Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
Ha felvijjog a sziréna... T űzoltók Regó! Antal főtörzsőrmester 1968. február 13-án Gyódon egy istállótűz alkalmával életét vesztette. A hírt közölték a lapok, a gyászszertartáson ezrek vettek részt. A parancsnokság címére együttérző táviratok érkeztek, többen pénzt küldtek, egy pesti költő verset írt a hős tűzoltó emlékére - a nagyközönség és a tűzoltók kapcsolatára mégsem ez a jellemző. A tűzoltó szürke kis pont az életünkben. Számukra mindennapos létforma a veszély, az emberek azonban az év 365 napjából legfeljebb, ha egyszer gondolnak erre. o Nappal egy perc alatt el kell indulniuk a kocsiknak, ha megszólal a riasztócsengő - éjszaka másfél perc a megengedett felkészülési idő. Az ország minden városában’, s szinte minden járási székhelyen örökös készenlétben állnak az ügyeletes rajok. Ha külön-külön vesszük szemügyre, kik is ezek az emberek, többnyire nem találunk bennük semmi különöset, így együtt azonban a modern élet egyik legszimpatikusabb és legtiszteletreméltóbb testületét alkotják, hisz számukra a munkaidő kezdete egyúttal azt is jelenti: történjen bármi is. ők nem mondhatják azt: nem, sőt azt sem: ne most... Amikor elbúcsúzik a váltás, s huszonnégy órára összezár az élet egy tucatnyi férfit a laktanya készenléti szektorában, tulajdonképpen a legtitokzatosabb és legfeleme- lőbb emberi átváltozások tanúi vagyunk. Az a kis szürke ember, akit észre sem veszünk c buszon, az a kis csontcsillagos valaki, akinek nem egyszer súlyos anyagi gondjai vannak, huszonnégy órán át mindenre elszánt férfi lesz: nem gép, de nem is szuverén egyén; egy nagy, s minden körülmények között erőt adó szervezet tagja, mely jelenével, múltjával, parancsszavaival, eszközeivel és hagyományaival elemi erővel hat az érintettekre. Itt nincs helye kételkedésnek, nincs helye egyénieskedésnek, s nincs helye félelemnek se. Ha megszólal a csengő, s be kell ugrani a riadó-aknába, tulajdonképpen a legnagyobb terhet hagyja maga mögött az, aki ezt teszi: az egyéni meggondolásokat. Berreg a csengő, dohognak a motorok, s az őrség tagjai közül senki sem tudhatja, mit hoz a következő néhány óra vagy perc. Riadó és riadó között nincs különbség. A nagy tűz a kis tüzből lesz, a hagy veszély hordozója a kis veszély. Kinyílnak a vasajtók, felvijjog a sziréna, s az utcán egy percre megáll az élet © 1970-ben 2,6 millió, 1971-ben pedig 6,3 millió forintot tett ki a tűz-okozía kár Baranyában. 1970-ben 274 tűzeset volt - tavaly 377. Volt nap, amikor ötször vonult ki a pécsi őrség. 1970- ben négyen meghaltak, tizenöten megsebesültek a tűzesetek alkalmával. Tavaly egy halott volt — de lehetett volna sokkal több is, mert 24 ember szenvedett súlyos égési sérüléseket. A kárstatisztika grafikonjo nyílegyenesen fut felfelé - a korszerűbb technika, a jobb élet egyúttal azt is jelenti ugyanis, hogy nagyobb értékek védelméről kell gondoskodni. A legnagyobb érték persze az élet. És a le- geslegnagyobb: a gyermekek élete. Tíz óv alatt tizenöt gyermeket ölt meg a tűz, s nagyon-nagyon sokat veszélyeztetett. A tűzoltóság persze nemcsak eloltja a tüzet, elemzi is azok okait, s ha lehet felfedi a felelősöket. Mi akozta a legtöbb tragédiát? Nézzük a tavalyi kimutatást! A gyermekjáték 46, a sugárzó hő 36, a dohányzás 75, a szabadban való tüzelés 37, nyílt láng tilos helyen való használata 25, elektromos hiba 33, mozdonyszikra 20 tüzet okozott. Van «illámokozta tűz, vannak a technikával összefüggő, alig-alig .megelőzhető tüzek, vannak tragikus véletlenek, de a legtöbb bajt mégis az embed gondatlanság, hanyagság okozza. 