­vétel utón egy percig sem késett po­koli örvénybe süllyedő fia megmenté­sére rohanni. 5 istentelen szándékom­tól csakugyan eltérítettek atyai taná­csai, melyek még hetek múlva is meg­látszottak. .. hátamon és lelkem poi- sátorának egyéb részén." Az eltérítés hatása nem tartott to­káig. Bottal senkiből sem lehet kiverni a művészi vágyakat, legkevésbé ered­ményes azonban az ilyen nevelés egy Petőfi-méretű jellem esetében. A költő később önvallomásos szenvedéllyel magyarázta meg. hogy színészi vágyai milyen mélyen összefüggtek legfőbb jellemvonásával, szabadságszereteté- vel. Első esküm című verse szerint azért akart színészek közé állni, „csakhogy szabad, hogy független” legyen. A fiú lázadó hajlamai íme, mér ak­kor megmutatkoztak, amikor családja még aránylag jólétben élt. Még da­cosabban fordul szembe a világgal, amikor Aszódról hazatérve meg kell tudnia, hogy az 1838-as nagy árvíz elvitte szülei házát, tanyáját, jószá­gait, s szegények lettek. A természet kártevését Petrovics István a reá jel­lemző szorgalommal még jóvá tudta volna tenni. De üzleti vállalkozásai is balul ütöttek ki, a bizalmával vissza­élő emberek ellen nem volt orvossze­re: a jómódú bérlőből hamarosan el- szegényült kocsmáros lett. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents