Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

1972, július 22, DUNÁNTÚLI NAPLÖ Munkatársunk jelenti telexen Hanoiból: Az utolsó kenyér Vályogházak között halad a gépkocsink, gyerekek integet­nek, nagyot kiáltanak, amikor meglátják, hogy európaiak is ülnek az autóban. A házak egyik vége a vízzel érintkezik, az emberek az ajtó előtt gug­golnak. Kitelepített helyen já­runk, szálláshelyünk, Chung felé haladunk. Elindulás előtt, ami­kor megkérdeztem tolmácsnőn­ket, hol fogunk aludni Nam Dinh-ben, habozás nélkül azt válaszolta: „nagyon jó szálloda van ott”. Nos lehet, hogy a szálloda még jó, csak maga a város nem alkalmas arra, hogy vendégeket fogadjon. A lakos­ság nyolcvan százalékát már ki­telepítették, s naponta többször is támadják a VDK-nak ezt az északi nagyvárosát az amerikai repülőgépek. Nam Dinh-t: „tex­tilvárosnak" is hívják, mondjam azt, hogy hívták? Elmentünk a hatalmas textil­kombináthoz, amely 1965-ben még tízezer embernek adott ke­nyeret. A hatalmas csarnokból egyenesen a trópusok ragyogó egére látni. Fémgerendák hevernek egy­máson összehajlítva, mintha egy hatalmas kéz megcsavarta vol­na őket, de ugyanígy a pusztu­lás képe fogadott bennünket a központi postánál, amelyből csak betongerendák maradtak, vagy a textilipari szakközépisko­lánál. Még az ifjúsági szabad­téri színpadra is hulltak bom­bák. 1965—68 között 200-szor támadták az amerikai repülők a várost. Idén, április 21-én érte az első nagy támadás. S azóta tizenötször hullott bomba az ut­cákra, házakra. Az elmúlt két hónapban ugyanannyi pusztulást okoztak az amerikaiak, mint Johnson elnöksége idején négy év alatt. A városnak mintegy 60 százalékát rombadöntötték, legújabban egy-egy légitáma­dás során a város meghatáro­zott kerületére összpontosították bombáikat, összesen harminc- kétszer támadták a Vörös-folyó és a Daja-folyó gátjait, ami azért jelent rendkívüli veszélyt, mert a város három méterrel a folyók augusztusi—szeptemberi vízszintje alatt fekszik. Szállásunkat a lúcfenyőhöz hasonló vietnami fenyőfák ár­nyékolták. A szomszéd házak körül pálmák álltak. A fa Viet­namban stratégiai jelentőségű. Fák övezik a szétszórt települé­seket, alagdíszemen beborítják az utakat, letört faágat tűznek a sofőrök kocsijuk fénylő fémré­szeire, hogy a célpontot kereső repülők ellen álcázzák őket. A rekkenő déli hőségben ép­pen egy kis sétára akartunk in­dulni a faluba, amikor hang- robbanás jelezte, hogy valahol repülők közelednek. Éppencsak „ki biztosítottuk” fényképezőgé­peinket, amikor vésztjósló süví- téssel hat Phantom húzott el felettünk, mintegy ezer méter magasságban. Apró füstpama­csok jelentek meg az égen, a légvédelmi lövegek robbanásai. Az amerikai gépek lecsapódtak a városra. Néhány másodperc múlva füstoszlop emelkedett a magasba. Nam Dinh egyik pontjáról. Az egyik gép viszont meredeken valahol a városon túlra zuhant. A támadás után kimentünk a helyszínre. Az úton hatalmas bombaíölcsér állított meg ben­nünket, a talajvíz már feltört a mélyén. Az út a gát mellett ve­zet, s az egyik helyen a gát kö­zepén is rést ütött a bomba. Balra egy lengyel segítséggel épült kenyérgyár és egy kon­zervgyár állt. Most égnek mere­dő betonelemek, széttépett tele­fonkábelek és villamosvezetékek hevernek szanaszét. Az