Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

4 DUNÁNTÚLI N APlö 1972. szeptember 17. ÖI1JJ Eltűnőben a nagy családok Egy, kettő, vagy egy se... Falun kevesebb a gyerek — Nemcsak az anyagiak miatt A nagyapám tizenhárom gyereket nevelt, s az öregszülőkkel együtt tizenheten ülték körül az asztalt. Több generáció élt egy fedél alatt. Tisztelték a nagy családot, akkoriban nem számított ritkaságnak a sok gyerek. — Pécsett, a közel 150 ezer lakosú megyeszékhelyen mindössze egy családnak volt hatnál több tizen­ötéven aluli tagja az 1970-es népszámláláskor.. . Együtt vagy külön? Érthető a törekvés: az ember külön lakásra, saját életvitelre vágyik. Pécsett és Baranyában 132 ezer háztartást tartanok számon, ennek csupán 10 szá­zalékában él együtt több csa­lád, szülők, nagyszülők a már házas, vagy éppen gyermekes fiatalokkal. A háztartások /5 százaléka egy csalidból áll, a magányosan élők egyszemélyes háztartása pedig 15 százalékot tesz ki. Az „együtt, vagy külön” vita már eldőlt. Mi sem bizo­nyítja jobban, mint a lakás­igénylő fiatalok magas száma. Sokan akkor se maradnak a régi otthonban, ha az két csa­lód befogadására is alkalmas. Amint az újsághirdetésekből is kitűnik, két kisebbre cserélik a meglévőt, vagy ha nincs ilyen lehetőségük, az albérletet vá­lasztják. Az önálló családi élet előnyei közismertek. így kiseob a súrlódási felület, a fárasztó alkalmazkodás, vita. Megválto­zott a családok szerkezete, élet­formája. Sokan élnek gyermek nélkül is, s számuk egyre nő. A családok 34,1 százaléka él „ma­gában, magának". A szocialis­ta embertől idegen, egoista né­zetekkel találkozhatunk: elha­rapózott a „minek nekem a gyerek, így kényelmesebben élek"-felfogás. Érvek, ellenérvek: „... előbb lakás kell, még nem is szóra­koztunk . .majd megbánjátok fiaim, magatokra maradtok. ., a mamának könnyű, nem járt dolgozni .... ... ki vigyáz a ki­csire, ha beteg lesz ..............mit ér a jólét, ha nem lehetek anya .... én jobban akarok él­ni, mint a szüleim ...” Jobban élni — egybeesik tár­sadalmi célkitűzéseinkkel. Az a kérdés csupán, milyen áron és mennyi tartalommal? Ha meg­van a lakás, elvileg jöhet az utód. Ám a sorrendben gyak­ran előbb következik az autó, utazás, vagy éppen a szakvizs­ga, külföldi tanulmányút, nyelv­tanulás stb., mint a gyermek. Pécs a harmadik helyen A népesség alakulásét szám­talan tényező befolyasoljc, amelyek bonyolult összefüggés­rendszert alkotnak. Egyes mo­mentumok kiragadása félreve­zető, tudományos kutatás, szo­ciológiai vizsgálatok tárhatják csak fel a lényeget. A statiszti­ka önmagában kevés, bár be­szédesen jelzi a társadalmi vál­tozásokat. Egyelőre nem kell fé'revernünk a harangot: a ter­mészetes szaporodást tekintve — Miskolc és Debrecen után — Pécs a harmadik legintenzíveb­ben népesedő vidéki város ha­ÜJABB GÉPJÁRMŰVEZETŐ OKTATÓI MUNKAKÖZÖSSÉG ALAKULT BARANYÁBAN A Pécsett már működő gép­járművezető-oktatói munkakö­zösség mellett újabb 20 fős munkaközösség alakult a napok­ban. A munkaközöség tegnap kezdte meg tevékenységét, s Komló, Mohács, Siklós és Bere- mend lakosságának igényeit hi­vatott kielégíteni. Az oktatók ré­szint a saját kocsijaikkal, ré­szint a tanulók kocsijaival ké­szítik fel a jelölteket a gépjár­művezetői vizsgára. Ebben az évben 240 fő kiképzésére van kapacitásuk. A komlóiak a komlói MHSZ- (.nél, Tamás Józsefnél jelentkez­hetnek, g mohácsiak