Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. július 26. ni» *«* '9?9sa KÖZÖS CSUCSVEZETÖSÉG A HÁROM NAGY OLASZ SZAKSZERVEZETBEN. Olasz szakszervezeti vezetők megbeszélésén készült a kép: hétfőn, Rómában •zen a tárgyaláson döntött közös csúcsvezetőség megválasztása és közös politika kialakítása mellett a három nagy olasz szakszervezet, a CGIL, a CISL és az UIL. Balról jobbra: Lucinao Lama a CGIL, Ermanno Vanni az UIL és Bruno Storti a CISL vezetője. Négyszázmillió dolláros hitel Chilének Dr. Salvador Allende, Chile köztársasági elnöke, hétfőn este nagyjelentőségű rádió- és tele­vízióbeszédet mondott. A chilei forradalmi társadalmi-gazdasá­gi átalakulások első szakasza véget ért — mondotta — és minden erőnket meg kell fe­szítenünk a nemzetgazdaság to­vábbi fejlesztése érdekében. Chile így véglegesen szakíthat a külföldi monopóliumoktól való függőséggel. A gazdasági nehézségek el­sődleges okaként a chilei elnök az Egyesült Államok gazdasági blokádját, az országnak nyújtott hitel tetemes csökkentését ielöl- te meg. Bár az Egyesült Ál­lamok nem hajlandó az ígért hitelt folyósítani, a rézárak — Chile fő exportcikke — esése is sújtja az országot, a szocia­lista országok 400 millió dollá­ros hitele lehetővé teszi a ne­hézségek leküzdését — mon­dotta. Allende részletesen ismertette Chilének az utóbbi időben elért gazdasági sikereit. 1971-ben a termelés 8.5 százalékkal emel­kedett, míg korábban ez a mu­tató 3.7 százalék volt. A munka- nélküliség több mint felére csök­kent, emelkedett a dolgozók bére, többezer nincstelen pa­raszt jutott földhöz. Allende végül beszámolt a kormány tervezett inflációelle­nes intézkedéseiről, majd kö­zölte: ármódosításokat hajtanak végre, hogy a magasabb jöve­delműek — gazdasági helyzetük alapján — jobban hozzájárul­janak Chile fejlődéséhez. + WASHINGTON: Az ameri- | kai külügyminisztérium rövid közleményben jelentette be, j hogy az Egyesült Államok és Szudán július 25-/ hatállyal lel­vette egymással a diplomáciai kapcsolatokat és a közeljövő­ben nagyköveteket cserél, A ÜJ DELHI: Indira Gandhi indiai miniszterelnök kedden beszédet mondott az ország fővárosában. ,,A gazdasági ha­ladáshoz békére van szükség - mondotta. — Éppen ezért India beleegyezett, hogy visszcadja Pakisztánnak azokat a területe­ket, amelyeket az indiai csapa­tok a decemberi konfliktus ide­jén elfoglaltak." 4 RÓMA: Az olasz szakszer­vezetek egvesífő csúcsszővefsé- ge, nyomban megalakulása után, működésbe lépett: ked­den összeült az előző nap megválasztott 90 tagú vezető­ség, hogy megválassza a 15 ta­gú titkárságot és kidolgozza az •ékíti munkaszerződésekkel kap­csolatos alapvető irányelveket. psúcstitkárs.áqban . mindhára m szövetséget 5-5 titkár képviseli. A NEW YORK: Beutazási en­gedélyt kapott Kínába az ame­rikai UPI hírügynökség két tu­dósítója. Az újságírók, akik ha­marosan Kínába utaznak, fény­képes útibeszámolót akarnak készíteni. A HOUSTON: Oroszul tanul a NASA houstoni központjában hat amerikai űrhajós - köztük Stafford és Swigert Hold-uta­zók. A nyelvleckék minden bi­zonnyal összefüggésben vannak a tervezett közös szovjet-ame­rikai űrprogrammal. A PASADENA: Valószínűle3 jég az a fehér réteg, amely a Mariner—9 jelzésű amerikai Mars-űrhajó legújabban közzé- : tett fényképein látszik. Ha a tu­dósók feltevése beigazolódik, bizonvára nagy mennyiséqű vi­zet lelnek maid fagyott állapot­ban a Vörös bolygón. A BEJRUT: Baszim Abu Seril­et, a merénylet áldozatául esett Ghasszan Ka^alani utód­ját kedden plasztikbomba se- besitette meg Beirútban. A Pa­lesztin Népi Felszabaditási Front tulajdonában lévő At Madal magazin főszerkesztője kezén és arcán sérült meg a levélbe rejtett robbanószerke­zettől. Hétfőn egy palesztin származású orvos és a felesége csupán azért menekült meg a haláltól, mert a kocsijukba rej­tett bomba csütörtököt mondott. A MANILA: Hétfői adatok szerint 175-re emelkedett a Eü- . löp-szigeteken dühöngő tájfu­nok és a nyomukban keletkező árvizek halálos áldozatainak száma - közölték a Fülöp-szi- geti hatóságok. A MOSZKVA: B. P. Bescsev szovjet közlekedésügvi miniszter sajtóértekezletén elmondotta, hagy a Szovjetunió vasútvona­lainak hossza 135 ezer kilomé­ter. A teherforoalom tavaly el­érte a 2,6 billió tonna/kilomé- tért. Éz mintegy fele a világ egész vasúti teherforgalmának. A miniszter hangsúlyózta: a Szovjetunió a vasútvonalak vil- ! lomesitásában a világon az el­ső helyen áll. Jelönien 35 ezer kilométer hosszú a villamosított vasútvonal, i A WASHINGTON: Az ameri­kai kereskedelemügyi miniszté­rium által nyilvánosságra ho­zott tanulmány szerint a jövő­beni olajimport-szükséglet fe­dezésére legjobb megoldás egy 80 hektár kiterjedésű olajtar­tályhajó rakodóállomás építése lenne. Az 1250 millió dollár költséggel épülő rakodóállo­mást Delaware-öböl kijáratánál levő Henlopen-foktól keletre létesítenék. A javasolt rakodó­állomás 350 000 tonna úrtartal­mú tartályhajók fogadósára lenne alkalmas. A MOSZKVA: A Nauka i Zsizny című szovjet havi folyó­irat adatai szerint mig 1926- ban a Szovjetunió lakosságá­nak 18 százaléka lakott váro­sokban és 82 százaléka vidé­ken, ma a lakosság 57 százalé­kának adnak a városok szállást. Majdnem öt évtizeddel ezelőtt, 1926-ban a Szovjetuniónak csak három városában lakott 500 ezernél több személy. Ma kilenc városban haladja meg a lakos­ság száma az egymilliót és 25 városban a félmilliót. Becslések szerint 2000-ig 330-340 millió­ra növekszik a Szovjetunió la­kosságának száma. A ÚJ DELHI: Tüzet nyitott a rendőrség a sztrájkolókra és két bányászt megölt hétfőn az in­diai Hazaribagh-ban. A sztráj­koló bányászok 250 társuk le­tartóztatása ellen tiltakoztak. A BONN: Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter le­mondta augusztus közepére ter­vezett egyiptomi látogatását - jelentették be kedden a nyugat­német külügyminisztériumban. A lemondás oka az, hogy Scheelt j nagyon lefoglalják a belpoliti­kai kérdések, A RÓMA: Hatalmas kánikula volt hétfőn Olaszországban. A legtöbb városban a hőmérő hi­ganyszála 30 foknál magasab­bat mutatott. A kánikulát a hét . végén különösen a hegyes vi- j dékeken erős viharok kísértek, | melyek jelentős károkat okoztak. 4 4 RAVALPINDI: Bhuttó pa­kisztáni elnök egy vidéki beszé­dében kedden kijelentette, hogy azók, akik az elmúlt hetekben a hivatalos nyelv ügyében zavar­gásokat szítottak, meg akarták buktatni kormányát. A kasmíri kérdésről szólva kijelentette, hogy arról nem döntöttek Szim- lában a csúcstalálkozón. Kas­mír továbbra is vitatott kérdés marad India és Pakisztán között. 