Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
ÜNNEPI ALKALOM Bemutatjuk új laptársunkat Egy országos kiállítás akkor mondható jónak, ha keresztmetszetét tüdjo adni az élő művészetnek és el is tudja hitetni a kiállítás látogatóival, hogy ez a mai magyar kerámia. Az már a rendező feladata, hogy az ágazaton belüli törekvéseket kellő jártassággal kitapintsa és megközelítő biztonsággal elkülönítse egymástól — helyet adva tradícióknak és új törekvéseknek egyaránt. A rendezők egyre biztosabb kézzel állítják össze a bienná- lékon bemutatásra kerülő anyagot. A módszeres tervezés, átgondolt szelektálással párosul. A rendezők erénye az is, hogy nem kötött programmal, vagy kiemelt feladattal akarták a kiállítás egységét biztosítani, hanem a használhatóság — mint egyetlen értelmes és létező kritérium — volt mérce. Ám mégse ringassuk magunkat illúziókba I A kiállítás ünnepi alkalom — nem a valóságos élet forgataga. El kell gondolkodnunk azon, hogy miért csak a rendező jóvoltából láthatunk már évek óta falburkolatot a kiállító termekben? Lehet-e tiszta szívvel örülni a törekvések kiállításokon való szereplésének? És a szűk kiállító helyiséget is joggal feszíti szét egyik-másik térplasztika természetes környezetet követelve magának ... Ne hagyjuk magunkat becsapni! Az első megelégedett, szemet gyönyörködtető pillanatok után szembe kell nézni a tényekkel. A kerámia ősidők óta funkcionál. Alkalmazása igen sokrétű volt, ohogy a katalógus előszó is érinti. A görög amphorát tárolásra használták, nem kiállításra szánták. És az Istár-kapu sem Berlinben készült, kíváncsi turistáknak. Fürtös György: Oroszlán A III. országos kerámia biennálé latú tárgyakra a monumentális élmények mellett. A faburkolat ugyanolyan fontos számunkra mint a jó edény, s egy jó térplasztika miért ne tűrné az amúgyis zárt teret igénylő enteriőr kerámiát. A térplasztikák körében Páz- mándy Antal és Janákij Viktor munkái a legerőteljesebbek. Érezni rajtuk napjaink szobrászainak hatását. Ugyanez jellemzi Garányi József kiállított munkáit is. Felület-palástjaival negatív tereket fog közre. A Kovács Margit: Horgászó arkangyal A kerámia felhasználhatósága nem elegendő, hacsak kiállításon érvényesül, igazi, élő alkalmasságot — a rendező minden szándéka ellenére — és a kiállítás nem bizonyíthatja. Felhívja azonban a figyelmet valamire. A jó alkotások kényszerítő erővel igényli valóságos, értelmes helyük megteremtését. És a kiállítás azt is bizonyítja, hogy a kerámia használati és díszítő funkciója elválaszthatatlan.'Min- dig szükségük lesz intim kapcsokonstrukció mintha Inkább kívülről indulna. Schrammer Imre kerámiái a megtett útról tanúskodnak. Egyszerűbbek és tisztábbak lettek. A Variáció spirál témára az onyag nyersességét és szépségét egyszerre mutatja. Ortutay Tamás Spirálja kevésnek tűnik a korábbi munkáihoz viszonyítva. Csekovszkij Árpád Kocsija archaikus erővel dübörög. Kemény techtonikus építéssel, súlyos plasztikai formáival ősi és játékos egyszerre. Minden kezdet nehérkes . . . Laborcz Mónika Plasztikájához hasonlókkal már többször találkozhattunk. Eöry Miklós munkáiban csak halvány visszfényként dereng a csigaház lágysága és a szerkezete. Merevek maradnak annak ellenére, hogy alkotójuk nagy gonddal ügyel a kontúrvonalak tetszetősségére. Fürtös György derűs életszemlélettel új ötleteit valósította meg. Járgánya egy kamasz férfiember humoráról győz meg bennünket. Az anyag lehetőségeit kihasználva játékos kedvvel építi fordulatos kompozícióit. Gádor István mestermunkáit körülölelik a tanítványoké. Ö az alap; a megbízható és alkalmazható tradíció követője. Tiszta alapformái tartózkodó konzervatizmussal figyelik a növendékek elrugaszkodásait. Nem meggyőzőek Brand Ágoston és Sz. Horváth Éva térrácsai. Nem hinnénk, hogy csupán az ízelítő mérete zavarná a látogatót. A porcelán simulékony hatása nem választja el kellő határozottsággal a teret. Seregély Márta virág térplasztikája egy kedves szökőkút lehetőségét hordozza magában. A falburkolatok az alapformák Hangsúlyozásával a gyári ipar lehetőségeivel kérkednek. Mi- nya Mária, Szemlér Magda, Torma Istvánná, Szávoszt Katalin, Majoros Hedvig munkáit igazi falfelületeken szeretnénk felfedezni. Németh János falképei az érett, kiforrott művész jegyeit viselik magukon. ízes népiességét a formák tenyeres-talpas torzításával mégcsak fokozza. Gazdag kompozíciós készség jellemzi, egyik munkája sem fáradtabb, erőtlenebb a másiknál. Figurális marad minden egyéb törekvése között és meggyőző erővel mindent el tud hitetni. Majoros János falikép plasztikái mindent tudnak, amit az anyag megtűr. Merevség és puhaság, negatív és pozitív formák, szigor és játékosság egyszerre érvényesül. itt. Horváth László és Probstner János étkészlete méltán arat sikert A puritán célszerűség érvényesül bennük a szép forma és praktikum az étkezés körülményét, folyamát is megváltoztatni szeretné. Az enteriőr kerámiák közül Balczó Edit díszedényei, Gálo- csy Edit tálai hívják fel magukra a figyelmet. Saját hagyományát követi Gorka Lívia és Bőd Éva vázáinál. Kovács Margit tartózkodó bája kicsit fáradtnak tűnik, Kumpost Éva kedves figurái a tálak belsejébe kényszerültek. Vértesi Nándor Népi zenekarát lehet szeretni, vagy nem szeretni, de következetesen egyéni ő is. Thuri Levente kompozíciói narratív jellegűek. Az apró részletek túlságosan apli- kációnak hatnak. * Úgy érezzük, hogy a most megrendezett III. országos kerámia biennálé az eddigiek közül a legsikerültebb. De ennek a kiállításnak leginkább akkor lehet sikere, ha a kiállított kerámia egyszer igazán helyére kerül. B. Pilaszanovich Irén Majoros János Kompozlclá elmfl mázas kerámia alkotása Egyetemisták és főiskolások lapja Interjú Marafkó László felelős szerkesztővel Szeptember 21 -töl új lap indul Pécsett: az egyetemisták és főiskolások újsága, az UNIVERSITAS. Városunk felsőoktatási intézményeinek: a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem: a Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara; a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Tagozata; a Tanárképző Főiskola, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Zeneművészeti Főiskola Kihelyezett Tagozata — életéről, időszerű tanulmányi, szervezeti kérdéseiről, az intézmények tudományos munkásságáról tájékoztatja majd olvasóit, elsősorban az egyetemistákat, főiskolásokat és oktatóikat. A napilap formátumú, hat oldalon, kéthetente megjelenő újság anyagi bázisát az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium biztosítja. Két főhivatású újságíró dolgozik a lapszámok szerkesztésén, összeállításán: a lap felelős szerkesztője: Marafkó László és munkatársa, Horváth Tamás. A lap felelős szerkesztőjét arra kértük, mutassa be olvasóinknak is a rövidesen megjelenő egyetemi újságot. — Egyetemi városaink közül talán Pécs az egyetlen, amelyik mindeddig nem rendelkezett egyetemi újsággal. Milyen igények hatására születik meg a lap; miért nem korábban, miért most? — Több, mint hatezer nappali és levelező hallgató tanul Pécsett. Az egyetemi újság igénye korábban is fölmerült már, de akkor különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Két évvel ezelőtt két újabb felsőoktatási intézménnyel gyarapodott ez a város. A három egyetem és három főiskola, továbbá hallgatóinak tekintélyes száma előkelő helyet biztosít Pécsnek az egyetemi városok között. Voltaképpen ez az alapvető igény hívta életre a lapot, a megyei és a városi párt-vb határozata alapján. — Milyen elvi koncepció határozza meg az új egyetemi lap. arculatát? — Az UNIVERSITAS ifjúsági, politikai lap. Nagy gonddal szeretnénk ügyelni arra, hogy megőrizzük fiatalos, oldottabb jellegét. A lap célja az intézetek hallgatóinak és oktatóinak tájékoztatása közös, egymást kölcsönösen érdeklő ügyeikről, valamint a kommunista szakemberképzés hatékonyságának növelése. Szeretnénk elérni, hogy ez a lap az intézeti demokrácia fóruma, a hallgatók és oktatók véleményének megszólaltatója legyen. Figyelemmel kísérjük az ifjúságpolitikai határozat megvalósulását, elemezni és segíteni szeretnénk a KlSZ-szervezeA Pécsi Nemzeti Színház új tagja: Takács Gyula Tele van sztorival. Már a debütációja egy röpke színes történet: — Magyarországon, magyar színpadon angol szóval mutatkoztam be. A Madách Színházban Tabi László: Waterlooi csata című darabjában pincér voltam, akinek az egész darabban csak egyetlen szót kellett egyetlen alkalommal elmondania: „Yes". A pályát a pesti KPVDSZ stúdió tehetségkutató versenyén kezdte, majd énektanárnőhöz járt, ott meghallgatta őt a televízió egyik munkatársa, próbaéneklésre vitte, megfelelt, s egy szervező rögtön le is csapott rá s szerződést kötött vele egy jugoszláv— olasz körútra. Mindez 1966- ban történt. Majd a Fővárosi Operettszínház Vámos László vezette stúdiójában tanult három és fél éven át. — Kemény három és fél év volt — mondja. — De Vámos László mellett megérte. Erre a stúdióra tudomásom szerint azért volt szükség, mert a főiskola a háború óta kifejezetten operettszínészt nem igen adott. Közben persze statisztáltam, például a Madách Színházban, olyan jelentéktelen szerepeket, mint a negyven katona közül a harminc- kilencedik. Aztán a Kegyenc- ben kaptam egy kis epizód- szerepet is. Aztán a stúdió a Fővárosi Operettszínházhoz kötött, s ott a West side story- ban kaptam először szerepet, Tonyt, ezen kívül a Knock out, o Négyen pizsamában, a Pompadour című darabokban szerepeltem, de munkát kaptam a Bartók Gyermekszínpadon is, a Két koldusdiákban. Az igazi sztorik csak ezután következtek. Turistaként kiment külföldre, és egy átlumpolt éjszakán, a yelencei lidón egy bárban arra kérte a zongoristát, hadd énekeljen ö is valamit — Elkezdtem énekelni az O sole mió-t, meghallotta egy impresszárió és egy éves szerződést Íratott alá velem. Bejártam Olaszországot, Angliát, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, végül Belgiumban kötöttem ki. A mi Fővárosi Operettszínházunk ottani megfelelőjében próbaéneklés után szerződést kaptam. Két hőnapig próbáltuk az első darabot, a gázsit addig fel sem vettük, futotta még az európai körút korábbi honoráriumaiból, kezünket dörzsölve vártuk a mintegy nyolcvan- ezer forintnyi gázsit, no majd felvesszük, egyszerre. Aztán a premier napján beütött a villámcsapás ... szóval porrá égett a színház. Tele volt a szenzációval a világsajtó, de ez minket vajmi kevésbé vigasztalt. Üjabb belga szerződés, az ottani kamaravarietével, újabb egy hónapi munka, aztán az impresszárió bejelentette, hogy tönkrement. Hát ez volt a második leégésünk. így visszajöttünk Pestre, 1971 április elsején. Utána kaposvá- rott játszottam, táncoskomikusként, majd átjöttem Pécsre. Itt most — Fényes Márta keze alatt — a Sybillben Poire-t, az impresszáriót játszom, akinek semmi sem sikerül. Nem lesz nehéz megoldanom. tek munkáját. Szerepet kívánunk vállalni a politikai tudatosság kialakításában, az oktató-nevelőmunka legjobb módszereinek elterjesztésében, de figyelmünk kiterjed majd a felsőoktatási intézmények életének valamennyi területére. Bírálunk, ha úgy látjuk bírálni kell, de nem akarunk elszakadni a realitástól. — A két főhivatású újságíró mellett milyen szerephez jutnak a felsőoktatási intézmények külső munkatársai a szerkesztésben, az egyes lapszámok megírásában, összeállításában? — Állandó munkatársai mellett egy 15 tagú társadalmi szerkesztő bizottság működik. Ebben az intézmények képviselete nagyságuk, jelentőségük szerint oszlik meg. Az orvosok, a tanárképzősök és a műszaki főiskolások 3—3, a jogászok és a közgazdászok 2—2, a zeneművészeti főiskolások egy fővel vesznek részt a közös munkában. Ezenkívül egy személy képviseli a városi KÍSZ-bizottságot is. A társadalmi szerkesztő bizottság feladata az intézmények és a szerkesztés közötti kapcsolat tartása: témákat hozni, problémákat felvetni és szorgalmazni a cikkírást. Bárkinek az írását szívesen fogadjuk, hiszen enélkül nem tudnánk friss és valóban a fiatalok igényeit tükröző lapot csinálni. — Archaikus, kicsit ünnepélyes csengésű a lap címe. Miért ez és mit kíván jelezni vele? — A Városi KISZ Bizottság pályázatot írt ki a lap címére, A befutott javaslatok és a pályázaton kívüli javaslatok köre végül is néhány címre szűkült. Közülük ezt találtuk a legjobbnak. Igaz, idegen csengésű, de éppen ezzel utal a város patinás egyetemi múltjára, s egyben a mához kötni törekszik a múltat, a tradíciókat. — A lap szerkesztésére vonatkozó elképzelések? — Az első két oldalon az egyetemi életről adunk tájékoztatót: információkkal, eseménytudósításokkal. Egy önálló oldal az egyetemi közélet fóruma. Itt az ifjúság és az oktatás kérdéseit érintő legfontosabb témákról olvashatunk: egy oldalon a tudományos és az oktató munka témáit tartjuk napirenden. Ugyancsak egy-egy oldal jut at egyetemi kulturális életnek és a sportnak. Ez utóbbi tarka oldalnak ígérkezik. Megtalálható benne az egyetemi sporteseményektől a humoreszkig sok minden. — Tudna-e már valamit mondani az első szám tartalmábólt — ízelítőül: foglalkozunk benne az ősszel induló orvosképzés! reform-tantervvel; egy sorozat a pécsi felsőoktatás múltját mutatja be napjainkig. Riport készül Ata Kandóval, a külföldön élő magyar származású fotóművésszel, aki a dél-amerikai indiánok kiirtása ellen szervezett akciót; szó esik az idei felvételi vizsgák tapasztalatairól, az idei tanév újdonságairól és sok egyébről is. — Hogyan terjesztik? — Társadalmi úton. Számítunk ebben az egyetemi ifjúság és a KISZ-szervezetek támogatására. A'lap egyes példányait 1 forintért lehet kapni majd a KISZ-helyiségekben, az intézmények és a kollégiumok portáján. Az első szóm szeptember 21-én jelenik meg. Ezt követően minden második csütörtökön várható az újabb szám. Szerkesztőségünk a Pollack Mihály Műszaki Főiskola földszintjén talált otthonra. W.l. All'll vasár n api C^LaJMEUtKtlT Baum •> 1 k