Eö'i Lajos­nál, Mohács, Terv u. 41. szám alatt, a siklósiak és a beremen- diek pedig Siklóson' a Beloian­nisz u. 1-ben, Szőke Jánosnál. | zánkban. Pécsett és Baranyá­ban együttvéve 1000 lakosrg I átlag 2,7 fő növekedés jut éven­te. Ebből városunkra 4, a me- j gyére pedig 2-esik. Baranya or­szágos kilencedik, a Dunántú­lon itt a legkedvezőbb o ha- | lálozási-születési arány. A városok szívóhatása igen nagy, az ipari centrumokba te­lepülők zöme fiatal. Jellemző, j hogy szocialista városunk, Kom­ló, demográfiai téren is dina­mikus fejlődésű. Országosan is kiemelkedő: 8,5 természetes szaporodás jut ezer lakosra. A járások közül a siklósi van az élen 2,9-cel, majd a sásdi 2, a pécsi 0,3. A természetes sza­porodás enyhe hullámzást mu- i tat; 1955-ben — az ismert okok | miatt - 4176, 1960-ban 2008, I 1967-ben 1794, 1970-ben 1151, ! 1971-ben pedig 1421 fővel gya­rapodtunk. A falvakban kevesebb a gye­rek, mint városban. Különösen aggasztó a helyzet a mohácsi járás községeiben. A járás 45 községéből 17-ben egy gyermek se jut családonként. Kedvező adottságokkal rendelkező terü­let, erős szövetkezetek, virágzó háztáji gazdaságok. Itt nem el­sősorban anyagi gondok miatt kevés a többgyermekes csalód. Nemrégiben riportot közölt la­punk Dunaszekcső fejlődéséről, a község „Rózsadombján” épü­lő, a gazdagságot szimbolizáló gyönyörű házakról, korszerű új otthonokról. Dunaszekcsőn is többen halnak meg, mint ahá­nyon születnek. Itt ismeretlen a városiak gondja: a bölcsőde kihasználatlan. A tanácselnök tájékoztatása szerint egyre ke­vesebb az iskolás, annak elle­nére, hogy Bárból is ide járnak a tanulók. Száz családra 79-79 gyerek jut Dunaszekcsőn és Dunafalván. A helybeliek nem az anyagiakkal érvelnek: itt nincs központi fűtés, kevesebb az étkezési lehetőség a munka­helyeken, szegényesebb a gyor­san elkészíthető félkész és kész mélyhűtött áruk választéka. Sok házhoz tartozik szőlő, kert, háztáji, nagyobb teher hárul az asszonyokra akkor is, ha igény­be veszik a gyermekgondozási segélyt. Csökönyösen tartja ma­gát a régi szemlélet — bár az érvek újszerűén hangzanak. Székesén régebben se volt divat a nagy család. A körül­mények másutt is hasonlóak, mégis, például Kisbudméron két családonként három gyereket számolhatunk. Több a kereső A kialakuló modell: az apa és anya dolgozik, a gyerek a nagymamával, bölcsődében, vagy napköziben. Éppen a 3—4 tagú családok gyakorisága i miatt — 100 keresőnek már csak 80 személyt kell eltartani a ko­rábbi 80—100-zal szemben. Egy évtized alatt tízezerrel csökkent városunkban az aktív keresők által eltartott 14 éven aluliak száma. A legutóbbi népszámláJ son állapították meg: a pécsi gyerekek 38 százaléka egyke, 45 százaléka kétgyermekes csa­ládban él, és mindössze 17 szá­zalék, akinek három, vagy en­nél több testvére van. Egyre kevesebb szülő vállalja a nem­zet gyarapodásához szükséges harmadik utódot. Vállalati személy- és tehergépkocsikra FELIRATOK, REKLÁMOK FESTÉSÉT nittós kivitelben azonnali határidővel vállaljuk Tempó Ksz Címfestő részlege Pécs, Doktor S. u. 9. Tel.: 14-502. Ha munkáskéz kell: kevesen vagyunk. Ha szorítanak az őszi, iskolai kiadások: ennyi is eleg. A statisztika rideg számai mö­gött emberi sorsok: az anyasá­gért mindent vállalók, a mag­zatukat művileg elvetélők, a le­ányanyák és gyermektelen ha­zasok, akik lemondanak a gye­rekükről és akik másokét