4 SAN ANTONIO: Lyndon B. lohnsont, az Egyesült Álla­mok volt elnökét a Texas ál­lambeli San Antoáio egyik kór­házába szállították kivizsgálás­ra. Orvosi jelentés szerint egye­lőre nem áll lenn újabb szívin­farktus veszélye. A LISSZABON: A 670 tagú elektori kollégium kedden Ame­rica Thomazt választóba Portu­gália elnökévé újabb hét évre, A 77 eszténdős államférfi 1953 óta köztársasági elnök. Thom'az volt az egyetlen isfölt. Portugá- liáfcan az államfőt az elektori kollégium választja meg. 4 TOKIÓ: Tanabe, a japán Jamanashi tartomány kormány­zója visszautasította, hogy meghosszabbítsa a Kitaludzsi amerikai támaszpont bérletét. A húsz évre száló szerződés jú­lius 27-én jár le. Az USA Ja­pánban tevékenykedő katonai hatóságai a támaszpontot tü­zérségi gyakorlatokra és a ten­gerészgyalogság kiképzésére használják. A környező falvak lakói évek óta kitartó harcot folytatnak a támaszpont felszá­molásáért, elvett földjeik visz- szaszerzéséért és azért, hogy a japánok szent henye, a Fudzsi- iama „békeövezetté" váljék. 4 NEW YORK: Az amerikai reakció mindent elkövet, hogy meghiúsítsa a kommunisták részvételét az idei elnökválasz­tásokon. Kramer, Pennsylvania állam főügyésze a kommunista tevékenység ellenőrzéséről szo­ló 1954-es törvény alapián el­utasította' a kommunistáknak azt-a követelését, hogy a párt jelöltjeinek neveit vezessék rá a választási listákra. KS D. NAPLŐ. TELEFOTO London Hoathrow-renütótorének mintegy 3050 dolgozója a képünkön látható nagygyűlésen úgy határozott, hogy szerdán 24 órás sztrájkba lép, a dokk­munkásokkal való szolidaritás jegyében. A Washington—Waldheim konfliktus Érdemes szószerint idézni mégegyszer Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkárának hétfői sajtó- értékezlétén elmondott szavait. Arról beszélt, hogy „a rendel­kezésére álló adatok szerint" az amerikai légiérő bombázza Eszak-Vietnám öntözőberende­zéseit és gátjait, a gátók meg­rongálásó pedig árödással fe­nyegeti az órszág jelentős te­rületeit és óriási áldozátókat követélhet a polgári lakósság köréből. Szószerint ezt mondta ezután: „Elítéltem és most is elítélem ezeket a bombázásokat é‘ újból felhívással fordulok az Egyesült Államokhoz, hogy haladéktala­nul szüntesse meg azákat". Micsoda felháborodás tört ki Waldheim szávái nyömán! Szinte természetás és főként jellemző nagyon, hogy éppen azok háborodtak fel, akiknek nincs rendben a szénájuk. Wil­liam Rogers, az USA külügy­minisztere már kedd reggel uta­sította Bush amerikai ENSZ- nagykövetet: azonnal kérjen ki­hallgatást Waldheimtől és a főtitkárnak „fejtse ki rtyómate- kósan" óz Egyésült Államok álláspontját. Ugyan miféle álláspontot „fejthet ki" Bush Wáldhéimnek? Az Egyesült Allamók uávúri ál- lándóön tágadja ó VDK gát­rendszerének bombázását, — dé rtem következetesen, Múlt­kor móga Laird hadügyminisz­ter ismerte be, hogy volt ilyen bombázás. Ez csak elég hiva­talás? Idézhetünk két másik ameri­kai véleményt is. Nem hivatalo­sak ugyan, „csak" éppen az j igázság aranyfedezete áll mö­göttük, mért szemtanúk mónd- ták. Jdne Fánda világhírű szí­nésznő, áz egyik, oki ó na pók­bán tért visSzó 0 VDK-bál, s ótt saját szemével látta a bom­bázásokat. polgári célpontok megtámadását, a gátakra mért csapásokat. A másik tanú az Egyesült Államok egyik legte­kintélyesebb publicistája, Joseph Kraft. Ö is nemrég tért haza a Vietnami Demokratikus Köz­társaságból. Az újságíró a Chi­cago Daily News-ban kifejti: „Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok nagyon sze­rencsétlenül jár el, amikor