0 Ki lehet és kiből lesz tűzoltó? Kezdjük talán az ősökkel! A hazai tűzoltóság valamivel több mint százéves története egyértelműen bizonyítja, hogy a nincstelenek, a szegény falusi mesteremberek, illetve a társadalmi ranglétra alsó fokain megkaoasz- kodni vágyó szakma nélküli városi kisemberek soraiból táplálkozott szinte mindig is ez a testület. Létbiztonságot, emberi rangot - s valamiféle társadalmit is — adott az egyenruha Az ezek utáni vágy persze sosem volt elég ahhoz, hogy valaki tűzoltó legyen: elszántságra, erőre, önmegtartóztatásra is szükség volt. És a maiak? Kik voltak, miért jöttek a testületbe? Pfeiffer Márton őrnaggyal beszélgetek, ő a Baranya megyei parancsnokság kiképzési vezetője, s mint ilyen az újoncok legjobb ismerője. De mielőtt a maiakról esne szó, néhány percet időzzünk nála is el, mert Pfeiffer őrnagy élete helyet követel magának ebben a cikkben. Pályafutása, sikerei és gondjai egy egész nemzedék sikereivel, gondjaival azonosak. A felszabadulást kővetően, a 40-es évek végén, az ötvenes évek elején mtinkás- és parasztfiatalok tízezrei öltöttek egyenruhát. Kiből honvédtiszt lett, kiből rendőr, kiből tűzoltó. Amikor bevonultak, ki tudta - s ki kérdezte! -, hogy kit hová küldenek? Az öröm: hogy észrevették őket, a meghatottság: hogy számítanak rájuk, s az elhatározás: hogy bármi áron helytál- lunk, mellékessé tették a részleteket. Pfeiffer Márton tűzoltó lett. Végigjárta valamennyi rendfokozatot, valamennyi beosztást, százak nőttek a keze alatt emberré, parancsnokká - s bár fizetése sosem volt több egy jó munkás fizetésénél, most mégis azt mondja: szép életem volt. No, de nézzük a fiatalokat!- Kezdjük talán a hivatalos követelményekkel. Minimum általános iskolai'végzettség, maximum 35 év. Katonaviselt fiatalokat várunk, s persze makk-egészségeseket. A minimális magasság 165 centiméter, de ezzel nem sok baj van: egyre magasabbak a fiatalok ...- A próbaidő hat hónap. Ezt követően elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek a jelöltek. Á gyakorlati vizsga azt jelenti természetesen, hogy megijedni nem szabad... Beszéljünk tehát a bátorságról!- A bátorság alapkövetelmény, de a bátorság szakmai hozzáértés nélkül szinte semmit sem ér. Nincs két egyforma tűz, éppen ezért rendkívül alapos elméleti képzést kell kapnia minden tűzoltónak. A legalapvetőbb ismereteket, tennivalókat reflex-szintre kell emelnünk. De még ez sem elég. Úszni kell tudni, érteni kell az elsősegélynyújtáshoz, a műszaki mentéshez, a villamossághoz, tudni kell bánni a hegesztőbererdezéssei, bizonyos építőipari ismereteket is el kell sajátítani, de még ez sem elég. Kezelni kell nehéz gépeket, darukat, fúró- és vágóberendezéseket, Egyszóval: akkor sem alszunk, ha nincs tűz. A szolgálat 24 órás, s ebből mindennap négy óra tantermi foglalkozás .,, o- ön hány éve tűzoltó?- 1969-ben szereltem fel.- És a pénz?- Most, hogy rendezték, 2450 forint ... Molnár Attila szakaszvezető a szigetvári parancsnokság állományából a legfiatalabb tűzoltónemzedék egyik képviselője. Huszonöt éves. Karcsú, gyors mozgású, fantasztikus reflexekkel. Tagja annak a megyei rajnak, mely néhány héttel ezelőtt részt vett és győzött az állami tűzoltók országrészi gyorsasági és ügyességi versenyén. Érdemes sorravenni a feladatokat. A pálya hossza 100 méter volt. A rajtnál állt egy rnotorfecskendő, ezt kellett a rajtjel után üzembehelyezni, sugárcsövekkel felszerelni. A támadóoldali és szívóoldali szerelés egyidő- ben folyt: a százméteres pályán tömlőkkel, elosztókkal kellett végigrohanni. A feladat azonban ezzel még nem ért véget. A pálya végén egy céltábla állt, ennek 50 milliméteres átmérőjű nyílásán át kellett lőni a sugárcsővel... Elmondani is hosszú, nem hogy végigcsinálni. A baranyai csapat mindezt 45,8 másodperc alatt hajtotta végre, szenzációs összhangban és fantasztikus iramot diktálva. Tavaly hazánkban tartották a szocialista országok állami tűzoltóinak nemzetközi versenyét, ott a magyar nemzeti válogatott 48,2 másodperccel győzött.. . Molnár Attila se hőstípus, nem is atléta-termet. A kérdésre: kaptak-e valamit a győzelemért, tulajdonképpen nem is tudja, mit válaszoljon, hisz kaptak is, nem is. Amit anyagiakban kaptak, vagy kapnak, arról beszélni se érdemes, de azt mégse mondhatjuk, hogy nem érte meg. — Az az igazság, hogy mindenki másképp néz ránk, mindenki másképp szól — s ez nekem mindennél többet ér.- Előléptetés?- Még kell egy kis idő, hogy őrmester legyek.- ön szerint mikor lesz főtörzsőrmester? — Az éppen húsz év. — És akkor a fizetés? — Háromezer, vagy talán egy kicsivel több is ... e Eredményes tűzoltás = kitűnően képzett mentő raj + megfelelő technika. A technikai fegyvertár a hírközponttal kezdődik. A Megyei Parancsnokság Rákóczi úti épületében nemrégiben avatták az új központot, mely a város 50 legfontosabb létesítményével van közvetlen összeköttetésben. Itt elég megnyomni egy gombot. A közismert 05 négy vonalon jelentkezik- tehát gyakorlatilag sohasem foglalt. De ez még csak Pécs. A megyében állomásozó tűzoltócsapatokat közvetlen vonal köti össze, a menetben lévő mentőrajokat: URH-rádió. A hírközpont az idegközpont. Tételezzük fel, hogy éjszaka van. Megszólal a telefon; valahol tűz van. Az ügyeletes tiszt jegyez, de közben jegyez a vonalra kapcsolt magnetofon is ... A jegyzeteléshez persze elég az egyik kéz, a másik megnyomja a riasztógombot, a háló-, kultúr- és étkező- helyiségek villanykapcsolóját. Az au* tók felé rohanó emberek előtt bekapcsolnak az összes fényforrások, s már nyílik is a szerállás utcai vaskapuja... Mi legtöbbször a piros vízszállítókat — fecskendőket — látjuk, de a nap minden percében indulásra kész a haboltó, a generátorkocsi, a daruskocsi, a tömlőskocsi, a 30 méteres magasságig hatoló létráskocsi, a különleges műszaki mentőkocsi — mely a hegesztéstől az áramfejlesztésen ót a betontörésig szinte minden műszaki munkára alkalmas —, s a 3200 méter tömlőt szállító tömlőskocsi is. És ez még csak Pécs volt! Mohácson, Szigetváron, Komlón hasonlóan korszerű és nagyteljesítményű eszközök állnak bevetésre készen, de a kép még így sem teljes, hisz a megye tűzvédelmi erejét nem lehet csak az állami tűzoltóság erejével, illetve kizárólag a baranyai erőkkel mérni. Baranyában több mint 300 önkéntes tűzoltó egység működik, az üzemekben pedig 80 létesítményi egység. Az állami tűzoltóság gépjármű fecskendői mellett mintegy 30 gépjárműve van már az önkéntes testületeknek Is, s a motoros fecskendők száma több száz. De a tűzvédelmi szervezet nem elszigetelt megyék szerint. A megyei parancsnokságok riasztási tervében o szomszédos megyék egységei is szerepelnek, így nagyon sokszor vonulnak Baranya területén a dombóvári, a bajai, a szekszárdi, a kaposvári tűzoltók. Az éter hullámai közt - melyek a mi számunkra kizárólag híreket, szórakoztató műsorokat hoznak —, naponta többször is ott vannak a tűzoltó parancsnokságok rádióinak segélykérő üzenetei, vagy parancsai, mert bármilyen teljes is a nyugalom és béke, valahol mindig történik valami, s ez egyúttal mindig azt is jelenti, hogy valakiknek mindig félre kell tenniük a saját gondjaikat. G Mentőtűzrendészet, hatósági munka, megelőző munka. A tűzoltóság *e- vékenységi köre ezzel azonban még nem teljes. A tűzoltók feladata a műszaki mentés is, sőt tulajdonképpen minden olyan tevékenység, mely veszélyhelyzetet hivatott elhárítani. Példák. Csőtörés a Sallai utcában: a szivattyúk öt órán ót megszakítás nélkül dolgoztak. Másnap ismét, harmadnap újra. Egy lökő mondja: ha önök nincsenek, nekünk végűnk, más ugyanis felénk se nézett... Doktor Sándor utca: Gázvezetéktörés — a lakókat ki kell lakoltatni. A robbanás bármelyik pillanatban reális lehetőség. Az utca lezárva, az épületek üresek, a tűzoltók azonban nem hagyhatják el a színteret. Kulich Gyula utca. A második emeleti ablak-párkányon egy 16 éves fiú lóg... Vókány: felborult egy traktor, két holttest a gép alatt. 6-os út, Kó- vágószöllős: egy Fiat 500-as szörnyű balesete: a kis autó roncsai négy ember holttestét ölelik. Megyei Kórház: robbanásveszély a kazánházban, Basamalom út: törött lábú ló az árokban — s a sornak tulajdonképpen soha sincs vége, hisz szinte minden nap hoz valami újat. Szól a csengő. Rohanás, hare a másodpercekért. Hányadik eset is ez? Az ezredik, a tízezredik? Nem számíthat. Ég valami, vagy csak elesett egy néni? Ne kérdezd, tűzoltó vagy, most csak egyre gondolhatsz: valahol nagyon várnak... o Molnár szakaszvezető 360 órát szolgál havonta, s pontosan ennyit szolgál minden beosztott tűzoltó. Hét plusz egy fő alkotja az ügyeletes rajt, melyben mindenkinek megvon a sajátos feladata. Éveken át ugyanazok az emberek szolgálnak együtt. Van. aki ügyesebb, van, aki bátrabb, van, aki tapasztaltabb, van, aki óvatosabb. Ezek a tulajdonságok mind nélkülözhetetlenek ebben a munkában. A csend itt az őrszobón egészen más, mint mondjuk egy parkban. Itt valaminek előjátéka, s nem az eredménye. Az élet persze itt se más: takarítás, anyagkarbantartás, étkezés, rövidke szundikálások - megoldott derékszíjjal. És persze viccek, tréfák, jókedvű nevetések. A kérdés — vonzó lehet-e ez a pólyo a mai fiatalok számára? - tulajdonképpen nagyon felesleges. A romantika, a kalandok utáni vágy, az egyenruha varázsa a fiatalok egy jelentős rétege számára örök, s örök a többet akarás kényszere is. Molnár Attila jó példa. Segédmunkás volt, s most hivatása van. Békés Sándor pnfffflW 7 Bárdosi Németh János: Fehér pille Nem is olyan régen, születésének 70. évfordulója alkalmából írta Bárdosi Németh Jánosról Csorba Győző, hogy ő „a költői költő". Új kötete, a Fehér pille a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A fehér pille a gyermeki babona szerint a halált hozó pillangó. A kötet szivárványszínű versein valóban időnként árnyék vonul át, a költő többször is döbbenten áll meg a „pusztaság élőt*". Ebben az élethelyzetben kap mélyebb értelmet a gyermekkor tájainak, emlékeinek megtartó ereje, amely egyébként sohasem hiányzott Bárdosi Németh János költészetéből. Nála tehát nem arról van szó, hogy általában az érett öregkor meditációiba gazdagabban beleáramlik az emlékezés, „az elsüllyedt gyermekkori táj", hanem a költészetben mindig is jelenlévő többidejűség, a jelenbe mindig belederengő múlt, amely egyben a paraszti örökség, a hűség vállalása is volt, ebben a kötetben új szerepben, új árnyalatokkal telítődve tűnik fel. A betakarító ősz igényével már az 1966-os válogatott kötetben, a Vacsoracsillagban is találkozhattunk. Am az új kötet az öregkor élményeit tragikus hangokkal gazdagítja. „Ne hagyjatok magamra a sötétség viperái előtt" — kérleli az ifjúságot. De a tragikus hangok feloldódnak az egészében egészségesen életvágyó, az életet a legkisebb rezdülésében is befogadni kész kedély megnyilatkozásaiban. Bár arról ír a költő, hogy „egyre fogy a dal", a tiszta emberség, az elvégzett munka hitele és becsülete s nem a patikamérlegen kimért optimizmus adja a versek biztonságát, nyugalmát, bölcs derűjét. Ahogyon azt a klasszikus egyszerűségű Mindig énekelnek c. versében írja: Eltakarítják a vihar roncsait, emlékedet is elfelejtik, más lesz a táj abrosza és hiányoddal a világ. De azért zúg a fa, cseng a szökőkút vize, eltaposhatatlan a szerelem, s mindig énekelnek a madarak, A kötet második, Örökség című ciklusában több, nem az utóbbi években, hanem régebben írt vers is helyet kapott. Itt erősödik fel a már említett tematika, a történelmi örökség, a paraszti sors megszólaltatása. A kortársak és barátok, írók és festők emlékének szentelt versekben az egyedüllét mellett a közős ügy folytatásának hite is helyet kap, s ez emeli ezeket a verseket az emlékezés megrendülésétől a cselekvő ember biztonságáig. A kötet utolsó, Embertől emberig című ciklusa foglalja magába a legnagyobb igényű verseket. A költő a humanista eszmék híveként szólal meg, legerőteljesebben azok. ban, ahol az apró villanásokban is nagy emberi dolgokat képes meglátni, belelátni. (A kézfogás, Éjféli műszak.) A költőt méltató tanulmányok általában a hagyományok folytatását, a kötött formák kedvelését szokták emlegetni és dicsérni. Igaz, korábban is írt Bárdosi Németh János szabadverset, mégis ki kell emelni ebből a könyvéből néhány ritka szépségű szabadversét, amelyek sallangtalan formájukkal, rímtelen egyszerűségükkel ragadnak meg, A lüktetésük gyakran rímigényt támaszt, de éppen a rímek hiánya kelt különleges hatást, Ez a kiszámíthatatlanság és lüktetés simul tökéletesen ahhoz a letisztult bölcsességhez, ami átsüt a sorokon. Ide tartozik a már említett, Mindig énekelnek című vers, de az Anyaszerelem és a Gyümölcs, gabona, dal c. versek is. A kötet versei nemegyszer a végső kérdésekkel mérkőznek, de egy egész élet derűje és mértéke ragyogja be őket. Igazi lírai aranykor a költőé, amelynek darabjai ^ minket ,is élni segítenek, tanítanak. Marafkó László A A k