ameri- j Icaiak ezer kilós bombákat/hasz­Tegnap történt A Baranya megyében folyó M5ZBT munkáról, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának állás- foglalása alapján Sinku Pál, a Megyei Pártbizottság munkatár­sa mondott tájékoztatót tegnap, a megyében működő MSZBT aktívacsoportok képviselőivel folytatott beszélgetés alkalmá­val. Baranyában eddig 51 tagcso- | port alakult és működik, négy tagcsoport alakulása folyamat­ban van. A tegnapi tanácskozá­son — amelyen részt vett Lu­kács Lázár, az MSZBT országos elnökségének munkatársa is — megállapították, hogy a bara­nyai tagcsoportok szervező, ter­vező munkája eredményes. Egyben megbeszélték a további feladatokat is. Sikondán a nemzetközi esz­perantó úttörő tábor ünnepé­lyes megnyitására tegnap dél­után került sor. A találkozót a Mecsek híres termálvizű fürdő­helyén ez alkalommal ötödször rendezte meg a Magyar Eszpe­rantó Szövetség 3. számú Terű-- leti Bizottsága és a Magyar Út­törők Baranya megyei elnöksé­ge. A tíz napos táborozáson 1 T5 magyar és külföldi úttörő vesz részt. A 10-15 éves lányok és fiúk a táborozás ideje alatt ki­rándulnak és fűrödnek, játsza­nak és sportolnak, s eközben gyakorolják „második anyanyel­vűket": az eszperantót. Meglá­togatják a közeli bányászvárost, Komlót és felkeresik a mecseki hegyek között lévő Orfű és Aba- liget nevezetes helyeit. Vidám tábori karnevált is rendeznek, amelyre minden nemzet gyer­mekei külön műsort készítenek elő. Annak ellenére, hogy nem­zetközi találkozóról van szó, tolmácsok nincsenek. A magyar és külföldi pajtások ugyanis olyan jól beszélnek eszperantó- ul, hogy a mindennaoi érintke­zésben, a tábori élet minden I területén tolmács nélkül is meg- j értik egymást, | Ünnepi megemlékezés Bolyban Spanyolország a szívemben Tegnap délután a bolyi mű­velődési házban „Spanyolország a szivemben" címmel ünnepi megemlékezést tartottak a helyi ÁFÉSZ pártszervezete, KlSZ-szer- vezete, illetve igazgatósága rendezésében. Az ünnepség el­ső részében a KISZ-fiatalok iro­dalmi színpada spanyol forra­dalmi költők válogatott művei­ből adott színvonalas műsort. Ezt követően Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, aki maga is részt vett a 36 évvel ezelőtti polgárháborúban, mondott be­szédet. Nagy Sándor kegyelettel em­lékezett meg az első önkénte­sekről, akik már 1936 szeptem­berében részt vettek Madrid vé­delmében. Az úgynevezett 11. számú nemzetközi brigád no­vember 1-én alakult meg, amelynek sorai között 86 ma­gyar forradalmár harcolt. Az el­ső ütközet hősi halottai között található Auth István neve is, aki pécsi lakos volt. A nemzet­közi brigádokban harcoló hő­söknek mintegy fele elesett. A magyarok közül több mint öt­százan alusszák örök álmukat spanyol földön. Baranyából né­gyen vettek részt a nemzetközi brigád harcaiban. Hárman el­estek, köztük Tarr Imre, aki zászlóalj politikai biztos volt, s azokban a napokban esett el, amikor a hős Lukács tábornok halálos sebet kapott. A nemzetközi brigádok volt harcosai visszatértek hazájukba és tovább folytatták a harcot, a küzdelmet az emberiség jobb jövőjéért. Ma hazánkban mint­egy 160 volt nemzetközi brigád­tag él és vesz részt a békés épí­tőmunkában, vagy élvezi a meg­érdemelt nyugdíját. Kormá­nyunk, pártunk nagyrabecsüli ezeket az embereket, valameny- nyien megkapták a Szocialista Hazáért Érdemérem, illetve a Magyar Szabadságért Érdem­érem kitüntetést. A MÉSZÖV elnöke végül kö­szönetét mondott a bolyi KISZ- fiataloknak ezért az igazán szép és megható ünnepségért, amely- lyel emléket állítottak a 36 év­vel ezelőtti nagy küzdelemnek, s megemlékeztek a nemzetközi brigádok hős tagjairól. náltak. A gáton túl a lapályos részen földszintes házakból álló lakótelep állt, egy részét telje­sen szétrombolta a bombázás. Az egyik ház óvóhelyére hullt bomba öt gyereket és édesany­jukat ölte meg. A bombatámadás helyén em­berek sürögnek. A telefonveze­téket, annak ellenére, hogy az oszlopok kidőltek, mór javítják. Teherautó érkezik, daruskocsi működik a közelben. A romok között emberek válogatják a használható anyagot. Amikor visszafelé megyünk, kísérőnk mondja: azt a kenye­ret, amelyet az ebédhez ettünk, ebben a kenyérgyárban sütöt­ték. Az utolsó kenyér volt. Marafkó László „Indulásra készen" a homokzsákok Drávapalkonyánál Apad a víz de nem múlt el a veszély Munka a gátakon, munka a földeken 1972. július 21., péntek. Csütörtökön este nyolc óra körül 589 centiméterrel tetőzött a folyó Drávaszabolcsnál — pénteken délig három centimé­teres apadást figyeltek meg. Biztató ez a három centiméter, de a nyugalomhoz kevés: elég­gé változik a vízszint. . .- Nincs itt még az ideje an­nak, hogy fellélegezzünk - mondják a drávaszabolcsi vé­delmi központban - sok meg­lepetést tartogathat a folyó. Ál­landó erős megfigyelésre van szükség, mert amióta ezek a gátak megépültek, még nem voltak ekkora próbatételnek ki­téve . .. ötszáz-ezer méterenként őrök lesik a vizet, hajnalban is sike­rült elfogni egy szökni próbáló buzgárt, de minden percben várható újabb és újabb jelen­tés vízfolyásról, szivárgásról a hosszantartó nagy nyomásnak kitett gátak mentén. Csütörtö­kön éjszaka megérkezett Drá- vaszabolcsra a fóliás brigád - azóta „erőltetett menetben" ta­karják a gát belső felét... Kímélni kell az elázott, puha töltéseket is. A nagy erejű és nagy súlyú gépkocsik helyett most a veszélyeztetett szakaszo­kon könnyű kis traktorokkal biz­tosítják az anyag-utánpótlást, hogy minél kevesebb kárt okoz­zanak a töltésben. Azokon a szakaszokon pedig, ahová egy­általán nem tanácsos géppel felhajtani, uszályokkal dolgoz­nak. A Fekete-víznél az épülő híd közelében homokzsákokkal, védelmi anyagokkal pakolják meg a „gyomrukat", s inga­járatban közlekednek az inga­tag gátszakaszok és a szükség­kikötő között. Teljes bevetésben vannak az emberek is, 1000-1500-an áll­nak a gáton ezen a 35 kilomé­teres szakaszon, amelynek leg­veszélyesebb része az ország­határtól a 12-es töltéskilométe­rig terjedő terület.- Még három-négy nap in­tenzív munka - mondják a vé­delem-vezetőségen, és rögtön hozzáteszik - ha . .. Ha tovább ilyen ütembén apad a víz, ha nem jön közbe semmi rendkívüli, ha .,. * Drávapalkonyán magára ma­radt a gémeskút. A markolók könyörtelenül kiharapdálták kö­rülötte a földet, s most mintegy emelvényen, csak a „hivatását” vesztett kút áll. A közeli híd, a Fekete-víz hídja péntek reggel- óta szinte zarándokhely.