Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Volgogródban a caricin-srtálingrádl csata emlékér« múzeumot építettek, és •miékmúzeum több részbél áll; Caricin-Sztálingrád védelmének a múzeu­mából, a sztálingrádi csata látképéből és egy lerombolt malomépületből, amely a szovjet nép hitleri bitorlók ellen folytatott háborújának éveiben a város hősi védelmének a kőtanúja. Képünkön: a múzeum makettja A radioaktív esőkről Pontos méréseket végeztek a Stroncium—90-nel, az emberi­ség egyik legnagyobb vesze­delmével kapcsolatban. A stroncium—90 főként azért rendkívül veszélyes, mert igen könnyen behatol a csontokba és ott felhalmozódik. Az eső­vízzel érkező radioaktív rétegek 1964 óta egyre csökkenő ten­denciát mutatnak és a föld felszínén felgyülemlett st.onci- um—90 mennyisége az utóbbi öt év folyamán változatlan ma­radt. Ha nem jön közbe sem­mi, a föld felszínén csakhamar megkezdődik a stroncium—90 mennyiségének fokozatos csök­kenése. Erre a következtetésre jutott dr. D. H. Peirson, a harweyl atomkutató intézet munkatár­sa, aki 1954 óta dolgozik a Föld 28 különböző pontján összegyűjtött esővízmintákkol. Ezeknek a mintáknak az alap­ján lehetőség van arra, hogy kiszámítsák, milyen mennyiségű stroncium-90 rakódott le évente az egész világon és természete­sen azt is ki lehet számítani, milyen mennyiség halmozódott fel a korábbi évtizedben. Az 1959 előtt felrobbantott atombombák viszonylag kismé­retűek voltak és a robbanás földközelben következett be. Következésképpen a radioaktív szennyeződés legnagyobb ré­sze - viszonylag rövid idő alatt — visszajutott a földre. 1961 és 1962-ben sorozatos robbantá­sok következtek. Ekkor mór jó­val nagyobb méretű bombákat alkalmaztak, és.ezek meglehe­tős magasságban robbantak, így a radioaktív szennyeződés visszahullása sokkal lassabbon ment végbe. Jelentős gyakorlatok a Szénbányáknál Két jelentős polgári védelmi gyakorlatra készülnek a Mecse­ki Szénbányáknál. Az egyiket Vasas-bánya üzemi önvédelmi alegységei tartják október 7-én, a másik október 21 -e és no­vember 5-e között lesz: a Vil­lamos üzem polgári védelmi erői a pécsi és a komlói üze­mekben tartanak gyakorlatot. Mindkét üzem egész napos foglalkozást bonyolít le. A fel- tételezés szerint Vasason ele­mi csapás éri az üzemet ellátó vízvezetéket. A gyakorlat során 300 méter hosszban új vezeté­ket fektetnek le, amelyet ké­sőbb a mindennapi életben is hasznosíthatnak. A munkálat kb. 75 ezer forintot eredmé­nyez. A villamos üzemiek ugyan­csak feltételezett elemi csapás következtében végeznek közmű­munkát, Villamossági berende­zések, motorok és nemesfémek visszanyerése révén közel 150 ezer forint lesz a megtakarítás. Az ilyen gyakorlatokat csak di­csérni lehet. A Mecseki Szénbányák pol­gári védelmi parancsnokságán most készítik az őszi progra­mot. Az már biztos, hogy októ­ber végén és november elején további harcászati gyakorlato­kat tartanak Pécsbányán, az újhegyi mosóban, Kossuth-bá- nyán, Zobákon és Bétán. Eze­ken a gyakorlatokon mérik le az alegységek felkészültségi fo­kát. Filmismertetés Előző mellékletünkben megkezdtük a polgári védelmi ki­képzéshez fontos segítséget nyújtó oktatófilmek ismertetését Most további filmeket ajánlunk a kiképzési előkészületek meg­könnyítéséül, MŰSZAKI RIADÓ Bemutatja a szervezetszerű műszaki alegység tevékenységét, ezen belül a parancsnoki Irányítást, valamint a személyi állo­mány ténykedését a kárhelyen, a csapást szenvedett területen történő műszaki felderítést, mentést és Ideiglenes helyreállító tevékenységet. A film bemutatása a műszaki-mentő és óvóhely­elhelyezési szakszolgálatok, műszaki-mentő zászlóaljak, száza­dok, szakaszok, valamint üzemi önvédelmi alegységek műszaki- mentő alegységeinek kiképzésénél javasolt VEGYI RIADÓ A film bemutatja a polgári védelmi parancsnokság Irányító munkáját, a vegyi védelmi felderítés megszervezését, végrehajtá­sát a csapást szenvedett területen. Megismerteti a mentesítő komplettek működését, szükség mentesítő állomások létrehozását és azok üzemeltetését Bemutatását javasoljuk a vegylvédelml szakszolgálat, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek egész személyi állományénak, ÉLELMISZER ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁSOK MŰKÖDÉSE I. RÉSZ. (VEGYI SUGARVESZÉLY) Bemutatja az, élelmiszer ellenőrző állomás működését, fi­gyelemmel kísérhetjük a parancsnoki Irányítást, a beosztottak tevékenységét, a sugórfelderítést és annak végrehajtását, minta vételét a szennyezett élelmiszerekből. A film bemutatását java­soljuk az élelmezési szakszolgálat parancsnoki és személyi állo­mánya részére. MEGELŐZŐ FELKÉSZÜLÉS I. RÉSZ. (A LAKOSSÁG FELADATAI A MEGELŐZÉSBEN) Bemutatja a parancsnokság részéről történő megelőző In­tézkedéseket az esetleges csapás következményeivel kapcsolat­ban. Szemléltetően mutatia a lakóhelyeken szükségtelen anya­gok eltávolítását, szerszámok, mentésnél használható eszközök, pincék, tárók előkészítését, valamint a meglévő óvóhelyek, pin­cék stb. működőképességének ellenőrzését, a riadó-csomagok előkészítését stb. Bemutatását lavasaliuk a lakossáa kőtelező jellegű és az üzemi dolgozók differenciált kiképzése alkalmával. POLGÁRI VÉDELMI ALEGYSÉGEK TEVÉKENYSÉGE A KÁRTERULETEN Bemutatja a parancsnoki munkák sorrendiét, a polaári vé­delmi alegységek összehangolt munkáiét a kialakult kárhelyen. Ezen belül: a csapás után alakult helyzetek (zónák), behatolás a kárterüLetre, mentés megszervezése és végrehaitása, sugár­felderítés és a sérültek elszállítása, az anvagi-technikal biztosí­tós megszervezése, az első Iódcső ténykedése és váltása. A film bemutatását a polgári védelem teljes állománya részére java­soljuk. EZRED-, ZASZLOALJPARANCSNOKOK TEVÉKENYSÉGÉ A MENTŐ, MENTESÍTŐ MUNKÁK MEGSZERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN Bemutatia a szakszolgálati alakulatok készenlétbe helyezé­sét, túlnyomás! zónák területének meahatározasát, a menet meg­szervezését és végrehajtását, valamint a megalakulásai körtet el­foglalását, az alegységek e'őrevonásónak megszervezését,_ g lép­csők kialakítását, a kárterület parancsnokság és a beérkezett alegységek ténykedését az eavüttműködAs megszervezését es annak végrehajtását. Bemutatását iavasoliuk a polgári védelem teljes parancsnoki állománya részére. EGYSÉGEK, ALEGYSÉGEK MENETÉNEK MEGSZERVEZÉSE, ELÖREVONÁSA ÉS BEVETÉSE A MENET BIZTOSÍTÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN Bemutatja a polgári védelmi alegységek együttműködésének rendjét. Ezen belül: a menet megszervezését és végrehajtását lépcsők, váltások kialakítását, alegységek előrevonását^ a kar­területre, a menet alatti biztosítást, anyagi és technikai ellátás megszervezését és végrehajtását, az OSH mentesének megszer­vezését és végrehajtását. A film bemutatását javasoljuk a pol­gári védelem teljes parancsnoki állománya részére. VELENCE NAGYGYAKORLAT Bemutatja a Fejér megyei Polgári Védelem Parancsnokság és szakszolgálatainak, szakszolgálati alakulatainak tevékenysé­gét a feltételezett atomcsapás időszakában. A film bemutatását javasoljuk a polgári védelem teljes állománya részére. POLGÁRI VEDELEM A Dunántúli tlqpld MELLÉKLETE I. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1972. SZEPTEMBER Amit mindenkinek tudnia kell A polgári védelmi beosztásra érvényes alapvető rendelkezések A lakosság polgári védelmi káte- lezettségét szabályozó rendeletek« határozatok, utasítások kevéssé kftx» Ismertek, ezért indokoltnak tartjuk, hogy a legfontosabbakat — ezúttal a polgári védelmi beosztásra ér­vényes alapvető rendelkezéseket — ismertessük. A polgári védelmi kötelezett­ség alatt álló személyeket — mind a polgári védelmi szerve­zetekbe (önvédelmi szervezetek, szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok) való beosztás ese­tén, mind a szervezetekbe való beosztás nélkül (a lakosság polgári védelmi kiképzése) csak állandó lakóhelyük, vagy mun­kahelyük, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyuk alapján lehet a kötelezettség teljesítésére beosztani, Illetőleg kijelölni (6/1964. (II. 21.) Korm. számú rendelet 7. § (1) bek.). Kit, hol vehetnek igénybe? Ez a rendelkezés — amely egyébként számos más életvi­szonyt, jogot, kötelezettséget rendező, illetve meghatározó jogszabálynak is alapvető ren­delkezése — több vonatkozás­ban is jelentős. Az állampol­gárok szempontjából e rendel­kezés jelentősége főleg abban van, hogy általában a köte­lezettek igénybevételére (be­osztására) abban a községben, városban, városi kerületben ke­rül, vagy kerülhet sor, ahol ál­landó lakhelyük, munkaviszor nyuk szövetkezeti tagsági viszo­nyuk alapján rendszerint tar­tózkodnak és ahol éppen ezért a beosztás (kijelölés) a leg­célszerűbb megoldást jelent­heti. A kötelezettség alatt álló személyeknek a lakóhelyükön, illetve munkahelyükön történő beosztása (kijelölése) ugyanis egyfelől fokozott biztosítékot nyújt szükség esetén a beosz­tási helyükön való megjelené­sükre, értesítésükre stb., más­részt lehetővé teszi azt, hogy a beosztott személyek részéről a kötelezettség teljesítése (pl.: a kiképzésben, gyakorlaton való meqjelenés) általában külö­nösebb megterheléssel ne jár­jon. Ehhez kapcsolódóan to­vábbi — ugyancsak célszerű­ségi szempontokat érvényesítő - jogszabályi rendelkezés, hogy a polgári védelem szervezetei­be (pl. a polgári védelem ál­lamigazgatási szervezeteibe) a munkaviszonyban, illetve a szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló személyeket elsősorban munkahelyük és nem lakóhe­lyük szerint kell beosztani, il­letve kijelölni. A szóban forgó rendelkezés azonban nemcsak az állampol­gárok szempontjából jelentős, hanem a polgári védelmi ve­zetők (tanácselnök, igazgató, hivatalvezető, termelőszövetke­zeti elnök stb.) szempontjából is, mivel meghatározza, hogy az említett vezetők közül ki(k) jogosuljak) a kötelezettség teljesítésére irányuló igénybe­vétel (beosztás, kijelölés) kér­désében rendelkezésre, más­képpen — jogilag meghatároz­va — a kötelezettség teljesíté­sére irányuló igényt megala­pozó hatósági jogkör gyakorló­Elkerüljük a kettős beosztást Minthogy a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy a hatályos rendelkezések sze­rint a polgári védelem állam­igazgatási és üzemi szerveze­teibe, illetve a lakosság pol­gári védelmi felkészítése céljá­ból szervezett kiképzésre egy­aránt beosztható, fennáll a le­hetősége annak, hogy ugyan­annak a személynek lakó- vagy munkahelye alapján a polgári védelem államigazgatási, ha munkaviszonyban, vagy szövet­kezeti tagsági viszonyban ált, üzemi szervezetébe, esetleg ezen felül a lakosság polgári védelmi felkészítése céljából szervezett kiképzésbe való be­osztását tervezik. Az ilyen mó­don előfordulható kettős beosz­tás megelőzésére azonban a hatályos szabályozós megfelelő biztosítékot nyújt. így pl.: a szakszoioálatra irányuló be­osztás megelőzi az önvédelmi szervezetekbe való beosztást (6/1964. (II. 21.) Korm. számú rend. 8. § (2) bek.), a polgári védelem bármely szervezetébe — szakszolgálatba, önvédelmi alegységbe — való beosztása megelőzi a lakosság (dolgozók) polgári védelmi felkészítése céljából szervezett kiképzésre való beosztást (21/1970. (H. K. 3.) PVOPk számú utasítás 5. pont első bekezdés.) Hová oszthatók be a nők? A polgári védelmi beosztás­sal, kijelöléssel összefüggésben meg kell említeni végül azt, hogy a vonatkozó rendelkezé­sek szerint a nőket testi adott­ságaikra való tekintettel első­sorban a testi alkatuknak meg­felelőbbnek nyilvánítható egész­ségügyi, riasztási, elsötétítési, élelmezési, óvóhely-elhelyezési stb. feladatok ellátására cél­szerű beosztani. Amennyiben mód van rá, e feladatkörökön belül Is érvé­nyesíteni kell a számukra meg­felelőbb, általában kisebb fi­zikai megterheléssel járó fel­adatokra való beosztás elvét (pl.: az egészségügyi felada­tokon belül számukra nem mi­nősíthető előnyös feladatnak az egyenlőtlen - romos - te­repen történő hordágyas se­besültszállítás). Az említett rendelkezés — bár a nők részére könnyebb beosztást kíván biztosítani, ha ennek lehetősége fennáll - nem zárja ki azt, hogy szük­ség esetén (pl. a kizárólag nő­ket foglalkoztató üzemben, in­tézményben) a felsoroltakon felül más beosztásba is be­osszanak olyan nőket, akik erre egyébként - koruknál, fiziku­muknál fogva - alkalmasak. A polgári védelmi kötelezett­ség alapján történő beosztás, kijelölés kérdésében a polgári védelmi vezető (üzem, intéz­mény, hivatal, termelőszövetke­zet vezetője) - amint erről már korábban szó volt - határoz. Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Csütörtökön délután a fegy­veres erők napja alkalmából Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke és Wieder Béla, Pécs megyei Város Taná­csa elnöke Honvédelmi érdem­érmeket adtak át a kiemelkedő munkát végző aktíváknak. Tizenöt évet meghaladó, ki­emelkedő tevékenységük elis­meréseképpen Honvédelmi ér­demérem kitüntetést kaptak) Bruck József, a Baranya me­gyei Tanács Pécsi járási Hiva­tala elnöke, dr. Dalmadl Sán­dor, a Baranya megyei Tanács Pécsi járási Hivatala osz­tályvezetője, Bóia János és Palotás János, a Baranya megyei Tanács Siklósi já­rási Hivatala dolgozói, valamint Palotai György, az I. kerületi Hivatal egészségügyi osztályve­zető főorvosa. Tízéves kiváló munkájukért Honvédelmi érdemérmet kaptak még: Szalai László, a Baranya megyei Tanács, Bakó József né, a Baranya megyei Tanács Mo­hácsi járási Hivatala, Végvári Károly, a Baranya megyei Ta­nács Mohácsi járási Hivatala, dr, Orbán Dezső, a Baranya megyei Tanács Szigetvári járá­si Hivatala, Bencsics István, a Szigetvári városi Tanács, Dicső István, Komló város Tanácsa, Reith János, a Baranya megye! Tanács Sásdi járási Hivatala dolgozója, és Kis Tóth Isvtán, az Ingatlankezelő Vállalat terv­osztályvezetője. A Polgári Védelem városi parancsnoka a néphadsereg napja alkalmából pénzjutalom­bon részesítette Pausz Frigyes­nél és Tihanyi Bélát, a Parancs­nokság dolgozóit Tóth Imre honvéd alezredes húszéves szolgálat után a Szol­gálati érdemérmet, Füge István őrnagy pedig a Haza szolgála­táért érdemérem bront fokozo- tát kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents