Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
r Nyári képeslapok az Északi-sarkkörtől Plifvicéig Túl az Északi-sarkkörön Plitviceí szimfónia A fényképezés is pénzbe kerül lappföld fővárosa: Rovaniemi. Éjfél felé is csak a külföldi turisfák kapcsolják be a kocsilámpákat. Éjszaka volt - nyolc percig a hegyek mögött pihent a nap Sétaút a tavak mentén Kora reggel Indult a buszom, hogy háromszáz kilométeres száguldás után megérkezzek Ivalóba, ahol már „igazi lappok" élnek, „hamisítatlan" lapp körülmények között — mondták, s elhittem. Fényképezőgépemet, filmfelvevőmet „, beélesítettem” o várható látványra. — Odaérek még napnyugta előtt? - kérdeztem félig tréfásan, félig komolyan barátomat.- Feltétlenül, hiszen itt a Lapin Kansa mai száma, amelyből megtudhatod, hogy: Helsinkiben a Nap kél 2.02 órakor, nyugszik 22.49 órakor. Ro- vaniemiben kél 0.12 órakor es nyugszik 23.58 órakor. Ivóiéban, Nuorgaméban nem kél és nem nyugszik. Tehát napnyugta előtt még gyalog is odaérs*. Négyszáz—hatszáz méter magas hegyek, s a hegyekben — csakúgy, mint Helsinkitől Ro- vaniemiig, s onnét Ivalóig — fenyők, nyíresek, legelők, s a legelőkön — ötven-száz hola- nyi részek két-három méter magas deszkakerítéssel elkerítve! - békés rénszarvascsordák. Óriási tehenészetek. Az állct- gondozók európai öltözékben, lovaik erős „muraköziek”, kutyáik viszont megtévesztésig haössze négy házból állt, villanynyal, vízzel. Néhány asszony éppen az udvaron teregetett. Közösen végzik a mosást, egy közösen vásárolt automate mosógéppel. öt-hat gyerek fadarabokkal, konzervesdobozoklol és műanyag kisautókkal játszott a sárga homokban. De fényképezésről szó sem lehetett! A település legöie- gebbje mogorván csak ezt hajtogatta: Monier! Manier! . , . vagyis fizetni! fizetni!. . És nem volt igénytelen. Fényképfelvételenként 100 márkát. - vagyis 800 forintot! — a címfelvételért ezer márkát kért! Mert — okoskodott: én abból élek, hogy az. újságban eladom az ő képeiket, ők meg abból, hogy én fényképezem őket. S elmondta, hogy nemrégiben a filmesek két hétig forgattak náluk és ezerkétszáz dollárt kaptak fejenként! : Szóval az üzlet lappföldre is eljutott már. S talán igazuk van, hiszen 4000—6000 márkába kerül egy kisebb motoros szán, 16—25 000 márkába egy autó. S egy kiló paradicsomért is fizetnünk kell itt legalább 8—12 márkát, azaz 80—100 forintot. K. A. Mondják, mesélik, írják, útikönyvek ajánlják: nézd meg, ha Jugoszláviába mégy, ne hagyd ki, Zágráb és a tenger között egy ugrás, kis kitérő. Megéri. Természeti ritkaság. Zuhatagos, festői tavak egybekovácsolt vízi csodája. Ám az a kis kitérő, a „csak egy ugrás”: Zágrábtól is másfélszáz kilométer. De a táj mindenért kárpótol. Még akkor is, ha csupán a robogó autóbusz ablakából nézed. A táj: a szávai síkság után — karsztos dombvidék. Kemény kontúrok, hősi harcok emlékeivel. Köröskörül végvárak romjai. Másfélszáz évig véres csaA természetes gyógyforrásairól híres Hiszar városa egyike Bulgária legszebb balneológiái üdülőhelyeinek. Az ókorban Szevasztopolisznak nevezték, és ma is láthatók a régi trák, római és szláv kultúrák nyomai. A legendákból és fennmaradt emlékekből megállapítható, hogy már a rómaiak felismerték a víz varázserejét, és a gyógyforrásokat császári birtokká nyilvánították. A gyógy- I források fölé pompás fürdőket ták dúltak e tájon, uszkók viaskodtak törökökkel, s amikor az oszmán megállt — itt húzódott a tenger felől Erdélyig a védelmi lánc, központjában Kó- rolyváros. Karlovac ma: 40 ezer lakosú iparváros, fontos kereskedelmi és közlekedési csomópont. A vizek városának is nevezik, akárcsak nálunk Győrt, mert három folyócska: a Korona, a Kupa és a Mrezsnica szeli keresztül. Plitvicében, égbenyúló, erdős hegyek között szürke, kopár kövek, fehér gránit partizán emlékművek alatt, a Gola Pljeszi- vica és a Mala Kapela völgyében évmilliók óta zúg, morajlik, járja tizenhat tó vize a szikemeltek. A varázserejű víz felébresztette az uralkodók féltékenységét, s hogy megőrizhessék maguknak, 10—12 méter magas és 3 méter vastag várfalakkal vették körül. Az éghajlat enyhesége, a szép vidék és a gyógyvizek gazdagsága tette a mai Hiszart nagy balneológiái üdülőhellyé. A tizenhét gyógyforrás összesen ötezer liter vizet ad percenként, a víz hőfoka 37 és 51 fok között váltakozik. A tavak álomvilága Iák közé vágott utat, ömlik egyik tóból át a másikba Táj* tékozva zuhan alá a mészkövek hatalmas gátjairól, miközben sajátos szín- és hangulatszimfóniát játszik. Olyan orgonamuzsika, olyan vízizene el plitvicei szimfónia, amilyent ember nem tud komponálni. Járni, nézni, gyönyörködni való tündérvilág ez a hely. Az egyik helyen rezzenetlen víztükör ejt ámulatba, de attól pár méterre azonnal forr, habzik, tajtékzik, őrjöng az ár, mert fentről, szinte az égből — mert csak az látszik a zöld lombkoronák és a sziklák fehérje között —, a felső tóból szivárványszínben játszva huil, szakad a víz. A tóban pedig az örök nyugalom: megkövesedett, furcsa alakú, absztrakt szobrokra emlékeztető fatörzsek szürke-fehér ága. S ágakként zúgnak keresztül a tavakon a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka, — a Fehér és a Fekete folyó is, amelyeknek a színe a valóságban nem is két-, hanem százféle. Ez a két folyó játszik a mészkövek között, hol mérhetetlenül szélesre, tengerszemmé dagadva, hol cérnaszálrc so- ványodva, lapulva vágva ketté a sziklát. 663 méter magasból indul útjára és a nyolc kilométer hosszú tólépcsőn áthaladva, a 133 méterrel lejjebb fekvő Korona folyócska sziklás medrébe tér, ott már a játéktól elfáradva csendesen foly- dogál, hosszú vándorútra Készül és kél. kanyarogvo megy a tenger felé. legmodernebb ilyen jellegű építménye. Számos gyógymedencéjében és kádjában, amelyekben a gyógyvíz természetes összetételében áll rendelkezésükre, naponta 4000 beteget tudnak ellátni. Hiszar vendégeinek száma már most meghaladja az évi 150 ezret. Csak a hatodik ötéves terv során felépülő szanatóriumok további 14 400 férőhelyet biztosítanak. Ellesett pillanat o Lappföld szivében. Az ivalói asszony még népviseletben jár, de már bisztróban vacsoráztatja gyermekét B. A. Hiszar—gyógyüdülő sonlítanak az ausztráliai din- gókhoz. A pisztrángozós számomra nem csalogató, inkább csavargók a parton, nézem a német, olasz, francia, dán, holland es ki tudja még hány nemzet színeit képviselő pisztrángozó turistákat. Itt-ott, a lakókocsik árnyékában, hordozható színes tévékészülék működik. Egyiken teniszmérkőzés, a másikon tánczenekar. Megint másutt csirke sül a tábori grillsütőn. Az erdőkben nyoma sincs a tervszerű erdőgazdálkodásnak. Később megtudom, hogy bármennyire is fejlett már a finn fa- és papíripar, még a ritkítással kitermelt fát sem képesek feldolgozni és értékesíteni. így hát irtásra, taroló művelésre, s korszerű új telepítésre csak lassan kerülhet sor. Őket azonban ez nem nyugtalanítja, hiszen az ország szárazföldi területének 71 százalékát erdő borítja. Szeretnék fényképezni ősia- kó lappokat. Javasolják, hogy este felkeresünk egy közeli települést. Éjfél után három órakor taxival kiszáguldtunk egy, a kisvárostól mintegy húsz kilométernyire fekvő településhez. MindGSSZEALLITOTTA: KASZON JÓZSEF Tiszta vfz Halböség Jő levegő Slava — idegenforgalmi gyöngyszem A Zielona Góra-i Vajdaiág, az ország nyugati csücskében fekvő vidékével Lengyelország legnagyobb oxigén rezervátuma. A vajdaság csaknem felerészét, mintegy 40 százalékát — több mint 600 ezer hektárnyi területet — erdők borítják, melyek nem csak faipari nyersanyagot, gombákat és gyümölcsöket nyújtanak, hanem ezek vadban dús erdőségek is, s mint vadászterület elsőrendű attrakciót képeznek. Az óriási erdőségek között szétszóródva 535 tó található 17 ezer hektárnyi felülettel. Igaz ugyan, hogy ennek a szép országrésznek csupán egy része van gazdaságilag, turista szempontból beszervezve, de ennek ellenére némely zielonogórai üdülőhely, mint pl. Lagów és Lubniewice, erdőkben és vízben dús vidékek, már európai jo. hímezel vívtak ki maguknak. A >eru‘et csodálatosan szép látványosságai közé tartozik Slawa is, mely a sláwai tó mellett fekszik, A Vajdaság legnagyobb víz'- sport és pihenő központja a Slawa-i tó, mely 874 hektárnyi felületet tesz ki, hossza 9,2 km, szélessége 1,5 km, legnagyobb mélysége 14,2 m. A to az Odra folyó földrajzi rendszeréhez tartozik, mellyel az Obrzyca köti össze. Északnyugat felé azonban a tavat a Kaszczor és Oslori vidékének szép tó-csoportjával megfelelő útvonal köti össze. A tó összeköttetése más vízgyűjtő medencékkel és tavakkal, az itteni klíma és a növény-, valamint állatvilágáról híres közeli erdők remek pihenő viszonyokat biztosítanak. A A slavai tó mólója Beszállás, indul a motoros csónak. Zielona Góra-i vajdaság telistele van szebbnél szebb kiránduló helyekkel, de Slawa' a tavával elviszi az elsőbbség pálmáját. Slawa gazdagsága a tiszta, halakkal telf viz (akadnak több kilós pontyok is), továbbá a sűrű erdő, ahol minden nehézség nélkül szedhetünk 50 fajta gombát, tegyük hozzá: ehető gombát, valamint a „titokzatos gyöngyvirág-sziget" közelsége (az Olejnicki tavon), amely májusban gyöngyvirág díszben tündököl: a szép fehér virág mesébe illő illatos szőnyegként borítja az egész szigetet A vajdaság bölcs házigazdái felhasználták és igénybe vették mindazt a természetadta értéket, mely vonzó lehet idegeri- lorgalmi szempontból, s ezen a téren a szervezeti előkészítéssel elérték, hogy az elégedett turisták egyre nagyobb csoportjai vegyék errefelé az irányt. Slawa és tava 55 kilométere fekszik délkeleti irányban a vajdasági székhelytől, Zielona Gorától. A jó busz-összeköttetés, valamint a jó állapotban lévő utak lehetővé teszik a vajdasági székhely lakosainak, hogy nehézség nélkül jussanak j a remekszép tóhoz. Vasúton, vagy gépkocsival Lengyelország legtávolabbi részeiből is érkeznek ide turisták, s az utóbbi időben sok külföldi is megtekintette ezt a vidéket. A város hat szanatóriumának mindegyike 200—400 férőhelyes, s a balneo- és fiziológiai gyógyításhoz szükséges minden berendezéssel fel van szerelve. Az új, 1971-ben megnyitott balneológiái gyógyhely, amely a „Momina Banja" közelében épült, az ország legnagyobb és Hiszar gyógyvizei eredményesen gyógyítják a vese-, máj- és epebántalmakat, valamint a gyomor- és bélmegbetegedéseket. A város azonban idegen- forgalmi szempontból is érdekes, nemcsak természeti szépségei, hanem az ókorból fennmaradt történelmi emlékei miatt is. Hancúrozás a „Babbelplast"-tal Essen: A statisztikusok szerint ebben az évben az NSZK minden második polgára elutazik valahova szabadságra. Ennek ellenére azonban sok olyan gyerek akad, oki hathetes nyári szünidejének legalább egy részét otthon tölti el. Számos helyen, főleg az ipari gócpontokon a városatyák mélyen belenyúltak a város kasszájába és hatalmas műanyag-játékokat szereztek be számukra. Essen peremének egyik réten óriási labdák, párnák és karikák csalogatják (felvételünk) a környék apraja-nagyját. A Ruhr-vidékiek „Babbelplast“- nak keresztelték el a vidám szórakoztatásukról gondoskodó sporteszközöket, ahová a szülők is szívesen elkísérik csemetéiket. < f k