- Kora reggel még látni le­hetett az utat - mutatják az asszonyok a tengernyi vízbe vesző fekete-fehér útkorlátokat, amelyek már csak a határtalan víztükör felé irányítanák azt, aki erre merészkedik. Egyik oldal­ról a Dráva árja, másikról a te­kintélyes folyóvá dagadt Feke­te-víz ... Férfiak, aggastyánok, asszo­nyok, gyerekek.- Szinte percen­ként cserélődik a közönség, az egész falu, napjában töbször is kijár vizet nézni - és persze se­gíteni, mert erősíteni, magasí­tani kell a töltést, nagyon kö­ze! van ide a falu széle. Itt dol­gozik a kozármislenyi tanács nagylétszámú brigádja is.- Mondják, nekünk is men­nünk kell? - kérdik az asszo­nyok egymástól, s az autóval ér­kezett emberektől, akik talán többet, biztatóbbat tudnak mon­dani. - Tegnap délután óta villany sincs a faluban, a víz meg mindig feljebb jön, már teljesen elöntötte a Ravica ré­tet.., Ki tud itt okos lenni? Kiszá­míthatatlan a víz, legfeljebb az nyújt vigaszt, hogy szünet nél­kül dolgozik a markoló, bille­nős teherautók hordják a föl­det, pótkocsis traktorok a föld­del töltött zsákokat... Hat-hét férfi gázol a közeli kukoricás felől, egy anyakocát cipelnek víz fölé tartva a fejét. Csordásék anyadisznaja még a múlt héten eltűnt, s most a víz kellős közepén egy kis szigeten fialt. A hat kis malacot zsákok­ban hozzák ki a vízből... * Kettéosztott falvak a Dráva mentén. Az egyik oldalon a víz­zel küszködnek az emberek - a másikon, a száraz részen „el kéll feledkezni” az árról: az aratással nem lehet várni, a legfontosabb mezőgazdasági munkákat is el kell végezni a maguk idejében. A munka zö­me most az asszonyokra vár — és azokra a férfiakra, akiket egy ideig friss erő váltott fel a gátakon. Telefon Majláthpusztáról Vil­lányba: egyelőre ne jöjjön a növényvédő helikopter, még nem tudni, mi lesz a porozásra kijelölt tábla sorsa. A puszta üres, a férfiak egy része a me­gyei gát erősítésén dolgozik — de alig száz méterrel odébb már népes asszonycsapat hajla­dozik a földeken. A veszélybe került Vejti egyik határában a víz - a másikban zúgnak a kombájnok, hogy legalább ezt a kevés jó időt ki tudják hasz­nálni, magtárba kerüljön a ter­mény. Hasonló a kép mindegyik vízközeli faluban — az élet nem állhat meg. Az ár amúgy is so­kat elvisz, nem hagyhatjuk, hogy közvetve még többet vi­gyen magával , .. * Szaporcánál kaposvári teher­gépkocsik állnak készenlétben, a tésenfai híd közelében mar­koló dolgozik — közel kétezer köbméter földet deponálnak itt, hogy ellenállhasson az „új”, ekkora vizet még nem próbált töltés.- Dolgozik a fűkaszáló gép is, nyolc kilométer hosszan ka­szálja a Fekete-víz töltését és a rézsűt, hogy jobban, gyor­sabban észrevegyük a szivár­gást, a gát lazulását - mondja Bogsch István védelemvezető. A A vízmérce, — derékig ázó fák között — a tésenfai Fekete-vit hidjánál. Péntek hajnal óta sze­rencsére nem nyelt el több szá­mot. Fekete-víz jobbpartjára a kf——-n öntött Dráva támaszkodik - nem sokkal alacsonyabb víz­szinttel, és Bogsch István meg­figyelése szerint itt.óránként hét centimétert emelkedik ... A csöppnyi szigeteken, ame­lyeket még megkímélt a víz, őzek csapata, A szarvasok biz­tonságos területre úsztak, az őzek közül néha megpróbál menekülni egy-egy, de ekkora távolságra nem bírja az úszást. Az emberek már nem tudták hallgatni este a „segélykiáltá­sukat": beszóltak az erdészetre, mentsék meg az állatokat. * — Még három-négy nap meg­feszített munka - mondták Drá- vaszabolcson. Nem hagy pihe­nőt a víz . .. D, Kónya József Drávaszabolcsnál telő seit <i Dráva S2Q0 ember és 4G0 munkagép dolgozik a töltéseken Artéri szigeten fialt az anyakoca, — most a vállalkozó kedvű férficsapat segítségével „úszik" az árban,,. — Csütörtökön a késő esti órákban Orávaszabolcs térségében is tetőzött a Dráva 589 centiméteres magasság­gal. Ez ideig az itt mért legnagyobb vízállás 562 cm volt. Ez azt jelenti, hogy az eddig mértékadónak vett vízállást a Dráva 27 centiméterrel túllépte. Eszéki Ottó hidrológus, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság csoport­vezetője ezzel kezdte tájékoztatóját tegnap délután, majd így folytatta: — A Dráva-part közelében, hosszú szakaszon, az úgynevezett nyári gát, mélyen bent a területen a megyei fő­védvonal alatt húzódik. A nyári gát szerepe, hogy a gyakran jelentkező, a gyorsan levonuló, vagy kisebb ár­hullámokat kivédje, igy elöntés elől kizárja o mezőgazdasági területeket. A fővédvonal szerepe a nagy vizek kivédése, mely mentesíti a községe­ket az elöntés ellen. Mint ismeretes a levonuló árhul­lám több helyen átszakitotta a nyári gátat. A szakadások és o több he­lyen bekövetkezett átcsorgások követ­keztében a Dráva benyomult a me­zőgazdasági területre és elérte a me­gyei fővédvonalat. A két töltés körött húzódó tanyák — llmamajor és Maj- láthpuszta — lakosságát kiköltöztet­ték. Jelenleg a tanyák és a mező­gazdasági területek nagyrésze vízben áll. A megyei töltér mentén nagy ütem­ben fo'yik a védekezés. Egyes helye­ken a viz elérte a korona szintiét, így a töltés-erősítéseken kívül, több helyen korona-mnnasitásokat is kel­lett végezni. A töltések szinte végig eláztak, csurgások, néhány helyen buzgárok keletkeztek. Pénteken a Dráva apadni kezdett, de mivel a két töltés közötti térülé- tekre beömlő víz szintje, illetve 6 Dráva jelenlegi vízmagassága között az egyensúly közel sem állott be, ezért az a helyzet állt elő. hogy ez apadás ellenére a megyei töltések­nél további vizszint-eme.kedések fog­nak. bekövetkezni. A töltések terhelé­se az apadás ellenére növekszik. Ez az állapot mindaddig tart, amíg ó Dráva vizszintje olyan mértékűre csökken, hogy a nyári gátak mögötti területekre a vizutánpótlódás meg­szűnik. A legnehezebb helyzetben levő Vejti, Cun határában húzódó tölté­seken tovább kell fo'ytatni a véde­kezés hatékonyságát. Sajnos a min­dennapi esőzések nehezítik az anya­gok szállítását a szükséges helyekre. A töltéseken jelenleg több mint 5200 embei és 400 munkagép, illetve szállító jármű do'goiik. A Gabona felvásárló Vállalat 60 ezer zsákot bo­csátott a védők rende'kezésére. A oécsi Vízügyi Igazgatóság árvíz­védelmi osztaga a Felsöszentmártop térségében lévő megyei töltésén pet* rialemezeket ver le. A bajai Vízügy? Igazgató-áa árvédc'mi osztaga, illet­ve annak könnyű részlege — töltés­átázás ellen védekezett, homoklelő­helyhez világítást biztosított. Uayan- fspk a bajaiak nehézrész'egének át­irányítására — a bajai műszaki ügye­let bevonásával — intézkedés tör­tént. A by',er>e'ti Vi-ünyi laézgató- sag árvízvédelmi o'-t*-aa úszótéstrő! prtra'emez leverését végzi Vejti Kő­tárában, a megyei töltés egyik szel­vényében. Nagy István

Next

/
Thumbnails
Contents