Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Aro:oun" Dunántúli napló xxix.évfolyam,227.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 26., kedi Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozóia Megkezdődött a korai érésű fajták betakarítása Jó termést ígér a kukorica Állami támogatás tárolók építésére Megkezdték a kukorica gépi betakaritását a bicsérdi Arany Mező Termelőszövetkezetben. A tsz ezerhétszáz holdon termeszt kukoricát. A termést négy kombájnra szerelt adapterrel takarítják be. Képünkön; az „Élésderék”-ben lévő hatvan holdas táblán három gép dolgozik. Szokofai felv. A tartalomból: Premier Pilsenben (3. old.) Véradás a Műszaki Főiskolán (3. old.) Az I. Békekölcsönsorsolás nyeremény jegyzéke (5. old.) Sport (7—8. old.) A KISZ KB munkatársai Baranyában Az esemény, amelynek alkalmából az európai fővárosok vezetői összegyűltek a magyar fővárosban, hogy eszmecserét folytassanak a városfejlődés közös tapasztalatairól, problémáiról és feladatairól: Budapest centenáriuma. Annak a város- történetj eseménynek a jubileuma, amelynek során most száz esztendeje, három addig egymástól külön élő és fejlődő Du- na-parti testvérváros, Buda, Pest és Óbuda egyesült, s egyesülésükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt évszázad, nemcsak a magyar főváros történetének volt rendkívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urbanisztikai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek, az ország kormányzata megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rendszeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kérdéseivel, s a legjelentősebb beruházásokhoz — például a Metro létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít. Az országos költségvetésből és Budapest saját erőforrásaiból származó anyagi eszközökkel természetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mai Budapest demokratikus és szocialista arculatának jogi kifejezője az új tanácstörvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, önkormányzati és igazgatási szervei. A szocialista városvezetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmazhatunk meg: „városfejlesztés — az emberért”. Vendégeink, az európai fővárosok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden lakosát, egész népünket, mindazokat, akik bizakodással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, évszázadokkal ezelőtt is az országok közötti feszültség csökkentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendüiésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, visszavetve az emberiség fejlődését. Ez a történelmi tanulság ma is igaz, talán jobban, mint valaha. Ezért különösen tiszteletre méltó az a cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Budapest centenáriumi ünnepségét kedvező alkalomnak vélte a találkozó megrendezésére, hogy megbeszéléseink hasznosan szolgálják az európai fővárosok együttműködését. Budapest lakossága és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsolatoknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös megismeréséhez. mozgósíthatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásához. Az európai országok fővárosai nemzeteik történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos es technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennük, s ma is fontos központjai a szellemi életnek, az iparnak, kereskedelemnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosokban fejlődött ki leghamarabb, s legpreg- nánsabban a nagyvárosi életforma, valamennyi előnyével, hátrányával, problémájával, s e problémák megoldására irányuló törekvésekkel. Az előbbiekből logikusan következik, hogy - bár minden nagyváros egyedi, sajátos „arculattal” rendelkezik — helyzetükben sok a közös vonós. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pihenéséhez, azonos problémákkal kell meg- küzdenlök, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csökkentsék az urbanizáció ártalmait Városaink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek, egyré jobb, tartalmasabb, emberibb életet biztosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek óz Egyesült Nemzetek Alapokmánya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tisz- teletbentartósán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek”. Az Alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti oz európai országok fővárosainak hatékony együttműködése, a fővárosok vezetőinek gyakoribb találkozásai, a vá- rosfjelesztés és városvezetés kérdéseiről folyó eszmecsere, szakdelegációk tanulmányútjai, a fővárosok közötti információ- csere, egyes általános problémák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. Az Európában végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése - szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintkezés növelésére. Ma ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk országainak békés egymás mellett élésére. Szilárdíthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egyben kormányzati székhelyek is. Státusuk, gazdasági és kulturális irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos problémák megoldására, de a nemzetközi helyzet alakulására is. Baranya termelőszövetkezetei és állami gazdaságai mintegy 90 000 holdról takarítják be a kukoricát A terméskilátások becslés szerint 5-10 mázsával haladják meg a tavalyi holdan- kénti átlagot. Mindez,nem jelenti azt, hogy gondoktól mentes a kukorica betakarítása. A kitolódott vegetáció miatt később kezdődik a „kukorica- szüret”. Baranyában a termelőszövetkezetek több mint 69 000 holdon termeltek Kukoricát. Több gazdaság már a múlt hét folyamán megkezdte a korai érésű fajták betakarítását. Eddig mintegy 6 százaléknyi területről került a szárítóba a termény. A termelőszövetkezetek esetében megyei szinten holdanként 26 mázsás átlagtermés várható. Sajnos, magas a kukorica víztartalma: ez jelenleg eléri a 35 százalékot is. A mohácsi járásban elsőként kezdte meg a betakarítást a mohácsi Új Barázda Termelő- szövetkezet. 1750 holdon vetettek kukoricát, holdanként 10 mázsával többet takarítanak be, mint tavaly: 39 mázsás átlagterméssel számolnak. Egy hete folyik a betakarítás, eddig a termés közel 10 százaléka került a tárolóhelyekre. A termelőszövetkezetben hat Braud-adap- ter dolgozik. Elsőként a rövi- debb tenyészidejű MV 530-as fajtát vágják, mintegy 300 holdon: ez a terület regionos kezelést kapott. A permetezés hatására megállt a vegetáció, s ezzel a gazdaság időt nyert. Mire ezzel a területtel végeznek, addigra az érés a többi táblán is előrehalad. Felkészültek a kukorica szárítására is. Tárolási gondjaik nincsenek. A babarci termelőszövetkezet 600 holdon vetett kukoricát. A hét közepén két adapterrel kezdik meg a betakarítást. Naponta 30 holddal csökken a lábonálló termés mennyisége. Száz emberre számítanak, akik segítenek a nagy munkában: ez azt jelenti, hogy a betakarítás 30 százalékát kézierővel végzik el. Negyven mázsás termést várnak holdanként. Ez öt mázsával haladja meg a tavalyi hozamot. A gazdaságnak a szárítókapacitás jelent gondot: éppen ezért a mohácsi szárítóba viszik a kukoricát. A baksai termelőszövetkezet kombájnjai tegnap mentek ki a földekre. A magas víztartalom miatt, mely elérte a 40 százalékot, kénytelenek voltak abbahagyni a betakarítást. A gazdaság vezetőinek véleménye szerint az 1400 holdas kukorica területen a hét közepén folytathatják a munkát. Holdanként 31 mázsás termést várnak, ami 10 százalékkal több, mint a tavalyi hozam. A gazdaság 6 Braud- adapterrel felkészülten várja a kukoricaszüretet. A magas terméshozam miatt ideiglenes fóliás tárolást alkalmaznak: a szórítókapacitásuk elegendő a termény leszárítására. Szabadszentkirályon Is a hét közepén indulnak meg a kukorica betakarításával. A gazdaság fő gondja az, hogy a három igényelt adapterből eddig egy érkezett meg, a másikért Makóra kell menniük, a harmadikat pedig valószínű meg sem kapják. A baranyai állami gazdaságok mintegy 21 000 holdnyi területen vetettek kukoricát. Elsőként a Bolyi Állami Gazdaság