Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! so mié« Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 177. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 29., szombat Rajtunk is múlik Ha nálunk arról esik szó, hogy a gyógykezelésért nem kell egy fillért sem fizetni, sokan kétkedve csóválják fejüket. Nos, legyünk őszinték, valóban akadnak olyan orvosok, akik elvárják a külön juttatásokat, sőt, olyanokról is hallani, oly- kor-olyior, akik ezt nyíltan megkövetelik betegeiktől. Az áprilisban elfogadott egészségügyi törvény őszintén feltárta ezeket a jelenségeket s a törvényadta lehetőségek keretei között igyekszik orvoslást is találni azzal, hogy társadalmunk általános normáinak, a szocialista egészségügy és az orvosi hivatás követelményeinek megfelelően szabályozza az orvosok magatartását, cselekvésük következményeit, fegyelmi felelősségüket, a fegyelmi eljárások módját, ha vétenek. Mindez érthető is, hiszen a csak pénzért praktizálok az egész orvostársadalomra, a soktízezer egészségügyi dolgozóra is rossz fényt vetnek, s emiatt azokat is igazságtalan vád éri, akik tisztességesen és esküjükhöz híven végzik munkájukat. Az egészségügy vezetői tehát mindent megtesznek, hogy az orvosi ellátásért ne csak a paragrafusokban, a gyakorlatban se járjon pénz, az odacsúsztatott borítékok révén senki ne juthasson jogtalan előnyökhöz. Csakhogy az éremnek két oldala van, s a másikat - minket, á'lampolgárokat — nem kötelez sem törvény, sem rendelkezés, holott nem elhanyagolható a mi szerepünk sem a szocialista egészségügy megteremtésében. Nemcsak az ősrégi szabály miatt, miszerint kettőn áll a vásár, hanem azért is, mert sok tekintetben rajtunk talán még több is múlik, mint az orvosokon. Mert szó, ami szó, mi is ludasok vagyunk abban, hogy mind szélesebb körben terjed a nézet, s ennek megfelelően a gyakorlat is, hogy a rendelő- intézetekben, a kórházakban, illik valamit adni az ápolásért, s üres kézzel nem mehet el oz orvos akkor sem, ha lakásunkra jön ki. Az egyedi esetekből így tevődik össze apránként a már-már erkölcsi normává terebélyesedett szokás, amelyet ha tetszik, ha nem, illik betar- teni. Persze „a mindent csak fizetség ellenében” szemlélet visszaszorításáért az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak és mindenekelőtt a vezetőknek is fáradozniok kell, hiszen ez a záloga annak, hogy az egész- sígügyi törvény mondatai hétköznapi gyakorlattá váljanak. A hivatás tisztasága, a törvényt tisztelő és betartó orvosok védelmében azonban mi, állampolgárok is sokat tehetünk. Kezdhetjük például azzal, hogy jó légkört teremtünk, amely nemcsak a törvény szellemének, hanem saját érdekeinknek is megfelel: amikor elsősorban gyógyító és gyógyított áll egymással szemben, s nem a borítékot csúsztató beteg, s a kezét nyújtó orvos. Változtatni, a helytelen nézetekkel leszámolni, persze lehetetlen egyik napról a másikra - tisztában voltak ezzel a törvényhozók, s tudjuk magunk is. De világosan kell látnunk azt is, hogy az egészségügyi törvény értünk született. Paragrafusai lehetőséget teremtenek, hogy orvos és beteg kapcsolatában mindinkább a szocialista erkölcsi norma váljék uralkodóvá. A kormány, az egészségügyi szervek megtették a magukét, de sekminden rajtunk ói! vagy bukik, hiszen az ingyenes gyógykezelés állampolgári ügy is. Á Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról A lakosság húsfogyasztása az utóbbi években jelentősen emelkedett, amit főleg a baromfi- és sertéstenyésztésben elért eredmények tettek lehetővé. A tejtermékek iránti növekvő belföldi igényeket jelenleg a hazai termelés nem tudja teljesen kielégíteni. A szarvasmarha-tenyésztés nem kielégítő fejlődése miatt a vágómarha- és marhahús exportjának lehetőségeit is csak részben lehet kihasználni. A tehénállomány évről évre csökken, az egy tehénre jutó tejhozam alacsony. A hústermelés eredményei magas színvonalúak, de a tehénállomány csökkenése miatt az utóbbi években a marhahústermelés visszaesett. A szükségletek és a termelés összhangjának biztosítása, a termelés fejlődését gátló körülmények megszüntetése, valamint a termelés fokozása érdekében a Minisztertanács a következő intézkedéseket határozta el. 4 A szarvasmarha-tenyész- " tés fejlesztése a gazdaságpolitika egyik központi kérdése. A szarvasmarha-tenyésztes hatékonyságának javítása, a tejhozam növelése, a háztáji tehénállomány csökkenő irányzatának fékezése és az ország — ezen belül a nagyüzemek — tehénállományának növelése a fejlesztés alapvető feltetele. A szükségletek és a lehetőségek figyelembevételével a szarvasmarha-tenyésztést kettős cél érdekében kell fejleszteni: — egyfelől a tejtermelést kell — a növekvő belső ellátási igények kielégítése mértékéig — fokozni, — másfelől a hústermelést kell növelni, főként az exportlehetőségek kihasználása céljából. O A szarvasmarha-tenyész- “■ tés programjának megvalósítását már a IV, ötéves terv hátralévő éveiben el kell kezdeni, az V. ötéves terv időszakában pedig erőteljesebb ütemben kell folytatni. Az elkövetkező 3—4 évben alapvetően a meglévő termelőeszközök és az állomány termelőképességének jobb kihasználására kell törekedni és ezzel egyidejűleg meg kell teremteni az állomány nagyobb méretű növelésének es termelékenységének feltételeit. Ennek érdekében:- Emelni kell a. tenyésztői munka színvonalát. A gazdaságos nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés megvalósításához a különböző hasznosítási irányok szétválasztására van szükség: fokozatosan ki kell alakítani a nagy tejhozamú tejelő, illetve a csak húst termelő tenyészeteket. Ennek megvalósítását a célnak megfelelő differenciált ösztönzéssel is elő kell segíteni. El kell érni a nagyüzemi szarvasmarha-tenyészetek kialakítása során a tejtermelő tehenészetekben a jelenleginél lényegesen nagyobb — évi 4000— 5000 literes - tejhozamot, a hústermelő gazdaságokban pedig a tehenenként évenkénti egy borjúszaporulatot, a húskitermelés és minőség javítását, a hizlalás intenzitásának növelését. Az állomány fajtaösszetételét ennek megfelelően kell kialakítani, az eddiginél nagyobb mértékben alapozva a magas hozamú fajták keresztezésre történő felhasználására és a fajtatiszta tenyésztésben való tartására. A háztáji gazdaságokban és a kisüzemekben a magyar-tarka állomány tej- és hústermelő képességét kell fokozni. — Gyors ütemben — a szakosodási, hozamnövelési célkitűzésnek megfelelően — kell fejleszteni a mesterséges termékenyítés műszaki felszereltségét, növelni a biztonságosan örökítő apaállatok számát. — Növelni kell az üszők tenyésztésbevételének arányát és a tehenek termelésben tartásának idejét. Az 1972. évben beindított háztáji üszőborjú felvásárlási és felnevelési akciókat a szükséges mértékig bővíteni kell. — A tbc- és brucellózis mentesítési munkát a korábbi határozatoknak megfelelően kell folytatni. Az állategészségügyi munkában fokozottabb mértékben kell alkalmazni a preventív módszereket. (Folytatás a 3. oIdolon) Megnyílt a IV. Siklósi Kerámia Szimpozion Pénteken délután a siklósi vár lovagtermében megnyílt a IV. Siklósi Kerámia Szimpozion. Húsz hazai keramikusművész három-öt hetet tölt itt alkotó munkával. Dr. Rudolf József, Siklós nagyközség vb-titkára köszöntötte a szimpozion megnyitásán megjelent vendégeket, köztük dr. Maller Sándort, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkárát és Takács Gyulát, a Megyei Tanács elnökhelyettesét, Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó beszédében röviden vázolta az alkotótábor négy éves töténetét. Az iparművészek 1969-ben találkoztak itt elsőízben, lelkesedésük nyomán országos rangú alkotóműhellyé vált Siklós. — Úgy érezzük, a meghívott résztvevők összetétele, munkásságuk eddigi magas színvonala — lelkesedéssel párosulva — biztosítani fogja azt, hogy kerámiaművészetünk legfrissebb és szellemében legőszintébb keresztmetszetét adják az itt készült alkotások — mondta Bernics Ferenc. Ez évben a szimpozionnak nincs kötött programja. A résztvevőknek, akik között ott találjuk Gádor István, Kossuth-díjas keramikusművészt — ez alkalommal lehetőségük van a mindennapos munkája során felmerült ötleteiket megvalósítani, kísérletező kedvűket „kiélni”. A résztvevők együtt megtekintették a volt Ferences kolostorban levő alkotótábort, melynek felszereltsége ez évben tovább javult. Új műhelyt, máz- és műtárgyraktárt és egy társalgót alakítottak ki. A Finomkerámiaipari Művek jóvoltából a kézműves kerámia csaknem minden anyagával rendelkezik az alkotóműhely. Szeptember 2-án a szimpozion zárásakor az itt készült alkotásokból kiállítást rendeznek. (M) Megérkeztek az első vendégkombájnok Segítség Báes megyéből A termelőszövekezetekben az eső miatt még lábon áll a termés negyven százaléka. A betakarítás gyorsításának egyetlen módja az, hogy a gazdaságok kölcsön adják kombájnjaikat, Baranyának Bács megye ad segítséget. Tegnap Mozsgón öt, Nagydobszán négy vendégkom- bájn kezdte meg a munkát. A megye szövetkezetei közül tizennyolc kért segítséget. A jövő hét közepére Baranyában hatvanöt vendégkombájn fog dolgozni. A siklósi tsz tegnap fejezte be az aratást. A járásban több termelőszövetkezet napokon belül végez a legnagyobb mező- gazdasági munkával. Az állami gazdasáqok, ha az idő engedi a jövő Hét közepére befejezik az aratást: aztán gépeiket a szövetkezeteknek adják át. A Bolyi Állami Gazdaság után tegnap a villányi ÁG-bon is leálltak a kombájnok. A szentlőrlmci gazdaság áll jelenleg a leggyengébben: a munka felénél tartanak. A pécsi, szen- tegáti és a bikali gazdaságokban a termés nyolcvanöt százalékát vágták le, Görösaalon a termény nyolcvan százaléka van a raktárakban. A Zengóaljai'ÁG lovászhetényi területén nagyobb mérvű az elmaradás. Az állami gazdaságok tizenöt kombájnnal segítik ki egymást. A felmérés szerint ez a géppark elegendőnek látszik a betakarítás mielőbbi befejezéséhez. A Bolyi Állami Gazdaságban több kombájn áll készenlétben: ha szükséges ezek a gépek is aratni fognak. A tartalomból Mezőgazdasági árintézkedések Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója Ma este Anna-bál Harkányban Befejeződtek a felvételi vizsgák Gyorsmérleg az eredményekről Országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák valamennyi — nappali, esti és levelező — tagozaton, összesen 60 658-an írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottságok előtt, hatezerrel többen, mint az elmúlt esztendőben. Az első ösz- szegezések szerint mindössze 150-200-an nem jelentek meg a jelentkezők közül az írásbeli felvételi vizsgákon. Legtöbben — szám szerint 39 251-en - a nappali tagozaton felvételiztek. Az 1972/73. tanév nappali tagozataira mintegy 14 500 első évest vehetnek fel a felsőoktatási intézmények. A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás. Most is előfordult például, hogy azokon a karokon és szakokon, ahová túl sokan pályáztak, viszonylag magas pontszámmal is el kellett utasítani jelentkezőket, míg más ‘ karokon és szakokon kisebb pontszám is elegendő volt a felvételhez. Az elmúlt napokban 11 520, nappali tagozatra pályázó hallgató kapta meg postán a felvételéről szóló kedvező értesítést; Még nem döntöttek ugyanis annak a 2280 műszaki főiskolás „gólyának” a sorsáról, akik szeptemberben ugyancsak megkezdhetik tanulmányaikat a nappali tagozatok első évfolyamain. A késedelem oka az úgynevezett átirányítás. A műszaki egyetemekre jelentkezett és megfelelt hallgatók egy részét ugyanis a hasonló képzést nyújtó, üzemmérnöki diplomát adó műszaki főiskolákra irányítják át. Azok a jelöltek, akik a felvételi vizsgákon elérték a felvételhez szükséges pontszámot, de felvételt nem nyertek, értesítést kaptak, hogy elért pontszámaikkal a jövő évben ugyanazon a szakon, újabb felvételi vizsga nélkül, pályázhatnak. Közölték velük pontszámaikat részletezve, valamint az elutasítás indoklását is. A felsőoktatási intézmények fel A megnyitó vencMgel a mflvíjrtelep bemutatásén vételi bizottságai a rendelkezésre álló helyeknek csak 94 százalékát töltötték be. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a bizottság határozata ellen — a kézbesítéstől számítotl nyolc napon belül - az illetékes miniszterhez fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kel benyújtani. A fellebbezéseket előreláthatólag augusztus második felében bírálja el a minisztérium és az illetékes felső- oktatási intézmény vezetőibő alakult bizottság, s betölti c fennmaradt 6 százaléknyi helyet A bizottság határozata ellen fellebbezés nincs. Az egyes karok felvételi bizottságai döntöttek arról, hányán és kik kezdhetik meg tanulmányaikat a következő tanév elején, illetőleg kik nyerne! előfelvételt az 1973/74. tanévre A műszaki egyetemek nappal tagozataira például 4907-en ad ták be pályázatukat: összeser 2085 diákot vehetnek majd fel ieddig 1853 hely sorsáról döntöttek. Az orvostudományi egyetemekre együttvéve 3710-en felvételiztek, 1240 lesz az első évfolyam végleges létszáma, jelenleg 1166 pályázó kapta mec felvételéről a végleges, kedve ző döntést. Többszörös volt c túljelentkezés a tudományegyetemek különböző fakultásaira: c nappali tagozatokon együttvéve 7408-an adtak számot tudásukról a felvételi bizottságok előtt közülük 2165-en lehetnek majc első évesek. Sokan — nem ismerve az érvényben lévő rendelkezéseket - beadványokkal, kérelmekkel, panaszokkal fordulnak az illetékesekhez, nem egyszer alaptalanul. A panaszok többsége a: úgynevezett „relatív küszöb” téves értelmezéséből ered. A „relatív küszöb" azt az alsó pontértéket jelenti, amellyel - legalább is elvileg — még a pályázók felvehetők voltak. A „relatív küszöb” elérése önmagában nem jelent felvételt. A nappali tagozaton például az is szükséges, hogy a felvetéli vizsgán legalább öt pontol elérjen a pályázó, ehhez számítják a középiskolából hozob pontszámot. így tehát az is előfordulhat, hogy a 11,5 pon'szám jobb, mint a 14,5. Ha valaki e középiskolai eredménye alapjár 10 ponttal indult, a felvéte!in pedig 4,5 pontot ért el összesen mégsem felelt meg, mert nem érte el a szükséges 5 pontot annak ellenére, hogy az adotl esetben talán 11,5 pontban állapították meg a relatív küszöb értékét. Ha viszont négy pontol hozott, és a vizsgán hét és fél pontot ért el, akkor reménye lehet arra, hogy bekerül az eUő évfolyamra, természetesen, ha az adott intézményben — a példánál maradva — 11,5 pontban állapították meg a relatív küszöb értékét. Az eltérő relatív küszöbök értékére jellemző, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 16,5 pontban, a Szegedi József Attlia Tudomány- egyetem és a Pécsi Tudomány- egyetem jogi fakultásán 17 pontban, a Budapesti Bölcsész Kor egyes fakultásain 19,5 pontban állapították meg.
