Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Á háztartási élelmiszerkészlefek védelme Az étolaj csomogoláso mo már általában légmentesen le­zárt műanyagflakon. Ez az ét­olajat megnyugtatóan védi a különböző szennyező anyagok­tól. A margarin alufóliában, vagy impregnált papírban ke­rül forgalomba. Az alufóliás csomogolós megfelelő védelmet nyújt mindenféle szennyező anyag ellen, az impregnált pa­pírcsomagolású margarinra a zsíroknál elmondottak vonat­koznak. A különböző nyershúsfélék ma még általában csomagolás nélkül kerülnek forgalomba. A kereskedelemben azonban egy­re többször találkozunk mű­anyagfóliába előrecsomagolt nyershússal is. Ez a csomagolás kiváló védelmi tulajdonságok­kal rendelkezik. A kolbászfélék, felvágottak, füstölt húsok stb. általában csomagolás nélkül kerülnek eladásra. A kolbászfélék bur­koló belének számottevő védő­hatása van — porszennyeződés ellen. Vegyi harcanyagok elleni, védőképességük azonban ki­csi. A húskészítmények RBV védelmét legmegfelelőbben a hűtőszekrény biztosítja. Ezt az RBV védelmi követelményeken kívül a termékek romlandósága is indokolja. Háborús időszak­ban el kell tekinteni az együtt tárolási tilalmaktól és lehetőség szerint maximálisan ki kell használni a háztartás hűtőterét az élelmiszerek védelme érde­kében. Alapelv, hogy az élelmiszerek megelőző RBV-védelme még mindiq egyszerűbb probléma, mint o mentesítés végrehajtá­sa. A befőttek lezárására hasz­nált celofán a vegyi harcanya- r--1' ^llen nem nyújt kellő vé­ti \ ugyanúgy a palacko­zót élelmiszereknél sem érvé- nvesül mindig a légmentes le­zárás elve. livenkor Is a mű- anyaqfóliós takarás, parafinos sziqetelés jelent kielégítő meg­oldást. TEJ ÉS TEJTERMÉKEK A tejet ma már általában műanyagzacskóban hozzák for­galomba. Ez hosszabb-rövidebb Ideiq mindenfajta szennyező­déstől megvédi a teiet, radio­aktív porok ellen pedig tökéle­tes védelmet nyújt. A kanna gyakorlatilag mindenféle szeny- nyező anyagtól megvédi a te­jet, ha zárását légmentessé tesszük. Ezt gumi-, vagy mű­anyagtömítéssel, műanyagfó- liéj takarással oldhatjuk meg. A tejfel, tejszín stb. ma korsze­rű csomagolása tökéletesen véd q porszennyezéstől, de a harcanyagcseppek egy idő után áthatolnak a műanyagon. He­lyesen előkészített éléskamrá­ban azonban ilyen veszéllyel nem számolunk, ezeket az élel­miszereket védettnek nyilvánít­hatjuk. Egyéb tejtermékeink többségének csomagolását i* tökéletesnek értékelhetjük, vé­delmüket mégis ajánlatos hű­tőszekrénnyel, vagy jól záródó fémdobozzal megoldani. (legutóbbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy a tömegpusztító fegyverek milyen hatást gyakorolhat­nak az alapvető élelmisze­rekre. Most a háztartási élelmiszerkészletek védel­mének módszereit ismertet­jük.) A mai ember háztartásában — akár falun, akár városban él — alig képzelhető el, hogy bi­zonyos élelmiszerkészletek ne lennének. Természetesen ezek o készletek nem mindenütt egy­formák, de általában legalább két hétre elegendők. Adott kö­rülmények között ezek a készle­tek döntő fontosságúvá válhat­nak. Hogy ezek a készletek milyen élelmiszereket tartalmaznak, ez változatos, a család általános étkezési