Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

é DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1073. július 22, Nyári napközisek Vidáman játszanak a napközisek a Szigeti úti játszótéren Pécsett 5400 általános iskolás napközis van. A tanév befejezé­se utón ezeknek a gyerekeknek többsége az utcán csellengett, A helyzeten sokat változtattok a néhány éve életre hívott nyári napközis táborok. Pécs városá­Pályáiat ! Folyóiratunk az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is meg­hirdeti pályázatát, magasszín­vonalú, természettudományos is­meretterjesztő cikkek írására. A pályázaton bármilyen jelen­tős és általános érdeklődésre számító téma tárgyalható. Nemcsak azokat a cikkeket várjuk, amelynek egy-egy tudo­mányág közelmúltbeli fejlődé­sét, mai helyzetét szemlélet- adóan és átfogóan mutatják be, hanem az összetett problémák egy-egy aspektusát röviden és lényeglátóan exponáló cikkeket is (pl. az automatizálás pszicho­lógiai, szociológiai hatását; a bioszféra szennyezésének orvosi, közgazdasági vonatkozásait stb.). A PALYAZAT FELTÉTELEI; 1. Pályázni csak eredeti, más­hol még nem közölt cikkekkel lehet. 2. A cikkektől megkívánjuk, hogy a természettudományok te­rületén jártas olvasók nehézség 8—10 normál gépelt oldal le­gyenek, mutassák meg a téma népgazdasági, elméleti, esetleg ideológiai jelentőségét. 3. A pályaművek terjedelme nélkül megértsék, érkesek le­het. A téma illusztrálására kí­vánatos 4—10 kép. A cikkeket 5 példányban kell beküldeni. 4. A pályázat jeligés, a jel­igével ellátott, lezárt borítékban mellékelni kell a szerző nevét, munkahely- és lakáscímét, te­lefonját. 5. A pályaművek beküldési határideje: 1972. szeptember 15. Pályadijak: 1 db I. díj: 4000 Ft értékű, 2 db II, díj: 2000 Ft értékű, és 3 db III. díj: 1000 Ft értékű vásárlási utalvány. A pályázat cikkeit közlés ese­tén a szokásos honorárium il­leti meg. A szerkesztő bizottság által elvetett pályamunkákat — a jel­igés boríték felbontása nélkül — megsemmisítjük. A TERMÉSZET VILAGA SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA Budapest VIII., Gyulai Pál u. 14. 1 ban kerületenként egy-egy isko­lában működik ilyen intézmény, I. kerület A fák között messzire hallat­szik a gyermekzsivaj - a szur­Drlnkbár A Pécset leikereső turisták bi­zonyára örömmel vették tudo­másul, hogy a vendéglátóipari hálózat egyre bővül, A Hotel Főiskola például a tanév idő­szakában a hallgatók szállása­ként üzemelteti a kollégiumot, a nyári hónapokban pedig teljes komfortot Ígér mindazoknak, akik a szállodák telítettsége folytán a Mecsek tövében kí­vánnak kellemes napokat, hete­ket tölteni. Nem kívánom az intézmény szervezőit megsérteni, amikor egy apróságra hívom fel a fi­gyelmet. Azt olvastam, hogy a vendégeknek drinkbár áll a rendelkezésére a nap minden szakában. Ezt a szót hiába ke­restem az 1970-ben megjelent Országh László-féle nagy angol —magyar szótárban. Eszerint mi, magyarok megelőzzük a szi­getország lakóit is, saját nyel­vük korszerűsítésében. És ez még nem volna baj, csakhogy a nyelvi kifejezés hibás, A drink (= ital, inni) minden kétséget kizáróan világos. Ilyen célra szolgáló helyiségek azon­ban már régóta ismeretesek nálunk: kocsma, italbolt, poha- razó, talponálló. Az is érthető, hogy az említetteknél vonzób- J ban hangzik az emberek egy j csoportja számára a „bár". Vi­szont így, á-val már szinte ma­gyar szóvá vált, míg a drink izig-vérig angol. (Ennél még ismerősebb a trinkolás, vagyis italozás, amely már igen régi német szó.) Ha pedig már összepárosí­tották e két fogalmat: a dank­et és a bar-t (amire egyébként nemigen volt szükség, mert min­den bárban lehet inni), akkor is kötőjelet kellett volna közé- I jük tenni. De még helyesebben jártak volna el a reklám sző- I vegezői, ha egyszerűen bár-t hirdettek volna. Ezt ugyanis ma­gyar és külföldi egyaránt meg­érti — és nyelvileg is helyes. I Ez a két dolog egyébként (nem is olyan ritkán) együtt szokott járni. Még egy javaslatom van. El lehetne helve'zni egy jelzőtáblát a Hotel Főiskolánál, ezzel a felírással: Spring—Water. Mert mintegy 100 méterre, a Rókus- domb lábánál a törökkori kút kitűnő mecseki forrásvizet ad. Hátha arra is measromjazik va laki a vendégek közül Bán Valér kólók ütemes biztatása kevere­dik a labdák pattogásával. Fo­cimérkőzés, három pályán egy- időben, a győztes csapat tag­jainak csoki a jutalma. Az épület homlokzatán maga­san lengő piros zászlón a fel­irat: I. kerületi napközis tábor. A tábor vezetője Kovács János- né:- Ezen a nyáron első ízben vagyunk a fehérhegyi általános iskolában, eddig a meszesi is­kola adott otthont a nyári nap­közis tábornak. Az első kerület tíz iskolájának napközisei töltik itt a vakáció egy részét. De so­kan vannak olyanok is, akiknek egyedül ez jelenti a vakációt, a gondtalan játékot. A heti program: kedden dél­előtt mozi, délután a Dombay tónál fürdés, labdázás; szerdán: Vidámpark; csütörtökön az úti­cél: Balatonfenyves — ezt külö­nösen nagy izgalommal várják a gyerekek. Pénteken: Balo- kány, szombaton pedig erdei akadályverseny. Ezen a héten 126 gyerek van a táborban. A három tábor kö­zül itt vannak a legjobb sza­badtéri lehetőségek: sportpá­lyák, tollaslabda stb. A kislá­nyokat 50 darab pettyeslabda, babák, társasjátékok, 0 fiúkat építőszerkezetek, sakk és más fejtörő-játékok kötik le. II. kerület A Jókai úti általános iskolá­ban ezen a héten 200 gyerek számára gondoskodott prog­ramról a tábor vezetője, Szabó Ferenc és helyettese, Neubauer Jánosné. A 10 őrs tagjai nevelő felügyelete mellett járnak mo­ziba, ismerkednek a város tör­ténelmi nevezetességeivel, jár­ják a Mecseket, az állatkertet. Bizony sok gyerek másképp nem jutna el ezekre a kiránduló he­lyekre, mert a szülők a napi munka után, fáradtan már nem vállalkoznak rá. A tábornapló bejegyzései és rajzok, képek vallanak a tábor életéről. Ezeket a pajtások ké­szítik, színesen, kedvvel, szere­tettel. Az egyik lapon Vágner Ágnes a szigetvári közös für­dést örökítette meg. Arrébb a Gyöngyvirág és a Csillag őrs KRESZ-táblákat, autótípusokat, utcán közlekedő gyerekeket be­mutató összeállítása látható a közlekedési kiállításról. Az ál­latkerti sétákat a bocsok, maj­mok, madarak rajzai, képei idé­zik vissza. Egy kisfiú, Galina Gyurika is az egész nyarat a táborban töl­ti.- Jól érzem itt magam. Min­dig megyünk moziba, strandra, kirándulni, s ha rossz idő van, vetíthetünk — de azért a leg­kedvesebb játékom a foci. Ott ül az az ember, a vendégünk, kövéren, elégedetten és kétpofára tö­mi magát az aznapi fárasztó horgá­szatunk fárasztó eredményével és minden falatot külön lepocskondiá­zott. — Ez hal? Ezt biztos, hogy ti fog­tátok, mert a halász hálóján keresz­tülmegy. Mondtunk neki sok mindent, de tovább vihogott és amikor az összes halunkat elvarázsolta, elégedetten hátradőlt és megkérdezte: — Mi lesz a vacsora? — Na gyere — ugrott fel a bará­tom — megválogatjuk, kivel ülünk le egy asztalhoz I — azzal kirobogtunk. Ahogy beszélgetünk, odaballagott hozzánk. — Na jóllaktál? — Ettem I — mondja jelentőségtel­jesen. Ha most, az utolsó pillanatban ma- gábaszáll, megesik rajta a szívünk. Próbálkozott még valami ásatag humorral, persze a rovásunkra, de lehurrogtuk: — Épp eleget beszéltél! Ideje, hogy aludni menjünk. Ha kora reg­gel velünk akarsz jönni, akkor most menjünk lefeküdni. Gyorson lefeküdtünk, nagy ásítva ö is előszedte pizsamáját és belebújt. Alighogy szürkülni kezdett, már tal­pon voltunk. Gyorsan összecsomagol­tunk és nekikezdtünk a vendettának. Fogtuk o ruháját és vittük a tyúk­ólra. Ott gondosan szétteregettük és örömmel szemléltük azt a felvonulást, amit a tetű-sereg rendezett. Az áldozat egyelőre aludt, mint a mormota, Ezért a mosakodásra oda készített lavórt gondosan odatettük az ágy lábához, hogy ha kiugrik, ne III. kerület Az Úttörő utcai iskola kapu­ján labdákkal felszerelve rajzik kifelé a gyerekhad. Csendes utánuk az udvar, a zsibongós mind távolabbról haiük. A Pe­tőfi utcától nyugatra lakó, fő­ként az uránvárosi dolgozó szülők gyerekei ebbe a táborba jönnek. Ezen a héten a létszám 173. Fenyvesi Károlyné táborveze­tő: — Nekünk is szem előtt kell tartanunk a közös célt: minél kevesebb kötöttséggel feledtet­ni az iskolaévet, és biztosítani j a gondtalan szórakozást, játé­kot. Nagy gondot fordítunk o gyerekek kultúrált étkezésére, mert bizony a kicsik még nem tudnak kellőképpen bánni a késsel-villával. Itt nincs konyha, ezért naponta az Acsády úti is­kolában ebédeltetjük a csak­nem 200 gyereket. . . E rövid helyzetképek csak rés- nyi bepillantást adtak a tábo­rok életébe. A városi iskolák fel- használása e célra mindenkép­pen csak ideiglenes és szükség­megoldás. Tervek szerint a fel­állítandó állandó napközis ta- borparkot a pécsbányatelepi mandulásban, mintegy 5—6 ka- tasztrális holdnyi területen épí­tik fel. unatkozzék és nagyot ráhúztunk a po puccsal a talpára. Valósággal meg­táltosodott: — Hé, ki volt az a disznó, aki ezt idetette? — A háziasszony. De te olyan idét­len vagy, hogy a lavórba ugrándo­zol, ahelyett, hogy megnéznéd, hova lépsz. Ne hogy megsértsed a házi­asszonyt! Inkább köszönd meg a fi­gyelmességét! Gyere gyorsan a pa­takhoz mosakodni I Majd mi visszük a ruhádat, te gyámoltalan. Gyorsan letuszkoltuk a folyóhoz al­sónadrágjában, az egyetlen prepa- rálatlan ruhadarabjában Kétségtelenül nem vitte túlzásba a mosakodást. Csak téb-lábolt. — Gyere már, ne szuszogj! Elmú­lik a legjobb kapási Aránylag elég gyorsan felöltözött. Az inget, nadrágot gyorsan magára kapkodta és kullogott mögöttünk. — Hé! Nem éreztek valami fur­csát? Rajtatok nem mászkál semmi? — Nem vagyunk rühesek. Addigra ugyanis már óriási lendü­lettel vakaródzott. — Hé, mi ez? . . . Tiszta őrület! Mik ezek?l — mint aki az eszét vesz­tette, tépte le magáré! a kabátot és