Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 (lilét Dunántúli naDlö XXIX, évfolyam, 174. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 26., szerda Á moncadai roham Aligha van még laktanya a világon, amelynek neve oly is­mert lenne, mint a santiagói Moncada. 1953. július 26-án kubai forradalmárok rohamot intéztek a zsarnok Batista ural­mának e nemcsak jelképes, de tényleges erődje ellen. A for­radalmárok maroknyi csapata nem a laktanyában lévő, tíz­szeres többségű, jól kiképzett zsoidossereg erejét mérlegelte, hanem jeladásnak szánta: a nép nem törődött bele Batista diktatúrájába, hanem fegvveres harcot hirdet annak megdönté­sére. A Moncada elleni roham nem sikerült, a bátor támadók egy része elesett, másokat Ba­tista katonái elfogtak és ször­nyű kínzások után kivégeztek. A nép forradalma azonban to­vábbterjedt, s öt és fél évvel később diadalmaskodott. Fidel Castro, aki a moncadai roha­mot vezette, 1959. január 8-án katonái élén, a főváros lakói­nak ujjongó sorfala közt bevo­nult Havannába. Ezzel véget ért Batista rémuralma, amely­nek húszezer kubai hazafi esett áldozatául, és megkezdődött az ország történetének új szaka* sza, amely a szocialista társa­dalom felépítését tűzte célul. Kuba a forradalom előtt az amerikai milliomosok paradi­csoma volt. Az ország népe azonban, még latin-amerikai mértékkel mérve is, a legsúlyo­sabb nyomorban élt. Éhség, be­tegségek tizedelték, félelmete­sen magas gyermekhalandóság, írástudatlanság jellemezte. Ba­tista elűzése a kubai nép szá­mára envben azt is jelentette, hogy megszűnt az amerikai tő­ke mindenható uralma; a nép saját kezébe vette nemzeti kin­cseit, államosította a hazai és külföldi tulajdonban lévő ban­kokat, üzemeket, ültetvényeket. A Föld nyugati féltekéjén meg­született az első szocialista ál­lam. Az amerikai imperializmus kezdetben tétlenül és megdöb­bentőn figyelte a közvetlen szomszédságában lezajló ese­ményeket, amikor azonban meg­értette, hogy Kubában szocia­lista fordulat megy végbe, min­dent elkövetett az új rendszer megdöntésére. Az emigráns el­lenforradalmárok százait és ez­reit gyűjtötték össze az Egyesült Államokban és a CIA más ki­képzőtáboraiban, hogy fegyve­resen szerezzék vissza a bur­zsoázia hatalmát Kubában. A forradalomban győztes nép azonban jól felkészült az önvé­delemre és a partraszálló di- verzánsok sorra-rendre a népi milícia kezére kerültek. A leg­emlékezetesebb a Disznó-öböl­ben megkísérelt invázió, amely­ben az emigránsok egész had­seregét vetették be. Kétnapi harc után azonban véres fejjel menekült közülük, aki tudott. A szocialista Kubában em­berfeletti tennivalók vártak az üj vezetőkre: egyszerre kellett megoldaniok a néoélelmezést, a betegségek leküzdését, a szellemi elmaradottság felszá­molását. A kubai nép erőfeszí­tései a legnagyobb megértésre találtak a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország népeinél, és ez a megértés gazdasági, politikai, erkölcsi támogatásban realizálódott. Kuba gazdaságá­nak kulcsa a cukornád, amelyet a forradalom előtt embertelen körülmények között, az ültetvé­nyek rabszolanhajcsárainak fel­ügyelete mellett, kézzel művel­tek meg. A forradalom után a Szovjetunió gépekkel, sőt spe­ciálisan kubai használatra ter­vezett berendezésekkel látta el az ültetvényeket. Nem utolsó sorban ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években az or­szág cukortermelése ea"ik re­kordot a másik után dönti meg. A szocialista