neve­lik. örökbefogadók és örökbe­fogadottak, magányos öregek és unokákra vigyázó nagyszü­lők. Ugyanaz a téma más-mas oldalról: a család és gyerek. Az életünkről van szó. Wesztl Márta Megyénkben szeptember első felében 9 halálos áldozatot kö­vetelt a közúti közlekedés. Csak­nem minden második nap csa­ládok gyászoltak. Szülők, gyer­mekek nem tértek többé haza... A tragédiákat legtöbb eset­ben a gyorshajtás okozta! * Hova, miért sietnek gépjár­műveikkel az emberek? Miért nem tartják be a KRESZ alap­vető szabályait? Mi a vélemé­nyük a gyorshajtóknak? A sebességellenőrző készülé­ket — az úgynevezett radart — Újmecsekalján, az Építők útján helyezik el a rendőrök. Az úton táblák hívják fel a gépjármű- vezetők figyelmét: 40 kilométer a megengedett sebesség. Első­sorban az itteni iskolák miatt. Alig telik el egy perc, — máris jócskán kileng a műszer sebességet regisztráló mutatója, — egy személyautó közelít... A rendőr megállítja. — Igen, átléptem a sebessé­get — mondja a vezető, anél­kül, hogy még valamit is kér­deznének tőle. — Siet valahova? — Nem. nem sietek . .. — Ismeri ezt az útszakaszt? — Igen, pécsi vagyok. — Akkor miért nem tartja be a szabályt? Vállvonás a váiasz . . , A rendőr még a személygép­kocsi vezetőjével beszéli meg a szabályokat, amikor egy motor- kerékpáros közeledtére ismét ki­leng a mutató, 50 kilométeres sebességet mutat. — Kérem én nem ismerem ezt az útszakaszt — mondja a ve­zető, — a pótülésen ülő társa ugyanezt bizonygatja, „vidékiek vagyunk"... — A táblát sem látta? A vezető csodálkozva néz körül. — A táblát? Nem láttam, hol van? Legalább öt, sebességkorláto­zást jelző tábla van ezen a rö­vid útszakaszon!... Egy Trabant a következő sza­bálysértő. Nő ül a volánnál. — Nem jöttem 40-nét többel — mondja. A radarral viszont nem lehet vitatkozni. — Ismeri ezt az utat? — Igen. Népes embergyűrű veszi körül a műszert, „kibicelnek". Hang­zanak a megjegyzések: „Na, ez is beszalad”. „Az a kocsi ott : hirtelen lefogta a sebességet, észrevette a radart”. Van aki történetet beszél el, hogyan járt a múltkor, majdnem elütötte egy autó, — a másik is tud hasonlót. A közlekedéshez leg­többjüknek van szava, — saj­nos nem elismerő. A Tolbuhin út mellé telepít­jük a radart. Az egyik legveszé­lyesebb útszakasz, gyakori itt a ba'eset. Az 5-ös ÉPFU billenős teher­autója a megengedett 40 he­lyett 60 kilométeres sebességgel jön a Hősök tere felől. — Nem jó a spirálom — mondja a kifogást a vezető. Eqv másik — szintén az 5-ös FPTU-é — teherautó 50-nel jön felénk. — Én negyvennel főttem, de Külföldi újságírók látogattak Pécsre és Siklósra A Publicisták Nemzetközi Szervezete (SCIJ) most tartotta immár harmadik nyári találko­zóját - ezúttal Magyarországon. Huszonegy országból 35. újság­író egy hetet tölt el hazánkban. A csoport tegnap Balaton- széplakról, a MUOSZ üdülőjé­ből indult baranyai látogatás­ra. Délben érkeztek Pécsre, megtekintették a belváros több műemlékét, majd délután Sik­lóson a várban tettek látoga­tást. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége, illetve az Országos Idegenforgalmi Ta­nács vendégei még tegnap folytatták útjukat Tolna megyé­be, ahol megnézték az Európa- hírű gemenci rezervátumot. \ úgylátszik rossz az órám, ha negyvenet mutat, már ötven a sebesség — mondja a sofőr. Az OS 30—91 rendszámú Fiat személyautó közeledtére 90-re ugrik a radar mutatója. A rend­őr állj-t int, de a vezető sem­mibe veszi az intést és tovább­söpör a budai vám irányába. A törzsőrmester a fehércsíkos kék rendőri autóba ugrik és ül­dözőbe veszi. Néhány perc múl­va már jönnek vissza: elöl a rendőrautó, utána a külföldi kocsi. Vezetője nem beszél ma­gyarul. De a törzsőrmester per- fektül beszél szerb-horvátul I Erélyes szavakkal magyarázza a szabálysértést, — a Eiat ve­zetője pedig a kifogást: „Nem vettem észre a rendőr intését". — Azt sem, hogy kilencven- nel megy? Erre nincs magyarázat. — önöknél mennyivel lehet a városban közlekedni? — kérdi a rendőr. — Hatvannal. — Akkor itt miért 90-e| megy? Különösen ebben az évben szinte ugrásszerűen megnőtt a külföldiek okozta karambolok száma. Szalántánál — főutcán — szintén 90-el hajt egy NSZK személyautó. Vezetője jól tudja, hogy csak 60-al szabad, sőt — mint mondja — náluk csak ötvennel lakott területen belül. Nem is vitatkozik, — fizet mint a többi szabálysértő. Ha a gyorshajtót leállítják, kifogás van tucatnyi a szabály­talan hajtás miatt. A Szigeti or­szágúba települt radar úgy­szólván percenként mutatja a KRESZ megszegését. — ötvennel jött, ezért állí­tottuk meg! — mondja a törzs- őrmester az egyik teherautó vezetőjének. A sofőr válasza: — Gyors ez a kocsi, úgy megy, alig lehet visszalogni. Nem nézhetem állandóan a ki­lométerórát. Nagy a forgalom, azt kell figyelnem. Kifogások vannak,» — szabá­lyos közlekedés nincs. A Hajnóczy utcában 30 kilo­méter a megengedett maximális sebesség. A radar mást mutat. Egy Skoda, egy Trabant és egy motorkerékpáros lépte túl a megengedett sebességet — alig tíz perc alatt. Pedig a sebes­ségkorlátozó táblákat ebben az utcában a nagy forgalom miatt helyezték el, itt a piac, sok a gyerek is. — Nem jó a kilométerspirá­lom — mondja a skodás. — Nincs vita, elismerem — mondja a Trabant tulajdonosa. — Figyelmetlen voltam. — Nincs kilométerórám — szabadkozik a motorkerékpár vezetője, * A felelőtlenség, figyelmetlen­ség sok tragédia okozója. A fokozott ellenőrzés, a figyel­meztetés, a helyszinbirságolás, szabálysértési feljelentés — mindössze egyik módja a bal­esetek megelőzésének. Csak a gépjárművezetőkön múlik: csök­ken-e a gyorshajtásból szárma­zó balesetek száma. Mert fél hónap alatt 9 halott, — elszo­morító és elgondolkoztató re­kord. Caray Ferenc Vadász-vadlenyésztő tanfolyam Ilidül A Baranya megyei Tanác* * V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya és a MAVOSZ megyei Intézőbizottsága az 1972/73-as tanévben ismét meg­szervezi a felnőtt vadász-vadte­nyésztő szakmunkásképző tan­folyamot. A tanfolyamon az a dolgozó vehet részt, aki a) az általános iskola 8. osz­tályát elvégezte, vagy ennél magasabb iskolai végzettsége van. Indokolt esetben az isko­lai végzettség alól felmentést adunk, b) aki a 20. életévét ebben az évben betölti, c) az előképzettségtől függő­en, aki 8. általános iskolai vég­zettséggel rendelkezik, annak 3 év, középiskolát végzetteknek 1 éves szakmai gyakorlat szük­séges. A tanfolyam elméleti óráit Pécsett, a gyakorlati foglalko­zásokat Pécsváradon kívánjuk megtartani. A tanfolyam önkölt­séges, előreláthatóan 1200,— Ft-ba kerül személyenként (ha 35 főnél kevesebb jelentkezik, akkor arányosan növekedik a költség összege). A jelentkezéseket írásban kérjük - 1972. szeptember 30-ig a MAVOSZ Baranya megyei In­tézőbizottsága címére (Pécs, Bajcsy Zs. u. 10.) a munkahelyi vezető javaslatával ellátva — megküldeni. Elsősorban a vadásztársasá­gok hivatásos vadőreinek jelent­kezését várjuk, a felvétel elbí­rálásánál őket előnyben része­sítjük, mivel munkakörük betöl­téséhez ezen végzettség meg- I szerzése indokolt. Klub az alagsorban A KISZ erőfeszítései kezdenek beérni. Az utóbbi időben alig te­lik el hónap klubava­tó nélkül, s most ismét egy új klub átadásá­ról számolhatunk be. Újmecsekalján ed­dig mindössze két if­júsági klub működött: a Ságvári Művelődési Házban és a MEV központban, A fiata­lok ugyan eljártak ezekre a helyekre, mégsem alakult ki na­gyobb törzsgárda. Va­lami hiányzott. Ez pe­dig, az otthonosság, a klub meghittsége. A MÉV kiszeseit évek óta foglalkoztatta az a gondolat, hogy meg­felelő környezetben alakítsanak ki egy új klubot: több elképze­lés volt, mégis kútba estek a tervek az el­múlt év végéig. A re­mény akkor csillant meg újra, amikor a munkásszálló alagso­rából kiköltözött a vál­lalat modellező klub­ja. Tervek születtek is­mét, s a kiszesek azt kérték, hogy megkap­hassák, a modellezők volt helyiségeit. Az öt­letet tett követte. El­készítették az építési terveket, a Mecseki Szénbányák építési üzeme pedig meg­kezdte az alagsor át­alakítását. A munkát, az elmúlt napokban fejezték be, s azóta megtörtént, a műszaki átadás is. Már csak a klub ünnepélyes nyi­tása van hátra. Hogy is néz ki ez a klubkombinát? Balyi István, a MEV KISZ Bizottságának szerve­zőtitkára kalauzol vé­gig, a termeken. A társalgóból négy na­gyobb helyiség nyílik. Balra van a könyvtár és az olvasóterem. Egyelőre még hiányoz­nak a polcok, köny­vek, de hamarosan berendezik. A könyvtár melletti helyiség, a KISZ-klub. De otthont kapnak itt, a szocia­lista brigádok és itt fog működni, a sport­kör klubja is. A meg­felelő ellátásról büfé gondoskodik. Ahány helyiség, annyi szín: más-más huzatú fote­lok, székek. A boxok- ban 135 fotelt helyez­tek el. A termek egyik falát fényzárófüggöny borítja, mely egyben dekoráció is. A meny- nyezetek faborítást kaptak: a pasztellszí­nű dekorlemez koc­kák, megbontják az egysíkúságot. — A klubok együt­tes alapterülete hat­százötven négyzetmé­ter. A programokat, önállóan alakitja maid ki a sportkör, a szo­cialista brigád és a KISZ-klub: valamen y- nyinek külön vezetője lesz, aki felelős a programokért. A „kom­binát" kétszáz ember­nek nyújt majd ké­nyelmes szórakozási lehetőséget. Mivel ilyen nagy intézmény­ről van szó, nehezen elképzelhető, hogy tár­sadalmi munkában ve­zessék: éppen ezért valószínű, hogy lesz függetlenített gondno­kunk. A berendezésié igen sokat áldozott a vállalat, hiszen leg­alább háromszázezer forintot költött erre a célra. A KISZ Bizott­ság épp a napokban vett rádiót, televíziót — a szakszervezet tá­mogatásával —, de van magnónk, lemez­játszónk és számos játékunk. Segít a KISZ Központi Bizottsága is: százezer forinttal iárul hozzá, az átc'akitási költségekhez. A helyi­ségek berendezését a napokban végeztük el, társadalmi munkában, ló volt nézni a fiata­lok lelkesedését — mondja Balyi István. Ma még mindenütt katonás rend és csend honol. A berendezése­ken az utolsó simítá­sokat végz'k: néhány szekrény mén nem ér­kezett me'-'. Ez az ál­lapot csak ' néhány napig tart: a város legnagyobb üzemi klub'a rövlcl'sen meg­kezdi ö"'rt éVét. Salamon Gyula Tucatnyi kifogás .. I Szeptember első felében kilenc halott

Next

/
Thumbnails
Contents