Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
T7T2. olrtőber t. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Európa legnagyobb sertéspopulációja Japánba is eljut a Ka-hyb Hét országban tenyésztik a kaposvári hibridet — Tudomány és gyakorlat a tsz-ekben A közelmúltban lezajlott szekszárdi mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon aranyérmet és különdíjat kapott a KA-HYB. Mit takar, mit fejez ki az öt betű, miért az aranyérem, a különdíj? Gondolovics Lajosnak, a Kaposvári Hybridsertés Szülővonalait Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalkozás igazgatóhelyettesének tettük fel a kérdést. — A tavalyi, újvidéki nemzetközi mezőgazdasági kiállítás aranyérme után ez a második, omelyet vállalkozásunk ötéves működése során kaptunk. A 12 tsz által 1968 májusában alapított — hosszúnevű vállalkozásunk teljes nevét jóformán csak partnereink, üzletfeleink ismerik, a köztudatban mint KA-HYB szerepelünk. — Az aranyérem gyökerei tíz évre nyúlnak vissza a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Kutató osztályára, ahol Anker Alfonz tudományos munkatárs vezetésével 1962-ben kezdődött az a sertésnemesítési, hybridizáló munka, amelynek eredményeként ma az országban 32 000 koca termeli a mintegy félmillió sonkasertést A számok évről évre rohamosan nőnek. Nemcsak itthon, külföldön Is igen nagy a siker. Jugoszlávia, NDK, Ausztria, Csehszlovákia, Szovjetunió, Bulgária, NSZK után — úgy néz ki — még idén Japánba is eljut a KA-HYB. Tárgyalásban vagyunk a lengyelekkel, olaszokkal, románokkal is. — Az említett adatok egyben azt is jelentik, hogy a kaposvári sonkasertés hybrid Európa legnagyobb sertéspopulá- eiója. — Jelentőségét tekintve azt mondhatom, hogy a sertéstenyésztésben olyan jellegű változás ez, mint annakidején a kukorica és a baromfi hibridi- zálása volt A sertést — ennek során — olyanná kellett „átformálni", hogy a számára természetellenes — mert az ipartelep azl — körülmények között sokkal többet produkáljon, mint a természetes (legeltetési, Házkörüli) viszonyok között mégpedig úgy, hogy az élő sertés hús-zsír arányát a piac igényeinek megfelelően állítsuk be a hús javára, sőt ezt az arányt időről időre változtatni legyünk képesek. — Mit jelentenek ezek az eredmények a gazdaságok számára? — Sokat! — válaszolja Gonr dolovics Lajos, igazgatóhelyettes. Például egy háromszáz kocával rendelkező, évi ötezer sertést értékesítő nagyüzem többletbevétele — abból, hogy KA-HYB-ot tart — egymillió forint. Ez a szám a mostani sertésfelvósárlási árak módosítása révén tovább növekszik. E kedvező számokban jelentős az a tény, hogy a tehyész- anyag utánpótlására a gazdaságnak nem kell újra és újra tenyészkocasüldőt vásárolni, csupán a kanokat! A kocákat a gazdaság — az első vásárlás szaporulatából — maga állítja elő. Ez nagy értékkülönbség, amely a gazdaságnál marad. — Sikereink további „titka" — ha szabad ezt a kifejezést használnom —, hogy a magunk részéről igen nagy figyelemmel kísérjük a partnergazdaságok sertéstenyésztését, mind a genetika, mind a gazdaságosság szempontjából. (Tenyésztés, tartás-technológia, takarmányozás, állategészségügy, értékesítés). Csak az elismerés hangján szólhatunk baranyai partnereinkről is, a pogányi, újpetLAKÁSÉPÍTŐSZOVETKEZET KISHARSÁNYBAN Tizenöt taggal lakásépítőszövetkezet alakult Kisharsány- ban, amely a Rákóczi nevet vette fel. Ezzel a lakásépítőszövetkezetek száma Baranya megyében hétre növekedett. Az új lakások a műút mentén — a falu bejáratánál — a Rá- kóczi-mezőn kétszintes kivitelben. panel e'emekből kerülnek khr'e'c: ’ --e. Az építkezést a jövő év elején kezdik meg és az év végére várható a beköltözés. rei, szalóntai, nagypeterdi, vé- méndi termelőszövetkezetekről. Korszerű telepeken, képzett szakembergárdájával a legkorszerűbbet termelik. E gazdaságok maguk is rendkívül pontos összehasonlító számításokat végeznek és nem véletlenül döntöttek a KA-HYB mellett. — Igen népszerű a KA-HYB a vágóhidakon is, a kiváló vágóértékkel bíró tulajdonsága és az értékes húsrészek kedvező aránya következtében. Tavaly a pápai húsüzemben levágott 12 700 KA-HYB sertés 68,1 százaléka „A” minősítést nyert, ami 16 százalékkal magasabb az egyéb sonkasertések hasonló arányához képest. Ezideig a sertés ún. vágóértéke háttérbe szorult. Disznó - disznó - szinte egyre ment. Az említett kormányintézkedés — az árakról — ezt a felfogást megváltoztatja, az érdekeltséget a világpiaci igényekhez igazítja. — Végül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a KA-HYB jó példája a tudományos kutatás és a gazdasági gyakorlat ösz- szefogósának is, amit még „szebbé” tesz, hogy itt egy kizárólag termelőszövetkezetekből álló vállalkozásról van szó, amely viszont a tsz-mozgalom dinamikusságát igazolja — fejezte be nyilatkozatát Gondolovics Lajos. E, B. Magyar-NDK közös nemesítésű kukorica A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet és az NDK-beli Bernburgi Növénytermesztési és Nemesitési Kutató Intézet, a szocialista országok közti tudományos együttműködés keretében, közösen ötven-ötven százalékos részvételi arányban, új, nagytermőképességű silókukoricát állított elő. Az NDK-ban tavaly államilag elismert „Beke 270” hibridkukorica nemesítése és elszaporitása hazánkban Németh Jánosnak, a szegedi intézet főosztályvezetőjének nevéhez fűződik. Munkájáért a Német Demokratikus Köztársaság Erdészeti és Mezőgazdasági Minisztériuma a „Szoica- lista munka kollektívája” kitüntetéssel jutalmazta. Jubileumi ünnepség az Országos Tervhivatalban A Dráván innen s a folyón túl... Épül a híd Mór Drávaszabolcs közepén — a Zsinkó csárdánál — látszik: nagy munka folyik a falu közelében. Percenként száguldanak a főutcán a ZIL-ek, hordják a földet az új híd készülő feljárójához. A Fekete-vízen átérve aztán teljes egészében kitárui- kozik az építkezés - a feljáró építkezése. A hídépítők ugyanis a világért sem vállalják magukénak a földmunkát. Az ő birodalmuk a folyó. Pedig itt a magyar parton a feljáró építése a látványosság. Tucatnyi dózer, szkréperláda győzködik a földdel, a ZIL-ek léleksza- kadva is alig képesek kiszolgálni a földmunkagépeket. A falu felől jövet úgy tűnik, az új feljáró felszalad majd a felhők közé — a partról meg az ellenkezőjéről győződhetünk meg: húsz méterről csaknem a folyóba bukik az út. A töltés szélén egy dózer bukdácsol, egy métert sem jöhetne már előrébb, lecsúszna a mélybe. A készülő feljáró lábánál negyven négyzetméternyi betontér, a közepében van valahol az új Dráva-híd magyar alapköve. Erre az alapra épül majd az innenső pillér. A régit kifli alakúra hajlította a robbanás — a németek itt Dróvaszabol- cson is „tökéletes” munkát végeztek a háború utolsó hónapjaiban. Az új pillér-alap előtt horgonyoz a „Somogy” lakóhajó — éppen takarítanak az étteremben. Néhány méterrel feljebb a „Gyuri" horgonyoz, de a motort már begyújtották, indul a túlsó partra az uszályért: kavicsot visznek át az itteni depóról. A túlsó parton ugyanis teljes erővel folyik a pillér építése. A Hídépítő Vállalat harmincöt munkása, daruk, tehergépkocsik „szállták meg” a jugoszláviai partot - készül, illetve már csaknem elkészült a túloldali pillér. Bodnár József építésvezető derűlátó: még szeptemberben befejezik. Pedig hát idén többet szünetelt a munka, mint amennyit dolgozhattak. Januárban és februárban jég volt a folyón, áprilisban a jugoszláviai himlőíárvány miatt voltak kénytelenek pihenni, aztán az árvizek ... A Dráván áthallik a munkások kiáltása — magyar káromkodás. Tonnányi kövekkel birkóznak. Száz köbméter süttői faragott követ építenek egy-egy pillérbe (a nehezebbje tonnányi súlyú, a kisebb, a pillér tetejére kerülő kövek is 150—200 kilósak), aztán 90 köbméter vasbetont, 280 köbméter csö- möszölt betont. .. Tizenkét méter magas lesz az építmény, az alapja húsz méter mélyen kötődik a talajba. Az alap a régi. A folyó közepén egy sor kő most kiáll a víz felszíne fölé, csak éppen annyit, hogy árulkodjon: itt lesz a hídépítők következő munkahelye. Szádpaliókkal veszik majd körül — kizárják a vizet, s alao- jáig megvizsgálják, elbírja-e az új hidat? A felső három sor faragott követ biztos lebontják - lejjebb