Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. október 18. |S feig Ariz Szidki, egyiptomi miniszterelnök vezetésével, kormánydelegáció tartózkodik és folytat tárgya­lásokat a szovjet vezetőkkel Moszkvában. Képünkön: (felvételünk előterében jobbról balra) Pod­gornij, Aziz Szidki, Koszigin és Cromiko. * ♦' RÓMA: Az El Fatah pa­lesztin gerillaszervezet kedden nyilatkozatban jelentette be, hogy Wael Zuaitar, Líbia római nagykövetségének alkalmazott­ja, a<it hétfőn este lőttek le római lakása előtt a Palesztina felszabadítási szervezet olasz- országi képviselője volt, A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a gyilkosságot az izraeli titkos- szolgálat emberei követték el a palesztinok ellen indított vi­lágméretű cionista terrorkam­pány részeként.-f MANILA: A Fülöp-szigeti kormány bejelentette, hogy le­tartóztattok négy személyt, akik — egyelőre szökésben lévő — társaikkal, összeesküvést szőttek Marcos elnök meggyilkolására. A merénylők állítólag lesből akarták lelőni az elnököt, és menekülésüket is előkészítették. Egy szóvivő szerint Hongkong­ba repültek volna. ♦ MOSZKVA: A belga par­lament meghívására kedden szovjet parlamenti küldöttség utazott hivatalos látogatásra Brüsszelbe, 9- 9- NEW YORK: Három új bélyeget bocsátottak ki New Yorkban az ENSZ székhelyén. Waldheim, a világszervezet fő­titkára ezalkalomból kijelen­tette, a bélyegek kibocsátásá­val az a cél, hogy felhívják a világ népeinek figyelmét az ENSZ problémáira. ♦ HAVANNA: A kubai fő­városban megkezdődtek Bohus- lav Chnoupek csehszlovák és Raul Roa kubai külügyminiszter tárgyalásai.-f ISLAMABAD: A pakisztáni fővárosban aláírták Pakisztán és Románia 1972—73-as kultu­rális és tudományos csereprog­ramjáról szóló megállapodást.-f TOKIÓ: A Mainicsi Sim- bun című tokiói lap vezércikk­ben sürgeti a kormányt, minél előbb kezdje meg a japán— szovjet békeszerződés megkö­tését célzó komoly tárgyaláso­kat. A lap szerint a Szovjet­unióval kötendő békeszerződés erősíti Japán pozícióját Ázsiá­ban és hozzájárul a térség bé­kéjének megszilárdításához.-f HAVANNA: Négy halottja és két eltűntje van a szombati hatalmas esőzésnek Havanná­ban. Mintegy hat órán át, annyi viztömeq zúdult a kubai fővárosra, mint a magyarorszá­gi évi csapadékmennyiség egy­ötöde (112 milliméter esett.) — Egyes, mélyebben fekvő helye­ken lolyamszerűen zúdult vé­gig az utcákon a viz. ♦ RIO DE JANEIRO: Brazília hétfőn devalválta a cruzeirot. A leértékelésre ez évben már hatodszor került sor. •f BONN: Heinrich Heine születésének 17 5. évfordulója tiszteletére Düsseldorfban négy­napos nemzetközi kongresszus kezdődött, amelyen számos or­szág mintegy háromszáz tudósa és publicistája vesz részt, LISSZABON: Kétezer fős tüntetéssel végződött annak a joghallgatónak a temetése, akit csütörtökön a rendőrséggel tör­tént összecsapás során öltek meg. Amikor a tüntetők röpla­pokat kezdtek osztogatni, a rendőrség gumibottal támadt rájuk. Több diák megsebesült, mintegy húszat letartóztattak. ♦ NEW YORK: Kurt Wald­heim ENSZ-lőtitkár szóvivője közölte, hogy a Bengáli Népi Köztársaság állandó megfigye­lőt delegált az ENSZ-be. Ál­landó megfigyelővel rendelke­zik még az NSZK, a Vatikán, Dél-Korea, Monaco, Svájc és Dél-Vietnam. ★ Chilében a jobboldal tovább folytatja támadását a kormány ellen. Legutóbb a kiskereskedők léptek sztrájkba. Chile haladó kormánya azonban teljesen ura a helyzetnek és sikeresen töri le a jobboldal támadásait. Képünkön: Katonai őrjárat Santiago utcáján.-t- CATANIACO: Három év alatt harmadszor hatoltak be ismeretlen gonosztevők a ca- labriai Cosenza melletti San Bernardino de Morano Calabro templomba. A banditák elra­bolták és 1477-böl származó szárnyasoltár táblaképeit. Bar­tolomeo Vivarini velencei festő művét, melynek értékét egy mil­liárd lírára becsülik. Idén ez volt a 69. olaszországi templom- fosztogatás ♦ PÁRIZS: Az Aurore azt ír­ja, hogy a francia légierő több támaszpontján rövidesen japán pilótákat képeznek majd ki, A közelmúltban japán . katonai küldöttséq járt titokban Párizs­ban s erről tárgyalt a francia katoni vezetőkkel, A lap szerint Franciaország más módon is hozzájárul majd a ,,Japán fegy­verkezés erőfeszítéséhez” még­pedig azzal, hogy XT—2 japán szuperszonikus katonai repülő­gép motorjait a brit Rolls Royce céggel együtt a francia Turbo- meca cég készíti majd. ♦ A MOSZKVAI RÁDIÓ PÁLYÁZATA A moszkvai rádió magyar osztálya a Komszomol központi bizottságával karöltve kérdés-felelet pályázatot hir­detett a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A pályá­zat győztesei szovjetunióbeli utazá­son vehetnek részt, vagy értékes nye­reménytárgyakat kapnak. A pályázat keretében öt kérdésre kell választ adni. 0 Mikor alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége? Nevezzék meg a pontos dátumot. 0 Hány szövetséges köztársaság tartozik a Szovjetunióhoz? Sorolják fel őket. 0 Milyen szovjet autonóm köztár­sasággal tart fenn testvéri kapcsola­tot Heves, illetve Komárom megye? Hol terülnek el ezek a köztársasá­gok és mi a fővárosuk? 0 Melyek azok a Szovjetunió terü­letén élő népcsoportok, amelyek et­nikailag rokonai a magyar népnek? 0 Nevezzék meg a gazdaságnak azokat a fontosabb területeit, ame­lyeken a Szovjetunió és Magyaror­szág kooperációt és szakosítást való­sit meg. A moszkvai rádiónak címzett vá­laszleveleket legkésőbb október 31-ig kell postára adni. A borítékon külön is tüntessék fel: „Pályázatra". Belgrad : A Borba keddi szamában közli Tito államfő, a JKSZ el­nöke záróbeszédét, amelyet a Szerb Köztársaság társadalmi és politikai aktíváinak értekez­letén mondott. Tito elnök záróbeszédében hangsúlyozta, hogy ennek az értekezletnek országos jelentő­sége van, nemcsak azért, mert a JKSZ legtöbb tagot számláló szervezetéről van szó, hanem azért is, mert Szerbia a leg­nagyobb köztársaság a föderá­cióban. Á választások és a nyugatnémet kommunisták Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnökének nyilatkozata Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt elnöke az APN különtudósítójával folytatott be­szélgetése során a következő­képpen jellemezte a nyugat­német kommunisták álláspont­ját az NSZK-ban folyó belpoli­tikai harc kérdéseivel kapcso­latban. — A választási kampány a Német Kommunista Párt számá­ra nagy lehetőséget nyújt poli­tikai programjának kifejtésére. E program lényege a haladó bel- és külpolitikáért folytatott harc. A programot meg kell is­mertetnünk a nép legszélesebb rétegeivel. A jelenlegi törvények antide­mokratikus rendelkezései értel­mében pártunknak hetvenezer aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hooy jogot szerezzen jelöltek ál­lítására. Ennek érdekében az ország mind a 248 választókör­zetében tevékenyen dolgozunk. Ez a választópolgárok százez­resei 'o'^atott politikai párbe­széd "osztási küzdelmünk fő- form j'a. A széleskörű demokratikus ak­ciók végrehajtása során pártunk ! a következő feladatokat tűzte j maga elé: Nem szabad megengedni, hogy a szociáldemokraták bel­politikájával elégedetlen dol­gozók széles rétegei jobbrato- lódjanak. Nem akarjuk, hogy a Kereszténydemokrata Unió és bajor partnere kerüljön hata­lomra. Ez rendkívül fontos fel­adat, mert a keresztény koalí­ció visszatérése minden vona­lon politikai visszalépést jelen­tene. Azt akarjuk, hogy Európában folytatódjék az enyhülés politi­kája, hogy a két német állam közötti kapcsolatok a nemzet­közi jognak megfelelően alakul­janak, hogy a müncheni egyez­ményt nyilvánítsák eleve érvény­telennek. Egyszóval, mindenkép­pen meg kell szilárdítani az eu­rópai enyhülés alapját. Más politikai erőkkel szövet­ségben ezekért a demokratikus eszményekért küzdünk. A Szo­ciáldemokrata Párt azonban nem valósította meg számos, 1969-ben adott ígéretét. Az or­szág gazdasága inflációtól szen­ved, csökken a márka vásárló­ereje. A dolgozók nem tudhat­ják, nem maradnak-e munka nélkül. Növekszik a szakadék a bérek és árak között. A dolgo­zók reáljövedelme csökken, míg a monopóliumok profitja növek­szik. Ezekből következik az a má­sik fontos feladat, amelyet pár­tunk a választási kampány so­rán maga elé tűzött: a szak- szervezetekkel együtt fel kell lépnünk a reakció és a nagy­tőke minden kísérlete ellen, amely a munkásosztály életbe­vágó érdekei ellen irányul. A nagy monopóliumok 80— 100 millió márkát ajánlottak fel a CDU-nak a választási kam­pányra. Bizonyos adatok szerint ezeket a hivatalos számokat leg­alább hárommal kell megszo­rozni. E roppant összegek birto­kában a CDU a demagógia szellemében indította el válasz­tási hadjáratát. Barzel egyfelől azt állítja, hogy tiszteletben fogja tartani a megkötött szerződéseket Ugyanakkor a CDU egyik nem­rég megjelent kiadványában — akárcsak a kereszténydemokra­ta vezetők más megnyilatkozá­saiban is — olyan kijelentések találhatók, hogy a határok nem véglegesek. Azt is tudtul adják, hogy a kereszténydemokraták fő célja továbbra is Németország úgynevezett újraegyesítése. Ez ugyanaz az irreális politika, mint amelyet az Adenauer-kor- szakban folytattak. Pártunk elsősorban ott fejti majd ki munkáját, ahol az em­berek dolgoznak, élnek, ahol a mindennapi gondokkal találkoz­nak. Az NKP arra törekszik, hogy az ingadozó munkások ne ad­ják szavazatukat a nagytőke legreakciósabb köreit támogató pártra. Ez a célkitűzés maximá­lis erőfeszítést követe! tőlünk. Nem becsüljük túl az erőnket, de el vagyunk szánva orra, hogy minden energiánkat és politikai tapasztalatunkat a nagy célnak szenteljük, hogy a béke és szo­cializmus nevében létrejöjjön minden haladó erő összefogása a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Tűzszünetről tárgyainak? Kissinger ismét Párizsban Washington : Visszautazott Párizsba Hen y Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja. Kedden újabb tanácsko­zásra ült össze Xuan Thuyvcl, a párizsi Vietnam-értekezleten résztvevő VDK-küldöítség ve­zetőjével — jelentette be Washingtonban Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője. Újság­íróknak válaszolva megjegyez­te: „A másik féllel kötött meg­állapodás értelmében ez idő szerint nincs más információm az önök számára." Ziegler csupán annyit mondott még el, hogy Kissinger hétfőn reggel utazott el Washingtonból, s út­jára — most először — többen elkísérték, közöttük William Sullivan, az auiuriKai Külügy­minisztérium államtitkárhelyet­tese Kissinger es Xuan Thuy ta­lálkozója a huszadik azoknaK a megbeszéléseknek a sorábon, amelyeket az amerikai politikus folytat a VDK megbízottaival Párizsban. Az UPi amerikai hírügynök­ség, hangsúlyozva, hogy Was­hington és Hanoi hivatdosan semmit nem nyilatkozik c ta­lálkozók esetleges eredményei­ről, nem hivatalos körökre hi­vatkozva olyan értesüléseket közöl, amelyek szerint a pá­rizsi megbeszéléseken ez idő szerint „az amerikai légitáma­dások befejezését magában foglaló tűzszünetről van szó, és arról, hogy hogyan kapcsolják ezt össze Saigon számára is el­fogadható politikai megoldás­sal". Thieu saigoni elnök es köre a DIFK által javasolt há­rom összetevőjű nemzeti egy­ségkormányt nem hajlandó el­fogadni. Hanoi : Az amerikai légierő keddi 9 virradóan ismét bombázta a VDK területét. A főváros kör­zete ellen is légitámadást in­téztek. Hanoiban kedden haj­nalban kétszer rendeltek el lé­giriadót. A városközponttól 30 kilométerre lehulló bombák robbanását Hanoiban tisztán ki lehetett venni. Q szoyiet—kínai határkérdésekről tárgyaló küldöttség érkezett Pekingbe Leonyid lljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet I —kínai határkérdések rendezé- | sével foglalkozó szovjet kor­mányküldöttség vezetője és Va- I szilij Tolsztyikov, a Szovjetunió j pekingi nagykövete kedden a kínai fővárosba érkezett. Jü Csan, a Kínai Népköztár­saság külügyminiszter-helyettese, valamint a szocialista országok Pekingben akkreditált nagykö­vetei és diplomáciai képviselői fogadták lljicsovot és Tolsztyiko- vot a pekingi repülőtéren. Á szerb IKSZ liberalizmusáról Tito utalt az osztályharc kér­déseire. Hangsúlyozta, hogy a szerb pártban liberálisadban foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mint más köztársaságokban. Ez a magatartás balról is, jobb­ról is szabad utat adott az el­lenséges nézeteknek. „Bár több i esetben figyelmeztettem erre. mégsem változott semmi abban a módban, ahogy a belgrádi sajtó tárgyalta más köztársasá­gok ügyeit — mondotta Tito el­nök. — A külfö'di sajtó nagy­mértékben a belgrádi sajtót használta fel forrásul a Jugosz- lávia-ellenes támadásoknál. Ez a helyzet nem segített a többi köztársaságokkal való jobb kapcsolat létrehozásában.” A demokratikus centralizmus­ról szólva kifejtette: „Elhanya­goltuk ezt a kérdést. Ez az oka az országban uralkodó jelenle­gi helyzetnek. Az eltelt időben országosan a JKSZ szerepét csak az eszmei vezetésre korlá­toztuk, ez azonban nagyon ke­vés volt. Ezért történt kísérlet arra, hogy a pártszervezeteket vitaklubbá változtassák. Nem lehet véletlen - mon­dotta a továbbiak során —, hogy éppen most különböző frakciók és csoportok tevékeny­kednek. Ezek a jelenségek ak­kor törnek felszínre, amikor a munkáspárt elveszítette világos eszmei irányvonalát, szervezetét és akcióképességét”. Tito rész­letesen foglalkozott a káder- politika problémáival. E kér­désben elsősorban az ifjúság gondjaival. Szóvá tette, hogy a JKSZ szervezeteinek az egyete­meken nincs befolyása. Ez gyengíti az új értelmiséggel kapcsolatos nevelő munkát és lehetőséget ad az ellenséoes nézetek és az értelmiség elle­nes irányzat kialakulására és terjedésére. Ezt nem engedhet­jük meg - hangsúlyozta Tito elnök végezetül hangsú­lyozta: a munkásosztály azt akarja, hogy a Szerb Köztársa­ságban is megkezdjék a JKSZ végrehajtó irodája levelében foglaltak megvalósítását. Magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési tárgyalás B e I g r ó d : A magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizottság elnökei: Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter és Géza Tikvicki, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács tagja 1972. ok­tóber 16-án Belgrádban meg­beszélést folytattak a két or­szág gazdasági együttműködé­sének időszerű kérdéseiről. A megbeszélés során első- | sorban az 1973. január 1 -tői életbelépő fizetési megállapo­dás kérdéseiről, a szabad de­vizában történő elszámolások­kal kapcsolatos teendőkről volt ! szó. Értékelték az ez évi áru­csereforgalom fejlődését és megállapítottak néhány, o for­galom további fejlesztését cél­zó intézkedésben. A megbeszélésen tárgyalást folytattak a nagy beruházások­kal kapcsolatos egyes kérdé­sekben és megállapodtak a bizottság soronkövetkező ülésszakának programjában. Faluvégi Lajost fogadta dr. Anton Vratusa, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanácsel­nökhelyettese. A baráti megbe­szélésen részt vett Tóth Elek, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete és dr. Ziga Vodusek a JSZSZK budapesti nagykövete is. Tito bírálata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents