Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
1972. augusztus 6. DUNANTOll NAPLÓ Gazdálkodásunk félévi eredményeiről Csökkentek a feszültségek, de sok még cs fennivalé írta: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára Túlvagyunk már az év első (elén és ilyenkor kötelezettségünknek eleget téve számot adunk az eltelt időszak gazdasági eredményeiről, gondjairól. Jelenleg a IV. ötéves terv második esztendejénél — a tervciklus közepénél — tartunk. Az átlagostól azonban mégis eltér az idei év, mert 1971 végén, 1972 kezdetén több olyan párt- határozat és állami intézkedés született, amely bizonyos értelemben fordulópontot jelent. Gondolok itt a beruházási feszültségek csökkentésére, a költségvetés egyensúlyának megteremtésére, valamint a korszerű munka- és üzemszervezés alkalmazására vonatkozó határozatokra. Bár korai lenne még ezeknek a hosszabb távot igénylő határozatoknak megvalósulásáról fél év elmúltával beszámolni, de már most megállapítható, hogy a gazdasági életre kedvezően hatottak és az ellentmondások és feszültségek bizonyos mértékben csökkentek. Az 1972. évi terveinkben számoltunk azzal, hogy a gazdasági növekedés üteme — a múlt évhez viszonyítva mérséklődni fog. Az év első fele ezt is mutatja. Ez idő alatt megyénk gazdasági eredményei összességében a tavalyi évhez hasonlóan alakultak, ezen belül azonban az ipar — különösen a nehézipar — teljesítménye alacsonyabb, a mezőgazdaságé és ez építőiparé pedig valamelyest meghaladja ezt Ipar Az első félévben az Ipar termelése a bányászat nélkül 3,9 százalékkal nőtt (azzal együtt 98,3 százalék). Ennélfogva a növekedési ütem nem éri el a bázisét. Ugyanis a Mecseki Szénbányák termelése 8,6 százalékkal csökkent, amely azonban nem okozott a piacon feszültséget, mert az igények részben az enyhe tél következtében arányosan mérséklődtek. Továbbra is erőteljes a termelés növekedése az élelmiszeriparban (7,2 százalék) és a szövetkezeti iparban (7,7 százalék). A könnyűiparé (1,6) és a tanácsi iparé (1,1) ugyanakkor nem éri el a megyei átlagot. A fontosabb termékeink közül az átlagot jóval meghaladóan nőtt a cipő, tilolt-len, rost-műbőr, bőrkeményáru, selyemszövet, női konfekciós áruk, sertészsír, gyümölcskonzerv, sör, mozaik és cementlap termelése, de jelentős a villamos energia, égetett mész, tégla, bútor, > tej, cigaretta termelésének növekedése is. A termelés, a kereslet, az igények összefüggésében most is jelentkeznek ellentmondásos jelenségek. (Pl. a téglaigény most is meghaladja a termelést, míg a visszafogott kőtermelés is értékesítési nehézségeket okoz.) A jobb munkalehetőségek, az időjárás — a múlt évben megkezdett kapacitásnövelő beruházások folyamatos megvalósulása, az építőiparban mind a múlt évit, mind a tervezettet meghaladó termelési értéknövekedést (14,3 százalék) eredményezett. Ugyanakkor az építőanyagipar 10—15 százalékkal kevesebbet termelt mint tavaly, részben a kereslet csökkenése, részben a termelőberendezések rossz hatásfoka miatt. Mezőgazdaság A mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetében ez évben lényeges változások nem történtek. A búza vetésterülete a tavalyihoz hasonló nagyságú. A kukoricából 3 százalékkal, a cukorrépából pedig 38 százalékkal többet vetettek. A szántóföldi zöldségfélék területe 6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az állatállomány alakulása vegyes képet mutat. A szarvasmarha-állomány 1 százalékkal - ezen belül a tehénlétszám 2 százalékkal — haladta meg a tavalyit, örvendetes, hogy a sertésállomány az elmúlt évi magas szinten stabilizálódott, de ismét jelentősen növekedett a félév folyamán az értékesített hízott sertés, amely a nyári időszakban a szűk vágókapacitás miatt átvételi problémákat is okozott. A juhállomány 14 százalékkal, a baromfiállomány pedig 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1971-ben. A mezőgazdaság termelés-alakulásáról a felvásárlás mutatja a legszemléltetőbb képet. Eszerint a kiemelt cikkek felvásárlása pénzértékben 11 százalékkal meghaladja az előző év első félévét. Sertésből 41, baromfiból 33, tejből 1 százalékkal volt magasabb a felvásárlás, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor azonban vágómarhából 11, tojásból 42 százalékkal kevesebbet