az inget. Kidülledt szemmel bámulta. Kétség­telenül, volt mit néznie. Addigra tel jes lendülettel kitört a tetűpiac. Aztán egyszerre csak megfordult és mint az eszeveszett, rohant vissza a patakhoz. Sokkal alaposabban mos­dott, mint előszó Körkép FALUMÚZEUM SOMOGYBÁN Tanulmányterv készült Somogy megyében a falumúzeum létre­hozására. A megye történelmi múltja, a jellegzetes somogyi, zselici táj, gazdag földrajzi adottságai, mindenekelőtt a Balaton somogyi partja sok lá­togatót vonz a megyébe. Mind­többen érdeklődnek a népi épí­tészet hagyományai, az épüle­tekhez tartozó jellegzetes be­rendezések, tárgyak iránt. Mind­ez indokolta a falumúzeum lét­rehozásának előkészítését. A tanulmányterv szerint a „skan­zent" a Kaposvártól alig hét kilométerre Szenna község terü­letén építenék fel. Ez a község a zselici dombok északi nyúlvá­nyainak lábánál települt, s a csaknem ötszózéves múltjával ideális hely a falumúzeum szá­mára. Könnyen megközelíthető, így felépítése után minden bi­zonnyal sok látogatót vonz majd. TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Hat dolgozat olvasható a Ta­nulmányok Tolna megye törté­netéből című közelmúltban köz­readott helytörténeti sorozat harmadik kötetében. Csorba Barna a Sárvíz mente település- történetével, dr. Puskás Attila a Tolna megyei 1918—19-es képviselőtestületek és tanácsok tevékenységével foglalkozik. A többi publikációkban az utolsó nemesi felkelés Tolna megyei résztvevőiről, illetve a megyei Láttuk, hogy nagyon elmerült a munkájában, hát közben rátettük a pizsamakabátját is kicsit a tyúkólra. Kijött a vízből és gyorsan magára- kcpta a pizsamakabátját. — Hát ez fantasztikus, ami velem történt — kezdte el a mondatot, de sosem fejezte be. Ez volt a befeje­zetlen mondat. Imponáló gyorsasággal szabadult meg ettől a ruhadarabjától is. Ez az ember gyorsabban vetkőzött, mint a primadonna két jelenet között. Amit látott, az egyedül őt lepte meg, bár az is indokolatlon volt, hisz mindössze öt perc múlt, hogy ő is látott mór olyasmit. Szerencséje volt, hogy a háziasz- szony meglátta ezt a nagy igyekeze­tét, így legalább mégis megnyugo­dott, hogy nem kisértetjárásról van szó. — Hagyja csak nyugodtan. Tyúk- tetű. Nem csípnek és tíz perc alatt elmásznak A barátai egyszer már megjárták. Amilyen gyalázatos természete volt, minket gyanúsított. — Ezt ti tettétek? — Mi? Nekidülleszkedsz a tyúkól nők és azért is minket gyanúsítanál? — A közelébe sem jártam. Eskü­szöm. — Ne esküdj hamisan! Szedd a holmid, oztán menjünk! Kezébe nyomtunk két horognyelet és átadtuk a magánynak. Két óra hosszat semmi baj nem volt vele. Dé! felé már kibírhatatlan »Űr bíróságok ítélkezési gyakorla­tairól az abszolutizmus szaka­szában olvashatunk. Csányi László Babits és Szekszárd cí­men arra keresi a választ tanul­mányában, hogy milyen volt az a környezet, amelyből kilépett a fiatal költő, s amelyet művé­szete szolgálatába állított. A költő életművének táji hátterét vázolja fel a szerző, azt kutatva, hogy a szekszárdi valóság meny­nyiben volt ösztönzője a költő művészetének. A BUDAPESTI MÚZEUMOK PROGRAMJÁBÓL A központi Múzeumok Igaz­gatósága júliusban több új bu­dapesti kiállításra hívja fel ki­adványában a figyelmet. Új környezetbe került a Szépművé­szeti Múzeum