Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
DUN ANTOll NAPLÓ 1972. szeptember 26. 24 ora a nagyvilágban ♦ MOSZKVA: Alekszej Man- rsulo külkereskedelmi miniszter- helyettes vezetésével szovjet küldöttség utazott Washingtonba, togy folytassa a tárgyalásokat a (ét ország közti kereskedelmet izabályozó szerződésről. +■ HANOI: A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a ’.ambiai köztársaság kormánya jgy döntött, hogy nagyköveti :zinten diplomáciai kapcsolatra ép egymással. ♦ MONTEVIDEO: Az uruguayi ■endőrség bejelentése szerint a (atonasóg felszámolta a december 22-i mozgalom elnevezésű gerillacsoportot, amely szoros capcsolatban volt a Tupamaro ízervezettel. A kis gerilla-alaku- at 21 tagját elfogták. A csoport 3Z egyik tupamaro-vezér halá- ának évfordulójáról nevezte el magát. V ♦ PÁRIZS: Több mint két hét óta sztrájkolnak a Citroen—Hispánia autógyár vigoi vállalatának dolgozói. Az ellen tiltakoznak, hogy az igazgatóság elbocsátott öt szakszervezeti aktivistát. A sztrájkmozgalom Vigo ipanyol város más vállalataira 's átterjedt. Jelenleg körülbelül 15 000 munkás és alkalmazott sztrájkol a városban. Teljesen megszűnt a munka a négy legnagyobb hajógyárban. A városban mindenütt fegyveres rendőri őrjáratok cirkálnak. LEMONDOTT AZ AEGÁN KORMÁNY Kabulban bejelentették, hogy vasárnap lemondott az Abdul Zahir vezette afganisztáni kormány. Zahir miniszterelnök elmondta, hogy a kormány nehézségekkel küzdött a fejlesztési programok megvalósítását illetőleg. A fő problémát az infláció jelentette. A nehézségeket csak tetézte az aszály, amely Közép-Afganisztánban pusztított és több tízezer embert sújtott. Mohammed Zahir sah, afga- nisztán királya, még nem jelentette be, hogy elfogadja-e a kabinet lemondását. Abdul Zahir egyébként júniusban kapta kormányfői megbízatását.-f CANBERRA: Az ausztrál hatóságok öt levélbombát találtak Sydney egyik postahivatalában — jelentette be a külügyminisztérium. Amszterdamban feladott robbanószerkezeteket Izrael canberrai nagykövetségének szánták. ♦ OSLO: Észak-Norvégiában befejeződtek a Strong Express NATO-hadgyakorlat keretében végrehajtott szárazföldi manőverek. Az akcióban résztvett 16 ezer főnyi haderő az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia, Luxemburg, Olaszország és Norvégia katonai egységeiből tevődött össze. ♦ RÓMA: Hétfőn három napig tartó sztrájkot kezdtek az olasz ápolónők és kórházi alkalmazottak. Az orvosok csütörtökön csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A sztrájkolok a már régóta esedékes kórházi reformokat kívánják sürgetni. Olaszországban a kórházi állapotok a második világháború óta jóformán mit sem változtak. A GENF: Vasárnap a svájci haladó pártok és társadalmi szervezetek követelésére népszavazást tartottak arról a javaslatról, hogy szüntessék be a fegyverek és hadianyagok külföldre szóló eladását. A népszavazás eredményeként jelentéktelen szavazat-többséggel — elutasitotlák a fegyverkivitel beszüntetését indítványozó javaslatot. A javaslat mellett 584 726, ellene 593 199 lakos szavazott. ♦ WASHINGTON: Washingtonban hétfő délután megnyílt a nemzetközi valuta alap és a világbank rendes évi közgyűlése, amelyen a 124 tagországot a pénzügyminiszterek és a központi bankok elnökei képviselik. A közgyűlésnek idén különös jelentőséget ad az a tény, hogy a tavaly decemberi valutaárfolyam-szabályozás után meg akarják kezdeni a tőkés világ pénzügyi rendszerének átfogó megreformálását. ♦ DAR ES SALAAM: Az afrikai közvetítő erőfeszítések és Tanzánia önmérséklete következtében a hét végén enyhülni látszott az ugandai—tanzániai feszültség és remélhetőleg véget érnek a fegyveres összecsapások is. Tanzániából származó hírek szerint az Obote volt elnököt támogató ugandai csoportok a hét végén visszahúzódtak Tanzániába. Ugandai katonai közlemény szerint a határvidéken vasárnap is folytak még a harcok, s a fegyveres erők 37 gerillát megöltek. BOMBA ROBBANT A SZÁLLODÁBAN A Belfast külvárosában lévő 15 emeletes Russel Court luxus szálloda föld alatti garázsában hétfőn a reggeli órákban hatalmas bomba robbant. Az épület súlyosan megrongálódott, az ablakok több száz méteres körzetben betörtek, személy sérülés azonban nem volt. Mint a rendőrség közölte négy fegyveres férfi egy televízió javító kocsit vitt be a föld alatti garázsba. A kocsi* időzített bombát szállítottak. A robbanásra néhány órával azt követően kerül sort, hogy az IRA ideiglenes szárnya közölte, folytatja bombatámadásait annak ellenére, hogy hétfőn kezdődtek meg a politikai tárgyalások Észak-lrország jövőjéről. Tanaka Pekingbe érkezett Megkezdődtek a tárgyalások — Megállapodtak a két ország kapcsolatainak rendezéseken Tanaka Japán miniszterelnök. Bocsánatot kért Csou En-lajtól a II. világháború „kellemetlenségeiért”. Pekingi Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Tanaka jopán miniszterelnök hétfőn délelőtt helyi idő szerint fél tizenkettőkor — magyar idő szerint reggeli fél ötkor — Pekingbe érkezett, hogy - mint a hivatalos közlemény mondja — ..megvitassa és megoldja" a két ország közötti kapcsolatok normalizálását és csaknem fél évszázados - hol fegyveres, hol politikai — konfrontáció után jószomszédi viszonyt létesítsen a két ország között. A repülőtéri fogadtatás külsőségeiben pontosan megfelelt annak, amelyet Nixon kapott február 21-én, tártál,mában azonban számos ponton különbözött attól. Ezúttal a vendég köszöntésére Csou En-laj kor- mányfő, Je Csien-jing, a KKP katonai bizottságának alelnöke és Csi Peng-fej külügyminiszter mellett megjelent a két ország közötti baráti társaság tiszteletbeli elnöke: Kuo Mo-zso és elnöke, Liao Csen-csi, hogy érzékeltesse a népek közötti barátság motívumát is. Ugyancsak új arc volt februárhoz képest Fang Ji, a gazdasáqi kapcsolatok minisztere és Paj Hsziang-kuo külkereskedelmi miniszter. - Jelenlétük a repülőtéren aláhúzta a pekingi csúcstalálkozó során várható gazdasági tárgyalások fontosságát. A japán kormányfőt Peking belvárosában sem köszöntötték a kínai tömegek. A járókelők \ érdeklődéssel, de látható reakció nélkül követték az autókon- I vojt, amelynek élén japán es kínai zászlóval díszített kocsi l holadt. A város nyugati részében levő vendégházat, ahol annak idején Nixon is lakott, Csou En-laj mutatta be Tanokának. A japán miniszterelnök azzal válaszolt, hogy Tokiób-.n most épül egy kormány-vendég- ház és kifejezte reményét, hogy amikor elkészül, az első lakója Csou En-laj lesz. A kínai hírközlési eszközök sokkal barátibb hangot ütöttek meg Tanaka látogatásával kapcsolatban, mint februárban Nixon vizitje előtt. Az amerikai elnök érkezéséről az aznapi Zsenmin Zsipao egyáltalán nem tett említést. Ezúttal a kínai lapok hétfőn az Új Kína hírügynökség tokiói tudósítójának meleghangú írását közölték arról, hogy a kínai—japán diplomáciai kapcsolatok helyreállítása „az általános irányzatot jelenti” Japánban. A tudósítás szerint Tanaka miniszterelnök ama „fontos döntése", hogy Kínába látogat „a japán nép széles tömegeinek helyeslését és támo- oatását" élvezi. A japán nép az Új Kína szerint azt várja, hogy a két ország közötti kapcsolatokat gyorsan normalizálni fogják és így „új fejezet nyílik a két ország közötti baráti kapcsolatok krónikájában”. Megkezdődtek a hivatalos kínai-japán tárgyalások. Mindkét tárgyalóküldöttség 18 tagú. Csou En-laj kínai miniszterelnök köszönetét mondott Tanaka japán kormányfőnek a japán nép ajándékáért — az ezer cseresznyefáért — amelyet októberben küldenek Kínába. Politikai megfigyelők véleménye szerint a két küldöttség öszszetétele arra mutat, hogy az első ülés általános kérdésekkei foglalkozik és előkészítik ez elkövetkező napok tárgyalási anyagát. A francia hírügynökség a Kyodo japán hírügynökségre hivatkozva gyorshírben jelerftette, hogy Csou En-laj és Tanaka megállapodott a két ország kapcsolatainak rendezésében. A tárgyalások kezdetén Tanaka hivatalosan bocsánatot kért Japánnak a II. világháború idején Kínában tanúsított magatartásáért. „A múltban sajnálatos események játszódtak ie Kína cs Japán között, s most bocsánatot kérek ezzel kapcsolatban" - mondta Tanaka Csou En-loj- nak. Peking: Csou En-laj kínai és Tanaka japán miniszterelnök első hivatalos tanácskozása csaknem három órán át tartott a kínai országos népi gyűlés épületének nagytermében, ahol Csou En- laj banketten látta vendégül a japán kormányfőt és kíséretének tagjait. Csou En-laj a banketten mondott beszédében kifejezte meggyőződését, hogy a két ország, a kisebb véleménykülönbségeket félretéve és széleskörű megállapodásra törekedve, rendezni tudja kapcsolatait. Hivatalos japán szóvivő az első kínai—japán tanácskozást „meglepően nyíltnak és nogyon hasznosnak" nevezte. A hétfői japán-kínai tárgyaláson részt vett Csi Peng-fej kínai és Ohira japán külügyminiszter is. A japán szóvivő a tárgyalások anyagáról részleteket nem közölt. Tanaka japán kormányfő tokiói látogatásra hívta meg Csou En-laj kínai miniszterelnököt. Tokió: A japán lapok hétfő délutáni és esti kiadásai szalagcímekben köszöntik a pekingi japán-kínai csúcstalálkozót. A japán rádió és televízió állomások szinte egésznapos közvetítést adlak a pekingi csúcstalálkozó eseményeiről. Különösen nagy teret szentelnek annak a hírnek, amely szerint Tanaka és Csou En-laj elvileg már az első hivatalos tárgyalás során megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében. A japán ellenzéki pártok sok sikert kívántak Tanakának a japán—kínai kapcsolatok normalizálásához. A Japán Kommunista Párt hangsúlyozza, a látogatás, figyelembevéve az idők változását,, „elkerülhetetlen szükségszerűség". Ha valaki kételkedett volna, újabb bizonyítékot kaphatott arról, hogy a világ minden tekintetben nagyot változik. Hősi- szú évtizedeken át egyszerűen elképzelhetetlen lett volna mindaz, amire hétfőn sor került: a Japán Császárság miniszterelnöke a kinai fővárosba érkezett, a japán és a kínai kormányfő kezet fogott és a zenekar eljátszotta a két nagy ázsiai ország nemzeti himnuszát Elég egy pillantást vetni a régebbi és a legközelebbi múlt eseményeire ahhoz, hogy az ember megértse: a jelek szerint valóban jelentős fordulatról van szó. Mandzsúria emlékezetes lerohanásával a második világháború egyik lényeges előzménye éppen egy Kína-ellenes japán támadás volt. A második világháború utón pedig Japán - bár alkotmánya szerint a közvetlen katonapolitikai játszmában nem vehetett részt — rendkívül egyértelműen kiállt a Kinai Nép- köztársaság minden rendű és ranqú ellensége, mindenekelőtt a Csanq Kai-sek rezsim mellett. Nem túlzás azt állítani, hogy Japán egész külpolitikája már amióta egyáltalán lehet szé akárcsak valamennyire önálló Japán külpolitikáról - elsősorban a „kínai fenyegetés” jegyében működött. A hírhedt és ma is sokat támadott japán —amerikai biztonsági szerződést ez a fenyegetés tette megvalósíthatóvá és legalábbis magya- rázhatóvá. Amikor azonban a legfőbb szövetséges, Washington drámai közeledésre szánta el magát Pekinghez, az egész addigi koncepció óhatatlanul felborult. Egyszerűen elképzelhetetlen volt, Japán az új helyzetben folytathassa Szato és elődei kizárólag Washington érdekeit szem előtt tartó vonalát. Ami Nixon pekingi látogatásának bejelentésekor nyilvánvalóvá lett, most bekövetkezett: az amerikai elnök után a japán miniszterelnök is ellátogat a kínai fővárosba. Az, hogy az emberiségnek is ajándékot jelent-e a két fontos ország megbékélése, attól füqg, hogy a felek egyike se akarjon bármit elérni más országok és az általános enyhülés rovásáMegkezdődön az ENSZ-közgyülés általános politikai vitája Köves Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakénak általános politikai vitája hétfőn délelő.tt, a hagyományoknak megfelelően Brazília képviselője, Mario Gibson Barbosa külügyminiszter felszólalásával kezdődött. A következőként felszólaló William Rogers külügyminiszter bevezetőben a nemzetközi helyzet pozitív fejleményeit emelte ki, első helyen említve a moszkvai megállapodásban foglalt kölcsönös szovjet—amerikai kötelezettségvállalást, arra, hogy minden erőfeszítést megtesznek a katonai konfrontáció elkerülésére. A stratégiai fegyverzetek korlátozásáról kötött moszkvai megállapodás, a kapcsolatok javítása az USA és a KNK között, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás mellett Ebben az összefüggésben emelte ki az amerikai külügyminiszter a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között kapcsolataik normalizálásáról megindult tárgyalásokat. Feltűnést keltett, hogy az amerikai külügyminiszter ezúttal először nevezte a világfórum előtt hivatalos nevén az NDK-t. Rogers a továbbiakban az Európában végbemenő keletnyugati közeledés vonatkozásban az USA céljaként a kölcsönös és kiegyensúlyozott európai haderőcsökkentés kérdését állította előtérbe, hozzáfűzve, hogy „fontos szerepet” játszhat az európai kapcsolatok normalizálásában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amennyiben azt gondosan és konstruktív szellemben készítik elő”. A SALT-tórgyalások soronkö- vetkező második szakaszáról szólva Rogers a stratégiai támadó fegyverek „egyensúlyának” létrehozását és a fegyver- rendszerek fejlesztésének „minőségi korlátozását” jelölte meg az USA céljaként. Az általános leszerelés kérdéséről csupán annyit mondott, hogy az USA a probléma „lépésről lépésre való gyakorlatias megközelítését” tekinti a legjobb módszernek. A vietnami háború kérdésében csupán az ismert amerikai szólamokat ismételte meg, a csapatkivonásokat hozva fel az USA „őszinte békeszándékának” bizonyítékaként és a felszabadító erőkre igyekezett hárítani a felelősséget a háború folytatódásáért. A közel-keleti helyzet kiéleződésével kapcsolatban az amerikai külügyminiszter egyenlőség- jelet tett a szélsőséges elemek egyéni terrorakciói és a terrorakciókra vezető intézményes állami agresszió közé, mondván, hogy az USA „egyaránt helyteleníti az akciót és az ellenakciót”, amely a müncheni gyilkossággal kezdődött. Hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is a Biztonsági Tanács 1967-es határozata alapján létrehozandó átfogó békerendezést tekinti céljának, de szerinte ezt elősegíthetné —, ha nincs még mód a szembenálló felek közvetlen tárgyalására — a közvetett tárgyalás felvétele egy közbenső szuezi rendezésről. Nyomatékosan hangsúlyozta azonban, hogy az USA — Izraelhez hasonlóan — a közvetlen tárgyalásokat tekinti a legjobb módszernek. Befejezésül és legnagyobb nyomatékkai az amerikai külügyminiszter a nemzetközi terrorizmus problémáját vetette fel, és 16 cikkelyből álló nemzetközi konvenciótervezetet terjesztett elő, amely a repülőgéprablók, a diplomaták személye elleni támadások és a postai merényletek tetteseinek kiadatásáról és megbüntetéséről, illetve az ilyen személyeknek támogatást, menedéket nyújtó államok elleni szankciókról intézkedne. A szerződéstervezet — éppúgy, mint előterjesztésében Rogers külügyminiszter — az ilyen cselekményeket, ezek politikai-társadalmi hátterétől teljesen elkülönítve kezeli. Az általános politikai vita első ülésén felszólalt még Guayana és Ecuador képviselője, r Brandi a munkások támogatását kérte pártja bel- és külpolitikájához Bonn: Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet munkásság, valamennyi dolgozó támogatását kérte Willy Brandt szövetségi kancellár hétfőn Mninzban elhangzott beszédében. A nyugatnémet kormányfő az építőipari munkások szakszervezetének kongresszusán szólalt fel. Kifejtette előttük pártjának bel- és külpolitikai céljait, amelyeknek beváltása csak akkor lehetséges, ha a novemberi választások megerősítik a Jelenlegi kormányt hivatalában. A szakszervezetek kötelessége - mondotta -, hogy a haladás mellett kiálljanak és megakadályozzák, hogy a társadalom áldozatává váljék a kiváltságos kis csoportok önzésének. A kancellár megvonta a kormányzat hároméves belpolitikai tevékenységének mérlegét és köszönetét mondott a szervezett munkásságnak, hogy aktívan támogatta a kormány külpolitikai törekvéseit, az európai enyhülés megteremtésére tett erőfeszítéseket. A szakszervezetek - mondotta - kezdettől fogva mellettünk voltak azon törekvésünkben, hogy megegyezésre és jószomszédi kapcsolatok kialakítására jussunk a kelet-európai államokkal. Most az a feladatunk, hogy teljessé tegyük és biztosítsuk, amit eddig elértünk. Ezt a célt szolgálja - folytatta Brandt — mind a nyugateurópai csúcstalálkozó, mind pedig az európai biztonsági é* együttműködést értekezlet, továbbá az európai harci erők csökkentésére irányuló fáradozások. Ezen túlmenően meg kell még valósítani a két német állam kapcsolatainak rendezését, amely mindkét állam számára lehetővé teszi, hogy európai és világméretű keretekben hozzájáruljanak a béke biztosításához. fi Vatikán az Odera-Heisse utár «lismeri az Elba-Werra batári is A Berlinben megjelenő Neue Zeit, az NDK-beli keresztény- demokrata unió (CDU) központi lapja közli Otto Hartmut Fuchs- nak, a pártelnökséq tagjának a legutóbbi időkben felvetődött egyházpolitikai kérdésekben való állásfoglalását. Politikai és egyházi szempontból egyaránt igen nagy jelentősége volt annak a ténynek, hogy az idén augusztus 24-én találkozott egymással Willi Stoph, az NDK miniszter- elnöke és dr. Bengsch, berlini bíboros, az NDK-beli katolikus püspöki konferencia elnöke — hangsúlyozza Fuchs, Nyilvánosságra hozott napirendi kérdésekből kitűnik, hogy az egyik legfontosabb probléma az NDK tényleges határainak és szuverenitásának elismerése volt. Nyugatnémet és nyugat-berlini lapok felhívják a figyelme^ hogy Bengsch bíboros jelenleg a Vatikánban tartózkodik, és ott tárgyalásokat folytat. E lapok azt írják, hogy a Vatikán — az Odera—Neisse határ elismerése után — most hamarosan elismeri az Elba—Werra határt, azaz az NDK és az NSZK között húzódó állami határvonalat is, s ennek megfelelően jelöli ki az NDK-beli katolikus egyházmegyék határait. 4 * d