vásároltak fel. Zöldségféléből a megnőveke- dett terület ellenére sem volt kielégítő az ellátás. De gyenge volt a termés és az ellátás gyümölcsfélékből is. A mezőgazdasági üzemek az aratáshoz megfelelő felkészültséggel láttak hozzá. Július 15- ig az állami gazdaságok 52, a tsz-ek pedig 41 százalékban végeztek a gabonaaratással. Az eddig betakarított területek termésátlaga a tavalyi magas szírit körül alakult. A július közepén beköszöntött esős időszak hosszú időre leállította a munkákat. Július 10 és 24 között lényegében mindennap esett az eső. A lehullott csapadék mennyisége elérte a 300 mm-t. Ezek után nemcsak a betakarítás vált nehézkessé, hanem — a veszteségek következtében — a termés mennyisége is jelentősen csökkent. A veszteség a később betakarított területeken hodanként 3—5 mázsa között mozog. Ugyanakkor a minőség is romlott. Jelenleg az aratás állása megyénkben mintegy 55—60 százalékos. Az aratási időszakban jégverés is károkat okozott. Az Állami Biztosító adatai szerint ez ideig a megyében 60 tsz és 8 állami gazdaság jelentett be jégkárt. Kapásokból a terméskilátások jobbak a tavalyinál, a kukoricaterméstöbblet számítások szerint behozza a gabonaféléknél történt veszteséget. Export A megye termékeinek exportja a tervezettnek megfelelően növekvő ütemű. Kiemelkedő a bútor, lábbeli, konfekció, élelmiszeripari gépek, porcelán- szigetelő, de meghaladja a múlt évi szintet a bőráru és a főzelék-konzerv kivitele is. Csökkenő viszont a kesztyű, a nyershús és a savanyúság exportja. Az ipari termelés mennyiségének szintentartása folytán a munka teimelékeny^ége összességében nem emelkedett, azonban az ipar egyes ágazatait tekintve már eltérő a helyzet. Pl. az élelmiszeriparban 6,6 százalékkal, szövetkezeti iparban 4,3 százalékkal, a könnyűiparban 2,6 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A mezőgazdaságban a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. De ugyanez a helyzet az építőiparban is, ahol a koncentrálási folyamat megindulását mutatja, hogy az egy építményre jutó munkások száma 59 százalékkal nőtt. Ezekben az ágazatokban a fejlődés eredője az, hogy a gépesítés és műszaki fejlesztés jobban előtérbe került. A gazdálkodó szervek nagy részénél azonban a megjelent párt- és kormányhatározatok, az elhangzott fogadkozások és* helyi intézkedési tervek ellenére sem elfogadható a helyzet és nem történt olyan javulás, amely a termelékenységben és a hatékonyságban lényeges változást eredményezett volna. Beruházás A beruházási — ezen belül az építési — kereslet és kínálat összhangjának megteremtésére irányuló központi és helyi intézkedések enyhítették a feszültséget. A javulás az első félévben még nem mérhető le minden tekintetben, de néhány kedvező megnyilvánulása már érzékelhető. Ez évben kevesebb az építőipar által elutasított igény. (Az 1971. évi 190 millióval szemben mindössze 25—30 millió.) Igaz, hogy a fejlesztési források, az állami támogatás és a hitelek mértéke is csökkent és a beruházásokra történő kifizetések is mérséklődtek. Csökkent az újonnan induló és a folyamatban lévő beruházások száma. Az állami építőiparban az 1971 év végén 235, a félév végén 210 beruházást tartottak nyilván. Az általában tapasztalható javulás mellett adódnak negatív jelenségek is. Még mindig jelentős a korábbi évekről terv- szerűtlenül áthúzódó beruházások száma és a nagyberuházások egy részénél késedelemben vannak, amely egyúttal az üzembehelyezés későbbre tolódását okozza. A mezőgazdaságban az építési beruházások túlnyomó részét a korábban megkezdett és áthúzódó beruházások képezik. Újonnan indítandó építkezések tekintetében nagyon mérsékelt az érdeklődés. Az első félévben az állami építőipar kivitelezésében — mintegy 1,5 milliárd Ft értékű munka került átadásra. Pl. a tervezett 1972. évi 2800 lakásból az I. félévben elkészült 710, ebből állami 400 db., magán 310 db. Ez az eredmény egyúttal arra utal, hogy az éves lakásterv teljesítése az ismert problémák ellenére is biztosítottnak látszik. Az ipari létesítményeknél az első félévben kisebb részegységek készültek el. Pl. átadásra került: BCM. I. vonala, Mecseki Szénbányák Kossuth- és' Vasas-aknai rakodója, a Szigetvári Cipőgyár raktár- és szociális épülete, a Pécsi Bőrgyár szennyvízderítője és raktára, a Sörgyár kazánházi rekonstrukciója, a Jókai úti hőközpont, a Pincegazdaság pezsgőüzeme stb. A mezőgazdaságban átadott jelentősebb létesítmények a következők: a bükkösdi, szentdé- nesi, kémesi tsz-ek tehéné, a Szentegáti, Villányi ÁG-ok sertés-istállói, a Bikali ÁG. 18 db, egyenként 2000 f. h. házinyúl istállója, a bolyi AG. vágóhídja és szociális épülete. Az egyéb beruházások közül jelentősebbek a sásdi és harkányi ÁBC áruház, a szigetvári élelmiszerbolt, a pécsi postaigazgatóság tanműhelye és munkásszállása. Munkaerő A termelőüzemeinkben a foglalkoztatottak száma alig változott. Az állami iparban 0,4 százalékkal, a szövetkezetiben 3,3 százalékkal nőtt. A munkaerő-forgalomban is javulás tapasztalható. Pl. kilépettek létszámának 19 százalékos aránya 15,5 százalékra csökkent. Az építőiparban foglalkoztatottak száma is azonos a múlt félévivel. Ezen belül a minisztériumi vállalatoknál az építőipari munkások száma közel azonos, a tanácsi és szövetkezeti szektorban 4 százalékkal nőtt, a mezőgazdosági építőipari egységeknél 13 százalékkal csökkent. A munkaerő-forgalomnál is javulás tapasztalható, de más ágazatokhoz képest még mindig magas a fluktuáció. A közlekedés több területén továbbra is nagy a munkaerő- hiány. Pl. a MÁV-nál jelentős a forgalmi utazók és a kocsirendezők hiánya. Ennélfogva a feladatok ellátását a közlekedés különböző területein csak nagyarányú túlóra felhasználásával lehetett biztosítani. Jövedelem A lakosság jövedelmi viszonyai a terveknek megfelelően alakultak. Az átlagkereset a termelés alakulásával összefüggésben az iparban 3,7 százalékkal, az építőiparban 3 százalékkal nőtt, amely azonban az első félévi növekedésnél alacsonyabb. Az átlagkeresetekben és jövedelmekben az egyes vállalatok, illetve iparágak között továbbra is vannak nem kívánatos tendenciák. Pl. Az építőiparban a foglalkoztatottak keresete 3 százalékkal nőtt, de ezen belül a munkásoké csökkent. Hiba az is, hogy főként az alacsonyabb Belső kép a Mecseki Pincegazdaság új üzeméből. szintű szervezetekben növekedtek jobban a jövedelmek. Pl. a minisztériumi építőiparban az átlagkereset 2110,— Ft, ugyan, akkor a mezőgazdaságiaknál 2380,— Ft. De nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek az sem, hogy a szövetkezeti 'iparban a munkások keresete — a nehézipar kivételével — elérte, illetve meghaladja az állami iparban dolgozókét. A vállalatok eredménye általában követte a termelés alakulását. Egyes vállalatoknál az értékesítési problémák, valamint a készletek indokolatlan növekedései a pénzügyi egyensúly hiányához vezettek. Ez évben a termelőszövetkezetek többsége a múlt évihez hasonló pénzügyi körülmények között gazdálkodik. Amilyen mértékben növekedtek az áru- értékesítésből eredő bevételek, ugyanolyan mértékben emelkedtek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. Egyes szövetkezetekben azonban — főként ahol szakosított telepek épülnek, ezek benépesítésével ösz- szefüggő kiadások meghaladják a múlt évi ráfordításokat. A lakossági jövedelmek növekedésével párhuzamosan a kiskereskedelem áruforgalma a félév folyamán 7 százalékkal emelkedett. Az áruellátás néhány hiánycikktől eltekintve általában megfelelő volt. A kereslet és kínálat egyensúlya azonban a korábbiaknál magasabb árakon alakult ki, főként a zöldség és gyümölcsáruk és egyes ruházati cikkeknél. Feladatok Az eredmények és problémák ismeretében az év második felében a gazdasági és társadalmi szervek vezetőinek a fő figyelmet a párt- és kormányhatározatokból adódó feladatokra és azzal összefüggésben saját vállalati, üzemi terveik végrehajtására kell fordítani. Különösen indokolt foglalkozni: — az eddigi lemaradások felszámolásával; — az, üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével: — a gazdaságtalan termékek visszaszorításával, a takarékos gazdálkodás megvalósításával: — a gépesítés és műszaki fejlesztés javításával: — a beruházások átadási határidejének betartásával; — a mezőgazdaságban a kint levő gabona gyors és minél kevesebb veszteséggel történő betakarításával: — az őszi nagytömegű termékek gyors betakarítására való felkészüléssel: — hozzá kell kezdeni az 1973-as tervek kialakításához, törekedve arra, hogy a tervcélok a realitásokat tükrözzék. Gondjaink a jövőben sem lesznek kisebbek és azért szükséges, hogy megértsük és megértessük: a problémák nagy részét azon a szinten kell megoldani, ahol keletkeztek és mindenkinek a saját munkaterületén fegyelmezettebben kell dolgoznia. El kell érnünk, hogy a gazdasági vezetők első számú agitátorai legyenek a párt gazdaságpolitikájának és következetesen mozgósítsanak azok végrehajtására. Szemléltetően bizonyítsák, hogy a gazdasági hatékonyság növelése a fejlődés alaptényezője. Erősítsék azt az elvet, hogy aki jobban dolgozik, keressen többet, ösztönözzenek az eredményesebb munkára, a termelékenység növelésére. Együttes erővel A pártszervezettel és a szak- szervezettel együttműködve különös gonddal foglalkozzanak a dolgozókat közvetlenül érintő jelenségekkel, tennivalókkal. Kísérjék figyelemmel a dolgozók körében felvetődő észrevételeket, javaslatokat, szorgalmazzák a dolgozókat foglalkoztató gazdaságpolitikai kérdések érdemi megválaszolását, I problémáik megoldását. Mecseki Ércbányászati Vállalat Nagyon jó volt az első félév Javult a baleseti helyzet Rendkívül jó félévet zárt a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Már a tavalyi esztendő, a negyedik ötéves terv rajt éve is sikeres volt, s ez a lendület átvezetett az idei esztendőre. Erre az évre a nyereség 15 százalékos emelését tervezték. Ezt a 15 százalékos többletet már az első félévben hozták! A magasabb nyereség összetevői: 8 százalékkal több dúsított ércet termeltek, ugyanakkor — a növekvő anyagárak ellenére — az önköltséget 6 százalékkal csökkentették. Miközben 2 százalékkal csökkent a létszám, a föld alatti dolgozók fokozták teljesítményüket, s növekedett a kitermelt érc minősége. Ez utóbbinál az újonnan belépett IV-es üzem játszik közre. Ha ilyen ütemben dolgoznak, a tervezett nyereséget az év végére 20 százalékkal is túlszárnyalhatják. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál az idei évre 3 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A háromból az első félévben 1 százalék már teljesült Mivel az idei bérfejlesztések április 1-től érvényesek, mindez csak a második félévben érezteti hatását. Év végén, jó esetben, a bérfejlesztés mértéke elérheti a 3.5 százalékot, míg a személyi jövedelmek a tervezett 4 helyett 5 százalékkal emelkedhetnek. Egyébként a vállalatnál, ugyancsak április elsejével, rendezték a normákat. Ez úgy zajlott le, hogy a normákat 15 százalékos mértékben megszigorították, ugyanakkor azonban ennyivel meg is emelték az alapbéreket. A norma módosításától mégis eredményeket várnak, hiszen ami eddig 115 százalékos teljesítmény volt, s kiemelkedőnek számított, az most csak 100 százalékot ér. A 100 százalék viszont bizonyos „felhajtóerővel" bír, inkább ösztönöz a túlteljesítésre. Az eddigi tapasztalatok a vállalat vezetőit igazolták. Mindez a napokban a Mecseki Ércbányászati Vállalat székházában tartott szakszervezeti tanácsülésen hangzott el. A megjelentek előtt Romvári Attila gazdasági igazgató-helyettes számolt be a vállalat első félévi gazdasági eredményeiről. Az eddigieken kívül még két mutató alakulását jegyeztük fel: Némileg javult a baleseti helyzet, bár a javulást beárnyékolják a vállalatnál történt halálos balesetek. Valamivel kevesebb túlórát használtak fel, mint a tavalyi első félévben, a túlórahelyzet azonban így sem megnyugtató, jobb munkaszervezéssel jelentősen lecsökkenthető. A szakszervezeti tanács résztvevői felszólalásukban többek között szóvátették a betegségből kiesett műszakok megszaporodását, szorgalmazták az általános költségek csökkentését. Elhangzottak olyan panaszok, hogy az elmúlt félév folyamán a 12-es AKOV többször is késedelmesen szállította ki a munkahelyükre a bányászokat. Lassan készül a IV-es üzem ebédlője, emiatt a bányászoknak hideg élelemmel kell beérniük. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat július elejére ígérte a befejezést, de most már az is kérdéses, lesz-e belőle valami augusztus 20-ig. A tanácskozáson a résztvevők már a jövőre is pillantást vetettek. Ahhoz, hogy 1973-ban 2.5—3 százalékos bérfejlesztést érhessenek el. az '-telné! leag’ább 10 százalékkal több n-s-3* ige* kell termelni. Vagyis meg kell tetézni a mostani lendületet is. . M. Z.