országok gazda­(Folytatás a 2. odalon.) Hatvanezer új Legkeresettebb a Zsiguli, Trabant, Wartburg Mintegy 60 ezer új személy- gépkocsit hoz forgalomba az idén a Merkun. Az 1972-es beszerzések zöme szovjet import (Zsiguli, Moszk­vics, Volga) összesen mintegy 30 ezer, az NDK-ból 14 500, Csehszlovákiából 6 és félezer, Lengyelországból 5 ezer kocsit küldenek hozzánk. Tőkés orszá­gokból viszont jóval kisebb szál­lítmányok érkeznek, mint az elő­ző években. Típus szerint a leg­nagyobb tételt a mind népsze­rűbb Zsiguli jelenti: 21 500 ér­kezik a Szovjetunióból (8 és fel­ezerrel több, mint 1971-ben). A ..detronizálhatatlan" Trabant­ból, a legolcsóbb kiskocsiból a tavalyi 6 ezerrel szemben az idén 9 ezerre számíthatunk. Sajnos azonban erre a keresett típusra, ugyanúgy, mint a Wart­burgra, nem fogadhat el újabb előjegyzést a Merkur, mert már az egész ötéves tervidőszakra esedékes importot „lekötötték" a vevők. Június végéig 28 ezres autó­szállítmány érkezett, tehát az idei importnak csaknem a fele. Tíz és félezer új autótulajdonos vehette ót Zsiguliját a Merkúr­tól, ahova egyébként erre a tí­pusra fut be naponta a rende­lések körülbelül 70 százaléka. Jelenleg mintegy 21 ezer - elő­leggel megerősített - Zsiguli- igényt tartónak számon. Buda­pesten a 14 ezres, vidéken a 8 ezres kiadási sorszámhoz érkez­tek. Az új előjegyzések és a napi Zsiguli-átadások most nagyjából egyensúlyban van­nak. Ez azt jelenti, hogy a fris­sen érkező rendelésekre köríii- belül egy és negyedév múlva (1973 végén) tudnak kiadni ilyen szovjet kocsit. Jó hír, hogy Zsiguliból folyo- matos lesz a szállítás a követ­kező hetekben, hónapokban is — a többi kocsitípusnál ugyan­is érzékelhetően „nyári szünet” következik, a gyárak szabad­ságra engedik embereiket, márcsak az üzemek, a gyártó­szalagok szokásos évi karban­tartása miatt is. Szeptembertől indítják ismét Magyarországra is a nagyobb szállítmányokat: Tra­bantot, Wartburgot, Skodát. A Polski Fiat értékesítésében nem tudta a Merkur az utóbbi idő­ben teljesíteni azt a korábbi ígéretét, hogy az 1500-as típus­ból néhány hét alatt szállít ve­vőinek, ugyanis a lengyel part­nerek valamelyest lemaradtak a magyarországi szállításokkal. Friss információ szerint azon­ban már augusztusban megér­keznek a hiányzó Polski Fiatok. A Merkur alaposan felkészült második félévtől esedékes nagy feladatra: a közületi személy­gépkocsi-állomány kötelező csökkentéséből adódóan a használt személyautók adás-vé­telének nagybani lebonyolítá­sára. Budapesten, Győrött, Pé­csett, Szombathelyen, Székes­fehérvárott, Debrecenben és Szegeden működnek használt­kocsi telepek — s tároló terüle­tüket kibővítették. Egyidejűleg — a bizományos vagy készpénzes ügyletek minél gyorsabb lebo­nyolítása érdekében - a Merkur kéri, hogy a közületek, mielőtt bevinnék a „leadásra” szánt személyautókat a telepekre, elő­zetesen közöljék szándékukat a gépkocsiértékesítő vállalattal,. Hatszáz kombájn indult a Dunántúlra Kedden hajnalban csaknem 600 gabona betakarító kombájn indult útnak négy alföldi me­gyéből a Dunántúlra, ahol a vihar és az árvíz késleltette a betakarítást. Szolnok, Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyé­ből a betakarítógépek egy ré­szé „lábon" és vasúton teszi meg a két-háromszáz kilomé­tert, többségét azonban a 22. Volán vállalat speciális nehez- gépszállító járművei utaztatják. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak és a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának a gépátcsoportosítás­ra hozott döntése után azonnal intézkedett a Volán Tröszt, s a nagyteljesítményű szállító esz­közeiket erre a fontos munkára osztották be. Bács-Kiskún megyében is utolsó szakaszához érkezett az aratás. A csaknem 220 000 holdnyi kalászos területről zöm­mel lekerült a termés. A Duna menti gazdaságokban torlódik a munka a bőséges csapadék miatt. Volt olyan nap, amikor 110 milliméter csapadék hul­lott. így most erre a terület'e csoportosították át a gépeket azokból a gazdaságokból, ahol már végeztek az aratással. A megye legnagyobb gabonater­mő körzetében, a bajai járás­ban előreláthatóan e hét vé­gén szintén felszabadulnak a kombájnok. A vidék üzemei fel­ajánlották gépeiket a szomszé­dos Tolna és Baranya megyei gazdaságoknak is. A tartalomból Munkatársunk jelenti Hanoiból o Megszűnt az árveszély o Turizmus - szállás nélkül o Felhőszakadás Mohácson o A 7. játszma Reykjavíkban o Hat játékost igazol a Komlói Bányász A második félévben is zavartalan lesz az élelmiszer-ellátás Élelmiszeripari vezetők tanácskozása a MÉM-ben ^Zavartalan, kiegyensúlyozott volt a lakosság élelmiszerellá­tása az első félévben, az élelmi­szeripar a tervezettnél nagyobb ütember, 7.3 százalékkal fokozta termelését — állapították meg kedden a MÉM-ben azon az értekezleten, amelyen az élel­miszeripari országos vállalatok és trösztök vezetői tanácskoztak az eredményekről és a felada­tokról. A tanácskozáson ott volt dr, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Dr. lénárt Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter- helyettes elmondotta, hogy az állati termékeket feldolgozó iparok 8.6 százalékkal adtak többet, a növényi eredetű alap­anyagokkal dolgozó üzemek pedig 4.7 százalékkal fokozták teljesítményüket 1971, első fél­évéhez képest. Mindezt egybe­vetve az élemiszeripar az év első hat hónapjában 7.5 száza­lékkal több árut értékesített, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, s ennél is nagyobb arányban — 9.2 százalékkal — Elkészült a szabadszentkirályi 3600 férőhelyes sertéstelep A szabadszentkirályi Béke Termelőszövetkezet sertéstelepe - amelyet kedden délelőtt ad­tak át - ólaknak egyáltalán nem nevezhető épületeivel, tá­gas, világos kiszolgálóhelyisé­geivel olyan, mint egy modern ipari üzem. Az üzem kifejezés tulajdonképpen nem is túlzás, mert a telep 3624 sertés egy­idejű nevelésére, hizlalására al­Szépen elrendezett, virágágyásokkal gazdagon díszített, aszfaltozott parkot építettek Ujmecsekalján, a tizenhét emeletes toronyház körül, A parkosított rész áruház felőli oldalán szökőkút is lesz. Foto: Erb János | kalmas, évi „termelése” pedig | hatezer hízottsertés. Az állato- [ kát összesen 15 főnyi szakmun- | kásgárda gondozza. Az építkezést két és fél esz­tendővel ezelőtt kezdték állami dotációval, bankhitellel és a termelőszövetkezet készpénzé­vel. A munkákat a tsz ép'tőbri- gádja vállalta. A tömbösített te­lep tulajdonképpen egyetlen napig sem állt kihasználatlanul: mihelyt elkészült a kombinát te- nyész-telepi része, máris bené­pesítették, és a későbbiekben is, az építkezés ütemét követve, fokozatosan az új telepen he­lyezték el az állatokat. így az átadás napján már 3400 sertés hízik, nevelkedik a korszerű be­rendezésekkel felszerelt épüle­tekben. A 47 millió forintos költséggel épült kombinát, amelyhez ki­egészítőül egy takarmánykeve­rő üzem is tartozik, lehetővé te­szi, hogy háromszorosára emel­jék a sertéshús-„termelést": ko­rábban a közös gazdaság szer­fás épületeiben 1000—1200 jó­szágot tudtak elhelyezni. A nagymérvű változás termé­szetesen a vetésszerkezetet is átalakította. A szabadszentkirá­lyi Béke Termelőszövetkezet — mivel szakosított szarvasmarha telepük is van - az ipari nö­vények vetésterületét fokozato­san csökkentette, s elsősorban takarmánynövények termeszté­sével foglalkozik. nőtt a belkereskedelmi árú­értékesítés. . A második félévben az év első hat hónapjához hasonló zavartalan élelmiszer ellátásra j lehet számítani. Zöldségből és gyümölcsből általában jó ter- j méseredménnyel biztatnak a termésbecslések es így remény van arra, hogy az élelmiszer- gazdaság legalább annyival több árut ad majd az év hátra­levő részében, mint amennyi a jó ellátáshoz hiányzott a kritikus tavaszi, nyáreleji hónapokban. Biztatóak a terméskilátások pa­radicsomból, paprikából, ká­posztából, hagymából és burgo­nyából, — ennek megfelelően a termelői kínálat is eovenlete- tesebb lesz. A télialma-termés azonban nem lesz olyan jó, mint a tavalyi, és körtéből sem tudnak annyit adni a termelők, mint amennyire szükség lenne. A konzervipar az idén 20 szá­zalékkal több zöldséget és csak­nem egyharmadával több gyü­mölcsöt vásárol fel, mint az elmúlt évben. így az őszi és a téli hónapokban a tavalyinál jobb kínálatot biztosít, ugyan­úgy, mint a hűtőipar, amely az év első hat hónapjában rekord termelést ért el. A húsipar az első félévben 700 000-rel több sertést vásárolt fel, mint tavaly január és június között. Az élelmiszérioarnak ez az ágazata a tervezett 5 millió helyett idén várhatóan 5.7—5.8 millió sertést vesz majd át a termelőktől és így egészen magasszínvonalú húsellátásra lehet számítani oi év hátralévő részében. A nagy kínálat lehetővé tette, hogy a harmadik negyedév végéig heti 300 tonnával növeljék a köz­ponti húskeretet. A tejipar az első félévben 18 millió literrel több tejet vásá­rolt fel és az elmúlt év azonos időszakához képest 6 százalék­kal több tejet, 3 százalékkal több vajat és 20 százalékkal több ízesített és savanyú tej­terméket hozott forgalomtól, 2,6 milliárd a szénbányák fejlesztésére Kedden ülést tartott a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége. A Nehézipari Minisztérium távlati fejlesztési és beruházási főosztályának je­lentése alapján megvitatták miként hasznosítják azt az 1,3 milliárd forintos állami támo­gatást, amelyre tavaly október­ben hozott határozatot a Mi­nisztertanács. Ezt a jelentős ösz- szeget 1975-ig használják fel, elsődlegesen a szénvagyon­növelés költséqeit, majd pedig a műszaki fejlesztés költségei­nek egy részét fedezik vele. A legnagyobb összeget a szénvagyon bővítésre, a dunán­túli eocén-korú szénbányák kap­ták,, nagyságrendben legtöbbet a tgtabányai, az oroszlányi és a mecseki szénbányák. Vala­mennyi szénbánya részesül a műszaki fejlesztésre szánt ösz- szegből, amellyel elsősorban a komplex gépesítést kell megva­lósítani. Több mint 38 millió forintöt fordítanak az állami dotációból a bányabiztonságra és a mun­kavédelemre. Ebből az összeg­ből építenek új öltözőket, szo­ciális létesítményeket, s fel­használják a földalatti új mun­kavédelmi módszerek alkalma­zására is. A jelentős állami támogatás összenéhez az érintet* vállala­toknak hozzá kell tenniük ugyan­ilyen nagyságú összeqet, így az állami támogatás -2,6 milliárd forint értékű beruházást jelértt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents