Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

DUNANTOLI NAPLÓ 1972. július 29, •• V,-.:,-:-. '-v' ? v 1 >■ 4 öra a nagyvilágban 4 KINSHASA: Az elmúlt né-.t íny hét folyamán mintegy ti- ’ megyezer újabb menekült ér-, szett Burundiból Zaire Köztár-r iságba. Ezzel 46 ezerre nőtt o-^ jrundi menekültek száma. 4 MONTEVIDEO: Súlyosan< egsebesült csütörtökön Mon- videóban egy utcai összecsa- is során Julio Marenales, a ipamaro-mozgalom egyik egalapitója. A rendőrség őri- -5 síbe vette. ♦ ORLANDO: 11500 dollár? énzbüntetésre Ítélt csütörtökön,! jy férfit a bíróság az amerikai j Hondában. A vádz bombákat^ irtott lakásában. A vádlott ma-í /arázata: kígyókra vadászott1; ■lük. A bíró megjegyzése:, . akárcsak, ha nyulakra ágyú-y il lőne .. . ♦ SANGHAJ: Két hetes kínai; togatásának befejeztével pén- , ken hazautazott Sanghajból erhard Schröder, a Bundestag ilügyi bizottságának elnöke, ilt CDU külügyminiszter. A 'ugatnémet politikus több na- 3rs keresztül megbeszéléseket •lytatott Pekingben a kínai ve- !tőkkel, majd az ország észak- ileti ipari vidékén tett látoga- ist. Járt Nankingban és Sang- ojban. Schrödert tagadta Csou T-laj miniszterelnök is. A DPA egjegyzi, hogy a CDU politi­cs az első jelentős nyugatné- et személyiség, aki látogatást tt Kínában. A- MARSEILLE: II. Hasszán arokkói uralkodó pénteken jjóval Marseille-be, majd on- jn a marokkói légitársaság epével magánjellegű látoga- isra Párizsba érkezett. A Bur- et-i repülőtérről a város felé irtó királyi gépkocsisor egyik jtója, amelyben a kabinetfő- ök és Benhima külügyminiszter iglalt helyet, az AFP első je- mtése szerint ismeretlen körül- lények között balesetet szenve- ett, s a bennülők könnyebben legsérültek. '4 KIJEV: Ukrajna legfelső ta- ácsának ülésszaka pénteken an Gruseckijt választotta meg köztársaság legfelsőbb taná- >a elnökségének elnökévé. AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK VIETNAM-ÉRTEKEZIETE. Párizsban csütörtökön tartották meg az európai kommunista és munkáspártok Vietnam-konferenciáját, A képen részlet az ülésteremből a Francia KP székházéban. Az előtérben (balról jobbra) Nemes Dezső, az MSZMP PB tagja, Leonidasz Sztringos, a Görög KP PB tagja, Reuben Falber, Nagy-Britannia KP főtitkár-helyettese és Georges Marchais, a Francia KP főtitkár-helyettese. 4 TRIPOLI: A MENA hírügy­nökség líbiai hivatalos körökre hivatkozva úgy tudja, hogy Szá­dot egyiptomi elnök elhalasztot­ta líbiai látogatását és csak hétfőn (július 31-én) érkezik Tri- poliba. 4- TOKIÓ: A japán kormány határozatot hozott arról, hogy augusztus 1 -én megnyitja nagy- követségét a Mongol Népköz- társaságban. A két ország kö­zött 1972. februárjában létesí­tettek diplomáciai kapcsolato­kat. 4 LOS ANGELES: Szétesett egy DC—10-es típusú sugárhaj­tású utasszállító repülőgép egyik hajtóműve felszállás köz­ben csütörtökön a Los Angeles-i repülőtéren. A pilótának sikerült kényszerleszállást végrehajtania, s a 113 utas közül senkinek sem történt semmi baja. EGÉLY AZ ARVIZSÜJTOTTA FUIOP-SZIGETEKNEK. Marcos, Fülöp-szigeti elnök tlesége is résztvesz az árvizsújtotta honfitársai részére érkezett segélycsomagok szétosztásában. 4 KINSHASA: Búmba tábor­okat nevezte ki Mobutu elnök Zaire Köztársasági Hadsereg •gyveres erőinek főparancsno- ává a leváltott Bobozo hadse- •gtábornok helyébe. Búmba ámít a hadsereg legnépsze- ibb tisztjének. A csütörtökön ígrehaitott kinevezések után a íparancsnokság összetétele a övetkező: a legfelsőbb pa- mcsnok - Mobutu elnök; a fo- arancsnok - Búmba tábornok; hadügyi kabinetfőnök - Mo- •ngia Mayikusa ezredes; a fő- rlügyelő - Masiala Kinkela id­omok; a vezérkari főnök - Bo- •ti ezredes. 4 SANTIAGO: A chilei sze­nátus csütörtökön leváltotta funkciójából Hernan del Canto belügyminisztert, miután „be­igazolnak" ítélte az ellene fel­hozott vádakat. Del Canto ellen a jobboldali többségű képvise­lőház július elején bizalmatlan- sági javaslatot nyújtott be, az­zal vádolva őt, hogy „törvény- ellenes módon" rendelte el egy lapigazgató letartóztatását, el­mulasztotta az önkényes föld­foglalók kitelepítését és szemet hunyt a csempészés felett. Her­nan del Canto a második chilei belügyminiszter, akit ebben az esztendőben leváltottak. 4 NAIROBI: Tananarive! je- [ lentések szerint Gabriel Rama- nantsua tábornok, a Malgas Köztársaság kormányfője csütör­tökön programbeszédet mon­dott, amelyben ismertette kor- I mánya tervezett „nemzeti meg- j újulási” politikájának fő iránya­it. A tábornok beszédében hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági, szociális és kulturá­lis fejlesztése során nagy súlyt helyeznek a hazai erőforrások mozgósítására, de emellett a kormány továbbra is ösztönzi a külföldi tőkebefektetéseket. A „külföldi partnerekkel” fenná|!ó kapcsolatokról szólva kijelentet- : te, hogy kormányának nincs szándékában felmondani a ko­rábban megkötött egyezménye­ket, de igyekszik összhangba hozni azokat a madagaszkári nemzeti érdekekkel. 4 WASHINGTON: Szívroham következtében csütörtökön el­hunyt a 82 esztendős Allen Ei­lender, az amerikai szenátus doyenje. Eilender 1937 óta volt szenátor. Az utóbbi években a szovjet-amerikai kapcsolatok enyhüléséért foglalt állást. 4 DÜSSELDORF: A müncheni Krauss—Maffei cég által kifej­lesztett mágnespárnás járművel — amely óránkint 500 ki­lométeres sebeséggel fog embe­reket szállítani - folytatott kí­sérletek eddig igen eredménye­sek voltak. Friedrich Karl Flick, akinek konszernjéhez a Krauss— Maffei cég is tartozik, Düssel­dorfban bejelentette, hogy jövő tavasszal az eddiginél nagyobb sebességű kísérleteket végeznek. A „transrapid''-nak elnevezett jármű a légpárnás technológián alapuló új járművek riválisa. 4 RÓMA: Javult Luchino Visconti olasz filmrendező ál­lapota, aki csütörtökön este összeesett a római Via Veneto egyik szállodájában. A hatvan­ötéves Luchino Viscontit jelen­leg az olasz főváros egyik kli­nikáján gyógykezelik: az orvo­sok közölték, hogy az infark­tusról száló korábbi feltétele­zésekkel szemben bebizonyoso­dott; a neves művész rosszul- létét nikotinmérgezésből eredő keringési zavarok okozták. 4 SAIGON: Saigonban csü­törtökön elkobozták a dél-viet­nami főváros egyetlen francia nyplvep megjejenő napilapját, a Journal d’Extreme Orient-Í. A hatóságok azzal magyaráz­ták intézkedésüket, hogy a lap „veszélybe sodorta az ország biztonságát és zavart keltett a közvéleményben”, ugyanis kö­zölte a Jane Fonda párizsi saj­tóértekezletén elhangzottakat/ A saigoni belügyminisztérium közleménye szerint a lap kiadóit és szerkesztőit bíróság elé ál­lítják. 4 BELFAST: Csütörtökön há­rom ember vesztette életét a zavargások következtében. — Belfast Sandy Row nevű pro­testáns negyedében egy isme­retlen férfi holttestére bukkan­tak, a Crumlin Road negyed­ben pedig egv lángoló autó­ban két katolikus férfi szénné égett. A péntekre virradó éj­szaka viszonylagos nyugalom­ban telt el Észak-lrországban. Belfastban három, Londonder- ryben kettő, Newly közelében pedig szintén két pokolgép rob­bant. A merényletek halálos áldozatokat nem követeltek, az anyagi kár azonban jelentős. Tűzveszélyes július Sir Stanley Baldwin nevére talán emlékeznek még az idő­sebb olvasók. Nagy-Britannia miniszterelnöke volt a harmin­cas évek közepén, abban az időben, amikor sor került Vili. Erward királynak — a nemrég elhunyt Windsori hercegnek — a trónról való lemondására. Eh sősorban Baldwin ragaszkodott akkor a lemondáshoz. De most nem ezért idéztük fel emlékét, hanem azért, mert az ő mon­dása volt: a brit kormány szá­mára a július a legrosszabb idő­szak. Történelmi kutatásokra lenne szükség annak kibogozására, milyen tények késztették Bald- wint e megállapításra. Annyi azonban bizonyos, amint ezt a legtekintélyesebb angol napilap, a Times egyik minapi vezércik­kében megállapítja: a Baldwin mondás talán soha nem volt annyira érvényes, mint most, a Heath-kormánynak ebben az idei júliusában. Egyfelől a dokkmunkássztrájk s annak nyomában az általános országos sztrájk veszélye (ami­re egyébként 1926 óta nem volt példa Nagy-Britanniában) — mégha egy napos lesz is csu­pán — fenyeqeti a Heath-kabi- netet. Másfelől az idén júliusban minden korábbinál kiélezetteb­bé vált észak-írországi helyzet, amelynek tüneti kezelésére a már ott lévő 17 ezer mellé — csütörtöki kormánybejelentés szerint — újabb négyezer főnyi angol csapategységet küld Lon­don. Az erősítést már meg is in­dították. Tavaly 8 ezer, ezekben a na­pokban már 21 ezer az Kistér­ben állomásozó brit katonák száma. S mégis tovább mélyült a konfliktus, a rendfenntartó erők erősítése tehát nem veze­tett eredményre. Ez önmagában igazolja, amit az imént állítot­tunk: csak tüneti kezelésről vart szó. London voltaképpen be is ismeri: nincs hosszútávú észak­in politikája. Tűzoltóknak hasz­Pompidou: Pompidou francia köztársasá­gi elnök pénteken befejezte toscanai látogatását és a pisai katonai repülőtérről elutazott Olaszországból. Elutazása előtt újabb kimerítő eszmecserét folytatott Andreotti miniszterel­nökkel. A két külügyminiszter, Maurice Schumann és Giu­seppe Medici ugyancsak foly­tatta az előző nap kezdett megbeszéléseket. A francia­olasz csúcstalálkozó második napján a kétoldalú kapcsolatok problémái álltak előtérben. Is­mét szóbakerültek azonban az európai és a földközi-tengeri kérdések is. Pompidou a tárgyalások vé­gén adott rövid nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a meg­beszéléseken „minden kérdés­ben kölcsönös megértés mutat­kozott. Franciaországnak per­sze megvan a maga politikája, Olaszországnak szintén; vannak azonban olyan közös célok tö­rekvéseinkben, amelyek gyü­mölcsöző közeledést tettek le­hetővé a két ország között" - mondotta. Az olasz kormányfő a meg­beszélések központi témáját il­letően hangoztatta: szükséges­nek tartja, hogy októberben Párizsban megrendezzék a tíz­tagú Közös Piac országainak csúcsértekezletét. Pompidou er­re válaszul kifejtette, hogy a tí­zes csúcstalálkozót csak akkor érdemes megrendezni, ha az előzetes állásfoglalások egybe­esése konkrét eredményeket tesz lehetővé. A konkrét ered­mények, francia vélemény sre- rint, elsősorban valutáris kérdé­sekben kívánatosak. Meg kell szüntetni az árfolyamok lebeg­tetését (az angol font esetében) és hatékony valutáris szolidari­tást kell megvalósítani a közös piaci pénznemek között rögzí­tett árfolyamokkal. Pompidou a továbbiakban ki­fejtette, hogy Nyugat-Európá- nak mind gazdasági, mind po­litikai szemszögből „határozot­tabb és önállóbb arculatot” kell ölteni az Egyesült Államokhoz viszonyítva, hozzátette azonban: „nem szükségképpen az Egye­sült Államok ellen”. Ami a legsürgősebb és Euró- pa-szerte a legáltalánosabb ér­deklődésre számot tartg kér­dést, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítését illeti, Pompidou és Andreotti egyetértett abban, hogy Nyugat-Európának a je­lenleginél nagyobb nézetazo­nosságot kellene kialakítania más országok irányában. „Szük­ség lenne a nyugat-európai kül­politika szoros összehangolásá­ra az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésekor" - han­goztatták a felek. A földközi-tengeri térség problémáival és a közel-keleti válsággal kapcsolatban a fran­cia-olasz csúcstalálkozó csudán azt Oz általános óhajt nyilvání­totta ki, hogy a térség orszá­gainak „békés fejődésre” van szükségük a gazdasági és tár­sadalmi problémák megoldása-’ hoz. «■„ Nixon beismerte: károsodás érte a vietnami gátakat A VÜK öntözőberendezései­nek amerikai bombázása ellen a tiltakozás világszerte, s ezen belül az Egyesült Államokban, olyan arányokat öltött, hogy Ni­xon elnök kénytelen volt rend­kívüli sajtóértekezletet össze­hívni. A sajtóértekezleten jófor­mán kizárólag a bombázások­kal foglalkozott. A sajtó képviselői számos kérdést tettek fel Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkór napokban elhangzott nyilatkozatával kap­csolatban, amelyben elítélte a VDK öntözőberendezéseinek amerikai bombázását. Nixon kijelentette, hogy „az ENSZ főtitkára, ugyanúgy, mint elődje is, az ellenséges propa­ganda rabjává vált. Ez a pro­paganda arra indít számos jó- szándékú és naiv embert, hogy bírálják a polgári berendezé­sek amerikai bombázásait”. Az elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok politikája nem irányozza elő a gátak nálja fel katonaságát hol a ka­tolikus, hol a protestáns szélső­séges fegyveres szervezetek el­len, a kettő közé szorult békés lakosság — és önmaga, a brit katonaság — védelmére. Tragi­komikus helyzet: a brit katona­ságot azért küldték, hogy meg­védje a lakosságot a szélsősé­ges fegyveres szervezetek ellen, s közben egyre inkább önmagát kell megvédenie, miközben vál­tozatlanul nő a felrobbantott pokolgépek és bombák, a pol­gári és katonai halálos áldoza­tok száma. Nehéz megmondani — kivált nekünk és innen —, hogy mi­lyennek kellene lennie London átgondolt, távlati politikájának Észak-lrországban. Ezt nekik kell tudniok. A fő bajnak az látszik, hogy ők sem tudják, nincs is nekik. Tűzoltással pedig legfel­jebb a mór lobogó lángokat lehet lecsillapítani, a tűz oko­zóinak, előidézőinek elhárításá­ra ennél többre: átgondolt, terv­szerű megelőző rendszabályokra van szükség. Kivált forró júliusban. S olyan országban, ahol — egy korábbi miniszterelnök megállapítása szerint július a legkellemetle­nebb hónap, a legveszélyesebb időszak a kormány számára. bombázását, e politika lényege, hogy csupán katonai objektu­mokra mérjenek csapásokat. Amikor az elnököt felkérték, hogy fűzzön kommentárt az i amerikai külügyminiszter nyilat­kozatához, amely elismerte, hogy a bombázások károkat okoztak a VDK öntözőrendsze­rében, Nixon így válaszolt: „ami e konkrét kérdést illeti, csak annyit mondhatok, hogyha valóban keletkeztek károk, mi minden lehetőt megteszünk, hoqy ilyesmi többé ne forduljon elő”. Nixon beismerte, hogy. „voltak jelentések, amelyek sze­rint véíetlenségből károsodás ért egyes öntözőberendezése­ket” Észak-Vietnamban. „Bombáznunk kell a katonai célpontokat, hogy teljesítsük a május 8-i beszédemben kifej­tett feladatokat” -, jelentette ki a továbbiakban Nixon. Mint ismeretes, május 8-án az amerikai elnök elrendelte az észak-vietnami kikötők bejá­ratainak elaknásítását, és uta­sítást adott az amerikai fegyve­res erőknek, hogy mérjenek csapásokat a VDK belső vízi­útjaira, vasútvonalaira és más közlekedési vonalaira. Az ame­rikai feqyveres erők e vietnami kalandor cselekményeit „az amerikai katonák életének meg­védésével", valamint a Dél-Vi- etnamot állítólag fenyegető „kommunista veszéllyel" igye­kezett igazolni. Nixon kijelentette, hogy „a háború beszüntetésének leg­jobb és leggyorsabb útja a tár­gyalás”, s azt állította, hogy nem akarja e tárgyalásokat „veszélyeztetni". Uqyánakkor hangsúlyozta, hogy Észak-Viet- nam bombázását folytatni fog­ják. Nem zárta ki a lehetősé­get, hogy a légierő csapást mér a VDK öntözőberendezéseire, ha ez az amerikai pilótáknak a légvédelmi rakétákkal szem­ben való megvédése végett szükségessé válik. Az elnök nyilatkozata fenye­getéseket tartalmazott a VDK címére. „Ha az Egyesült Álla­mok politikája gátak bombázá­sából állana, akkor egy hét alatt meg tudnánk semmisíteni a gátak jelentős részét" —, mondotta. A Európának önállóbb arculatot kell öltenie

Next

/
Thumbnails
Contents