Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
WTl fűtlii* M. DUNANTOLI NAPLÓ A Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról Kivitelező kerestetik Gondos és szép munkával tették — és talán ezekben a napokban még teszik j is — otthonosabbá száz- i negyven állami gondozott csecsemő környezetét Me- csekjánosiban. A belső építkezés utón faburkolatú fal- védő, csodaszép parketta van a szobákban, igazán otthonná válik az intézet. | Az épület tetőszerkezete viszont nincs a legjobb álló- I pótban. Magyarul: hosszú j ideje beázik, s veszélyezteti | elsősorban az ott lakó gyer- J mekek egészségét, de a szé- : pen felújított belső berende- J zéseket is. A tető javítását j régóta el kellene végezni, minden feltétel adott, csak éppen kivitelező nincs. Legalább hét vállalatnál próbálkoztak az otthon gazdasági vezetői, de mindenütt elutasították őket. A munka értéke 300 000 Ft Jenne. Vállalhatná bármelyik építő ktsz, akár magán kisiparos is, az engedélyt megszerezni kisebb gond lenne, mint felvonultatni olyan vállalatot, amelynek ellenérvei között első helyen szerepel az a kifejezés, hogy nem gazdaságos. Kivitelező kerestetik tehát egy tetőjavítási munkára — a Mecsekjánosi Csecsemő- otthon száznegyven gyereke keresi ... I f |í (Folytatás az 1. oldalról) — Korszerűsíteni kell a takarmánytermelés, betakarítás, tárolás, takarmányelőkészítés gépesítését. E téren is az iparszerű termelési módszereket kell alkalmazni. Bővíteni kell a korszerű nagyüzemi szarvasmarha tartáshoz szükséges — tömegtakarmányra és melléktermékekre alapozott - keveréktakarmóny gyártást. — A nagyüzemi takarmánytermelés növelésével, mellékterme- kek és a szétszórt gyepfelületek hasznosításának megszervezésével, a közös és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolat további javításával biztonságossá és kiegyenlítetté kell tenni mind a nagyüzemi, mind a háztáji szarvasmarha-állomány takarmányellátását. — Fokozni kell az ágazat részére a szakember- és szakmunkás-képzést. Javítani kell a munkakörülményeket. El kell érni a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók társadalmi megbecsülésének fokozását, a szocialista brigádmozgalomba való széleskörű bekapcsolódásukat — Gondoskodni kell az értékesítési biztonság további növeléséről, különösen a háztáji és a kisegítő gazdaságok által felkínált tej, szopós- és növendék állatok szervezett felvásárlásáról. Meg kell gyorsítani a tejfeldolgozó kapacitások létesítését. A kapacitásbővítés során fokozottabb mértékoen indokolt fejleszteni a mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tejtermelő (felvásárló) és feldolgozó vertikumait. A miző- gazdasági termelés, illetőleg a fogyasztói igény növekedésé íek megfelelően kell növelni az ;l- osztó és kiskereskedelmi há ó- zatot és annak technikai, higiéniai felszereltségét. — A termelés bővítéséhez közvetlenül szükséges eszközállomány fejlesztésénél a takarékos megoldásokat kell előtérbe helyezni. Az elkövetkező években elsősorban a meglévő férőhelyek kihasználására, korszerűsítésére, illetőleg bővítésére kell törekedni. Gondoskodni kell arról, hogy az új szakosított telepek - a tejtermelő tehenészeteknél magas hozamszinten és ehhez igazodó technikai színvonalon; a hústermelő telepeken pedig egyszerűbb, olcsó megoldásra ösztönző módon — a takarmánytermeléstől a feldolgozásig komplexen valósuljanak meg és rövid időn belül megfelelő kihasználási fokkal üzemeltethetők legyenek. A nagyhozamú tejtermelő te- I henészeteknél a gazdaságos ; iparszerű termelési módszerek j elterjesztését, a csak hústerme- | lést szolgáló fejlesztéseknél pedig a nagy munkatermelékenységet biztosító, kis eszközigényű megoldásokat kell szorgalmazni. Az egyébként kedvezőtlen adottságú, de szarvasmarhatartásra megfelelő természeti feltételekkel, szakemberekkel és munkaerővel rendelkező nagyüzemek szarvasmarha-állományának fejlesztését differenciált | módon is elő kell segíteni. o A program megvalósítása céljából a nagyüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok anyagi érdekeltségét olymódon kell befolyásolni, hogy az elsősorban az országos tehénállomány és a termelés növelését segítse elő. — A szükséges anyagi érdekeltség megteremtése céljából biztosítani kell, hogy megfelelő termelési színvonal eléréséből adódó hatékonyság mellett az ágazat átlagos jövedelme eszközarányoson 8, illetve önkölt- ségarányosan 15 százalékos szintre növekedjék. Ennek érdekében az MT 1973. január 1. napjától a tej felvásárlási árát literenként 1,30 forinttal, a vágómarha átlagos felvásárlási árát pedig kilogrammonként 5,70 forinttal felemeli. A nagyüzemi tehenészetek részére a borjak után darabonként 3000 Ft árbevételi jellegű támogatást kell nyújtani. A tejirányú szakosodás elősegítése érdekében a nagyüzemi gazdaságok — megfelelő feltételek esetén egyedi engedélyezés alapján — a borjúszaporulat után fizetett támogatás helyett árutej literenként 1,10 forint támogatást vehetnek igénybe. — A háztáji és kisegítő gazdaságok részére — kivéve azokat, amelyek az üszők tenyésztésbe állításához 8000 forintos kedvezményben részesültek (1045 1970. — (X. 17.) Korm. sz. határozat IV. fejezetének A/2. pontja) — egy éves tartás igazolása esetén 1973. január 1-től darabonként és évenként 1500 Ft támogatást kell folyósítani. Tehén utánpótlásukhoz az Országos Takarékpénztár 25 000 forintig terjedhető hitelt nyújthat. — Javítani kell a tehénállományukat (termelésüket) fejlesztő nagyüzemek eszközellátottságát. A tehénállomány növeléséhez darabonként 20 000 Ft forgóeszköz-kiegészítést kell juttatni. Az eddiginél kedvezőbben kell megállapítani a szarvasmarha-tartás, valamint a takarmánytermelés fejlesztését j szolgáló hitelek lejárati feltételeit. — A tenyésztői munka javítása céljából meg kell szüntetni a tenyésztési szolgáltatások ingyenes jellegét, de ugyanakkor növelni kell az állattenyésztési szolgáltatásokat és javítani kell a minőséget. A Minisztertanács felhív• ja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, valamint a végrehajtásban érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, és a tanácsok elnökeit, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejleszj tési program végrehajtását tekintsék kiemelt feladatuknak: felkéri az illetékes párt- és társadalmi szerveket, hogy segítsék elő a program célkitűzéseinek megvalósítását. Ez a határozat a kihir• detése napján lép hatályba. — A pénteki borús, esős időjárás kedvezett a Magyar Televízió filmeseinek, akik egy francia kisvárosi karácsonyi jelenet külső felvételeinek elkészítésére érkeztek Győrbe. A barokk belvárosban, a festői Sarló-közben forgatták pénteken a most készülő tévéfilm, a „Francia tanya" egyik befejező jelenetét. A film Szakonyi Károly azonos című kisregényéből készül, az író forgatókönyve alapján. A történet egy fiatal magyar hadifo- 1 goly és egy francia háborús öz- i vegy találkozásáról szól. Fiatal olasz értelmiségiek a nyári egyetemen Wanna Santi Angela Davls- ” re emlékeztet nemcsak a szemüvege és kontya miatt. A közgazdaságtudományokból doktorált, tanárnő egy kis olasz városban, Feltrében. Matematikát és főként . természettudo- . mányos tárgyakat tanít. A Kul- turális Kapcsolatok Intézete közvetítésével kapott ösztöndí- | jat magyarországi útjához. Oktatási rendszerünk érdekli elsősorban, és — mint közgazdászt — a gazdasági és politikai élet. — Sikerült kielégítő válaszokat kapnia az eddig elhangzott ismertetőkön, előadásokon? — Ami a gazdasági életet, kereskedelmet illeti, igen. Mint pedagógus azonban szeretnék még többet megtudni az itteni oktatási, nevelési kérdésekről, gondokról, tervekről. Jó volna fiatal magyar pedagógusokkal találkozni, beszélgetni. Vittorio Poli közbeszól: — Ha a magyar oktatási rendszerről csak annyit „adunk tovább" otthon, hogy itt a képességek, hajlamok alapján iskolázzák be a fiatalokat középiskolába, egyetemre, már ez is elég. Nálunk ugyanis pénz kérdése a tanulás még ma is, különösen az egyetem. Vonna Santinak tetszik a város is. Még a katakombát szeretné megnézni, hogy összehasonlíthassa ezt az egyedülálló történelmi emléket az otthon látott korai keresztény emlékekkel. Vittorio Poli kék szemű, szőke, szakállas fiatalember. Öt is a megannyi szkeptikus fej- csóválást, legyintgetést meghazudtoló kíváncsiság, ismerkedési szándék hozta hazánkba. Nem állhatom meg, hogy ne a világnézete felől érdeklődjek legelőször. — Kommunista vagyok. Szinte kizárólag gazdasági, gazdaság- i politikai kérdések érdekelnek, j így az új gazdasági mechaniz- j mus is. A velencei közgazdasá- | gi egyetem hallgatójaként tu- I lajdonképpen a veszprémi nyári egyetemre készültem, ahol főleg közgazdasági témájú előadásokat hallgathattam volna, de nem bántam meg, hogy végül is idekerültem. Igyekszem itt is „feltalálni” magam. Sokat beszélgettem magyar mérnökökkel, közgazdászokkal, — Mi a véleménye az eddigi rendezvényekről, előadásokról? — Kielégitőek, alaposak. Különösen tetszett az az előadás — bár ez nem közgazdasági téma volt —, amelyet a magyar iskolarendszerről, közoktatásról hallottam. — Olasz fiatalembertől nehéz kérdezni a tájjal, várossal kapcsolatban, hiszen Olaszország a világ egyik legszebb országa, mégis: hogy tetszik Pécs?- A legszebb — legalábbis nekem — a Mecsek. És az Uránváros . .. Bruno Bises a „legolaszabb", vagy talán a „legrómaibb” hármuk közül. Joghallgató Rómában. Öt is gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések érdeklik. Ezért is pályázta meg az ösztöndíjat és igyekezett eleget tenni a pályázati feltételeknek. Értesült az alkotmánymódosításról, kíváncsi a törvényhozó testületek munkájára, fölépítésére, Magyarország gazdasági berendezkedésére.- Tanulságos volt önnek a Nyári Egyetem eddigi programja?- Sok mindent tisztázott, világossá tett előttem. Magyar- országról idejövetelem előtt csak vázlatos kép volt bennem. Élménynek számit szocialista országot közelről látni, ebben nincs semmi különös. Még szeretnék megismerkedni diákokkal, munkásokkal, életkörülményeikkel, terveikkel, jövőbeni elképzeléseikkel, A városban főleg a törökkori emlékek tetszettek és azok a régi épületek, amelyek a város kulturális múltját őrzik. Akikkel itt ülök a Műszaki Főiskola előcsarnokában, jó néhány előadást végighallgattak már, ismerkedtek az országgal, emberekkel. Nincs bennük elfogódottság, rég leküzdötték a távolságot, amely az ő ese- j tűkben elsősorban földrajzilag | értendő. Érdekli őket ez a - nyugat-európai emberek előtt I olykor érdektelennek, túlságosan kicsinek tetsző ország. És mert ahhoz a sokat emlegetett haladó, nyugati, fiatal értelmiségi réteghez tartoznak, amely j a jelen realitásai alapián próbál elképzelni és felépíteni egy I szélsőségektől mentesebb, neki megfelelő jövendőt. Közben „becsöngettek” a következő előadásra, amelyet Vá- radi Géza tart városunk kulturális életéről. Szénási Ferenc tolmácsnak vissza kell mennie a tolmácsfülkébe, hogy mikrofonba mondja a római, feltrei, velencei polgároknak az elő- j adást (B, K.) ! A Minisztertanács határnzata mezőgazdasági árintézkedésekrő A Minisztertanács határozatot hozott a fehérje- és keveréktakarmányok árának felemeléséről és — ezzel összefüggésben — egyes vágó állatok felvásárlási árának növeléséről. 1972. október 1-től átlagosan hét százalékkal megdrágulnak a növényi és állati eredetű fehérje- és a keveréktakarmányok. Módosulnak a szemestakarmányok felvásárlási és a keveréktakarmányok értékesítési feltételei, i és megszűnik a keveréktakarmányok, valamint a takarmany- kiegészítők (premíxek) vámkedvezménye is. A fehérjetakarmányok árrendezését az tette szükségessé, hogy 1970. január 1. óta — amikor a jelenlegi árakat megállapították — jelentősen emelkedtek a világpiaci árak, ezek . egyre inkább elszakadtak a hazai áraktól, és emiatt fokozni kellett a takarmányforgalmazás állami támogatását. így a mezőgazdasági üzemek döntéseinél egyre kevésbé érvényesültek a világpiaci árarányok és csökkent a hazai fehérjetakarmány-termelés fokozására való ösztönzés is. A keveréktakarmányok árának felemelését az is indokolta, hogy a jelenlegi árak nem fedezték kellőképpen a feldolgozási költségeket. Az alacsony jövedelmezőség akadályozta a gyártás fejlesztését, a már meglévő gyártó berendezések kihasználását és felesleges takarmány-szállításokra ösztönzött. Az áremelés ellensúlyozására növelték a vágósertés és a baromfi felvásárlási árait, mik ben az értékesítési lehetőség nek megfelelő termelési szer zet kialakítására serkentik a melőket. A bel- és külföldi i nyéknek megfelelően a fe hússertés ára kilónként egy rinttal növekedik akkor, ha termelők a nagyobb húsme nyiséget biztosító 90—110 k súlyban adják át az állatokai A hús- és hús jellegű sei árát 0.70 forinttal emel ugyanebben a súlykategói ban, míg a nagyobb súlyban adott fehér hús- és hús jelit sertések ára 0.20—0.40 forint a zsír jellegű sertések ára diq kilónként 0.50 forinttal cs kent; ezeket ugyanis nehez< értékesíteni. Az alapárakon fi kilónként egy forintos minős felár illeti meg a termelő akkor, ha az egyöntetű mi ségben átadott, legalább vágósertés szalonna-vastagst nem haladja meg a 3.5 cet Ez az intézkedés is gyarap az értékesítési lehetőségeket mennyiségi felár feltétele mértéke nem változott meg, A baromfi-féléknél (pecsen csirke, pecsenye-kacsa, li pulyka) a vállalatok kilónk 0.70—0.80 forintos áremelé: ellensúlyozzák a takarmá áremelés miatti önköltség-nö kedést. Az állattenyésztési ágazató érintő áremelést teljes égés ben kiegyenlíti majd a szarv marha-tenyésztés fejlesztés elhatározott sokoldalú intéz dés. Egyéb intézkedések A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét javító intézkedések nemcsak a szarvasmarha tenyésztési ágazat, hanem a mezőgazdasági üzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok üzemi szintű jövedelmét is jelentősen növelik. Az intézkedések miatti jövedelememelkedés meghaladná a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket, ezért az ágazati jövedelmet javító intézkedések nagyrészét a mezőgazdaságon belüli átcsoportosítással kellett ellentételezni. Az ellentételezésnél a Minisztertanács figyelembe vette az eddig már elhatározott, túlnyomórészt már végre is hajtott, a mezőgazdasági jövedelmeket csökkentő intézkedések kihatását. így az építő-, és műanyagok, színesfémek, mezőgazdasági gépalkatrészek áremelkedésének, a biztosítási díjak növelésének — korábban egyes mezőgazdasági termékek árának emelésével csak részben kompenzált — összegét, valamint az SZTK-járuIék felemelésének a mezőgazdasági termelőszövetkezetek költségeit növelő kihatását. Számításba vette továbbá a kormány az 1972. október 1-én hatályba lépő keverék- és fehérjetakarmány eladási és az ahhoz kapcsolódó felvásárlási áremelések (hízottsertés, baromfi) egyenlegét, valamint a mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezési szolgáltatások ingyenes jellegének megszüntetése miatti díjemeléssel, a takarmány tejpor árának felemelésével ösz- szefüggő üzemi költségnövekedéseket. A jövedelemegyensúly biztosítása adóintézkedéseket is szükségessé tett. így — a mezőgazdasági nagy- i üzemek földadója — a szőlő, j qyümölcs és kert művelési ágak j kivételével — aranykoronánként átlagosan mintegy 2 forinttal, i 15 százalékkal növekszik; — a termelőszövetkezetek vedelemadója mintegy 27 s | zalékkal nő, aminek követkéz ben az átlagos adókulcs 1971. évi 6,8 százalékról 8,6 s; zalékra emelkedik. A föld- és jövedelemadó t velése differenciáltan érinti üzemeket. Az alacsony jöved mű szövetkezetek adója kise mértékben, a magasabb jö< delműeké nagyobb mértékfc növekszik; — a mezőgazdasági lakoss jövedelemadója 1 kh-ra szárr va a háztáji gazdaságokb mintegy 110 forinttal, az egy földhasználóknál mintegy 1 forinttal emelkedik; — intézkedés történik az áll mi gazdaságok nyereséga színvonalának növelésére is. A szarvasmarha-tenyésztés vedelmezőségének javításé hozott intézkedések és a feli rolt ellentételezések, jövedele csökkentő intézkedések egyí tesen a termelők számára p zitív egyenleggel (üzemi jöv delemnövekedéssel) kerüln végrehajtásra. Pályázati felhívás! A GORCSONYI ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA Ócsórd községben üzemelő 11. sz. kétszemélyes vegyes* boltjába vegyesboltvezetői munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT HIRDET. Előfeltételek: erkölcsi bizonyítvány, működési bizonyítvány, előirt szakmai képesítés. Szoba-konyhás szolgálati lakás biztosított A pályázat benyújtásának helye ÁFÉSZ KÖZPONTI IRODA, Görcsöny, Rákóczi út 11. st Határideje augusztus 5. a 3i. sz. állami építőipari vallalat KOZÜLET RÉSZERE eladásra felajánl 1 darab 10x40 m, alapterületű acélvázas modul barakkot Érdeklődni: 15, sz, Főépítésvezetőségen. BÉREMEN D, TELEFON: 13 8, l A siklósi tsx saját erőből bekötőutat és autóparkolót épít Harkányban d Sziget-csárdához.