szokásaitól függ. Fel­tehetően a zsír, liszt, cukor, szalonna, konzervek, befőttek, •gyes zöldség- és főzelékfélék mindenütt megtalálhatók. A következőkben sorra vesz- szük a különböző élelmiszerek védelmének lehetőségeit. Elő­ször azonban a tároióhelyiség védelméről kell beszélni. Az élelmiszert tároló helyiség, kamra, padlástér általában •zabodba nyíló ablakkal vagy •zellőző nyílással és ajtóval rendelkezik. Ezt a két nyílászá­rót úgy kell lezárni, (egyiket legalább nyitható módon), hogy a kamratérbe semmiféle por, köd, vagy füstszerű anyag be­jutni ne tudjon. Tehát a lezá­rásnak légmentesnek keli len­nie. Légmentesítésre a követ­kező módszerek alkalmasak: ablakok légmentes lezárása papírral vagy műanyagfóliával történő leragasztóssal, illetve az ablakkeretek szigetelőanyag­ai való tömítése. Az aitókat asonló módon gumi szigetelés­iéi kell légmentesen zárhatóvá tenni. Ha a tárolóhelyiség aj- ta;a közvetlenül a szabadba nyílik, akkor célszerű az aitón belül műanyag szigetelő füg­gönyt is felszerelni. Ahhoz, hogy nz élelmiszertá­rolásra használt helyiséqben ne tudjanak eltenedni a rágcsálók és férqek - ráqcsóló és féreg- irtást kell végezni. Ez abból áll, hogy betömjük az egér- és pat- kónyfészkek nyílásait, a fai men­tén fél méter magasan fém­hálót célszerű felszerelni. Nem szabad megfeledkezni az ab­lakokról és a szellőző berende­lésekről sem. Ezeket szúnyog­hálóval kell ellátni. Emellett természetesen a tá­rolt élelmiszerek védelméről is gondoskodni kell az alábbiak izerint. LISZT, CUKOR, SÓ, LISZTES KÉSZÍTMÉNYEK Az élelmlszertóroló helyiségek tökéletesen légmentes elzárása teljes biztonsággal nem lehet­séges. Ezért a tárolt termékeket célszerű védőcsomagolással is ellátni. Ennek hatékonysága igen lényeges kérdés. A csoport legfontosabb ter­mékei általában azonos szintű csomagolással rendelkeznek. A lisztet, rizst, sót, cukrot stb. ju- tazsókban ma már ritkán és legfeljebb csak falun tárolnak. A városi ember ezeket az élel­miszereket kizárólag 0,5-1—2 kg-os papírzacskóba csomagol­va szerzi be. A iutazsák és a papírzacskó védelmének hatá­sossága gyenge, általában csak por- és gázszennyeződés ellen véd, rövid ideig. Csepp és köd­szerű anyagok ellen még rövid időre sem nyújt védelmet A védelem hatásosságának növe­lése érdekében ezeket az élel­miszereket célszerű műanvag- fóliával, ponyvával, vaqy gumí­rozott vászonnal beburkolni, de legalábbis hullámpapír vagy kartondobozba tenni... A szárított tésztafélék csoma­golására általában celofánt, kartonpapírt, háromrétegű pa­pírzacskót használnak. Ez a csomagolás sem nyújt kielégí­tő védelmet a biztonságos tá­roláshoz. A védelmi szint növe­lésére a liszttel kapcsolatban elmondottak az irányadók. A kenyér és péksütemények vé­delme igen fontos feladat. Vé­delmüket nehezíti, hogy ezek az élelmiszerek gyakorlatilag csomagolatlanul kerülnek el­adásra. A tartósított, műanyag- fóliába csomagolt kenyér or­szágosan még nem terjedt el. A kenyér és kenyérfélék cso­magolással történő védelmére műanyagzsákot, több rétegű műanyagfóliával történő leta­karást ajánlhatunk. Ezen kívül a kenyeret célszerű jól záródó szekrényben, illetve légmente­sen záródó helyiségben tárol­ni. ÉTKEZÉSI ZSÍROK, HÚSKÉSZÍTMÉNYEK Az étkezési zsír csomagolása egyrétegű zsírpapír. Az ép cso­magolás védelmet biztosít a szennyező porokkal és a vízben oldódó mérgező anyagokkal szemben. A zs'rban oldódó harcanyagok — és ezek ará­nya nagyobb — átjutnak a csomagolóanyagon. A zsír vé­delmét úgy oldhatjuk meg, hogy hűtőszekrényben tároljuk, vagy légmentes, hűvös helyi- légben műanyagfóliával több rétegben letakarjuk. TARTÓSÍTOTT ÉLELMISZEREK A konzervfélék és befőttek csomagolása — figyelembe vé­ve a légmentes lezárást — tel­jes mértékű és hosszan tartó védelmet biztosít az RBV- szennyeződések ellen. A fém­dobozok ezenkívül nagy vé­dettséget nyújtanak o mecha­nikai hatások, a fény- és a hő­hatás ellen is. Ha üvegcsoma­golású konzerveinket megvéd- jük az összekoccanástól, okkor ez a csomagolás is teljes biz­tonságot nyújt oz együttes ha­tások ellen. A teljes védelmet nyújtó konzervcsomagolás sem teszi azonban szükségtelenné a megelőző védelmi Intézkedések végrehajtását. A doboz szeny- nyeződhet és bár az élelmiszer nem károsodik, a szennyezett csomagolóanyag a tovább- •zennyezéi forrásává válik. GYUMOLCS- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK Ezek o termékek csak kil részben kerülnek csomagoltan forgalomba. Ilyenek pl. a zöld­ség- és gyümölcsszórítmányok, konyhakész főzelékfélék stb A zöldség- és gyümölcsfélék na­gyobb részét csomagolatlanul, vagy különösebb védelmet nem Jelentő csomagolásban árusít­ják. A háztartási készletek vé­delmét több rétegű műanyag­fóliás letakarással, vagy a gyü­mölcsök hűtőszekrényes táro­lásával oldhatjuk meg. A mód­szer veszélye, hogy a fóliával letakart zöldség- vagy gyü­mölcsfélék rövid idő alatt be­füllednek, romlásuk a megfele­lő szellőzés hiányában — külö­nösen magasabb hőmérsékle­ten — hamar bekövetkezik. Tíz éve folyik a kiképzés... A szállítási szolgálat gerince a Volán 12-os Vállalata A megyei szállítási szolgálat gerincét a polgári védelemben a Volán 12-es Vállalata képe­zi. Ez így is van rendjén, hi­szen ez a vállalat rendelkezik a legnagyobb személy- és te­herszállító gépjárműparkkal, szervezettsége pedig békeidő­ben is olyan szinten van. hogy rendkívüli esetben is bármikor átállhat különleges feladatok megoldására. — Mit érthetünk az ilyen „kü­lönleges feladatok" alatt? — kérdeztük meg Haraszti Gyu­lát, a Volán polgári védelmi törzsparancsnokát, a vállalat személyzeti vezetőjét. — Háborús körülmények kö­zött a hátországi szállítási te­vékenység teljes gyakorlati le­bonyolítását — válaszolta. — Ebben értendő a kitelepítés­ben, a kármentesítésben való tevékeny részvétel. Szakalaku­latainkat Ilyen feladatok végre­hajtására szerveztük meg, s ki­képzésüket Is ennek megfelelő­en hajtjuk végre. — Milyen módszer szerint fo­lyik a kiképzés? Testtiütő mentőkésziilék Gyakran előfordul, hogy a mentőknek — a kórházba szál­lítás közben — hűteniök kell a sérült vagy a beteg valamelyik testrészét. A jégtömlő nem min­denkor hatásos, és alkalmazó- iával nehezen szabályozható o hűtés fglyamata. Az Azerbajdzsán! Tudomá­nyos Akadémia fizikai kutató Intézetében kisméretű hordoz­ható hipotermiás berendezést készítettek el, amely mindenkor ■zabályozhatóan és a szükséges mértékben hűti vagy melegíti a beteg, a sérült testrészt. A ké­szülék bőrönd nagyságúi hűtő-, fűtőelemeket ellenőrző műsze­reket, és miniatűr vezérlőasztalt foglal magába. A beszerelt fél­vezetők lehetővé teszik, hogy mínusz 20 és plusz 50 C fok hőmérsékletek között fokozato­san érjék el a kívánt hőmérsék­leti szintet, és azt a szükséges Ideig fenntartsák. A hűtésről a melegítésre történő átállás mindössze 10 percet vesz igény­be. A készüléket nemcsak a mentőkocsikon, hanem a kór­házak sebészeti, traumatolóqiai és urológiai osztályain is alkal­mazzák. — A parancsnoki és a sze­mélyi állomány folyamatos kép­zése tíz éve folyik. Az új kikép­zési rendszerre 1971-ben tér­tünk át. Ez ötéves periódust ölel fel, ennek keretében évről évre más tematika szerint dol­gozunk. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az éves kikép­zési anyagok elszigetelődnek egymástól. Az előző évek anya­gára vissza kell térnünk. — Miért? •- Vállalatunknál a legutób­bi Időkig nagy volt a fluktáció, ez pedig a polgári védelmi szervezetben és a kiképzésben Is éreztette a hatását. Komoly gondot jelentett, hogy mindig feltöltött állománnyal rendel­kezzünk, s ez az állomány ki­képzett is legyen. Most már úgy néz ki, hogy ezen a ne­hézségen túljutottunk, hiszen néhány hónap óta észrevehe­tően csökkent nálunk a fluktá­ció, ez pedig a polgári védel­mi munkában is feltétlenül érezteti majd a hatását. — Hogyan szervezik meg a kiképzést, hiszen a Volán a megyében négy telephelyen működik? Persze a széttagoltság sem könnyíti a kiképzési munkát. Viszont mivel polgári védelmi felépítésünk Is a vállalat szer­vezeti felépítéséhez igazodik, a Héhány szó a nukleáris és a vegyi fegyverekről A NUKLEÁRIS fegyver a leg­nagyobb hatású pusztító esz­köz. Alapvetően két fajtája van: a romboló hatású atom­bomba és a sugárzó harc­anyag. Hatásuk nagysága függ robbantásuk helyzetétől, vagyis attól, hogy a robbanás a leve­gőben, a föld felszínén, vagy a föld alatt történt. Hatás- mechanizmusuk hármas: alap­vetően egészségkárosító hatá­sa van a fény- és hősugárzás­nak, az úgynevezett lökőhul­lámnak, s végül a radioaktív- sugárzásnak. A pusztító hatást elsősorban a lökőhullám okozza. Ezzel szem­ben nem hanyagolható el a fénysugárzás jelentősége sem. A környezetben a gyúlékony anya­gok lángralobbqnnak, kiterjedt tüzek keletkeznek, éghetetlen anyagok megolvadnak. A iökő- hullám tulajdonképpen mecha­nikai hotás. Két fázisból áll, a pozitív fázis a nagy sebesseg­gel haladó, összesűrített leve­kiképzést Is ennek megfelelő­en bonyolítjuk le. A foglalko­zásokat általában vasárnapo­kon tartjuk, mert a forgalom­ból senkit sem lehet elvon­nunk, — Milyen alapelv szerint fo­lyik a kiképzés? — A parancsnoki állomány­nál arra helyezzük a súlyt, hogy rendkívüli esetben helyt­álljanak, ez pedig azon múlik, hogy a speciálisan szállítási te­vékenységen túl mennyire is­merik a polgári védelem szinte valamennyi területét, hiszen a hátország! szállítás lebonyolí­tásában váratlan helyzetek adódnak, amelyek gyors dön­tést kívánnak meg. A személyi állománynál a legfontosabb a nehéz körülmények közötti ma­gatartás kialakítása. Rendkí­vül nehéz dolog például gép­kocsit vezetni összfegyverneml védőöltözetben, gázálarcban, s különösen az nyáron. Ez egész embert kíván, százszázalékos helytállást. És ez megvgnl — Az Idei kiképzési szakasz milyen tapasztalatokat hozott? — A záróértékelést csak ez­után állítjuk össze, számvetést azonban csináltunk már menet közben Is a tapasztalatokról. Igen hasznos volt- az Idei ki­képzés Is. Flytatódott az a fo­góréteg, a negatív fázis pedig az ennek elvonulása utáni szí­vóhatás. A lökőhullám iszonya­tos rombolásokra képes. A legjellegzetesebb hatótényező azonban a radioaktív sugár­zás. A sugárzás természetét vizsgálva kiderül, hogy három komponensből áll: az alfa, bé­ta és gamma sugárzásból. A három komponens energiája progresszív, leggyengébb oz alfa, legerősebb, mindenen át­hatol viszont a gamma sugár­zós. MÉRGEZŐ hatásuk van a ve­gyi fegyvereknek. Itt a pusztító hatás az emberi szervezetre ki­fejtett toxikus hatásban nyilvá­nul meg. A vegyi fegyver egy bonyolult szerkezetű berende­zés, amely a mérgező harc­anyag szállítására, célbajutta- tására és a célterületen való egyenletes elosztására szolgál. A következő megjelenési for­máival találkozhatunk: csepp és permet, aerosol, gáz vagy lyamat, ami eddig Is Jellemez­te kiképzési munkánkat: az emberek évről évre nagyobb precizitással sajátítják el pol­gári védelmi teendőiket. A gépkocsivezetők például mind nagyobb biztonsággal dolgoz­nak védőöltözetben, s látják el valamennyi feladatukat. A pé­csiek kiképzése hagyománysze- rűen ebben az évben is a Dom- bay-tó környékén, a régi 6-os út mentén történt, A környezel minden tekintetben alkalmas erre a célra, főleg a terepvi­szonyok adta nehézségek kö­vetkeztében. Az itteni helytál­lás a jó kiképzési eredmény záloga. Idén is bebizonyoso­dott, hogy az emberek érzik a kiképzéssel járó felelősséget és azt Is, hogy szükség van erre a munkára, ezért aztán szívvel- lélekkel csinálják, amit elvá­runk tőlük. — Utolsó kérdésünk: az Idei kiképzés befejezése után mi­lyen feladatok következnek? — Elsősorban mélyrehatóan elemeznünk kell az Idei ta­pasztalatokat, feltárni az eset­leges gyenge pontokat, majd ezek figyelembevételével ösz- szeállítaní a következő év ki­képzési tematikáját — mondta nyilatkozata végén Haraszti Gyula, o Volán 12-es Vállala­ta polgári védelmi törzspa­rancsnoka. gőz. Fontos tudni, hogy a ve­gyi fegyver milyen tulajdonsá­gokkal rendelkezik? Elsősorban meg kell említeni, hogy pusztí­tó hatásuk igen nagy, igen mérgezők és minimális mennyi­ségben is nagyon veszélyesek. Biokémiai hatásuk az egész emberi szervezetre kiterjed. Mérgező tulajdonságaikat hosszú időn ót is megőrzik. A levegőben Is terjednek, tehát viszonylag nagy területek szennyezésére is alkalmasak. Az emberi szervezetben külön­böző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. Es nagyon fontos még végül, hogy rendkívül nagy morális hatásuk van az emberekre. Behatolhatnak a nem légmentesen zárt óvó­helyekre, építményekbe, laká­sokba, megsemmisíthetik a benntartózkodó személyeket, szennyezhetik oz élelmiszere­ket, ivóvizet, vagyont.

Next

/
Thumbnails
Contents