talán nem kell javítani. Még ebben az évben szeretnék felépíteni ezt a pillért is. Aztán jöhet az utolsó, a magyar parton. Jugoszláviában már készülnek a híd vasszerkezetei, s amikor a magyarok befejezik az alépítményeket — a jövő esztendőben — a jugoszláv munkások folytatják a drávaszabolcsi híd építését. Hatalmas kavicshegyek tövében beszélgetünk az építés- vezetővel — a „Gyuri” még itt botladozik előttünk, összegabalyodott a kötele, a stéget is vinné magával. Kiszabadul. A folyó közepén levő pillért mesz- sze megkerülve igyekszik a túlsó partra — vissza, az uszállyal még nagyobb vargabetűt ír le. Zátonyos itt a Dráva. Feljebb a VÍZIG hajói horgonyoznak, valóságos támaszpont most ez a hely. A túlsó parton futballpályányi homokzátonyt kerül a folyó — itt szoktak strandolni a donji-mi- hojlaciak. Lejjebb kendersátrak között tűnik el, majd kerül elő egy Csepel teherautó. Otthonosan mozog „külföldön” is. — A Dráva új hídjának valamennyi munkáit most mi csináljuk, a mi gépi eszközeinkkel,^ s a mi anyagunkkal. Innen hordjuk a kavicsot, a cementet, a követ... A munkások rácsával járnak át, tizenkét órát dolgoznak naponta. Én az autópálya építésétől jöttem, néhány szakmunkást hoztam magammal, a többieket itt vettük fel. Környékbeliek. Az építésvezető mutatja, hogy itt a folyóparton építettek egy kis beton dokkot, az mellé simul most az uszály. Hátrább a fák között ÉRDÉRT faházban az iroda, néhány száz méterrel távolabb, a falu felé munkásszá'lás, ebédlő, raktárak. Valamikor a világ vége volt itt, most meg olyan, mint amikor felfordul a világ. A környéken szinte négyzetméternyi helyet is alig találni, ahol ne lenre mozgás. Egy bizonyos: Dráva- szabolcson, a folyó partján többé soha nem lehet majd órák hosszat üldögélni (mint még két esztendeje is) anélkül, hogy a folyó rohanásán kívül más látnivaló ne akadjon. Elmennek majd a hídépítők, rend lesz a környéken, de gépkocsik, gyalogosok mindig lesznek majd a hídon, a Feketevíz után nem szalad majd zsákutcába Drávaszabolcs felől jövet az út Lombos! Jenő (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi fejlődését. Az eszmét a széles milliók gondolkozásukban úgy mérik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyfontosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista módon gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokonszenvező alkotó emberek szellemi munkáját.- A tudomány és a szocializmus - hogy hasonlattal éljek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorlatot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában. A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a Parlament elé kerülő terv-törvényjavaslatról szólva Kádár János elmondta, hogy tapasztalatunk szerint az Országos Tervhivatal hatáskörét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szükségszerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. — Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünkről, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizakodás. s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok sorából? Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott. hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehézségeket is leküzdötték, biztató eredmények ígérkeznek. Szólt arról, hogy világméretekben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez kedvező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi tapasztalatainak további hasznosításához, céljainak eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső feltételek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van, — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. Vizsgáztatják a cipőket A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet bőr-, cipő-, szőrmeipari osztályán befejezéshez közeledik az őszi-téli áruk ellenőrzése. Az osztály feladata a forgelombahozatal előtt az ipar, illetve a kereskedelem által kért cikkek vizsgálata, azok minősítése, valamint a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése. Képünkön: Varga József a talp felerősítését ellenőrzi szakítógéppel.