állandó egyiptomi kiállítása. Az új kiállítása az ókori Egyiptom történetét mu­tatja be az őskortól a római hó­dítás idejéig. A kiállítás forga­tókönyvét Vargha Edit muzeoló­gus írta, és az anyagot három teremben, hét korszakbeosztás­sal rendezték el. A Budapesti Történeti Múzeum Fővárosunk ezer éve című állandó kiállítása a középkori királyi palota rom­jaira épült barokk épület föld­szintjén tekinthető meg. Ez a kiállítás már nemcsak a Vár, hanem egész Nagy-Budapest életének tükrözője, a X. századi városalakítástól a felszabadulá­sig eltelt tíz évszázad történeté­nek tömör összefoglalása. Július elsejével új kiállítássorozat kez­dődött a Magyar Nemzeti Mú­zeumban. Egy-egy hónapig olyan tárgyakat láthatnak az érdeklődők, amelyek vagy a legutóbbi időkben kerültek a múzeum gyűjteményeibe, vagy valamilyen ok miatt eddig még nem szerepeltek kiállításon. El­sőként I. Apafi Mihály (1630— 1690) erdélyi feledetem ,,ostáb­lája", egy aranyozott ezüst, zo- móncdíszes nagyméretű doboz tekinthető meg, mely XVII. szá­zadi készítésű, az akkoriban Európa-szerte elterjedt és diva­tos táblás kockajáték (szeren­csejáték) fő tartozéka volt. PETÖFI-FILMET FORGATNAK TOLNA MEGYÉBEN Petőfi Tolnában címmel do­kumentum-film felvételeit készí­tették a szekszárdi Babits Mi­hály Megyei Művelődési Köz­pont közreműködésével. A húsz perces film a költő Tolna me­gyei tartózkodásához fűződő emlékeket örökíti majd meg. A film készítői — Raflai Anna bu­dapesti filmrendező és Kiss Ist­ván szekszárdi operatőr koráb­ban Kiskörösön, Kiskunfélegy­házán és Szalkszentmártonban hasonló témakörben már for­gattak. ezt folytatták a borjádi méhes, az egykori Sass-kúria, a Sió menti tájak megörökítésé­vel. Sórszentlőrincen, ahol a költő gimnáziumba járt, s Ozo- rán, színpadi szereplésének egy­kori színhelyén fejeződnek majd be a film felvételei, melyet a költő születésének 150. évfor­dulóján mutatnak be. — Hallói Halló! Fogtatok valamit? — Pár apróságot. Vagy 10—15 da­rabot. Hát te? — Itt meg se mozdította a horgot semmit Micsoda helyre állítottatok engem? A nyakunkra jött Csak csapkodott a nyéllel. Ahol a legkisebb halat felbukkanni látta, már odadobta a horgát. Fél óra alatt háromszor ősz- szekeverte a zsinórokat. Hiába, el kellett távofítanunk — Hü, micsoda hal ugrott fel ottl Volt vagy másfél kilói — Hol, hol? — élénkült fel a tetű- szakember. Nem nagyon kellett neki magyarázkodni, látta ő azt a felveri hullámokból maga is. Kikapta horgát a vízből és rohant oda. Nem tudta azt, amit mi már külön-külön meg­tanultunk, hogy a hívogató zöld gyep, amire rááll majd, nem part, hanem az már maga a folyóyiz. Csak partnak látszik. Ahogy az alattomos giz gaz a víz fölött lebeg és alatta gödör lapul. Ezzel kezdetét vette aznapi harma­dik fürdése Nem tehetett a lábai­nak szemrehányást. Nem azok érték el először a vizet, hanem a feje. Arónyloq elég gyorsan fel)&$. a víz színére. Volt valami elmélázo a te­kintetében. Minden esetre sikerült a fejéből kivernünk az eredménytele« horgászat miatti e'keseredését. Una­lomról nem panaszkodhatott Nem is panaszkodott. Szőllősy Kálmán Riechet Evő A Megye utcai lépcsősor Pécsett Erb János felvétele M. E. Komolytalan rovat Nemcsak a sakk a veszélyes sport*

Next

/
Thumbnails
Contents