ta­gadja a gátakra mért csapó- sokát. Előttém teljesén világos, hogy bombázzuk a gátrend­szert". Ezekután mit mondhát Rogers nevében Bush Waldheimnek? Az ENSZ főtitkára nem süket és nem vak, ő is Olvassa a világ­sajtót, látja a sajtó- és televí­ziós fotókat. Ilyenformán, bár közv*tvé, szém’anú ő is: arról beszélt, azt ítélte el, amiről tudomásó vdh. Tóián nem is azt nehezmé­nyezi Washington, hogy Wald­heim is tud ezekről a légiag­ressziókról. Csupán azt, hogy I beszél róla, sőt elítéli. Á szabadságharcosok feladták Quang Trit Saigonból érkező jelentések szerint a dél-vietnami bábre­zsim csapatai kedden visszafog­lalták a szabadságharcosoktól Quang Tri erődítményét, — írja a TASZSZ New York-i tudósító­ja. Quang Trinél és a tarto­mány más vidékein 20 ezer sai- goni katonát vetettek be, az amerikai légierő B—52-es gé­pei pedig szüntelen bombázás­sal támogatják őket. A B—52-es légierődök csu­pán hétfőn több mint 700 tonna bombát szórtak Quang Trira és könyékére, de bevetettek na­palm bombát és mérges gázo­kat is. A hazafias erők azért, hogy elejét vegyék a további szörnyű pusztításnak, kiürítették Quang Tri erődítményét és új állásokba vonultak vissza. Quang Tri utcáin továbbra is harcok folynak. A népi erők kedden is támad­ták az ellenség Hűé körüli ál­lásait és ágyúfűz alá vették az egyes számú főközlekedési út Hűétől északra fekvő stratégiai fontosságú szakaszát. A haza­fiak An Locnál is megakadá­lyozták, hogy az ellenség be­hatoljon a városba. Az amerikai légierő bombá­zói kedden is több hullámban támadták a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területeit. A saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság közölte, hogy Haiphong mellett a VDK légi­ereje megsemmisített egy ame­rikai Phantomot, Terjed a sztrájk Angimban Az angol kormánykörök a szakszervezeti tagság egyre erősödő nyomása alatt a jelek szerint nem tudják tovább vál­lalni a konfrontációt és lépése­ket tettek, hogy szabadon bo­csássák a bebörtönzött dokk- I munkásokat, A visszavonulást egy ritkán szereplő jogi tiszt­ségviselőre, az úgynevezett köz­védőre bízták. A közvédő, a fel - lebbviteli bíróság mellett mű­ködő fórum, hat héttel ezelőtt törvényességi óvást emelt a dokkmunkás bizalmiak letartóz­tatása ellen, s így akkor a vál­ságot sikerült elodázni. Most ismét a közvédő bukkant fel a tekintélymentő angyal szerepé­ben. Bejelentették, hogy a köz­védő, Norman Turner, néhány perces látogatást tett az észak­londoni Pentonville-i fegyház- ban az dokkmunkásnál és ha­mar ismét törvényességi óvást emel a munkások letartóztatása I ellen, akár kérik ezt a dokk­munkások akár nem. I Délután Kelet-Londonból hu­szonötezer tüntető, javarészt dokkmunkás vonult a kihalt Fleet Streeten át a fegyházkc- pu felé. A börtönkapunál rend­őri erősítéseket vontak össze. Egy alkalommal összecsapás robbant ki a munkások szaba- donbocsátását követelő tüntetők és a rendőrök között. Időközben újabb munkahe­lyeken határozták el a sztráj­kokat. Dél-Walesben 35 000 bá­nyász képviseletében négy kül­döttgyűlésen sztráikot hirdettek. A Heathrowi repülőtér földi al­kalmazottjainak szerda reggel hat órára meghirdetett 24 órás sztrájkia miatt valószínűleg gya­korlatilag megbénul a légikikötő forgalma. Liverpoolban 15 ezer teherautósofőr készült sztrájkra. A kikötőkből máris több hajó fordult vissza romlandó áruval a kontinens kikötői felé, mert Nagy-Britanniában nem szol- i gálják ki a hajókat. A Nixon-kormány vereségbe menekül Az amerikai szenátus magyar idő szerint kedden hajnalig tar­tó 3 órás vitájában a Nixon- kormány eddigi legsúlyosabb törvényhozási vereségét szen­vedte el a vietnami háború kér­désében, majd inkább vereséget ! mért saját külföldi katonai se- | gázprogramjára, csakhogy a | fürdővízzel együtt a gyereket is i kiönthesse. Az 1,8 milliárd dollár összegű külföldi katonai segélyprogram ! jóváhagyását előirányzó tör- | vényjavaslathoz kapcsolt módo- j sító indítványokról megejtett szavazássorozat után John Sher­man Cooper republikánus sze­nátor nyújtotta be az eddigi legerőteljesebb megfogalmazá­sú háborúellenes törvénymódo­sító indítványt. Ez — most elő­ször előirányozta, hogy 4 hó­napon belül valamennyi ameri­kai szárazföldi, légi- és hadi­tengerészeti erőt ki kell vonni Indokínából, egyszersmind meg­tiltva, hogy a kormány pénz­alapokat használjon fel más célra, mint katonai erőinek ki­vonására. Az indítványt, amely j nem szabott semmiféle előfelté­telt az amerikai kivonuláshoz és ezúttal először megtagadta a kormánytól a háború folyta- I tásához szükséges pénzalapó- j kát, a szenátus 50:45 aránybán j megszavazta. A kormónvoárt legismertebb j „galambja" Cooper szenátor ál- j fal benyújtott törvényjavaslat si­kere megzavarta á republikánus tábort. A helyzet megmentése j céljából Edwárd Brooke repub­likánus szenátor módosító ja­vaslatot nyújtott be a már el­fogadott Cooper-javaslathoz, annak a kormány álláspontjá­hoz való idomítása céljából. A szenátus 62:33 arányban meg­szavazta á Brooke-indítványt. amely az amerikai hadifoglyok 4 TOKIÓ: Hamarosan ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön á jaöán főváros 7Ó észténdősnél idősebb lakói. A I rendelettervezet több mint há- I rom százötven ezer személyt érint. előzetes szabadon bocsátásá­hoz kötötte a Cooper-javaslat végrehajtását. Ez a szavazás tükrözte, hogy alig 100 nappal az elnökválasztások előtt a sze­nátusi „galambok” jelentős há­nyada nem szívesen teszi ki magát a Nixon-kormány szab­vány, vádaskodásainak az ame­rikai hadifoglyok „sorsukra ha­gyásáról”. A kormány azonban még eb­ben a hígított változatban is túlságosan erősnek találta a Cooper-indítványt: Hugh Scott, a republikánusok szenátusi ve­zére bejelentette, hogy az egész katonai segélyprogram ellen fog szavazni. Az egész törvénytervezetről megejtett szavazásnál a kor­mánypárti erőkhöz csatlakoztak azok a szenátorok, akik a leg­különbözőbb okokból ellenzik a katonai segélyprogramokat, s íay végül 43:42 arányban „meg­ölték” a törvénytervezetet, s vele együtt a hóborúellenes tör­vénymódosítást is. Á mencadai roham (Folytatás az 1. oldalról.) sági és egyéb segítségére ö jö­vőben is számíthat a kubai nép. Ennek egyik biztosítéka, hogy néhány hete. a KGST 26. ülés­szakán Kubát felvették a szo­cialista országok gazdasági in­tegrációjába. A moncadai róham évfordu­lóián a magvar nép nagy sze­retette! és elisme-ésse! emléke­zik men a testvéri kubai néo harcairól, munkájáról. Szívből kívánjuk, hoay szocialista építő tevékenységük alapozta meq a jövendő nemzedékek még bol­dogabb. aäzdanabb életét, hő­si példájuk pedig mutasson fé­nyes útit l.atin-Amerika és más kontinensek ma is elnyomott né­peinek. C. T. S

Next

/
Thumbnails
Contents