Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

T7T2. olrtőber t. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Európa legnagyobb sertéspopulációja Japánba is eljut a Ka-hyb Hét országban tenyésztik a kaposvári hibridet — Tudomány és gyakorlat a tsz-ekben A közelmúltban lezajlott szek­szárdi mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon arany­érmet és különdíjat kapott a KA-HYB. Mit takar, mit fejez ki az öt betű, miért az aranyérem, a különdíj? Gondolovics Lajosnak, a Ka­posvári Hybridsertés Szülővona­lait Tenyésztő és Értékesítő Kö­zös Vállalkozás igazgatóhelyet­tesének tettük fel a kérdést. — A tavalyi, újvidéki nemzet­közi mezőgazdasági kiállítás aranyérme után ez a második, omelyet vállalkozásunk ötéves működése során kaptunk. A 12 tsz által 1968 májusában alapított — hosszúnevű vállal­kozásunk teljes nevét jóformán csak partnereink, üzletfeleink ismerik, a köztudatban mint KA-HYB szerepelünk. — Az aranyérem gyökerei tíz évre nyúlnak vissza a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Kutató osztályára, ahol Anker Alfonz tudományos munkatárs vezeté­sével 1962-ben kezdődött az a sertésnemesítési, hybridizáló munka, amelynek eredménye­ként ma az országban 32 000 koca termeli a mintegy félmillió sonkasertést A számok évről évre rohamosan nőnek. Nem­csak itthon, külföldön Is igen nagy a siker. Jugoszlávia, NDK, Ausztria, Csehszlovákia, Szov­jetunió, Bulgária, NSZK után — úgy néz ki — még idén Ja­pánba is eljut a KA-HYB. Tár­gyalásban vagyunk a lengye­lekkel, olaszokkal, románokkal is. — Az említett adatok egy­ben azt is jelentik, hogy a ka­posvári sonkasertés hybrid Euró­pa legnagyobb sertéspopulá- eiója. — Jelentőségét tekintve azt mondhatom, hogy a sertéste­nyésztésben olyan jellegű vál­tozás ez, mint annakidején a kukorica és a baromfi hibridi- zálása volt A sertést — ennek során — olyanná kellett „át­formálni", hogy a számára ter­mészetellenes — mert az ipar­telep azl — körülmények kö­zött sokkal többet produkáljon, mint a természetes (legeltetési, Házkörüli) viszonyok között mégpedig úgy, hogy az élő ser­tés hús-zsír arányát a piac igé­nyeinek megfelelően állítsuk be a hús javára, sőt ezt az arányt időről időre változtatni legyünk képesek. — Mit jelentenek ezek az eredmények a gazdaságok szá­mára? — Sokat! — válaszolja Gonr dolovics Lajos, igazgatóhelyet­tes. Például egy háromszáz ko­cával rendelkező, évi ötezer sertést értékesítő nagyüzem többletbevétele — abból, hogy KA-HYB-ot tart — egymillió forint. Ez a szám a mostani sertésfelvósárlási árak módosí­tása révén tovább növekszik. E kedvező számokban jelentős az a tény, hogy a tehyész- anyag utánpótlására a gazda­ságnak nem kell újra és újra tenyészkocasüldőt vásárolni, csupán a kanokat! A kocákat a gazdaság — az első vásárlás szaporulatából — maga állítja elő. Ez nagy értékkülönbség, amely a gazdaságnál marad. — Sikereink további „titka" — ha szabad ezt a kifejezést használnom —, hogy a magunk részéről igen nagy figyelemmel kísérjük a partnergazdaságok sertéstenyésztését, mind a ge­netika, mind a gazdaságosság szempontjából. (Tenyésztés, tar­tás-technológia, takarmányo­zás, állategészségügy, értéke­sítés). Csak az elismerés hang­ján szólhatunk baranyai part­nereinkről is, a pogányi, újpet­LAKÁSÉPÍTŐSZOVETKEZET KISHARSÁNYBAN Tizenöt taggal lakásépítő­szövetkezet alakult Kisharsány- ban, amely a Rákóczi nevet vette fel. Ezzel a lakásépítő­szövetkezetek száma Baranya megyében hétre növekedett. Az új lakások a műút mentén — a falu bejáratánál — a Rá- kóczi-mezőn kétszintes kivitel­ben. panel e'emekből kerülnek khr'e'c: ’ --e. Az építkezést a jövő év ele­jén kezdik meg és az év vé­gére várható a beköltözés. rei, szalóntai, nagypeterdi, vé- méndi termelőszövetkezetekről. Korszerű telepeken, képzett szakembergárdájával a legkor­szerűbbet termelik. E gazdasá­gok maguk is rendkívül pontos összehasonlító számításokat vé­geznek és nem véletlenül dön­töttek a KA-HYB mellett. — Igen népszerű a KA-HYB a vágóhidakon is, a kiváló vá­góértékkel bíró tulajdonsága és az értékes húsrészek kedvező aránya következtében. Tavaly a pápai húsüzemben levágott 12 700 KA-HYB sertés 68,1 szá­zaléka „A” minősítést nyert, ami 16 százalékkal magasabb az egyéb sonkasertések hasonló arányához képest. Ezideig a sertés ún. vágóértéke háttérbe szorult. Disznó - disznó - szinte egyre ment. Az említett kor­mányintézkedés — az árakról — ezt a felfogást megváltoz­tatja, az érdekeltséget a világ­piaci igényekhez igazítja. — Végül azt szeretném hang­súlyozni, hogy a KA-HYB jó példája a tudományos kutatás és a gazdasági gyakorlat ösz- szefogósának is, amit még „szebbé” tesz, hogy itt egy kizárólag termelőszövetkezetek­ből álló vállalkozásról van szó, amely viszont a tsz-mozgalom dinamikusságát igazolja — fe­jezte be nyilatkozatát Gondo­lovics Lajos. E, B. Magyar-NDK közös nemesítésű kukorica A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet és az NDK-beli Bernburgi Növénytermesztési és Nemesitési Kutató Intézet, a szocialista országok közti tudo­mányos együttműködés kereté­ben, közösen ötven-ötven szá­zalékos részvételi arányban, új, nagytermőképességű silókuko­ricát állított elő. Az NDK-ban tavaly államilag elismert „Beke 270” hibridkukorica nemesítése és elszaporitása hazánkban Né­meth Jánosnak, a szegedi inté­zet főosztályvezetőjének nevé­hez fűződik. Munkájáért a Német Demokratikus Köztársa­ság Erdészeti és Mezőgazda­sági Minisztériuma a „Szoica- lista munka kollektívája” kitün­tetéssel jutalmazta. Jubileumi ünnepség az Országos Tervhivatalban A Dráván innen s a folyón túl... Épül a híd Mór Drávaszabolcs közepén — a Zsinkó csárdánál — látszik: nagy munka folyik a falu köze­lében. Percenként száguldanak a főutcán a ZIL-ek, hordják a földet az új híd készülő feljá­rójához. A Fekete-vízen átérve aztán teljes egészében kitárui- kozik az építkezés - a feljáró építkezése. A hídépítők ugyan­is a világért sem vállalják ma­gukénak a földmunkát. Az ő birodalmuk a folyó. Pedig itt a magyar parton a feljáró épí­tése a látványosság. Tucatnyi dózer, szkréperláda győzködik a földdel, a ZIL-ek léleksza- kadva is alig képesek kiszolgál­ni a földmunkagépeket. A falu felől jövet úgy tűnik, az új fel­járó felszalad majd a felhők közé — a partról meg az el­lenkezőjéről győződhetünk meg: húsz méterről csaknem a folyóba bukik az út. A töltés szélén egy dózer bukdácsol, egy métert sem jöhetne már előrébb, lecsúszna a mélybe. A készülő feljáró lábánál negyven négyzetméternyi beton­tér, a közepében van valahol az új Dráva-híd magyar alap­köve. Erre az alapra épül majd az innenső pillér. A régit kifli alakúra hajlította a robbanás — a németek itt Dróvaszabol- cson is „tökéletes” munkát vé­geztek a háború utolsó hónap­jaiban. Az új pillér-alap előtt hor­gonyoz a „Somogy” lakóhajó — éppen takarítanak az étte­remben. Néhány méterrel fel­jebb a „Gyuri" horgonyoz, de a motort már begyújtották, in­dul a túlsó partra az uszályért: kavicsot visznek át az itteni de­póról. A túlsó parton ugyanis teljes erővel folyik a pillér épí­tése. A Hídépítő Vállalat har­mincöt munkása, daruk, teher­gépkocsik „szállták meg” a jugoszláviai partot - készül, il­letve már csaknem elkészült a túloldali pillér. Bodnár József építésvezető derűlátó: még szeptemberben befejezik. Pedig hát idén többet szünetelt a munka, mint amennyit dolgoz­hattak. Januárban és február­ban jég volt a folyón, április­ban a jugoszláviai himlőíárvány miatt voltak kénytelenek pi­henni, aztán az árvizek ... A Dráván áthallik a munká­sok kiáltása — magyar károm­kodás. Tonnányi kövekkel bir­kóznak. Száz köbméter süttői faragott követ építenek egy-egy pillérbe (a nehezebbje tonná­nyi súlyú, a kisebb, a pillér te­tejére kerülő kövek is 150—200 kilósak), aztán 90 köbméter vasbetont, 280 köbméter csö- möszölt betont. .. Tizenkét méter magas lesz az építmény, az alapja húsz méter mélyen kötődik a talajba. Az alap a régi. A folyó közepén egy sor kő most kiáll a víz felszíne fö­lé, csak éppen annyit, hogy árulkodjon: itt lesz a hídépí­tők következő munkahelye. Szádpaliókkal veszik majd kö­rül — kizárják a vizet, s alao- jáig megvizsgálják, elbírja-e az új hidat? A felső három sor faragott követ biztos lebontják - lejjebb talán nem kell javí­tani. Még ebben az évben szeretnék felépíteni ezt a pil­lért is. Aztán jöhet az utolsó, a magyar parton. Jugoszláviában már készülnek a híd vasszerke­zetei, s amikor a magyarok be­fejezik az alépítményeket — a jövő esztendőben — a jugo­szláv munkások folytatják a drávaszabolcsi híd építését. Hatalmas kavicshegyek tö­vében beszélgetünk az építés- vezetővel — a „Gyuri” még itt botladozik előttünk, összegaba­lyodott a kötele, a stéget is vinné magával. Kiszabadul. A folyó közepén levő pillért mesz- sze megkerülve igyekszik a túlsó partra — vissza, az uszállyal még nagyobb varga­betűt ír le. Zátonyos itt a Drá­va. Feljebb a VÍZIG hajói hor­gonyoznak, valóságos támasz­pont most ez a hely. A túlsó parton futballpályányi homok­zátonyt kerül a folyó — itt szoktak strandolni a donji-mi- hojlaciak. Lejjebb kendersátrak között tűnik el, majd kerül elő egy Csepel teherautó. Ottho­nosan mozog „külföldön” is. — A Dráva új hídjának vala­mennyi munkáit most mi csi­náljuk, a mi gépi eszközeinkkel,^ s a mi anyagunkkal. Innen hordjuk a kavicsot, a cemen­tet, a követ... A munkások rá­csával járnak át, tizenkét órát dolgoznak naponta. Én az au­tópálya építésétől jöttem, né­hány szakmunkást hoztam ma­gammal, a többieket itt vettük fel. Környékbeliek. Az építésvezető mutatja, hogy itt a folyóparton építettek egy kis beton dokkot, az mellé si­mul most az uszály. Hátrább a fák között ÉRDÉRT faházban az iroda, néhány száz méterrel távolabb, a falu felé munkás­szá'lás, ebédlő, raktárak. Vala­mikor a világ vége volt itt, most meg olyan, mint amikor felfordul a világ. A környéken szinte négyzetméternyi helyet is alig találni, ahol ne lenre mozgás. Egy bizonyos: Dráva- szabolcson, a folyó partján többé soha nem lehet majd órák hosszat üldögélni (mint még két esztendeje is) anél­kül, hogy a folyó rohanásán kívül más látnivaló ne akadjon. Elmennek majd a hídépítők, rend lesz a környéken, de gép­kocsik, gyalogosok mindig lesz­nek majd a hídon, a Fekete­víz után nem szalad majd zsákutcába Drávaszabolcs felől jövet az út Lombos! Jenő (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi fejlődését. Az esz­mét a széles milliók gondolko­zásukban úgy mérik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul. Kádár János elismeréssel be­szélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módsze­reinek, technikájának fejlődé­séről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hoz­zájárult a tervszerűség, a szo­cialista tervgazdálkodás erősö­déséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyfontosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista módon gon­dolkozó, kommunista meggyő­ződésű, a szocialista rendszer­rel és célokkal rokonszenvező alkotó emberek szellemi mun­káját.- A tudomány és a szocializ­mus - hogy hasonlattal éljek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha va­lahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorla­tot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fá­zisában. A Tervhivatal előtt álló fel­adatokra és a magasabb szín­vonalú tervezésre utalva ki­emelte, hogy az Országos Terv­hivatal legyen a Központi Bi­zottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérő­műszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, ho­gyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a Parlament elé kerülő terv-törvényjavaslat­ról szólva Kádár János elmond­ta, hogy tapasztalatunk sze­rint az Országos Tervhivatal hatáskörét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével össz­hangban ez lehetséges és szük­ségszerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizott­ság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. — Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünk­ről, annak irányáról, nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alap­jai erősek, a szocialista terme­lési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bi­zakodás. s ha az anyagi esz­közök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel rendel­kezünk. Most már reális alap­ja van annak, hogy arról be­szélhessünk: hogyan tud Ma­gyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok so­rából? Kádár János elismerően be­szélt a gazdasági eredmények­ről, a beruházási intézkedé­sek kedvező hatásáról. Rámu­tatott. hogy a szocialista me­zőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjá­rási nehézségeket is leküzdöt­ték, biztató eredmények ígér­keznek. Szólt arról, hogy világmére­tekben mindinkább a szocia­lizmus javára alakulnak az erő­viszonyok. Ez kedvező körülmé­nyeket teremt a tervgazdálko­dás történelmi tapasztalatai­nak további hasznosításához, céljainak eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső felté­telek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dol­goznunk. Népünk szocialista jö­vője biztosítva van, — jelen­tette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. Vizsgáztatják a cipőket A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet bőr-, cipő-, szőrmeipari osztályán befejezéshez közeledik az őszi-téli áruk ellenőrzése. Az osztály feladata a forgelombahozatal előtt az ipar, illetve a keres­kedelem által kért cikkek vizsgálata, azok minősítése, valamint a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése. Képünkön: Varga József a talp felerősítését ellenőrzi szakítógéppel.

Next

/
Thumbnails
Contents