Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
4 DUNANTOl! NAPLÓ 1972. július 30. Falu a város vonzásában Távlati tervekben olvashatjuk, hogy az ezredforduló táján a mai 44 százalék helyett 60-65 százalékra emelkedik a városlakó népesség aránya. Az iparilag fejlett országok eredményeinek ismeretében nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez valóban így lesz. De a tétel megfordítása is igaz, vagyis a népesség egyharmada még a 2000. évben is falun fog élni. A faluval tehát, mint átmeneti településformával a jövőben is számolnunk kell, s erőinkhez képest biztosítanunk kell az ott maradó népesség életfeltételeinek fokozatos javítását Gyorsuló m lassuló urbanizációi Általános szóhasználatban az j Urbanizáció olyan lényeges | életmódváltozást jelent, amely j gyakran települések pl. falu- város közötti, vagy népgazdasági ágak pl. mezőgazdaság- Ipar közötti átrétegeződéssel jár együtt. Leggyakoribb eset, amikor a népesség területi átcsoportosulása egyben foglalkozási ótrétegződést jelent. A településfejlesztéssel foglalkozó szakemberek folyamatot értenek alatta: — o városiasodás mindenekelőtt ellátottsági színvonal- emelést jelent, s a települési szükségletek ténylegesen városi színvonalú kielégítése terén most, ezekben az évtizedekben egyszerre pótoljuk az évszázados mulasztásokat, s valósítjuk meg a modem városfejlesztést. — Ugyanakkor falvainkban is egyre több, réqen városinak minősített szükséglet jelentkezik, s mindinkább adottak is a lehetőségek az igények kielégítésére. Korszakunkban tehát egyszerre megy végbe városaink valóságos várossá válása és nagyobb falvaink közeledése a városi szinthez. Problémát már csak az jelent, hogy a formai változások felgyorsulósa mellett igen lassú ütemű a minőségi, o tartalmi változás. Más megközelítésben a városfejlesztés népességszóm növeléssel járó szakaszát csak jelentős időeltolódással követi a lakóhelyvál- toztotásra ösztönző, ellátottsági színvonalot javító szakasz. Márpedig Igazi városiasodásról esák ekkor beszélhetünk. Mérséklődő városi vonzás 1949 és 1960 között országos szinten mérsékelt ütemű volt a községlakó népesség arányának csökkenése. Az utolsó évtizedben viszont ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Baranya megyében ezzel ellentétes tendencia érvényesült: oz 1949 és 1960 közötti időszakban összehasonlíthatatlanul gyorsabb volt a népesség városokba történő koncentrálódása, mint napjainkban. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a gazdasági szívóhatás mérséklődött, s a népesség mozgását mindinkább a szociális körülmények, kedvezőbb életfeltételek határozzák meg. Megyei szinten folytatva vizsgálódásainkat, a városok vonzó hatásának mérséklődése melléit szembetűnő a falu megtartó erejének növekedése. Falu és falu között azonban lényeges különbség van, s az eltérés a népesség áramlásán keresztül is lemérhető. Az utolsó tíz év adatai szerint a városias és erősen fejlődő községek népességszáma emelkedett, s a közepesen fejlett, illetve fejletlen települések néSzavjet öntöttvas KAZÁN fecreh/ények boltja Zsolrsay V. u. *7. pessége stagnált, vagy csökkent. Érdekes jelenség a megyei központot övező településgyűrű kialakulása, s népességének gyors felfejlődése. A kétlaki életmód feltételeit biztosító Cserkút, Hird, Szentlőrinc, Pel- lérd, Kozármisleny településének népessége az utóbbi évtized alatt közel másfélszeresére emelkedett s a megyében épített magánházak majd tíz százaléka épült ezeken a falusinak már nem, városinak pedig még nem mondható településeken. A fajú és a város közötti munkamegosztást - még napjainkban is - gyakran az ipari és a mezőgazdasági munka- megosztás foqalmával felváltva használják. De találkozhatunk azzal is, hogy a szellemi és fizikai munkamegosztást használják előbbiekkel azonos, vagy egymást feltételező értelemben. Mind a két álláspontnak nyilvánvalóan az az alapja, hogy hosszú történelmi időszakon keresztül a koncentrált ipari és szellemi munka városhoz kötődött, a falu pedig egyoldalúan képviselte a mezőgazdasági ágazatot, illetve fizikai munkát. A korszakunkban lezajló nagy társadalmi változás azonban lényegesen módosította a falu korábbi egyoldalú ' gazdasági szerkezetét, s részben ipari munkahelyként, részben pedig a mezőgazdasági termelésen keresztül bevitte a faluba az ipart. Aprófalvak sorsa Baranya jellegzetes aprófalvas településekkel teli megye: négy városa mellett 316 községe van, s csaknem ezer a külterületi lakott helyek száma. A sok kis alacsony népességű település - a községek átlagos lélekszóma 1100 fővel marad el az 1800 fős országos átlagtól — minden szempontból hátrányosan befolyásolja a megye társadalmi, gazdasági fejlődését, de mindenekelőtt a népesség életkörülményeinek alakulását. A kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására indult el a megyében az a folyamat, melynek célja a településffejltsztés tervszerű befolyásolása, a népesség mozgásának térvszérű Irányítása. Az emberek koncentrálódásának egészséges mértékét (alsó- és felső határát) azonban napjainkig még senki nem határozta meg egyértelműen, ezért a folyamat irányítása rendkívül körültekintő munkát igényel. Gazdasági oldalról vizsgálva — szűkös anyagi lehetőségeink miatt — nincs mód az apró és kislétszámú községek, települések fejlesztésére. Más, emberi tényezőket is vizsgáló szempontból viszont a nem fejlesztés komoly társadalmi feszültségeket eredményez. Nyitott tehát a kérdés: szabad-e mesterséges beavatkozással meggyorsítani a migrációs folyamatokat, vagy helyesebb — a legszükségesebb fejlesztések megvalósítása mellett — kivárni a népesség önkéntes elvándorlását. De ez a kivárás — a gazdasági erő szétaprózása miatt — hosszútávon nem jelent-e nagyobb, társadalmi szinten jelentkező veszteséget? A probléma megoldása igen bonyolult. Mai ismereteink alapján mindenesetre célszerűnek látszik a kis falvak népességének középfalvakba történő átirányítása, s a középfalvak, vagy körzeti központok vonzó hatásának növelése. A közgazdászok, a demográfusok és a szociológusok véleménye igen eltérő, ha arra kell választ adni, hpgy mi jellemzi egy település életképességének alsó határét. Gazdasági szempontból 2500 -3000 fő között lehet meghúzni azt az alsó határt, amely mellett egy település hosszú távon is fennmaradhat. A demográfusok a termőképes népesség létszámát és az átlagos életkor alakulását veszik számítási alapnak, a szociológusok pedig elsősorban a családi háztartások jelentőségére utalnak. Véleményem szerint, egyrészt a családi munkamegosztásnak a falu életében játszott fontos szerepe miatt, másrészt pedig az alacspny lélekszámú települések mezőgazdasági jellege miatt megyénkben is a családi háztartások számának változását kell figyelembe venni az életképes települések vizsgálatakor, Az alsó határ a családok közötti rokoni, gazdasági kapcsolatokból adódóan az ötven családnál húzható meg, ezen alul község tartósan nem funkcionálhat. A probléma súlyosságát az mutatja, hogy megyénkben — a külterületi lakott helyeket nem számolva - 44 ilyen település van, s az átlagos lélekszámúk alig haladja meg a 150 főt. Lépcsőzetes urbanizáció Nem új fogalom. Tartalmát tekintve a népesség területi átcsoportosulását jelenti, de nem faluból városba, hanem fejletlen településről a legközelebbi fejlett településre, a vonzási központba. ,,Az egyszerű folyamat” azonban nagyon lassan játszódik le, s a kis településeken élők családi befektetésekkel is késleltetik az átköltözés időpontját. Márpedig a jövő ezt elkerülhetetlenné teszi, s ezt nemcsak a társadalomnak, hanem az ott élőknek is igényelniük kell. Piti Zoltán Uj központ — új előfizetők Csak ikresítéssel oldhatók meg a telefongondok Az űj központ fele ikerállomások bekapcsolására alkalmas örömhír: új telefonközpont lesz Pécsett. Értesítés a postától: készülékét „ikresítjük" Felháborodott hangú levél a postának: Hogyhogy? Miért? Hiszen tíz éve már telefonom van . . . Pont most, amikor a modern telefonközpont üzemoe lép? Tényleg, miért van erre szükség. A régi „telefontulajdonosok” zúgolódnak - az eddig szóló távbeszélő állomások egy részét ikerállomásokká alakítják át. Miért van erre szükség? - kértünk tájékoztatást Kántor Sándortól, a Pécsi Postaigazgatóság igazgatóhelyettesétől: — Több ok is erre késztetett bennünket. A svéd Ericson cég az új telefonközpontot úgy szerkesztette meg, hogy kapacitásának ötven százaléka ikerállomás bekapcsolására alkalmas, a másik fele pedig főállomások bekapcsolását teszi lehetővé - mondta Kántor Sándor. - Külföldön az ikresítés már régen elfogadott a távbeszélő szolgáltatásban. Csak így lehetett ott is a nagy előfizetői állomássűrűséget biztosítani. Bécsben például a négyes ikerállomások sem ritkák. Pécsett a vártnál nagyobb mértékben jelenUezett telefonigények is szükségessé tették, hogy a jelenleg üzemben levő „szóló” távbeszélő á^omá- sok közül több százat ikerállomássá alakítsunk át. A posta még ez esetben is csak korlátozott mértékben tudja kielégíteni a telefonigényeket. Jelenleg Pécsett háromezer ikerállomás van, az új telefonközpont üzembelépésekor négy és félezerrel számolunk. A gazdasági megfontolások is erre késztettek bennünket, az ikresítés ugyanis olcsóbb. Módunk volt azért is ikresíteni a telefonokat, mert felméréseink szerint a magán távbeszélőállomások havi beszélgetéseinek száma álta'ában a kétszázat nem haladja meg. Pontosabban Pécsett az egy lakásállomásra jutó beszélgetések havi átlaga 32. A posta rendelkezése szerint ilyen kevésszámú beszélgetésnél lehetséges az ikresítés. Élet a bérházban A Hajnóczy utcai bérház bejáratánál asszonyok ülnek — egy kivételével, aki gyerekkocsit ringat — középkorúak. A kerti padot az innét távolabbra eső parkból hozták át évekkel ezelőtt, ősz végén lecipelik a pincébe, tavasszal kihozzák. Senki sem keresi. A pad a házé. A fiatalasszony gyermekgondozási szabadságon van, a többiek — népes a család — háztartást vezetnek — „főállásban”. — Mit tartanak a szomszédolásról? — Ha jó idő van, itt beszélgetünk, különben összejárunk. De csak mi, ebben a lépcsőházban. A másodikról és a harmadikról már nem ismerünk senkit, legfeljebb néhány lakó- vol köszönő viszonyban vagyunk, mert találkozunk a boltban, vagy a piacon ... — És a férfiak? — Nem igen érnek rá szom- szédolni, este van mire hazajönnek és mindjárt odatelepednek a nyavalyás tévé elé, még a vacsorát is ott eszik meg, mint a kőkorszaki szaki, Frédi, hogy a rosseb ... A fiatalasszony. — Négy éve jöttünk ide a házba, én az emeletünkön lévő lakóknak bemutatkoztam, mégis tudjam, kik a szomszédok. Ez így illő, igaz Rózsi néni? Az asszonyok vitába keverednek, jó a fülük, mindent tudnak, azt is, hogy némelyek megjegyzést tesznek rájuk: „Nem dolgoznak, nincsenek állásban, persze hogy jut idejük trécse- lésre egész nap ... I” — Hát jut is! — mondják. — De csak nem képzelik, hogy egész nap bezárkózunk, napközben csak kell valakivel szót váltani és különben is, akik állásban vannak, azik talán a munkahelyen tartják a szájukat? Nekik ott, nálunk meg itt alakulnak ki a barátságok! Építők útja —, panelház. Innét levelet kaptam. — Minden úgy van ahogy megírtuk ... Szóval az asszony elhagyta élettársát, de ki sem — Mohácson a Vagyonvédelmi kiállítás. A Belügyminisztérium g B. m. Rendőrfőkapitányság rendezésében július 21-én Pécsett a Dózsa klubban nyílt Vagyonvédelmi kiállítás —. amely sok nézőt vonzott — tegnap bezárta kapuit. A kiállítás augusrtus 2-től 6-ig Mohácson a filmszínház kiállítótermében lesz látható. — MÁSFÉL ÓRA IATIN-AMERIKÄVAl o Tettyén augusztus 4-én, pénteken este 20 órakor (eső esetén a Doktor S. Müv. Központban): ‘ Jósé Arzamendia paraguayi énekes és együttese (Dely, Esteban Parris) műsora. Közreműködik: Győry Franciska színművésznő, Fejér Zsuzsa énekesnő. Dél-amerikai dalok, ritmusok — a népdaltól a slágerig. Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában. (x) jelentkezett, majd visszajött és egyik sógorával a férfit kitessékelték a lakásbór, de úgy, hogy még a ruháját sem akarták kiadni, Pediq a lakás a férfi nevén van. örökös csetepaté, tör- nek-zúznak... Ki tesz itt igazságot? Nekünk semmi közünk hozzá —, ezt vágta fejünkhöz az asszony is, pedig ugye nincs igaza, elvégre nem rablóbandában élünk, senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy az örökös cirkuszt végighallgassuk... — mondják a lakók. Szabálysértési akták, bírósági periratok tömege tanúsítja: egy-egy összeférhetetlen lakó mennyire felbolygathatja a házirendet, lakótársai nyugalmat. Sajnos sokan félremagyarázzák a csendrendeletet: — Soha tíz óra után nem bömböltettem a rádiómatl Ás- kálódás az egész! — védekezik egy férfi. Tíz után nem is, Hanem előtte. A csendrendelet nemcsak éjszakára, hanem nappalra is vonatkozik. A csendre, nyugalomra pedig — különösen a nagy lakótelepek, bérházak népe — érzékeny. Hiszen — például a 96 lakásos hétemeletesben — 300—400-an élnek, több baranyai falunak nincs ennyi lakosa. És ezeket a családokat — de a többi bérházakban sem — utcák, kertek választják el egymástól, mint egy kertvárosi településen — hanem vékony falak és betonfödémek, amelyek semmiféle zajt nem szűrnek meg. És a lakások zöme tele van háztartási gépekkel, rádió és tv-készülékekkel, aztán — ez sem ritka — itt-ott még barkácsoláshoz szükséges kisgépek is búgnak-zúgnak. — De hát mindezekhez joga van a lakónak — mondja egy fiatal bányamérnök, a Körösi Csorna Sándor utcában. — Csak az a kérdés, hogy a lakók mennyi megértést tanúsítanak a másik iránt? Ez a lényeg az uránvárosi „falansztervilágban”. A házmester: — A tavasszal jön egy lakó, lánya férjhez megy, nem csapnak nagy dáridót, hiszen már a lakás mérete sem engedi, hogy fene nagy násznépet hívjanak össze. De hát reggelig azért eltart és nóta is lesz. Előre bejelentette, ezenkívül minden lakóhoz becsengetett és szándékához hozzájárulásukat kérte. Mondanom sem kell, mindenki szívélyesen fogadta és egyetértettek vele. Ugyanebben a házban beszélgetek két férfivel, egyik kereskedelmi előadó, a másik építőipari csoportvezető: — Tíz esztendeje költöztünk ide, kevés embernek volt tv-je a házban, a szomszédok nálunk jöttek össze, aztán később is, pediq már mindenkinek van készüléke. A meccseket most is közösen izguljuk végig . .. — Megbarátkoztunk egymással. Nem is lehet elszigetelten élni. Leginkább névnapokon, születésnapokon verődik össze a társaság, utóbbi években együtt szilveszterezünk, van ki szőlőt vett, szüretkor segítünk neki, sőt, kialakult már névadói „koma- ság” is. Egy-egy bérhózat valóságos tömeg lakja. A zsúfoltság mindig adhat súrlódásra okot, de az elhárítható egymás iránti megértéssel, tisztelettel. Rab Ferenc Fonodái munkára felveszünk fonó nakmunkásnőkel és 16 évet betöltött nőket betanulónak Betanulási idő 1 hónap. Bérezés a betanulási időre 1200,— forint. Betanulási idő után jó kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cim: PAMUTTEXTILMCiVEK FONÓGYÁRA BUDAPEST XI., BOCSKAI U. 90. SZÁM. Munkaügyi osztály. — Melyik városrészben lesz a legtöbb „iker"? A szerelési munkák leginkább az újmecsekqljai városrészt érintik. Jelenleg ezen a területen mintegy 700 közületi és úgynevezett lakástelefon üzemel. Ebből félezer lakásállomás Ikresítésére kerül sor. A távbeszélőt igénylők közül a legtöbben — szám szerint nyolcszózan — Új- mecsekalján laknak. Számuk napról-napra nő. Igényeiket csak ikerállomások szerelésével tudjuk kielégíteni. — Az idő, sajnos, nem adott lehetőséget a differenciálásra. A legutóbbi felmérésünkkor — három évvel ezelőtt — igen kevesen jelentették be igényüket ezen a környéken is telefonra. Az elmúlt két-három hónapban árasztották el a postát a kérelmezők. A telefonközpont dolgozni kezd a nyár végén, ezért a közeli hetekben többezer új távbeszélő állomást kapcsolunk a hálózatba. — Nehezebb lesz-e maid telefonálni az „ikreknek"? — Véleményem szerint ez iem jelentheti a korlátozottabb telefonálást. Az iker távbeszélő állomások a magán előfizetők forgalmi igényeit zökkenőmentesen kielégítik. Korlátozás csak abban jelentkezik, hogy az ikerpárhoz tartozó előfizetők egymással nem beszélhetnek illetve egyidőben nem telefonálhatnak. — Akkor mégis akad hátrány ... — Pécsett a nyolc és félezer előfizetőből csupán egyet - ez „ikerpárját" — nem hívhatja a? ilyen állomással rendelkező előfizető. A beszélgetések kis száma — mint mondtam — Pécsett átlag 32, így számításaink szerint ritkán fordulhat elő, hogy zavarják egymást. — Sokan bosszankodnak: e kért színű telefonokat nem kapták meg. Miért? — Az igaz, hogy mi megkérdeztük ügyfeleinktől, hogy milyen színű telefonra tartanának igényt, de azt nem ígértük, hogy meg is kapják a választott színű készüléket. A legtöbben phős telefont kértek, sajnos maradéktalanul az igényeket kielégíteni nem tudjuk. De remélem, hogy a jövőben kapunk ismét színes telefonokat, akkor kívánságuknak eleget teszünk. Akik pedig mérgelődtek, hogy a „szóló” állomásukat átalakítottuk „ikerré”, kellemes meglepetés éri majd őket, mert Pécsett igen jól és gyorsan lehet telefonálni a közeljövőben. Meglátjuk. Vagy, meghalljuk? (Mécs) 147. Anna-bál Füreden Balatonfüreden, a SZOT szanatórium dísztermében szombat este nyitották meg a 147. Anhd- bált Az első jegyigénylők már az elmúlt év őszén eljuttatták kérelmüket a rendezőséghez. A bálon csaknem húsz országból fogadtak vendégeket. A legtöbb érdeklődő a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. Sok, Kanadában és az Egyesült Államokban élő magyar is részt vett a bálon. A hagyományos bált ez alkalommal is XVIII. századi magyar táncokkal nyitották meg, ezután francia négyes, majd keringő bemutató, az első bólozók és az Annák tánca következett. Éjfélkör tartották a szépségkirály« nő választást. A bálkirálynő, q hagyományok szerint „Eris” aranyalmáját kapta ajándékul. — Rohamosan emelkedik q takarmánytápok iránti igény. Bárányában. Áz idén élső félévben 1300 vagon tápót értékesítettek az ÁFÉSZ-ek a megyében —, míg 1970-ben az egész esztendei értékesítés 1500 vágóin volt. Jelenleg gyorsabb ütemű oz igények növekedése, mint a tóf>-előállítás.