kezdte meg a betakarítást: először a korai érésű vetőmaghib- rid kerül a raktárakba. Az átlagtermés az állami gazdaságoknál megközelíti holdanként a 35 mázsát Ezekben a gazdaságokban 85 adapter és 25 csőtörőgép felkészülten várja az egyik legnagyobb őszi munkát A tervek szerint 25 nap alatt végeznek a betakarítással: ez naponta 880 holdnyi termés tárolóba juttatását jelenti. A napi „learatott” mennyiségből 30 vagonnyit visznek az ideiglenes raktárakba. Ez a gond főleg a bogádmindszenti, a görösgali, a pécsi és a szentlőrinci gazdaságot érinti. Az említett üzemek fóliás tárolást is alkalmaznak, a terményt pro- pion-savval is kezelik. A tárolási gondok enyhítése érdekében látott napvilágot a Minisztertanács hatájpzata: mely szerint a mezőgazdasági üzemek december végéig a kukoricatárolók építéséhez 30 százalékos állami ártámogatást kapnak. A termelőszövetkezetek az idei jövedelemből képződő fejlesztési alapjukból is felhasználhatnak erre a célra. A beruházó üzemek mentesülnek a 20 százalékos tartalék-képzési kötelezettség alól. Szükség esetén a Magyar Nemzeti Bank hitelt biztosít a kukoricatárolók építéséhez: a kérelmeket a bank soronkívül bírálja el. S. Gy. Vasárnap délelőtt Pécs-Vasason, a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében került sor a Mecseki Szénbányák Vasas-bányaüzeme Pártbizottságának alakuló ülésére. Az alakuló ülésen megjelent dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának első titkára, Klepah A Mecseki Szénbányák tizenkét üzeméből 4434 fő teljesített különműszakot szombaton — szeptember 23-án — a Kommunista Ifjúsági Szövetség hívására, hogy a munkájukért kapott bérből segítséget nyújtsanak a harcoló vietnami népnek. A műszak résztvevői 10 633 tonna szenet és 995 tonna brikettet termeltek. A szénbányák dolgozói több mint félmillió forintot ajánlottak fel Vietnámnak, egy 1000 főt foglalkoztató szakmunkás- képző intézet építéséhez. Az összeget a bánya politi-- kai-gazdasági és ifjúsági szervezetének vezetői személyesen adják át a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének. A Húsipari Vállalat dolgozói szombaton tartottak vietnami műszakot Hetven szakember Dr. Tóth Pálnak, a KISZ KI kulturális osztálya vezetőjének vezetésével küldöttség érkezet tegnap Baranyába, o megye if júsági szervezete kulturális tévé kenységének, valamint más szer vekkel való kapcsolatának ta nulmónyozására. A kulturális delegációt Pető házi Szilveszter, a KISZ Baranyi megyei Bizottságának első tit kára fogadta és tájékoztatta a említett témával kapcsolatbar A KISZ KB kulturális osztályá nak vezető munkatársai töbl napot töltenek Baranyában. Ta lólkoznak tanácsi vezetőkkel, ( művészeti és kulturális élet kép viselőivel. Ellátogatnak a Tanár képző Főiskolára, megtekinte nek több vállalati ifjúsági klu bot és művelődési intézményi Megismerkednek a mohácsi, ( bolyi, a komlói, a sásdi ifjúság létesítményekkel, megnézik a vil lányi alkotótábort és a pécsi ke rámia biennálé kiállítását. Ottmár, a Mecseki Szénbányái , KISZ-bizottságának titkára. E; alkalommal választották meg c Vasas-bányaüzem 25 tagú párt. bizottságát, a hét tagú végrehajtó és az öt tagú fegyelmi bizottságot. A pártbizottság titkárának Zentai Józsefet választották meg. aznapi keresetéből többezer forintot fizet be a szolidaritási számlára. A Húsipari Vállalat fiataljai vándorserleget alapítottak. Minden évben annak az alapszervezetnek adják, amelyik leghatékonyabban szervezte a társadalmi munkát. A Mecseken épülő ródlipálya munkálatainak segítésére 160 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Pénteken 25 fő 100 munkaórát dolqo- zott. Vietnami szolidaritási műszakot szerveztek a falusi fiatalok is. Zömében vasárnap az őszi mezőgazdasági munkáknál foglalatoskodtak. A királyegyházi fiatalok községük óvodaépítésénél dolgoztak. A pécsi, illetve a baranyai fiatalok legközelebb szeptember 30-án tartanak vietnami műszakot Megalakult a Vasas-bányai pártbizottság Bányában, üzemekben és a földeken Vietnami szolidaritási műszakok A V v
