Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

■ T972. Július 8. DUNANTOLI NAPIÓ Baranya - hajók cs repülők nélkül A MAHART nem jött el Pécs­re. A MALÉV néhány fénykép­pel véteti észre magát és aján­dékcikkeket árusít pavilonjában az országos közlekedési kiállí­táson. Mindez nagyon is jelké­pes és helyénvaló. Baranyának semmi köze a repüléshez és a hajózáshoz. A vidéki légijáratokat meg­szüntették. Nem is tudom, saj- náljuk-e? Mire az ember kiért a pogányi reptérre, s Ferihegy ről beautózott a fővárosba, ad­digra a gyorsvonat is fent volt. Ugyanez a helyzet a Buda­pest és Mohács között közleke­dő személyhajó járattal. Az érdeklődés hiánya miatt leállí­tott járatot nem újítják fel. Ami a baranyai vízi utakat illeti, az ide érkező és az itt behajózott áru mennyiségét te­kintve, távolról sem használjuk ki lehetőségeinket. Mohács je­lentős szénkikötő volt, nagy sze- neiő hajók jártak ide, A sze­net később felváltotta az olaj, e hajók elmaradoztak. Uszályo­kat persze mindiq lehetett—és lehet — látni a kikötőben, hi­szen a Duna nemzetközi forgal­ma rohamosan növekszik. De csak az okmányok és a rakó* mány ellenőrzésére állnak meg Mohácson, aztán sürgősen fel­szedik a horgonyt és elhajóznak terhükkel. így érkezik például a szovjet vasérc Mohácson ke* resztül a Dunai Vasműbe. A hajdani „szénkikötő” forgalma a hatvanas évektől kezdve élén­kült meg. A Farostlemezgyár jól kiépített kikötőjébe az olcsó vízi úton érkezik a nyersanyag, de érkezett már Mohácsra épí­tőanyag, műtrágya, stb. Innen pedig főleg terményeket — az utóbbi időben nagyobb mennyi­ségekben :— és követ hajóztak be. De ez mind kevés, nem is szólva a Dráva gyér teherfor­galmáról. Déli határfolyónk eddig inkább elválasztotta, mintsem összekötötte a két or­szágot Ami a jövőt illeti, rendkívül lelkesítő. Már felrajzolódott a kelet-európai körforgalmú víziút csodálatos útvonala. Kérdés — ezt nem lehet méq tisztán látni — milyen kihatásai lehetnek mindennek Baranyára. A Duna —Majna—Rajna-csatornáról van szó. A Dunát és a Rajnát a Majna felhasználásával össze­kötni, ez a gondolat már több mint ezer éve, Nagy Károly frank király fejében is megfor­dult. Az NSZK 1959'ben kezdte meg a 168 kilométeres DMR csatorna építését. Európa két legfontosabb vízi útja között ma még szárazföldön továbbítják a szállítmányokat, 1981 után azonban már szabad az út Rot­terdam és a fekete-tengeri Sulina között. Az Európát át­szelő vízi út kilenc országot érint partjaival és 14 európai országgal teremti meg a bel­vízi hajó-összeköttetést. Ha pe­dig a többi vízi útrendszerek is hozzá kapcsolódnak, létrejön az úgynevezett kelet-európai kör­forgalmi vízi út, amely Nyugat- és Délkelet-Európa teljes terü­letét behálózza. Azt szokták mondani, hogy a Duna a világ legnemzetközibb folyója. A Rajn<] pedig Európa legjobban iparosodott, gazda* ságilaq legfejlettebb fő vízi út­ja. Az évente szállított áruk mennyiségében nagy a különb­ség a két vízi út között, ami egyben a jövőbeni lehetősé­geinkre is rámutat. A Rajnán évente 160 millió tonna árut szállítanak, a Dunán csak en­nek a harmadát! S habár a Duna hajóforgalma évről évre erőteljesen növekszik, messze vaayunk még a dunai vízi út telies kihasználásától. Nem is szólva a DMR csatorna elkészül­te utáni óriási lehetőségekről. A Duna és a Dráva itt folyik alattunk, reméljük, végre pezs- dítően hat Baranya ipari és kereskedelmi- életére. Miklósvári Zoltán FELVESZÜNK 14 éves kortól HÖ\ DOLGOZÓKAT gépi-kézi átképzés KESZTYŰ VARRÓNŐNEK. Vidékiek is jelentkezhetnek. Cim: Kesztyűgyár Központi Gyáregysége. Ezrek fogtak össze a sikerért Csütörtökön sikeres veseátültetést hajtottak végre Göteborgban egy pécsi kesztyűszabászon Tegnap kora reggel a Pécsi Kesztyűgyárban meghívták Gö­teborgot svéd ügynökük, Pele Widbom számán, akivel az utóbbi két hétben szinte na­ponta érintkeztek. Ezúttal nem kesztyűexport ügyben, hanem hónapok óta élet és halál közt lebegő dolgozójuk, Gáli Olivér ügyében. Az egész gyár feszült figyelemmel várta a tegnapi te­lexhívást. [ az ikertestvér a jobb. A mi kli- ! nikánk a múlt év december 17­Ime a telexválasz szövege: Gáli Irén (vagyis Gáli Dezső- né, az anya) és Olivér műtétjé­vel kapcsolatban dr. Gehn pro­fesszorral folytatott személyes megbeszélésem után a legna­gyobb örömmel közölhetem, hogy a csütörtöki kettős operá­ció komplikáció nélkül lezajlott, mindketten jól vannak. — P. Widbom. Egy óra múlva, már az egész gyárban, de még a dombóvári üzemben is tudták az örömhírt, és nehéz eldönteni, hogy a csa­lád itthon maradt tagjai: a fe­leség, az apa és a testvér vagy a gyári kollektíva — mely min­den emberi közösség elé pél­dának állíthatóan fogott össze egy emberélet megmentéséért - fogadta boldogabban a hírt. A Kesztyűgyár segítsége nélkül aligha jutott volna ki Gáli Oli­vér Svédországba, mert a fel­merült költségek a család anya­gi erejét messze meghaladták. Az édesapa csütörtökön, a műtét napján eliött a szerkesz­tőségbe, hogy köszönetét mond­jon mindazoknak, akik fia ki­juttatását segítették. A házát eladta, de ez még mindig nem fedezte a kiadásokat, ezért nagy kölcsönöket vettek fel, hogy a mintegy 20 000 svéd ko­ronának ellenértéke, 231 700 fo­rint együtt legyen. Ebben azon­ban a repülőjeayek ára még benne sincs. A családnak a műtét napiáig már mintegy 260 ezer forintjába került a kijutta­tás. A Kesztyűgyártól kaptak 100 000 forint előleget, hogy a pénz együtt legyen, további 28 000 forintot az apa munka­helye, az Országos Gőzmoso­dák budapesti központja pécsi és több vidéki kirendeltségének dolgozói adták össze. De nem­csak az anyagi támogatás esett jól a családnak, hanem az ügy­be bekapcsolódó hivatalos szer­vek, az Egészségügyi Miniszté­rium, az útlevelet intéző belügyi szervek, a deviza- és vámható­ság, a Nemzeti Bank segítő­készsége is, akik mindenütt zöld utat adtak az ügynek. Pestre repülőgép vitte fel a beteget, amikor a Pécsi Uroló­giai Klinikáról a berendezések meghibásodása miatt — azóta már újra működnek — az or­szág különböző városaiba kel­lett szállítani a művesés bete­geket. Az üllői úti klinika orvo­sai hétfőn éiszaka egész éjjel őrködtek Gáli Olivér felett, szí­vét erősítettek, hogy kibírja a másnapi repülőutat. A donor — Gáli Dezsőné, az édesanya — már két hete Göteborgban van. Ez idő alatt különféle vizsgála­tokon esett át a fia megérke­zéséig. A műtét előtti napokig nem kellett a kórházba befe­küdnie, mégsem tudta volna fi­zetni a napi 850 koronát, Pele Widbom családja fogadta be. Gelin professzor nagyon mél­tányosan felajánlotta, hogy oz anya, eny hét után már ápol­hatja fiát és így napi 5 koro­náért maradhat a klinikán. Stockholmban hazánk svédor­szági nagykövetségén Szijjártó Márta követséqi dolgozó vállal­ta az összekötő szerepet. Tegnap délután felhívtuk dr. Balogh Ferenc urológus-pro­fesszort, a Pécsi Urológiai Klini­ka iaazqatóját, akinek betege volt Gáli Olivér és aki Firenzé­ben a közelmúltban személye­sen is beszélt erről Gelin pro­fesszorral. Megkérdeztük véle­ményét a műtétről és a további kilátásokról. A következőket mondotta: — A veseátültetést ezen a kli­nikán már rutinszerűen végzik. Én magam láttam Gelin pro­fesszor 149. műtétjét, ezt ezért állíthatom. Az 50. műtét után az ilyesmit' már szinte rutinból végzik és ez a klinika már túl van a 300. műtéten. Nagyon nagy előny ez esetben, hogy az anya a donor, ennél már csak én megtette javaslatát az ilyen műtétek beindítására. Vállalni tudnánk. A hazai veseátültetés nem késhet már soká, hisz e szinte fantasztikus társadalmi összefo­gás ellenére is öt hétre volt szükség, hogy egy életveszély­ben lévő embert külföldre jut­tassunk. Nem is beszélve az anyagi kihatásokról. Ma már 300 ezer forintra teszik a végső összeget. Csak a kesztyűgyári dolgozók munkafelajónlásai, önkéntes adakozása Pécsett, Siklóson és Dombóváron — a tegnapi napig mintegy 180 000 forint gyűlt össze - tette lehe­tővé, hogy egy 32 éves fiatal­ember visszatérhessen családjá­hoz, munkájához:. ,A harcot, mit őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés" Közös emlékmű T urbékon? A professzor rajzol. Puhán sikló cerujázával négyzetes alaprajzú, nyolcszögű kupolájú törökkori épületet skiccel pa­pírjára. Ugyanezt síkban is fel­vázolja. Egy dzsámit rögtönöz. Biztos vonalvezetése, méretaió- nyos fogalmazása szakértelmet tükröz. Prof. dr. Doan Kuban isztam­buli egyetemi tanár — az elmúlt napokban — Pécsett a Hotel Touristban fogadott, hogy négy napos baranyai látogatásáról, tapasztalatairól véleményt mondjon. Rné 1 Jakováli Hasszán dzsámija Foto: dr. Szász Kuban professzor, mint oz ICOMOS török nemzeti bizott­ságának elnöke, a Baranya me­gyei Tanács vendégeként, me­gyénk török emlékeit tanulmá­nyozta. A beszélgetést egy mo- gyar barátjától tanult József At­tila vers néhány sorával kezd­te: „A harcot, mit őseink vív­Jövőre már 600 stúdiómagnót gyártanak Pécsett A Mechanikai Labor igazgatója minden tekintetben elégedett a kertvárosi gyárral Ezen a héten már másodszor járt Pécsett Kovács Gyula, a budapesti Mechanikai Labor Híradástechnikai Kísérleti Vál­lalat igazgatója, a kertvárosi híradástechnikai gyár tulajdon­képpeni gazdája, s ez már ön­magában is jelzi: milyen vára­kozás előzi meg a július 3-án megkezdett próbaüzemet. A munkacsarnokokban tett séta után Kovács Gyula és kísérete végigjárta a második ütem építkezését is, a most benépe­sített munkacsarnok ugyanis csak ideiglenesen tölti be a komplett gyár szerepét. Az ed­dig elkészült rész a gvár vég­leges elkészülte után kizáróla­gosan mechanikai részlég lesz, tehát a forgácsoló, fúró, javító stb. egységeknek ad otthont, az elektromos szerelde új csarnok­ba költözik, amely még az ed­digieknél is kedvezőbb feltéte­leket biztosít. Az igazgató töké­letes rend és tisztaság kialakí­tására, illetve megtartására kér­te a gyáregység vezetőit, a munka jellege ugyanis a legki­sebb rendetlenséget sem tűri. A szereidében méq a porszemek is zavart okozhatnak. A gyári séta egyébként rendkívül iá be­nyomást tett az Igazgatóra és a társaságában lévő szakembe­rekre. A forgácsoló üzemben feqyelmezett és szakszerű mun­kát tapasztaltak, oz elektromos szereidében pedig a program­nak megfelelően folyik a lá­nyok, asszonyok betanítása. A műszaki vezetés különösen nagy gondot fordít a forrasztási is­meretek elsajátítására, lesznek ugyanis olyan termékek, melyek összeállításához 10—15 ezer for­rasztás szükséges. Kovács Gyula lapunknak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a pécsi gyáregységtől jö­vőre már 600 stúdiómagnót vár­nak. Ez azt jelenti, hogy bár az építkezés akkor még javában folyik, a gyárnak meg kell kez­denie a törlesztést. A vállalat szinte teljes egészében Pécsett kötötte le fejlesztési alapját. Valamennyi gép új, s a legkor­szerűbb, ugyanakkor a régebbi gyárakban nagyon sok olyan gép is üzemel, mely már selej­tezésre érett. Mindez azt bizo­nyítja, hogy hallatlan bizalom­mal van a vállalat vezetése a pécsi gyár, annak vezetői és munkásai iránt, hisz mía a naay tapasztalattal bíró szakemberek nem egyszer kopott géoeken dolgoznak, itt kezdőkre bízták a legkorszerűbb technikát. Az eddigi tapasztalatok egyéb­ként rendkívül kedvezőek. Min­denki tele van tenniakarássai. Kovács Gyula igazgató elége­detten nyugtázta, hogy a lét­szám felfuttatása sem okozott gondot, ellenkezőleg: g mosta­ni létszámot csak október tálá­ra tervezték. Maqáról a válla­latról szólva, melynek a pécsi híradástechnikai gyár szerves része, az igazgató egyebek mellett a kővetkezőket mondta el: Eddig tizenháromszor nyerték el az élüzem címet, tavalyi mun­kájuk alapján pedig megkap­ták a Kiváló vállalat kitünte­tést. öt év óta egyetlen évben sem maradt 20 százalék alatt a termelés növekedésének üte­me. Kétezerháromszáz embert foglalkoztatnak, s a létszám 70 százaléka törzsgárda-tag. A Mechanikai Labor 1949-ben alakult, mint Nemzeti Vállalat. Különböző típusú adó-vevők javítása és gyártása mellett ez a vállalat építette Magyaror­szágon az első tv-kamerókat, s az első tv-műsorszóró adót. Ez 1956—57-ben volt. Azóta televí­ziósberendezések sokaságát gyártották és exportálták. Most mindenekelőtt mint a speciál- magnetofonok gyártója ismert a vállalat a világpiacon. ML-véd- jeayű (Mechanikai Labor) stú­diómagnókból közel 15 ezer da­rab üzemel külföldön. A stúdió­magnócsaládnak egyébként öt tagja van. A mono-, a sztereo-, a montírozó, a filmszinkron és a négycsatornás. Valamennyi gépet a vállalat konstruktőrei alakították ki és fejlesztik folya­matosan. Sikereikre mi sem jel­lemzőbb, mint hogy a közel­múltban a Siemens-cég tárgya­lásokat kezdett a vállalattal kooperációs szándékkal, s azzal a céllal, hogy együtt lépjenek fel harmadik országbeli piaco­kon. Az ML-ben készült az első hazai hordozható magnetofon is. Igaz, akkor ez a hordozha­tóság 35 kilót jelentett. . . Ma a Mechanikai Labor a szocia­lista piac egyik legnagyobb ri­portermagnó gyártója. A fej­lesztés minden termék vonatko­zásában folyamatos: a vállalat saját fejlesztő laboratóriumok­kal rendelkezik. Most indul pél­dául az STM—,100 jelű stúdió­magnó null-széríája, mely in­tegrált áramkörökkel működik. Tervezési téma a kazettás stú­diómagnetofon is, mely iránt a nyugati országokban is óriási a kereslet. Kovács Gyula tájékoztatója befejezéséül afeletti őszinte örömének adott kifejezést, hogy a város vezetése és a vállalat között a kapcsolat mindvégig zavartalan volt, s ami legalább ilyen fontos: a város lakossága is szeretettel fogadta, s máris magáénok érzi a gyáréit Békés S. — Tolna nagyközségben új textilgyár kezdte meg műkö­dését. A Pamuttextil Művek gyárában mintegy száz méter hosszú szövőcsarnokot, többféle műhelyt, előkészítő, raktározó, szociális helyiséget, klíma- és kazánházat épi'tettek. Az új üzemben különféle színesen szőtt textíliákat gyártanak. A régi épületeket tanműhellyé és raktárakká alakítják át. Sorsolás Pécsett Udvariasságért egy Zsiguli Tizenkétezer kártya Egy harmadával csökkent a baleset Az elmúlt év tavaszán hirdet­te meg a Volán Tröszt a Volán vállalatok gépkocsivezetői kö­zött az országos udvariassági versenyt. Az egyéves versenyt, melyben a Volán Tröszt 30 000 gépkocsivezetője vett részt teg­nap ünnepélyesen értékelték Pécsett a Nemzeti Színházban. Ugyancsak a tegnapi ünnepsé­gen került sor az udvariassági verseny tárgynyereményeinek sorsolására. Az ünnepségre azokat a gép* kocsivezetőket hívták meg az ország minden részéből, akik magatartásukkal elősegítették az udvarias és ezzel együtt a biztonságos közlekedést. A Vo­lán Tröszt által indított mozgal­mat támogatták és segítették más vállalatok, tanácsok, álla­mi szervek is. „Segítsünk egy­máson a közúton is!" — ez volt a mozgalom jelszava, s ezt a jelszót megértették a hivatásos gépkocsivezetők. Udvariasan, segítőkészen közlekedtek. Az egy év alatt 12 ezer ud­variassági kártyát — úgyneve­zett dicsérőlapot — osztottak szét a gépkocsivezetők között. Nyolcezret a 250 ezer baleset- mentes kilométert megtett veze­tők, négyezret az udvaris, elő­zékeny sofőrök kaptak. Az udva­riassági verseny eredményessé­gét bizonyítja, hogy az elmúlt öt hónapban 30 százalékkal csökkent a Trösztnél a saját hi* bából elkövetett baleset. S még valami: a Magyar Autóklub új mozgalma, melyet a magán­autósok között hirdetett meg „Emberséget az utakon is!” címmel, az országos udvarias- sáqi verseny folytatásaként indult. A dicsérőlapok osztása április 30-án fejeződött be. A 12 000 dicsérőlap sorszámai alapján 90 értékes tárgynyereményt sorsol­tak ki, A nyeremények között j zsebrádiók, televíziók, fényképe- : zőgépek, porszívók, hűtőszekré- I nyék, villanvborotvák, magneto­fonok és külföldi társasutazások szerepeltek. A főnyereményt, a színház előtt tegnap délután ki­állított Zsiguli személyqépkocsit, Juhász Sándor, a budooesti, 1. sz. Volán Vállalat dolgozója nyerte. A verseny feltételei sze­rint csak az nyerhetett a sor­soláson, aki teqnap délután 15 óráig saiát hibájából nem kö­vetett el balesetet, s ugyancsak fegnaniq a Volán állományá* ban doloozott. Igv mg dől el, hónv Juhász Sándoré-e a Zsi­guli. A sorsolás után a Pécsi Nem­zeti Színház művészei műsort aatak az udvariasan, baleset- mentesen közlekedő gépkocsi- vehetők tiszteletére. tok, békévé oldjo az emléke­zés . . .” A történelem csupán annyi­ban állt a beszélgetés közép­pontjában, amennyiben annak látható jeleit a gondoskodás megőrizte oz utókor számára. És ezek az emléktárgyak ma a magyar és török nép közötti kulturális kapcsolatok szimbó­lumai. A műemlékvédelem meg­kívánja, hogy e művek megma­radjanak, s ha szükséges, e;e- deti formájukat visszaadják. Eb­ben a munkában mind a ma­gyar, mind a török régészek^ építészek együttműködésére számítani lehet. Első közös munka lehet Pé­csett a Jakováli Hasszán dzsá­mijának — esetleg — múzeum­má alakítása. A berendezése­ket, így a korán-tartót, gyertya­tartókat, török szószéket - mi­niéért - és imaszőnyegeket a török kormány adományozná. Továbbá a dzsámi melletti kór­ház egyik tantermében feltárt Nevlevi-kolostor romjait török építészek tervei alapján, ma­gyar építészek munkájával re­konstruálnák. A Nyár utcában lévő Idrisz Baba türbéjére - Kubán professzor - azt a meg­jegyzést tette, ablakai nem stí­lusosak. Javasolja eredetire cserélését, a vázlattervet szíve­sen elkészíti. Több megjegyzést tett a szi­getvári várudvarban található Szulejmán Khán dzsámija lát­tán. Mint mondotta - a dzsámi homlokzatát, ha az nem törté­neti emlék, le kellene bontani. Restaurálást igényel az imafül­ke, eredetiséget nyújtana a mi­naret magasabbra emelése. Siklóson járva Kubán pro­fesszor megnézte Malkocs bej dzsámiját, amelyet tavaly tár­tak fel a járási tanács hivatcla udvarán. A dzsáminak gazda­gon díszített imafülkéje - mih- jab — a két szinten elhelyezke­dő szamárhátíves ablaknyílása, a változatos kialakítású korán­tartó kis falifülkéje egyedülálló a magyarországi hasonló jelle­gű török építmények közölt. Rekonstrukciójára a helyszínen vázlatot készített, ebben o tö­rök és magyar közös munka szintén kiemelkedő jelentőség­gel szerepel. II. Szulejmán szultán turbéki sírtürbéjéről — véleménye sze­rint — nem fontos, hogy oz a pontos temetkezési helyet bi­zonyítsa. Legyen az magyar és török szobrászok alkotása nyo­mán közös emlékmű. Őrizze Szulejmán — mint történelmi személyiség — emlékét, s egy­ben az ott meghalt magyar em­berekét is. Dr. Doan Kuban — a beszél­getés befejezéseként — elisme­réssel beszélt arról a megbe­csülésről, melyet a baranyai in­tézmények és emberek tanúsí­tanak a török emlékek iránt. Ez kötelezi őket a Törökországban lévő magyar emlékek ápolásá­ra. Hazájában tervbe vették, hogy Kütahyaban, azt a házat, melyben Kossuth Lajos lakott, teljesen felújítják, a terveket török régészek és építészek ké­szítik. — Magam és hazám népe nevében mondhatom, hogy a magyarországi török és a tö­rökországi magyar emlékek ápolják a két nép közötti ba­rátságot és békésen összekap­csolnak bennünket. Nagy István Keresse fel PÉCSI ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI KIÁLLÍTÁSON a pécsi ÁFÉSZ „Mórica’ éttermét Kiváló mmőságü halászlé. rántott hal, bog-ácsgulyás kapható, 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents